Nógrád, 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M­EGY­EI BI­Z­oTr­­ÁSA:­s A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 231. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 2., KEDD Tanácsi végrehajtó bizottságok előtt Szabálysértések, ifjúságvédelem, művelődés Nógrád megye tanácsainak végrehajtó bizottságai közül a salgótarjáni, a szécsényi és a rétsági tartott ülést tegnap. A salgótarjáni végrehajtó bizottság ülésén ott volt és hozzászólt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. Az egészségügyi osztály vezetője beszámolt az általa irányított osztály tevékenységéről. A végrehajtó bizottság az egészségügy városi és város­­környéki irányítását meg­felelőnek ítélte. Utasította az osztályt, hogy differenciáltan fejlessze tovább a lakosság szociális ellátását, a külte­rületi rendelőket hozassa rendbe az anyatejgyűjtő ál­lomással együtt — az anya­gi lehetőségek függvényében. Az alkoholizmus elleni küz­delemről megállapították, hogy — fölismerve társadal­mi veszélyességét — mind több állami és társadalmi szerv, szervezet bekapcsoló­dott a közös cél érdekében — a földerítés a közömbösség miatt azonban nem könnyű. Az időskorúak életének könnyítéséért, gondjaik meg­oldásáért a tanács mellett so­kat tesznek a népfront és a Vöröskereszt aktívái. Tart még az időskorúak helyze­tének, életkörülményeinek felmérése. Annak értékelése után döntenek a további se­gítségnyújtás formáiról. A végrehajtó bizottság el­fogadta a városgazdálkodási vállalat jövő évi fejlesztési és feladattervét, majd szemé­lyi ügyekben is döntöttek — többek között. (Folytatás a 2. oldalon) Lemaradás Hányáson Épül a durvaszénmosó Bátonyterenyén A Nógrádi Szénbányák kö­zel félmilliárd forint értékű beruházása zajlik Bátonyte­­renyén és Kányáson. A dur­­vaszénmosó építését szeptem­ber közepén kezdte meg fő­vállalkozóként a Tatabányai Szénbányák a bátonyterenyei gépüzem területén. Alvállal­kozóként a magnetittározó alapozását és a felmenő fal el­készítését a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Jelenleg a földmunká­latokkal vannnak elfoglalva, de várhatóan még az idén elkészül a tározó. Ugyancsak az idei esztendő végére vár­ható a durvaszénmosó alapjá­nak elkészítése. A munkála­tok 383 millió forintba ke­rülnek. A vállalat saját erő­ből, kölcsönből és költségve­tési hozzájárulásból terem­tette elő a szükséges összeget. A durvaszénmosó jelentőségét az adja, hogy a kányási szén­ből kimossa a meddőt, ezál­tal a minősége is jelentősen­ javul. A szénmosó elkészülte 1986 végére várható. Az ere­deti tervhez viszonyítva le­maradás tapasztalható, de úgy tűnik, hogy az eredeti átadási határidő nincs külö­nösebb veszélyben. A szén­mosó teljesítménye fokozato­san növekszik és 1938-ba­n már évi 770 ezer tonna szén mosására lesz alkalmas. A másik jele tteős beruházás a kányási lejtősakna készí­tése. Előre nem látott geoló­giai nehézségek miatt időará­nyos lemaradás tapasztalható, ezért a vállalat vezetése gyor­sítási programot készített. A fővállalkozó a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat, amely várhatólag 1300 méter vága­tot készít el. A többi a ká­n­­yás­iakra hárul, mert a lej­­tősa­kna teljes hossza 1832 méter. A bányásiak novem­berben látnak munkához és alulról felfelé készítik a vá­gatot. Jelenleg a vágathajtok 460 méternél tartanak. Vár­hatólag 1985 nyarára elkészül­nek a vágathajtással, utána a gépészeti és a villamos sze­relvények beépítése kerül sorra. Innen gumiszalagon szállítják majd a bátonytere­nyei szénmosóba a­­ kányási durvaszenet. Teljes kapacitás­sal 1988-ban üzemel és ekkor már évi 770 ezer tonna sze­net kap a szénmosó hányás­­ról. Műszaki hónap ' Holnap délelőtt M órakor Salgótarjánban ünnepélyesen megnyitják a XIV. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap rendezvénysorozatát. A rendező szervek — a MTESZ, a TIT és a Magyar Közgazdasági Társaság — napjaink egyik igen aktuális témáját, a minőség kérdését állították a műszaki és közgazdasági hónap gazdag programjának középpontjába. Immár csaknem tizenöt éves hagyománya van az egykori nógrádi műszaki napokat követő műszaki hónapnak, s ép­pen egy évtizede, hogy évről évre valamilyen fontos köz­ponti feladat megoldására való mozgósítás jegyében zajlik a programsorozat. A most kezdődő műszaki közgazdasági hónap meghívóján az MSZMP XII. kongresszusának határozatából áll mottó­ként a következő: ,,A gazdaságban a fő tennivaló a haté­konyság erőteljes növelése. Következetesebben kell folytat­ni a termelési és termékszerkezetnek adottságainkhoz iga­zodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. Megyénk vállalatai, üzemei éppen versenyképességük fo­kozásával, a minőség javításával tudnak perspektivikusan és hatékonyan gazdálkodni, eredményesen részt vállalni az egyensúlyi és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósí­­tásában. Ahhoz pedig, hogy termékeinkkel helytálljunk akár a belföldi, illetve a szocialista táboron belüli piacokon, s még inkább a tőkéspiacon, elengedhetetlen a piaci verseny­­képességünk javítása. A versenyképességen belül meghatározó szereppel bír a minőség, hiszen a jobb minőségű termékből kisebb mennyi­ségű képes teljesíteni ugyanazt a feladatot, amelyhez a ke­vésbé használható termékből több kell. A jó minőségű, az­az­ elsőre — ismétlések, javítások, pótlások nélkül — vég­zett munkával csökken az összes ráfordítás, kisebb munka­­mennyiség szükséges a termék előállításához. Megyénk ipari termékeinek, munkánknak a versenyké­pességét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a minőség tekin­­tetében nagy a szóródás. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek­ben nőtt a minőségellenőrzés hatékonysága, következeteseb­bé vált a felelősségre vonás. Sok munkahelyen azonban még nincs kellően megbecsülve a pontos munka, a kiváló minő­ség, s nem ítéljük el, nem büntetjük eléggé a hanyag, fele­lőtlen munkát. Helyenként hiányoznak a tárgyi, vagy a sze­mélyi feltételek a hatékony minőségellenőrzés megteremté­séhez. S találkozni olyan téves nézetekkel, melyek szerint a minőségért csakis kizárólag a minőségellenőrző szervezetek a felelősek. A gyakorlat is mintha azt bizonyítaná, hogy a minőség­ről leginkább beszélni szeretünk. A minőség megtestesíté­séről azonban ritkán esik szó, mivel ez a dolgok legismeret­lenebb része. Legalábbis egy fokozattal mindig nehezebb, mint valamit tervezni, megrendelni, felállítani, működtetni, mennyiségileg összeszámlálni. Az októberben zajló műszaki és közgazdasági hónap prog­ramjában számos előadásban tudományosan veszik szem­ügy­re a minőség, a minőségfejlesztés kérdéskörét, gyakorla­ti eredmények keretében szólnak egy-egy vállalat konkrét előrehaladásáról. Lényegében a termékbemutatók, vagy a filmvetítések is felfoghatók a jó minőség tárgyiasult bizo­nyítékainak, illetve törekvéseinek. A MTESZ és mintegy húsz tagegyesülete, a TIT és a Ma­gyar Közgazdasági Társaság mintegy száz különféle rendez­vényét azoknak a feladatoknak a szolgálatába állítják, ame­lyek révén és közös megoldásával a kívánatos mértékben juthatunk előbbre a minőségfejlesztés útján. 1 Padár András I V,; e­r\ : -p". Megnyílt a múzeumi és műemléki hónap Átadták az oskola mester házát Pásztori Tizennegyedik alkalommal rendezzük meg hazánkban a múzeumi és műemléki hóna­pot. Hazánk — és megyénk múzeumi hálózata, műemlék­­'’éd'T­ne az utóbbi, másfél évtizedben igen jelentős fej­lődésen ment keresztül. Hogy csak egyetlen példát említ­sünk, tavaly 18 és fél millió látogató kereste fel az ország múzeumait, közgyűjteményeit, ez a szám az egy évtizeddel ezelőttinek több mint kétsze­rese. Továbbá, a múzeumok­ száma ma már meghaladja az ötszázat, s ez azt jelenti, hogy ugyancsak tíz év alatt a be­mutatóhelyek száma megnégy­szereződött. A fejlődés Nóg­­rádban is hasonlóan élénk. Az idei múzeumi és mű­emléki hónap nógrádi meg­nyitóját tegnap­ tartották meg Pásztó városában. Az ünnepi alkalomra igen nagy számú közönség gyűlt össze a város megújuló múzeumi és műem­léki központjában, a Kolos­tor téren. Dr. Praznovszky Mihály, a megyei múzeumok igazgatója köszöntötte a je­lenlévőket, köztük a megyei, városi párt-, állami és társa­dalmi szervek képviselőit s minden kedves vendéget. Az ünnepségen a bátonyterenyei állami zeneiskola fúvós­ötöse működött közre. Az ünnepi megnyitó beszé­det Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese mondotta az oskola mester háza előtt. Maga is e táj szü­lötte lévén, meggyőző és sze­mélyes hangon, nagy felelős­­­séggel szólott a haza — benne a szűkebb haza —, a történe­lem sajátos realitásának mi­benlétéről, a múlt értékeinek megőrzésében mindannyiunk­ra háruló felelősségről szo­ros összefüggésben a jelenért és a jövőért érzett felelősség­gel. — Nagyon örülök annak a lehetőségnek, hogy itt, az egy­kori pásztói oskola­mester háza előtt gondolkodhatunk beszélhetünk a történelemről, letűnt évszázadokról — mon­dotta. — Gondolkodhatunk egykori és mostani hazáról, kultúráról, műveltségről, vá­rosiasodásról. .. Ez a hazánk, amelyhez annyi nagy, nemes érzéssel kötődünk, és akar­juk, hogy gyermekeink is kö­tődjenek. Érezzék közvetlen élményként a múlt üzenetét, amely több a történelmi lec­kénél, amely emberformáló erővel kell eligazítson a má­ban is: nemesítő munkában, küzdelemben létezni, részt venni kell, szükséges és le­hetséges. Részt venni hittel, öntudattal. Erről kell beszél­nem itt, az oskola mester há­za előtt állva is, mert igen­­igen fontosnak tartom az if­júság, a gyermekek lelkének tudatosabb, hatásosabb for­málását. Az ó­’skola m­es­ter­ éiete,­­emlékei példája azt hiszem, sajátos realizmusra szigorúságra kell intsen ben­nünket. Mintha öt évszázad távolából­­ jóllatszana a szó, úgy mondom: a műveltség fokmérője, túl az anyagi, szel­lemi értékek ismeretén — azok gyarapításában való rész­vétel. Mindez tanulságnak nem is kevés! Illés Miklós ezután megkö­szönte az oskola­mester­ház létrehozását mindazoknak, akik hónapokig munkálkod­tak megteremtésén, minde­nekelőtt Valter Ilonának, aki már két évtizede végez Pás­z­­­tón igen jelentős régészeti feltárásokat és helyreállításo­­kat. Ez alkalommal adták át rendeltetésének Nógrád me­gye új kiállítóhelyét, a pusz­tói oskola mester­házát. Men­­dele Ferenc, az Országos Mű­emléki Felügyelőség igazga­tója adta át a házat a kö­zönségnek. Ez a ház a XV. században épült és a minden­kori iskolamester háza volt. Elismerően szólott a műem­­lékvédelem megyei eredmé­nyeiről, a megye és az OMF gyümölcsöző együttműködésé­ről, amely rendkívül fontos, hiszen a felügyelőség ma 21 település, valamint majdnem 9200 épület védelméről gon­doskodik, s ez feltételezi a jó együttműködést és a tár­sadalmi összefogást is. Ezután a gótikus oskola mesteri ház értékét ismertette. Mint mon­dotta, a mintegy hárommil­lió forintos költséggel hely­reállított középkori épület át­menetet képez a nemesi ud­varházak és parasztházak kö­zött, egy mezővárosi polgár háza, és ilyen minőségében szinte egyedülálló Magyaror­szágon. Az épület helyreállí­tási terveit H. Vladár Ágnes készítette, a helyreállítást az OMF egri építésvezetősége végezte Zsíros Mihály bri­gádvezető irányításával, al­vállalkozóként jó munkát vég­zett a Szécsényi Műszaki és Villamosipari Szövetkezet is, a berendezésben a megyei múzeumok munkatársai és több mesterember. Közel negyedéves akció megyénkben A gyalogosközlekedés biztonságáért Szinte nincs nap, hogy az újságokból, az elektronikus sajtóból hiányoznának a bal­eseti híradások, azok a szo­morú, tragikus esetek, ame­lyek az országutakon érik a közlekedőket. Megyénkben sem rózsás a helyzet, annyi azon­ban örvendetes, hogy a sze­mélyi sérüléssel járó balese­tek száma csökkent ebben az esztendőben. Éppen ezért is figyelemre méltó a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által kezdeményezett, a gyalogosközlekedés bizton­ságát szolgáló akcióprogram, amely megerősítheti a tapasz­talt kedvező tendenciákat. Megyénk közútjain az év első felében 159 személyi sé­­rüléses közlekedési baleset történt, s ez — összevetve az előző év azonos időszakával — 11,2 százalékkal kevesebb. A halálos kimenetelű balese­tek száma is csaknem felére csökkent. Nincsen oka azon­ban senkinek az elbizakodás­­ra. Mert a serpenyő másik ol­dalán az alábbi áll: ez év el­ső felében több mint kétsze­resére emelkedett a balesetet okozók aránya, összesen 17 százalék. Egyúttal több mint tíz százalékkal nőtt az elütött gyalogosok száma, elsősorban az ő hibájukból, az úttestre való vigyázatlan, hirtelen le­­lépés következtében. Érdemes még megemlítenünk: a gyalo­gosok és gépjárművek ütkö­zésekor az esetek 43,1 százalé­kában a vezetők, 51 százaléká­ban viszont a gyalogosok vol­tak hibáztathatók. A megyei közlekedésbizton­sági tanács akciója hétfőn kezdődött megyénkben, és de­cember közepéig tart. A meg­hirdetők szeretnék elérni,­ ha a közúti ellenőrzések és a kapcsolódó fokozott propa­ganda csökkentenék a balese­tek számát, elősegítenék a köz­lekedők fegyelmének javulá­sát, az udvarias, egymás joga­it tiszteletben tartó magatar­tási forma további terjedését, erősítenék a gyalogosok, ki­váltképpen a gyermekek és az idős emberek védelmét, segí­tését. Mindezek érdekében három irányban meghatározva, cso­portosították a fő tennivaló­kat: a gyalogosok, a jármű­vezetők és más közlekedő ré­tegek számára. Az akció so­rán — és mindenkor — va­lamennyiünknek nagyobb fi­gyelmet szükséges tanúsítani a közlekedési szabályok betar­tására, a közlekedés bizton­ságának védelmére,­ megóvá­sára.

Next