Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

$es2etg@f@s lőrincze Lajossal „Szívemben helyesírási hibát követek el" HÁT... — bizonyára egyet­ért vel­em az olvasó — nem irigylésre méltó újságírói vál­lalkozás nyelvész professzor­ral interjút készíteni. Külö­nösen nem akkor, ha a ma­gyar nyelvnek olyan jeles, világszerte ismert művelőjé­re­ beszélgethet, mint Lőrin­­cze Lajos. Gyakran éri ugyan­is — sokszor jogosan — el­marasztaló szó a sajtó háza táját, éppen a nyelvészektől. Lőrincze professzor úr azonban —, aki az anyanyel­vek hetének (korábbi nevén: magyar nyelv hetének) ven­dégeként járt Salgótarjánban — közvetlenségével hamar feloldja a kis, kezdeti zavart. — Nézze, magam is gyakran kelek az újságírók védelmére az Édes anyanyelvünk című rádióműsorban. A felvételek előtt engem is szorít a ha­táridő,­­ és nagyon tudom, hogy a gyors munka, amire az újságírók kényszerülnek, nyel­vi pongyolaságokkal is jár.­­Abban persze egyetértünk, hogy ez nem mentség. — Nem ritkán türelmetlen­­k­ednek a „mindenáron” nyel­­t­észkedők. Professzor úrnak pH a véleménye erről? — Arra mindenképpen szük­ség van, hogy legyenek, akik a saját környezetükben képvise­lik a szép magyar beszédet. Az amatőr nyelvészek nagyon fontos szerepet töltenek be. Lényeges azonban, hogy ők is tudjanak haladni a nyelvi közélettel, a nyelv fejlődésé­vel. Sokszor ugyanis azok a kártékonyabbak, akik el­avult nyelvészeti szabályokkal, babonákkal riogatják a kör­­nyezetüket. Akad levélírónk, aki például tűzzel-vassal minden idegen szót ki akar irtani a nyelvünktől, ami per­sze képtelenség és káros igye­kezet. Ezek az emberek nyel­vi gátlást alakítanak ki a kör­nyezetükben. .. Akarva ,akaratlanul is az •Ismeretterjesztő szakember szerepében folytatja megkez­dett mondanivalóját: “ Itt van például a ..hát”­­kérdése. Nyelvi babona, hogy nem kezdhetünk „hát”-tal mondatot. Most, hogy itt, a salgótarjáni előadáson ezt kérdezték tőlem, véletlenül magam is úgy kezdtem a vá­laszt: hát..., a közönség fel­nevetett. Más kérdés, hogy a túlzottan gyakori használat, a mikor valaki minden mon­datát így kezdi, az már való­ban helytelen, stílustalan és nevetséges. — Engedjen meg egy sze­mélyesebb kérdést: Ön a sa­ját, ízes beszédével Magyar­­országnak melyik területét képviseli? — Veszprém megyét. Szent­­gál községben születtem. A beszédemben még valóban ma is őrzöm ennek az eleme­it. Úgy tartom, hogy a táj­­szólás mindenképpen színesíti, gazdagítja a nyelvünket. Ma­gyarországon az egyik legjel­legzetesebb tájnyelv a palóc. Nagyon sok szép vonása van. Más kérdés, hogy aki később közéleti szerepet vállal, nehezebben érteti meg magát más környezetben. Mégsem szabad a köznyelv elsajátítá­sát sürgetni, aki ugyanis köz­életi szerepet vállal, előbb­­utóbb úgyis megtanulja az irodalmi beszédstílust. Nem szabad türelmetlennek lenni, mert —, ha például már az iskolában rápirítanak az em­berre, kigúnyolják nyelvjárási szavai, vagy kiejtése miatt — hosszú időre elveszik a ked­vét, bátorságát a közszereplés­től. — Profe­szor úr a Magyarok Világszövetségében az Anya­nyelvi Konferencia Védnök­ségének elnöke. Több magas fórumon is elhangzott, hogy a külföldön élő magyarok ese­tében számollunk kell a nyelvi felejtéssel. Hogyan egyeztethető ez össze a Szé­chenyitől származó, nagyon elterjedt gondolattal: „nyelvé­ben él a nemzet”? — Nézze, az szinte kikerül­hetetlen, hogy akik egy másik nyelvi környezetben nőnek fel, ne felejtsenek. Előbb­­utóbb törvényszerűen jobban kezdik beszélni a többségi, a „hivatalos” nyelvet. Ez azon­ban még nem jelenti azt, hogy ne legyenek büszkék ránk, ne vallják magukat magyarnak, vagy magyar származásúnak. Egyszóval nem jelentheti azt, hogy esetleges nyelvi gátlások­kal kelljen hazautazniuk, mert nem beszélik már olyan szépen a nyelvünket. Utazza­nak gyakran hozzánk, hogy gyakorolhassanak! — Magyarán bele kell nyu­­godnunk, hogy a külföldön élők felejtik a nyelvet? — Természetesen nem, de nem ez a lényeg. Meg kell adnunk egymásnak a saját nyelv­ és kultúra ápolásának szabadságát. Ez azonban még nem­ elég. A lenini nemzetiségi politika azt is hangsúlyozza, hogy mindehhez a lehetőséget is meg kell teremteni. A több­ségnek segítenie kell a ki­sebbséget. S, belenyugodha­tunk-e a nyelvi felejtésbe?... Ha a feltételek nem teljesül­nek, akkor és abba nem nyu­godhatunk bele! Nem vélet­lenül változtattuk idén a „ma­gyar nyelv hete” eseményso­rozat nevét „anyanyelvek he­­té”-re. Több saját nyelvi elő­adást rendeznek például a szlo­vák, a német és a román nem­zetiségiek által lakott falvak­ban is. — Végül: a nemrégiben megjelent helyesírási szabály­zat a legnagyobb történelmi események nevét is kisbetűs­re változtatta. Mégis, ön, hogyan írná: magyar nyelv hete? — HÁT..., ha nem a he­lyesírási bizottság tagját kér­dezi, naggyal, így azonban kénytelen vagyok belátni, hogy mindenkinek a sajátja a legkedvesebb, mindenki nagy­betűvel írná a munkaterüle­tének, munkabizottságának, és a többinek a nevét, így azonban se vége, se hossza nem lenne a csupa nagybetűs írásmódnak. Ezért a szöveg belsejében én is a kisbetűt használom. Bevallom azonban, amikor leírom: ,.magyar nyelv”, a szívemben helyes­írási hibát követek el. . . Fornai Miklós Kép: Bencze Péter Megjelent a Vasúti lexikon ’ Először 1879-ben, a gőzvon­­tatású vasúti közlekedés har­mincötödik évében jelent meg hazánkban vasúti lexikon. A most megjelent Vasúti le­xikontól —, amint előszavá­ban írja — azt várja a fő­­szer­kesztő, Urbán Lajos köz­­lekedési miniszter, hogy hos­­­szú ideig hasznos kézikönyve lesz szakembernek és érdek­lődőknek egyaránt. Az új lexikon első pillan­tásra is kellemes meglepetést okoz olvasójának. Mi, akik — nem lévén szakmabeliek — a vasúttal, mint utasok, vagy­­ szállíttatók kerülünk időnként kapcsolatba, megszoktuk már, hogy a MÁV sajátos szakmai nyelvet használ, s ez nem valami közérthető. Nos, a Vas­úti lexikonban szereplő cím­szavakat olvasva, a szelle­mes, jól körülírt megfogal­mazások közelebb hozzák a vasúttal nem hivatásszerűen foglalkozókhoz is ezt a „mű­nyelvet”, megmagyarázva ne­künk az eddig általunk nya­­katekertnek, magyartalannak vélt kifejezéseket. Nagy és elvitathatatlan eré­nye a lexikonnak, hogy az utason és szakembereken kí­vül szól a kereskedőkhöz, az építészhez, a statisztikushoz, a közgazdászhoz, a pénzügy és adóügy szakembereihez is. Megismerhetjük belőle azt a sajátos közlekedés- és gazda­ságpolitikai helyzetet, amely­ben a MÁV mindennapi mun­káját végzi. Ismereteinket bő­víti az a rész, amely a vasút szervezeti és működési rend­jével foglalkozik, s ugyanez mondható el azokról a cím­szavakról, amelyek a vasúti technikát elemzik. Hiányt pótol ez a lexikon abból a szempontból is, hogy címszavaiban felsorolja a világ valamennyi­­ jelentősebb vasútját, rövid történeti átte­kintést nyújtva róluk. — hegyes — NÓGRÁD - 1985. május 15., szerda Országos táncbajnokság Békéscsabán Május 18-án, szombaton rendezik meg a békéscsabai ifjúsági házban az országos „A” osztályú táncbajnoksá­got. Nyitányaként pénteken nemzetközi társastánc csapat­versenyt is láthat a közön­ség. A pénteki csapatverse­nyen két NDK-beli klub, az érsekújvári Csemadok-tánc­­kör, valamint a vendéglátó megyei művelődési központ társastánccsapata méri ös­­­sze tudását. A csapatverseny szüneteiben fodrászati bemu­tató, valamint versenyen kí­vüli társastánc-bemutató szó­rakoztatja a táncverseny né­zőit. A szombati magyar táncbajnokságon a hazai tánc­körök legjobb — „A” osztá­lyú — párosai vetélkednek a klasszikus európai és dél-ame­rikai társastáncok előadásá­val. (MTI) Hanglemezfigyelő A búcsú Szörényi Levente válogatott művei „Csak egy nap az élet, ez már a délután. Kúsznak az árnyak az otthonom falán, Mily fényes az égbolt, vakító még a nap. De látod a pályán már lefelé halad.” (Bródy János) Igaza van Bródy Jánosnak, amikor sóhajnyi dalában a mottóul választott idézetet énekli. Ha másra nem gon­dolunk, csak az úgynevezett „könnyűzene” mai folyama­taira, intézményrendszerére, a közönség és az előadók kap­csolatának ezernyi torzulásá­ra, valójában nagyon is ért­hető Szörényi Levente dönté­se: a búcsú. A zeneszerző pe­dig létrehozott életművével messze maga mögött hagyta a koncertlátogató mai átlagkö­zönséget, és a tömegkommuni­káció divatdélibábjait. Az ő szerepe, funkciója immár, lé­­nyegesen több, mi­nt a kön­­­nyűzene szeszélyes ár-apályá­­nak hullámlovaglása. Ez a lemez mégis nagyon jó, hogy elkészült, hiszen az alkotóművész mellett­ Szöré­nyi Levente, mint előadó is az elmúlt évtizedek zenetörté­neti jelentőségű egyéniségévé fejlődött. A Fonográf fényko­rát­­ idéző „Edison Magyaror­szágon” koncertfelvétele épp úgy hallható a lemezen, mint a nagyszerű ...Egy év elmúlt” kettőse, és végre lemezre ke­rült az „Európa csendes” éne­kelt változata is. A nagysze­rű zenei anyag — noha szép­séges múltat idéz — mégsem nosztalgia, miként ha szere­tett költőink legjobb verseit időnként újraolvassuk, azt sem a terméketlen múltidézés miatt tesszük. Az előadó Szörényi Levente kivételes koncerteken búcsú­zott, az ott készült felvételek hanglemeze pedig a hagyo­mányaikhoz híven ismét, meg­kapná a „tisztesség nagyleme­ze”, sajnos még nem létező díjat. Bizonyíték a dupla al­bum, hogy az álmokat valóra lehet váltani, s az új álmok valóságát mindenképpen úgy lehet megalapozni, ahogy azt Szörényi Levente eddigi pá­lyája példázza. — N-th — Versenyben a legtehetségesebb általános iskolások Ebben a tanévben új rend­szerben zajlott le az általá­nos iskolások tanulmányi ver­senye. Amíg az utóbbi tizen­öt évben a tudományos tech­nikai úttörőszemléken a gye­rekek háromfős csapatokban indultak, most egyéni pályá­zaton­­ vettek részt. A tapasz­talatok szerint ez a rendszer alkalmasabb az előzőnél a legtehetségesebb tanulók ki­választására. A tehetségkutató egyéni pá­lyázatot kilenc szakágban hir­dették meg. Az előre megha­tározott feladatokat a megyé­ből csaknem ezren oldották meg. A szakági bíráló bizott­ságok igen magas mércét ál­lítottak. A tanulók felét hív­ták be beszélgetésre, hogy meggyőződjenek arról, men­­nyire önállóan dolgoztak, mennyire jártasak érdeklődé­si területükön. A behívó­nak kétharmada vett rész a me­gyei fordulón, amely tesztla­pok kitöltését jelentette. Az eredmények alapján a zsűri harminckét tanulót javaso­l az országos szaktáborokban való részvételre, melyeket nyáron rendeznek meg Gödöl­lőn és Csillebércen. A tábo­rokban a gyerekeket érdeklő­désüknek megfelelő, izgalmas programok várják, neves szak­emberekkel találkoznak, ve­télkedőn adnak számot tudá­sukról. Boros Sándorné, a megyei pedagógus-továbbképzési ka­binet igazgatója és Rizsó Ist­vánná, az intézmény munka­társa — a versenysorozat me­gyei szervezői — elmond­ták, hogy magyarból és matemati­kából volt a legnagyobb az érdeklődés. Kiemelten jó meg­oldások születtek a ragad­ványnevekkel kapcsolatos fel­adatra. Különösen a falusi gyerekek készítettek szép gyűjteményeket, hiszen még élő hagyományként gyűjthet­­­tek. A társadalomkutató ágazat­ban pályázók munkáját bírá­lók felhívták a figyelmet ar­ra, hogy lényegesen jobban kell hangsúlyozni a nagy tör­ténelmi sorsfordulók jelentő­ségét, az elmúlt negyven év eredményeit. Az orosz nyelvi ágazat tapasztalatai szerint a jövőben a társalgásra kell na­gyobb figyelmet fordítani. Sajnálatos, hogy szlovák nyelv­ből mindössze három pálya­munka érkezett. A szervezők tájékoztatták az iskolaigazgatókat a dolgoza­tok erényeiről, hibáiról, tám­pontokat adtak a jobb felké­szítéshez. A „tanulóév” során fény derült a versenykiírás hiányosságaira is, melyeket a jövőben igyekeznek kiküszö­bölni. Több időt biztosítanak majd a legelső forduló fel­adatainak megoldására, és na­gyobb szerepet kap a felké­szítésben, a szervezésben az iskola. A tapasztalatok tanúsága szerint a tanulmányi verse­nyeknek ez a rendszere, lé­nyegét tekintve jobb az elő­zőnél, egyértelmű, hogy ezt kell tovább folytatni. Szövetkezeti művelődés Évenként 1 millió 600 ezer forintot fordítanak megyénk fogyasztási szövetkezetei kul­turális, sport- és szociális cé­lokra. A tagsági érdekeltségi alapból elkülönített összeget közművelődési területen első­sorban a szövetkezeti tagság igényeinek megfelelő tevé­kenységek élvezik, például a hagyományőrzés különböző formái, az ifjúsági klubok és művelődési házak. Nógrád megyében tizenkét pávák­őr részesedik például a ME­­SZÖV-támogatásból, emel­lett ismert a Pásztón alakult Muzsla táncegyüttes neve is. A fogyasztási szövetkezetek közművelődést támogató te­vékenységeként kell számon tartanunk a szövetkezeti köny­vesboltok munkáját is. Nóg­rád megyében­ öt könyvesbolt és kétszáz bizományos műkö­dik a támogatásukkal. , Különféle palóc mintázatú szőtteseket készít a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet. ­ KOSSUTH RÁDIÓ: II.20: Világablak (ism.) g.SO: Kis magyar néprajz *„>5: Népdalcsokor : Beszél­ni nehéz­­ 9.49: Dalposta 1Q.05: Szántás 10.33: Találkozás a Hangvillában III.52: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 1­1.52: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Közéleti térkép 1­3.05: Perányi Miklós gordonká­­zik 14.09: A magyar széppróza szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Ritka magyar 16.05: MR 10.14. 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Haydn: Esz-dúr (Üstdob­pergés) szimfónia No. 103. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15: Rádiószínház: Május. 20.12: Diszkotéka 21.12: Dévai Nagy Kamilla nép­dalokat énekel 21.30: szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Fényes Szabolcs filmzené­jéből 22.45: Mire ,jó a költségvetés? Beszélgetés 23.05: A guarani. Részletek Go­mes operájából. 0.10: Madrigálok — forrásokról 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: Indulók táncok — fúvós­zenekarra 12.25: Útikalauz — üdülőknek 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Vándor 15.05: Boldog születésnapot! 16.00: Szolnok—Tallinn. 17.05: Kishegyi Árpád operettda­lokat énekel 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nyolc rádió nyolc dala 19.05: Phill Collins felvételeiből 19.55: Huszka Jenő műveiből 20.20: Hunyadi Sándor meséli. 20.50: Barangolás régi hangleme­zek között. 21.06: Beszélni nehéz (ism.) 21.17: Elvis Presley összes felvé­telei. XXXII/20. rész 23.00: Latin-Amerika — A brazil konkrét költészet. 23.20: Verbunkosok, nóták. 24.00: Éjféltől hajnalig tilo­ — Sport. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Oroszul beszélünk (középisk.) 8.25: Fizikai kísérletek, III. 8.35: Systéme Internationale 2. A méterrendeszer 8.50: Éneklő ifjúság 9.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 9.15: Kémia (középisk. II. oszt.) 9.30: Delta 9.55: Égi postások. VI/5. rész. 10.50: Rekflektorfény 11.15: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.20: Csupajóvár 15.55: Hírek 16.00: Komodói varánuszok 16.45: Egy új világ kezdete 17.45: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén 18.05: Képújság 18.10: Reklám 18.15: Magyarország fürdőn­agyhatalom 18.35: Út a döntőig... 18.50: A közönségszolgála­t tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: út a döntőig... 20.10: Everton—­ Rapid, labdarúgó KEK-döntő mérkőzés 22.05: Tv-tükör 22.15: Tv-hiradó 3. 22.25: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Újdonság az iskolában (IV.) 18.25: Perpetuum mobile 19.10: Képújság 19.15: Ecranul nostru 19.35: Balett mindenkinek. VII­I. rész: Napjaink kez­detei (ism ) 20.00: Bemutatjuk a Miskolci Nemzeti Színházat 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám 21.45: Esték Abodyval. TV­ 4. rész: Legnagyobb szerelmi csaló­dásáról, a tv-ről 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19­­0: Tv-híradó 20.00: Szinkronizálás a cseh­szlovák televízióban 21.10: A rendőrigazolványok. Tv-film 21.50: Jan Zima énekel 22.30: Claude Monet. 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: FC Everton Liverpool- Rapid Wien KEK-döntő 22.00: időszerű események, 2. rész, 22.l­: Időjárásjelentés 22.15: Ez történt 24 óra alatt MOZIMŰSOR : PETŐFI RÁDIÓ: MISKOLCI STÚDIÓ: Salgótarjáni November 7.: Se­gítség felszarvaztak. (14) Színes, szinkronizált olasz filmbohózat. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkro­nizált amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátta: Vera és a férfi­látogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Nasrvbá­­tonyi Bányász: Szaffi: Színes magyar rajzjátékfilm. — Natrybá­­tonyi Petőfi: M­araton életq­­lálra­­(ifi) Színes, <=zinkron,r' '’t amerikai bonimin film. — Fa­­raneslannite: Tudom, holv­­ i­­dnd, hogy tudom, Színes, színk­­ronizs,f PO­m' ’ 0 l­á­tól’. — Job*bágyi: Iskolamozi: Kantoké* rus.­ 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A vas­kohászatról őszintén. Kerekasz­­tal-beszélgetés a stúdióban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai At­

Next