Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
«Ki tud többet...?" Szakmunkástanulók — a Szovjetunióról ! Előreláthatólag július első hetében — felkészítő tanárok társaságában — négy vagy öt balassagyarmati szakmunkástanuló is Szocsiban nyaral jutalomképpen. Ezt a jutalmat azonban senki sem irigyelheti tőlük, hiszen nem szerencsejátékon nyerték, de keményen megdolgoztak érte. A balassagyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet csapatáról van szó, amely az előkelő harmadik helyezést érte el idén, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és más szervek által meghirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című országos műveltségi vetélkedősorozat döntőjében. Ami első találkozásunkkor még csak vágyálom volt, az ma már valóság, nem csoda, hogy második "■-beszélgetésü rúc jóval oldottabb, felszabadultabb légkörben zajlott. A randevúit azonban most is a törzshelyükön”, az ISZI könyvtárában beszéltük meg. — A döntő nehezebb volt,mint gondoltam — mondja dr. Etei Lajos tanár, akiről az iskolában mindenki tudja,hogy két szaktárgya — a törrténelem és a földrajz — mélyért a Szovjetunió a szívügye. — Nagyon jól kezdtek s gyerekek, de a vetélkedő kétharmadától veszélybe került a megcélzott harmadik hely. Ám az utolsó kérdéskörben sikerült „megváltaniuk” a repülőjegyet. Szocsiba ugyanis csak a vetélkedő első három ■ helyezett csapata kapott meghívást. A mi nem titkolt vágyunk pedig az volt, hogy oda kijussunk. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy ez sikerült. A gyerekeik némileg másképp látják a dolgot. No, persze ők sem örülnek kevésbé a győzelemnek, de úgy vélik, nem volt olyan nehéz a budapesti Pataky István Művelődési Központban április 3-én lezajlott döntő. Ők állítják egybehangzóan — biztosak voltak a dobogós helyezésben. (Hogy mit éreztek a verseny alatt valójában, azt persze utólag lehetetlen ellenőrizni. A sorsolás mindenesetre nem 3-as, hanem a 4-es asztalhoz ültette őket...) — Az országos döntőben már csak hat csapat vetélkedett — folytatja dr. Etei Lajos —, de hatszor annyi csapatot kellett „legyőzni” ahhoz, hogy ide eljuthassunk. A márciusi megyei döntőt mondhatni simán nyertük, hiszen ötvenhárom pontot szereztünk, míg az utánunk következő csapat csak huszonkettőt. Az országos elődöntő Budapesten már nehezebb diónak bizonyult. Az Almássy téri szabadidő-központban március 14-én tartott vetélkedőn csak másodikok lettünk. A három elődöntő első két helyezettje mérte össze azután felkészültségét a döntőben, ahol egyedül mi borítottuk fel a papírformát. A döntőben ugyanis — igaz csak egyetlen ponttal — magunk mögé utasítottuk a kisvárdai lányokat, akik az elődöntőiben megelőztek minket. — Egyetlen pont nem nagy különbség, hogyan lehettetek biztosak abban, hogy megelőzitek a kisvárdaiakat? —a kérdés immár nem az „edzőhöz”, hanem a csapattagokhoz szól, ám mosolyuk sejteti, erre a kérdésre is felkészültek. — Arról van szó — mondja Beszkid Zoltán —, hogy az elődöntőn kiismertük az „ellenfelet”. Tudtuk, hogy az irodalom gyenge oldaluk, nekünk viszont egyik erősségünk. Tudtuk, hogy lesz irodalmi kérdés és tudtuk azt is, hogy ezen fog eldőlni a dolog. Csak azt nem tudtuk, hogy az irodalmi kérdés az utolsó fordulóra jut. — Apropó, ki, miből készült a vetélkedőre? — Szeptemberben kezdtük meg a felkészülést, az első félévben mindenki mindennel foglalkozott — avat be a taktikába Kelemen Mária, a csapat egyetlen lány tagja. — Januártól azután szakosodtunk. Attila elsősorban Szovjetunió gazdaságával, Gábor történelmével, Zoltán a képzőművészettel, zenével, a technika és a tudomány fejlődésével foglalkozott. Az én témám az irodalom volt — teszi hozzá szerényen. — Örömünkbe egy kis üröm is vegyül — vált keserűbbre a tanár úr hangja —. A versenyeken mindig négyfős csapatok vetélkedtek, de mindenütt ott ült mellettem beugrásra készen a „kispadon” a csapat teljes jogú, ötödik tagja, Litovszki Ottó, aki tartalékként talán a legnehezebb feladatra vállalkozott, hiszen neki mindvégig mindenből készülnie kellett, nem tudhatván, ki lesz, aki esetleg megbetegszik. Szóval a csapat öttagú, a meghívás viszont csak négy diák számára szól Szocsiba... Már arra is gondoltunk, hogy ha másként nem megy, mi magunk dobjuk össze a pénzt, hogy együtt indulhassunk... Beszkid Zoltán, Litovszki Ottó, Kelemen Mária, Szerémi Gábor, Szabó Attila, két épületasztalos, egy nőiruhakészítő, egy férfiruha-készítő és egy férfiszabó. Valamennyien végzős — harmadikos — szakmunkástanulók. Őket aligha lesz szükség győzködni az önművelés szükségességéről. Már most azt tervezik, együtt jelentkeznek a balassagyarmati gimnázium esti tagozatára. Állítólag a dolgozók középiskoláinak hallgatói számára is hirdetnek „Ki tud többet a Szovjetunióról?” Vetélkedőt. — pintér — A csapat: Litovszki Ottó, Szerémi Gábor, Beszkid Zoltán, dr. Etei Lajos, Kelemen Mária és Szabó Attila. londoni f Msiszti mWm Mi változott helyesírásunkban? A társadalom és a nyelv alakulása, fejlődése folytán helyesírásunknak is módosulnia kell. Legutóbb 1954-ben változott a magyar helyesírás, amikor a Magyar Tudományos Akadémia közrebocsátotta a helyesírási szabályzat tizedik kiadását. Most, több mint harminc év múltán közzétette A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv tizenegyedik kiadását, amelyet tízévi munkával készített el az MTA helyesírási bizottsága. Régebben a helyesírási szabályzatokat a tudósoknak egy aránylag szűk csoportja állította össze. Ma az MTA helyesírási bizottságában a szakembereken kívül az akadémia elnöksége és mind a tíz osztálya részt vett benne, s ezenkívül különféle intézmények és testületek is: a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a nyomdászok szakszervezete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége stb. A könyv fejezeteinek és szótárának tervezetét a múlt években — határainkon innen és túl — sokan megismerhették. Sokan véleményt nyilváníthattak róla! „Így lehetett a 11. kiadás — mint az előszóban olvashatjuk — az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása.” Mi változott a szabályzat teszten? Az új szabályozás nem hoz lényeges változásokat helyesírásunkban, de elő fogja segíteni, hogy jobban áttekintsük helyesírásunk rendszerét, és könnyebben megtalálhassuk a választ helyesírási kérdéseinkre. Szám szerint kevesebb lett a szabály, (az eddigi 438 szabályzati pont helyett csak 299), és világosabb az elrendezésük, a megfogalmazásuk. A példatáruk is alaposan fölfrissült, gazdagodott. Az egyes szabálypontokban több a magyarázat és a hasznos információ, s így a szabályzati rész — a kötet első harmada — az eddigi 74 oldalról 115 oldalra növekedett. Fontos változás, hogy a dz és a dzs betű, amely eddig iiányzott a magyar gyerekek ábécéskönyvéből, most ábéénknek teljes jogú tagjává lépett elő. Ezután a sor végi szóelválasztáskor mindig egyben kell tartani őket, éppen úgy, mint a többi kétjegyű betűket (cs. gy, ly, ny, sz. ty, zs). Amint például a kocsi szó elválasztása nem lehet kocsi, csak ko-csi, úgy a bodza és a menedzser szóé sem lehet bodza. és menedzser, hanem csak bo-dza és menedzser. Akinek ez furcsa, gondoljon arra, hogy c hangunknak a dz. a cs-nek pedig a dzs a hangtani (zöngés) párja, méltó hát, hogy a betűjük is ,,egyenjogú" betűje legyen végre a magyar helyesírásnak. A hagyományos ly betűnk természetesen továbbra is megmaradt. Igaz, hogy a neki megfelelő eredeti hang ma már nem él köznyelvünkben, de gondoljunk csak arra, milyen különös lenne az írásunk, ha például Vörösmarty Szózatának e mondatát: Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt — a két kérdéses helyen j-vel írnánk át (mejen. fojt). Hasznos újítás, hogy az eddiginél sokkal több figyelem fordul a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. Például az előző szabályzat meg sem említette az igekötőkről szólva, hogy föl, fölül és fönn igekötőnk is van. A mostani 131. pontból mindenki világosan láthatja, hogy ezek nem kevésbé helyesek, mint e betűs változataik: a fel, a felül és a fenn. Nyugodtan írhatjuk ö-vel: fölemelni, fölmegy, föltekint, fölülemelkedik, fönnmaradt stb.. (Ha az igekötő utáni szótagban e van, akkor szebb is az ö-ző változat!) Új fejezet a könyvben „Az egyszerűsítő írásmód” (ilyen az előző kiadásban nem volt), s az eddiginél sokkal jobb, sokkal részletezőbb lett „A különírás és az egybeírás”, „A tulajdonnevek írása” és „Az írásjelek” című fejezet. A tulajdonnevek fejezetében a csillagnevek, a márkanevek, a kitüntetések és a díjak neve, illetőleg ezeknek a helyesírása — újdonság. Az intézménynevek és a címek írása eddig is szabályozva volt, de ez most egyszerűbb, s így könnyebb lett. Alaposan felfrissült és gazdagodott a kiadvány szótári része, amely a korábbi 177 oldalról 249 oldal terjedlelműre bővült. Kitűnő újítás, hogy általában nemsak azt mutatja meg, mi kilógván kell írnunk, hanem többnyire a megfelelő szabályzati pontra is utal. Egy példa a sok ezer közül: „megyei tanács; Hajdú-Bihar Megyei Tanács 187”. Már az itteni írásmódban is kitűnik, hogy a megyei tanácsok nevét köznévként kis kezdőbetűkkel írjuk, tulajdonnévként pedig most már minden tagjukban nagy kezdőbetűkkel A szám (187.) a megfelelő szabályzati pontra utal, s ott részletesebb információt és további példákat is taláunk! Vas Megye Tanácsa, illetve Vas Megyei Tanács. Mi wtad a szilán részben T A hidak nevét ezután általában ugyanúgy írjuk, mint az utcák, utak nevét, vagyis nem kötőjellel, hanem ku cn: Petőfi híd, Szabadság híd. Kötőjel csak akkor kell ha a híd névtelen, és csak azt akarjuk megjelölni, hogy minek a hídja: Duna-híd, Maros-híd. És egy harmadik módon, szorosan egybeírjuk a budapesti Lánchíd nevét, mert ebben az esetben a híd típusát jelölő szóból lett tulajdonnév. Ez a háromféleség jól érzékelteti, hogy új szabálykönyvünknek mennyire dialektikus a szemléletmódja. Az írásmódunk nem lett „dogmatikus”, „szellemellenzős”, hanem mindig függ annak az értelmezésétől, amiről írunk. A megváltozott helyesírási szavakból és szókapcsolatokból most csak néhány példát említek. Ezután kis kezdőbetűkkel írjuk minden történelmi esemény, tehát a nagy októberi szocialista forradalom és a nagy honvédő háború nevét is. Egybeírjuk: intézőbizottság, szerkesztőbizottság. Hosszú magánhangzó lett a hívő, zsűri szó. Különbséget teszünk a Bük község és a Bükk-hegység nevének írásában akkor is, ha vei rag járul hozzájuk: Bükkel, de a Bükk-kel. (Hasonlóképpen írjuk az ilyeneket is: Bonn-nal, Bonn-nal, Tallinnnal, Tallinn-nak.) A magyar helyesírás sz* *^ bályai című könyv tizanegyedik kiadása egyelőre 113 ezer példányban jelent meg. ld r. Pásztor Emil J — Ezt a képet a kiállításra festettem. Mit gondolsz, tetessek rá üveget, vagy nem? — Szerintem jobb lenne, ha lenne rajta üveg. És lehetőleg tej üveg. ★ — Jegyben jársz még Christával, Peter? — Á, már rég nem! — És hogyan sikerült leráznod azt a boszorkát? — Elvettem feleségül! * XIV. Lajos udvarába megérkezik az a bútorgarnitúra, HUMOR amelynek elkészítésére a király nemrég adott parancsot. — Egek! — kiált fel XIV. Ljos a bútor láttán. — Azonnal semmisítsék meg! — Késő, Síre, — sóhajtják a mesterek. — Amíg csináltuk, a XIV. Lajos stílus divatba jött... * Az apa arról panaszkodik barátjának, hogy fia az utóbbi időben igen rosszul viselkedik. — Egyszerűen nem lehet vele szót érteni! Mintha kicserélték volna. Kizárólag mindenféle idióta alakra hallgat! Nagyon kérlek, beszélj vele! * — Augusto, teljesült már valaha gyerekkori vágyad ? — Igen! Valahányszor gyermekkoromban megnyírtak, mindig azt kívántam, bár kopasz lehetnék! 4 NÓGRÁD — 1935. május 7., kedd műsor KOSSUTH RADIO: *.20: Társalgó §.44: Csengettyűszó 10.05: Diákfélóra no.35: Éneklő ifjúság 50.51: Klasszikus kamarazene 11.40: Sírkő - pántlikával 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.50: Nóták 14.io: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok. A fogszuvasodásról 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek az orosz irodalomból 15.17: Fúvószene 15.29: Fél óra népzene 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt 18.30: Esti Magazin 19.15: Tudomány és gyakorlat 19.44: Geszty Szilvia operaáriákat énekel 20.08: Népdalest 20.58: A D nap 22.30: Népszerű zenekari muzsika 22.58: Repedés a falon 23.08 : Archívumok mélyéről 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból 0.30: Magyar és idegen nyelvű vízjelzőszolgálat PETŐFI RADIÓ: 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Hidas Frigyes rézfúvósműveiből 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Zenés délután 17.30: Kamasz-panasz 1S.30: Gramofon album 19.05: Böngészde a zenei antikváriumban 21.05: Hunyady Sándor meséli 21.36: Az élő népdal 21.46: A Rádió Dalszínháza 23.20: Tánczene 24.00: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: n.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.58: Műsorismertetés 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 10.05: Égi postások 11.05: Képújság 14.35: Iskolatévé 15.55: Érettségizőknek ajánljuk 16.38: Műsorismertetés 16.40: Hírek 16.50: Tévé-BASIC-tanfolyam. XV/16. rész 17.20: Három nap tévéműsor 17-25: A nyelv világa 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: A nagy győzelem 40. évfordulóján 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. Mirr-Murr 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Legszemélyesebb közügyeim 22.55: Tv-híradó. 3 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.33: Műsorismertetés 17.35: Képújság 17.40: Zsebtévé 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.05: A bolygó muzsikus 20.00: Kulisszán innen, , kulisszán túl 20.40: Petrovics Emil: I. kantáta 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Reklám 21.30: Amíg nem volt 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA 19.30: Tv-híradó 20.20: A harcok krónikája 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.20: Fiatalok tévéklubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Szeszélyes szerelem MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Hány az óra Vekker úr? (14). Színes magyar film. 8-tól: Az éjszaka (16). Olasz film. — Kohász: Maraton életre-halálra (16). Színes, szinkronizált USA .bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Ez Amerika! (16). USA dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: 39 lépcsőfok (14). Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Pásztói Mátta: Túl nagy rizikó (14). Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Nagybátonyi Bányász: Házibuli. Színes francia filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Hóhányók és hóvirágok. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági film. — Rózsás: Jim Crais: Színes, szinkronizált ausztrál western. — Kisterenyei Petőfi: Őrült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvíg,Játék. —Jobbáevi: Nyomorultak I—II. Francia—olasz film. 2. műsor: 20.40: Petrovics Emil I. Kantáta: Egyedül az erdőbe«