Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEIH AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 205. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Lecsinettek Vakítottak a fehér blúzok, ingek, virítottak a kisdobosés úttörőnyakkendők és fogytak a virágok a hét végén, amikor megyeszerte megtartották az 1985’86-os tanév ünnepélyes megnyitóit. A hétágra sütő nap vajon hány vidám, tettrekész arcot és hány szorongással teli szemet, sírásra görbülő szájat látott? — ez természetesen kifürkészhetetlen. Amit tudhatunk: Nógrád megyében a 121 általános iskolában 28 ezer tanuló — közülük 3448 elsős —, a 11 gimnáziumban és szakközépiskolában 4300 diák -, 1150 első éves -, az öt szakmunkásképző intézetben 3840 tanuló —, 1148 most kezdő számára rendeztek tanévnyitót. Ilyenkor mindig a „gólyák” állnak a figyelem középpontjában. Nem véletlenül: a jó kezdés fél siker, tartja a szólásmondás is. Különösen így van ez az általános iskolába lépőkkel. Ha úgy indulnak, hogy megőrzik eredendő gyermeki kíváncsiságukat, érdeklődésüket a világ dolgai iránt, ezt át tudják plántálni a tanulmányok most még korántsem „iskolás”, hanem játékosabb formáiba, kevesebb a csalódás lehetősége. Az óvodákban az iskola-előkészítést nagyon komolyan veszik, nevelési hibának tartják, ha egy gyereket valaki folyvást azzal fegyelmez: „Na, majd az iskolában, ott megtanítják mi a rend, ott nem lehet rosszalkodni!" Az iskolának valóban az az egyik feladata, hogy a feladattudatot kialakítsa a kisgyermekekben, de ezt az életkori sajátosságoknak megfelelően teszik. Nem csak a gyermek, a szülő is jól jár, ha nem csinál „mumust” az iskolából, a tanulásból. Más a helyzet, más feszültségek jelentkezhetnek a középfokon kezdőknél. Az iskolaváltás, az új közösség, új tanárok, a nagyobb követelmények néhány tanulóban félszt teremthetnek. A pedagógusok mellett a szülők is sokat tehetnek ennek leküzdésére: ha fölzárkóztatást javasolnak a gyereknek az év eleji fölmérők után, kapacitálják, vegye komolyan, ne a félévi értesítőből derüljön ki, sok még a hézag a tudásukban. Fontos az is, ne azzal induljon neki a diák a tanulásnak, hogy három-négy év haladék ez a döntéshez, majd eltelik az idő, majd lesz valahogy... Ahogy Cseperednek, egy, inkább meg kell érteniük: a társulás munka! Ha komolytalanul, lezserül veszik, ellébecolják a középiskolai éveket, mi lesz később, amikor már nem csak önmaguk sorsáért felelősek, hanem részesei a társadalmi munkamegosztásnak. Reméljük, a többség ebben a tanévben sem lesz ilyen. Sokan vannak, akik új területek meghódítására készülve, izgatottan várják a tanítást. Ha mi, szülők túljutva a tankönyvek, tanszerek beszerzésén, a hiányzó sportfelszerelések, kinőtt iskolaköpenyek, ruhák, cipők pénztárca-nyitogató pótlásán, — az igazi tanulás megkezdésekor is gondoskodunk a gyerekekről, törődünk tanulmányaikkal, még többen lesznek. - gkm - Stabil jövője van a bányászkodásnak A szocialista országok delegációival együtt ünnepeltek Nógrádban Bensőséges hangulatban ünnepelték megyénk bányászai és a meghívottak — köztük a szovjet, a cseh, a lengyel, és az NDK bányászdelegációk tagjai — a 35. bányásznapot. Szombaton délelőtt zajlott le az új bányamúzeum átadása, majd ezt követően Nagybátonyban, a felszabadulási emlékműnél helyezték el a bányászaink a megemlékezés és hála koszorúit. Utána a sportpálya melletti szabadtéren tartották meg politikai nagygyűlésüket. Az elnökségben helyet foglalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Jakab Sándor a SZOT tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Medved Károly, az SZMT vezető titkára, a szocialista országok bányászdelegációinak vezetői, a vállalat kiváló dolgozói. Az egybegyűlteket Farkas József, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd Czipper Gyula ipari miniszterhelyetes, mondta el ünnepi beszédét. Elöljáróban köszöntötte a nógrádi szénbányák hatezer főnyi kollektíváját, majd meleg szavakkal, nagy tisztelettel emlékezett a hős elődökre, felidézve a nógrádi szénmedence munkásmozgalmának főbb kiemelkedő eseményeit. Emlékezett továbbá azokra a hős bányászokra, akik a felszabadítást követő széncsatákban álltak helyt, azokra a munkatársakra, akik a munkában, a bányában áldozták életüket, a természet erőivel küzdve, hogy megszerezzék számunkra a föld mélyének kincsét, a nógrádi szenet. Ezután a szénmedence kiemelkedő személyiségeiről szólt. Ennek során megemlítette Pothornik József nevét, méltatta tevékenységét. Rátérve a jelenlegi helyzet ismertetésére, a többi között megköszönte megyénk bányászainak azt az áldozatos munkát, amelyet a szénellátás folyamatosságáért, szabad idejüket is feláldozva, az elmúlt télen tettek és azóta is tesznek. Tovább folytatva e gondolatot, a távlatokról szólva a következőket, mondta: — Nemcsak a hetedik ötéves tervben, hanem hosszabb távon is feladat a szénmedencék fiatalításának folytatása. Ehhez felhasználjuk a földtani kutatás eredményeit, a bányaművelésbe kerülő új, korszerű technikai eszközöket. Kapacitásnövelést jelent majd a peremkülfejtések megnyitása, a beruházási lehetőségekkel arányosan, a liászprogram folytatása. A létszámeláramlás megfordítására is keressük, és meg kell hogy találjuk, a megfelelő megoldásokat. Elismeréssel szólt még az olaj-, az urán- és ércbányászok munkájáról, a földtani kutatásban tevékenykedőkről, a segítőtársakról, a bányagépgyártókról, majd méltatta a szocialista országok bányászaival kialakított együttműködés előnyeit, utalt a további lehetőségekre, mondván: ehhez kitűnő keretet nyújt mind a KGST, mind az egyes országokkal kötött kétoldalú műszaki-tudományos egyezmény. Ezután kéréssel fordult megyénk minden bányászához. Felhívta a figyelmet a bányabiztonság fokozására, az egymásra való vigyázásra, a szabályok szigorú megtartására, a korszerű biztonsági berendezések, automatikák szakszerű használatára. Az előadó ezután a nógrádi szénmedence jövőjével kapcsolatban a következőket mondta: “ Szénbányászatunk egyik nagymúltú és ma is jelentős feladatot teljesítő egysége a nógrádi szénmedence. Nagymúltú, mert jövőre ünnepli 125. születésnapját. Két évtizeddel ezelőtt termelése 32 bányából megközelítette az évi 4 millió tonna szenet, munkáslétszáma pedig elérte a 15 ezer főt. De nemcsak nagy múltja van, hanem stabil jövője a bányászkodásnak. Ennek fontos tényezője az 1982-ben megkezdett bányasi rekonstrukció, amely több mint egymilliárd forintba kerül.A vállalat a meglevő bányák gépesítésére évenként 100—kill millió forintot költ. Az elmúlt évben bányabiztonsági berendezésekre pedig 50 milliót fordítottak. Ennek kapcsán hangsúlyozta a gépeket irányító, képzett, tapasztalt,, munkájukat szerető és értő bányász szakemberek fontosságát és szerepét, majd így fejezte be gondolatait: — Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a szénmedence minden dolgozójának, a szocialista brigádoknak, a politikai, társadalmi, műszaki-gazdasági vezetőknek az eredményekért, a sok erőfeszítésért, a példás helytállásért. Kívánok további eredményes munkát, melyhez biztos alapot nyújt az itt ismeretes szénvagyon, a meglevő fejlesztés alatt levő bányaüzemek, a nógrádiak szeretete, ragaszkodása szénmedencéjükhöz, hivatásukhoz. Az ünnepi beszéd elhangzása után Hegyes Ferenc, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagja Mákos Nándornak, a vállalati pártbizottság titkárának átadta az MSZBT-tagcsoport alapító okmányát. Befejezésül Czipper Gyula és Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja, a nógrádi szénbányák vezérigazgatója kitüntetéseket adott át. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát 129-en, az ezüst fokozatot 82-en, a bronz fokozatot pedig 151-en kapták meg. Első alkalommal került sor a gyémánt fokozat átadására. Ebben 642 fő részesült. A Bányamentő Szolgálati Érdeméremben 20 fő részesült, közülük hatan aranyat, tizennégyen pedig ezüstöt kaptak Vállalati kiváló dolgozó kitüntetést 51-en vették át. Kiváló bányász kitüntetést. 3. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést 10, a KISZ-érdemérmet pedig 1 fő kapta meg. íj kiállítóterem a salgótarjáni bányamúzeumnál A térzene és a jó idő sokakat kicsalogatott szombat reggel Salgótarjánban a 35. bányásznap eseménysorozatának egyik kiemelkedő programjára, az új bányamúzeum átadására. Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója köszöntötte a megjelent párt-, állami és szakszervezeti vezetőket és mindazokat, akik eljöttek a föld alatti bányamúzeum külszíni kiállítótermének megnyitására. A múzeum melletti épületből sok ember segítségével sikerült létrehozni ezt az állandó bányászattörténeti kiállítást, amellyel teljesebbé vált a nógrádi bányászat hagyományainak megőrzése, bemutatása. ■ Évente több mint 30 ezer látogató járt a föld alatti részben, a hagyományok megőrzését több művelődési csoport, zenekar is végzi. A legtöbb szakmai segítséget természetesen a Nógrádi Sándor Múzeumtól kapták a szénbányák dolgozói, akik aktívan bekapcsolódtak a gyűjtőmunkába. Az új múzeumot Pothornik Józsefről, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről nevezik el, aki sokat tett a bányászhagyományok őrzéséért. Zsuffa Miklós ezután átadta a szót Czipper Gyula ipari miniszterhelyettesnek, aki megnyitójában először a bányászelődök emlékének ápolásáról beszélt, visszatekintve arra az útra, amely napjainkig vezetett. Tanulságos megismerni az egykori nyomorúságos, küzdelmes munka- és életforma tárgyi emlékeit, dokumentumait. Azoknak az embereknek a sorsát, akik sokat tettek a jobb jövő megalapozásáért, sokszor életüket is feláldozva. A Nógrádi Sándor Múzeum és a Soproni Központi Bányamúzeum összefogásából született gazdag anyagot rövidesen kiegészíti a termekben el nem helyezhető bányagépek szabadtéri bemutatója is. A megnyitó szavak után emlékplakettek átadásával fejezték ki, milyen nagyra értékeli a vállalatvezetés a közreműködők segítségét. Többek között dr. Praznovszky Mihálynak, a Nógrádi Sándor Múzeum igazgatójának, László Gyulának, aki e kiállítás vezetője, Fazekas Ferencnek, a beruházás irányítójának és az anyag gyűjtésében legtöbbet tevékenykedő bányai dolgozóknak adták át. Az ünnepség rövid tárlatvezetéssel ért véget. A hét végén más kulturális programokkal tovább folytatódott a bányász kulturális és sporthetek sorozata. A Bátonyterenyén szombat délután rendezett többórás szórakoztató műsorban népszerű operett-, nóta- és táncdalénekesek, zenészek léptek föl, láthatták a jászberényi Munkás Ifjúsági és Művelődési Ház versenytánccsoportját. Vasárnap a bátonyterenyei bányász fúvószenekar Szuhán és Dorogházán, a salgótarjáni Kazáron és Mátraszelén adott bányásznapi műsort. ■ Yr,-t a -----------------------------------------------------------------,------------------------a MAI SZÁMUNKBAN: Kényszerű együttélés A BRG salgótarjáni gyáréban az idén is nagy év végi hajrá kell ahhoz, hogy a tervet teljesíteni tudják. Ennek egyik legfőbb oka az anyagellátás rendszertelensége — ez derül ki Molnár László Kényszerű együttélés című írásából. (3. oldal) Ezüstös matekos Európa „ezüstös” matekosa Bán Rita, második lett a Finnországban megrendezett nemzetközi matematikai diákolimpián. A versenyről és a versenyző további terveiről szól G. Kiss Magdolna írása. (4. oldal ) Magyarosodén randevú A mezőgazdasági fiatalok és ifjúmunkások második találkozóját, rendezték meg vasárnap Magyarnándorban. Az eseményről képes tudósításban számolunk be. (5. oldal ) SBTC—Váci Izzó 2—0 (0—0) Nyomasztó vendégfölény után a hajrában kerekedett fölül a hazai gárda Urbányi és Jónás találatával. A három perc alatt elért győzelem nyomán újabb salgótarjáni sikert köszönthetett a hazai közönség. (7. oldal ) Bányásznapon Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes tartotta az ünnepi beszédet. Több ezer résztvevője volt a rendezvényeknek Első látogatók a bányamúzeum külszíni kiállítótermében — Képek: Bencze — Országos tanévnyitó ünnepség Kazincbarcikán Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új általános iskola aulájában tartották az 1985—86-os oktatási év országos tanévnyitó ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, ott voltak a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Béla mondott ünnepi beszédet. Az országos tanévnyitót az iskola avatásával kötötték össze. Köpeczi Béla 13 pedagógusnak, illetve az iskola építésében részt vett dolgozónak miniszteri kitüntetést, illetve miniszteri dicsérő oklevelet adott át.