Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD m mszmk nocrao megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XLII. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé Az ötéves terv, a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben, a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb import vált szükségessé. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egész részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A gazdasági fejlődés főbb mutatói A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év gondolt, a szokatlanul hideg alatt 12 százalékkal, az utol- 1984/85-ös tél folyamán akasó évben 1 százalékkal nőtt, dályozták a termelést. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott az energiaforrások között a elő. Az ipar nemzeti jövedő szénhidrogének aránya az lemhez való hozzájárulása az 1980. évi 63,6 százalékról év alatt a bruttó termelésnél 1985-ben 59,9 százalékra csakvalamivel gyorsabban nőtt, mint úgy, hogy a kőolaj áráné 1985-ben ez a cél nem van,a számottevően mérséklődósult meg dött, a földgáz-felhasználásé Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya 1985-ben rubelviszonylatban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszer-ipari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben, a fokozódó import, a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energia(Folytatás a 3. oldalon.) Növekvő hatékonysággal bővítsék termelésüket a gazdaságok! Zárszámadás a Litkei Ipoly Termelőszövetkezetben Zárszámadó közgyűlését figyelmet kíván — kivált a tegnap tartotta meg a Litkei csúcsmunkák idején. Ipoly Mezőgazdasági Terme- a gazdaság legfontosabb főszövetkezet. A litkei kül ágazata az állattenyésztés. A túrotthon nagytermében tej-, illetve húshasznú tehecs aknem 250 szövetkezeti tag nők száma megközelíti a hallgatta meg Bozsik Béla 400-at, s bár a tejtermelés a termelőszövetkezeti elnök el tervezett alatt maradt, a számúit évi gazdálkodásiról szóló porulati mutatók igen jók számadását. Fel kell azonban figyelni az Sok gonddal, bajjal tér- önköltségek növekedésére, kell, összességében mégis Mint Bozsik, Béla, a szöveteredményes esztendőt hagyott közeli tagság figyelmébe maga mögött a közös gazda- ajánlotta, az állattartás szerság. Árbevétele meghaladja vetésében, irányításában maa 123 millió forintot, s noha g.yobb körültekintésre, gonaz érvényes szabályozók szedosságra van szükség, hamint az árkiegészítés és a halaszthatatlan az ösztönzőbb ráció több mint négymillió érdekeltségi rendszerbereforinttal kurtította meg azzetése is. eredményt, így is bővés . Az állattenyésztésen belül fél millió forint nyereséget a sertéshizlalás és -teryéstmutat a mérleg. tés ugyancsak a költségekkel Az Ipoly Tsz növényterme való takarékosabb gazdáklése tavaly a jó közepes szín- kotlás követelményét vetiten mozgott. Az aratás tökköl: míg a sertéshizlalás kikenők nélkül zajlott le, több logrammonkénti és&úlynehézséget okozott viszont az önköltsége csökkent, a süldőőszi mélyszántás a talajnevelésnél viszont erőteljesen rendkívüli szárazsága miatt, növekedett. Kedvezően alakult az őszi A juhtartásban emelkedtek búza, a tavaszi árpa, a lu a szaporulati mutatók, csőkcérna, a silókukorica és a bent az elhullás, a gyapjúnapraforgó átlagtermése. Sótermelés szinten maradt, vikat javult az ágazat szerve- szánt az önköltség e tervlezettsége, irányítása, amiben is túlzott mértékben minőségi követelmények kevekedett. Vonatkozik ez tartása azonban még több a vásároltabrak-felhasználásra, s általában a juhok takarmányozási költségére. Csupán a legeltetési módszereket tekintve is bőségesek még a juhtartás ésszerű költséggazdálkodásában a tartalékok. Akác-, cser- és tölgyerdői„ ből tavaly a tüzelőgondok enyhítésére a tervezettől jóval több fát termelt ki a gazdaság. Az ipari ágazat a számítottnál is nagyobb mértékben segítette a közös gazdaság eredményességét. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár mellett a BRG salgótarjáni gyáregységével tart kapcsolatot a tsz. A négy éve létrehozott budapesti műszaki-fejlesztési iroda ma már ipari szakcsoportként erősíti a gazdaság jövedelmezőségét, az ugyancsak fővárosi üvegtechnikai üzem pedig jó szervezettséggel, hozzáértő irányítással már tavaly is több mint 3 millió forint hasznot hozott. Eredményesen dolgozott az első, sorban saját igények kielégítésére létrehozott építőbrigád. A téglagyártó üzemben tavaly 4 millió 12 ezer darab nyerstéglát állítottak elő, ebből 3 millió 157 ezer darabot ki is égettek. Gondja van az Ipoly Tsznek a háztájira is: vetőmaggal, műtrágyával látja el a háztáji gazdaságokat, segít az ablakvásárlásban, illetve a tápok beszerzésében, vemhes kocasüldőt ad, újabban pedig a szarvasmarhatartást is felkínálta a tagoknak. A háztájiból az elmúlt évben 16 szarvasmarhát, 573 hízósertést, 43 hektoliter tejet értékesített a gazdaság, csaknem 3 és fél millió forint árbevételre szert téve. Az elnök számadása után a termelőszövetkezeti tagok kértek szót. Feltárták a gazdálkodás néhány összefüggését, nehézségét, a többi között azt, hogy az állattartás megnövekedett költségeiben a tavalyi igen kemény tél is ludas volt. Az anyag- és energiagazdálkodásról mondottakat figyelemmel kísérve azonban kitűnt az is, hogy e téren az egyes ágazatokban dolgozók véleménye szerint is vannak még teendők. ... . _ (Folytatás a 2. pdaionj A közgyűlés résztvevői Géczi János hozzászólását hallgatják — kép: kulcsár — tfollolcati tamács csliicuit !-nél A Nógrád Megyei Állami Ágner Gyula az eseményt dig Kollár Gábort, az anyag- Építőipari Vállalatnál tegnap a demokratizálási folyamat gazdálkodási osztály vezetőtartották meg a vállalati ta- olyan új formájának, mod- jét, náci alakuló ülését, amelyen szerének jelölte meg, amely igazgató jelen volt. Ozsvárt József, a nek meghatározó szerepe lesz kapcsolatos a megyei pártbizottság itt- a vállalat fejlődésértek ki- Mátrai Józsefné ismertette kára. Ágner Gyula, az SZMT alakításában, a tulajdonosi Timmer Zoltán eddigi erődvezető titkára is, tudat erősítésében. Elisme Mátrai Józsefné, a szak- réssel szólt az előkészítő bi Ezután került sor az megerősítésével tennivalókraményes munkáját, méltatta a vállalat stabilitásáért tett szervezeti bizottság titkára zottság munkájáról, jónak fáradozásait, ismertette az arészletesen szólt az élőké- ítélte a szervezeti és műkoket a követelményeket, a fészítő bizottság valamint a dési szabályzatban azokat a íveknek teljesítését a tanács, szervezeti és működési szak pontokat, amelyek a szakigazgatói tisztében való meghálózatot megszövegező bi- szervezettel való jó együtt- erősítése után megkíván tazottság munkájáról, a ta- működést teszik lehetővé, nácitagok megválasztását A testület ezután egyhank, majd javasolta, hogy erősítsék meg újabb öt évre előkészítő politikai, felvigúlag elfogadta a szervezeti igazgatói beosztásában. Alogosító tevékenységről, a és működési szabályzatot, Karikás György felszo dolgozók érdemi tájékozta- majd megválasztotta a ta sában hangsúlyozta, hogy tásáról, arról, miként hasznács elnökének, hanganyű- mélypontról való ^ kilábalásnálták fel az elhangzott észlát, a szakipari üzem vererán, a vállalat U] pályára revételeket,ajánlásokat. tőjét, elnökhelyettesének pe (Folytatás a 2. oldalon.)