Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
I Nemzeti ünnepére készül az ország A felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokat, intézményi ünnepségeket, baráti találkozókat rendeznek a következő napokban országszerte nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére. Április 3-én, ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját, és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordulója alkalmából az Országházban átadják a művészet területén elért kimagasló eredményekért, a kiváló és érdemes művész címeket, valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Április 3-án, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősök emlékművét és a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a harkányi bolgár hősi emlékműhöz, Beremenden a jugoszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai temetőbe és a Budaörsi útra, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművéhez. Az évforduló alkalmából számos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják a Margit Kórház-Rendelőintézet új épületét; Várpalotán megnyitják az Országos Vegyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbetongyárat. Pécsett országos délszláv színjátszó találkozóra invitálják a művészetkedvelőket. A Heves megyei fiatalok az ünnepnapon rendezik meg Kékestetőn a hagyományos felszabadulási emlékprogramot. Az ország legmagasabb pontján emelkedő emlékműnél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsorral köszöntik április 4-ét. Pénteken Gyöngyösön egész napos kulturális diákrendezvénysorozaton méltatják a sorfordító történelmi évfordulót. mAG raOffITAWA! EGYKUUFFOCI » NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 76. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. ÁPRILIS 1., KEDD Elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Ünnepség Bátonyterenyén és Balassagyarmaton Szombaton délelőtt Bátonyterenyén, a Bányász Művelődési Ház színháztermében került sor a Nógrádi Szénbányák bányás-bányaüzeme KISZ-bizottságának küldöttértekezletére. A közel száz szavazati jogú küldöttet és a meghívott vendégeket — köztük Hágentur Józsefet, a KISZ KB intézőbizottságának tagját és Juhász Andrást, a Nógrád Megyei KISZ- bizottság első titkárát — Kertész Gyula, az üzemi KISZ-bizotság titkára üdvözölte, majd — a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Iskola úttörőinek köszöntése után — előterjesztette a KISZ-bizottság beszámolóját, az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról. Hangsúlyozta, hogy a bányaüzem ifjúkommunistái és fiataljai — a KISZ-bizottság és az öt KISZ-alapszervezet vezetésével — az elmúlt években alapjaiban eredményesen dolgoztak az akcióprogramokban meghatározott feladatok végrehajtásában. A KISZ-tagok és a fiatalok döntő többsége jelentős részt vállaltak a széntermelési feladatokból, az öt ifjúsági szocialista brigád — ezen belül a Molnár Ferenc által vezetett váeathajtó kollektíva — a vállalat területén is kimagasló teljesítményt nyújtott, miként a tavaly ősszel — hazánkban elsőként — létrehozott ifjúsági frontbrigád, amely a Hernscheidt-típusú, európai színvonalú, önjárós festésen dolgozik. A KISZ üzemi választott testületének beszámolóját követően — együtt a KISZ kongresszusi viitadokumentum értékelésével — nyílt, sokoldalú és hasznos eszmecserére — amelynek során 13-an mondtak véleményt — került sor. A küldöttgyűlés befejező részében kilenctagú KISZ-bizottságot választottak. Tizenhat fiatalt fogadtak el a vállalati KISZ-küldöttértekezletre, illetve két KISZ-tagot delegáltak a Nógrádi Szénbányák városi jogú KISZ-bizottságába. Az üzemi KISZ-bizottság titkárának ismét Kertész Gyulát választották. Végezetül Hágentur József átadta a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A tavaszi szél lengette Balassagyarmaton a Hősök terén a nemzetközi munkásosztály vörös, és a Magyar Népköztársaság nemzeti színű zászlaját szombaton. Az alig egy hónapja bevonult ifjú határőrök sorakoztak fel katonai eskütételre. A katonai tiszteletadás után Éli Zoltán őrnagy, a BM Határőrség balassagyarmati kerületparancsnokságának politikai osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük, Sebők Sándor határőr ezredest, a BM Határőrség Országos Parancsnokságának első helyettesét, dr. Balogh György ezredest, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának helyettesét, a csehszlovák határőrizeti szervek képviselőit, a megye, a város, párt- és állami vezetőit, a társfegyveres testületek képviselőit. Tágliber Ferenc őrnagy, a BM Határőrség Országos Parancsnokának parancsát olvasta fel, amelynek értelmében a határőrizet kiváló teljesítéséért immár egymás után másodszor nyerte el a balassagyarmati kerületparancsnokság személyi állománya a BM Határőrség magasabb egysége kitüntető zászlót, és az ezzel járó oklevelet, amelyet Sebők Sándor adott át Vincze Zoltán határőr ezredesnek, kerületparancsnoknak. Sebők Sándor ünnepi köszöntőjében a többi között kijelentette: — A balassagyarmati határőrkerület kiemelkedően teljesítette feladatait az államhatár őrizetében, a kiképzésben, a személyi állomány nevelésében. Ezután került sor az ünnepi pillanatra. A Szózat hangjai mellett Domoszlai Márton nagybátonyi határőr édesanyja társaságában emelte magasra kezét, s mondta az eskü szövegét az új határőrökkel együtt. Az esküt tett határőrökhöz, a szülőkhöz, hozzátartozókhoz szólt Vincze Zoltán határőr ezredes, kerületparancsnok, így fogalmazott: Az itt álló katonafiatalok élete jelentős sorsfordulóhoz érkezett. Ne felejtsék el: kerületünk folyamatos, becsületes munkával kiérdemelte, hogy immár kétszer nyerhettük el a határőrség magasabb egysége címet. A KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját a hatodik alkalommal vehetjük át. Ezek a címek köteleznek bennünket... Zúgott ezt követően a hajrá, majd Turóczi Ferenc ifjú határőr társai nevében megígérte, hogy méltóak lesznek elődeikhez. Kanyó Tibor, a balassagyarmati városi KISZ-bizottság titkára is köszöntötte az ifjú határőröket, majd az Internacionálé és az esküt tett határőrök díszmenetelével ért véget az ünnepség. Kazári húsvét Megfakult hagyományok ' Verőfényes tavaszi napsütésre ébredtek húsvét hétfőjén a' kazári „virágszálak’’ és „kertészlegényekNem egy lányt, feleséget, anyát már az ágyban sikongatásra késztettek a család férfitagjai. Bőven mérték a friss csapvizet szeretteikre, nehogy idő előtt elhervadjanak. Már kora délelőtt nagy volt a jövés-menés faluszerte. A porták előtt ünneplőre fényesített autók árulkodtak: locsolók jöttek a házhoz. A főutcán apa és fia biciklin igyekezett a faluszéli menyecskékhez. Az árokparton egy csapat fiúcska mutogatta egymásnak mi került már a tarisznyába, bukszába. Nagyapák, dédapák verődtek össze a falu központjában a sok húsvétot látott öreg kútnál. Előkívánkoztak a helyhez fűződő szép emlékek. — Nem így voltam régen, mint most •— élednek fel a lepénykor képei a nyolcvanegy locsolkodást megért Sándor Gyuri bácsiban. — Összeálltunk csapatba tízen-tizenketten, aztán harmonikaszóval jártuk a falut. Nem ■ mardöf ki egy ház sem. Megór főttük a lányokat alaposan. Aki meg húzódott, megfogtuk, kihoztuk ide a kúthoz. Akkor még hosszú vályú volt előtte. Vödörrel kapott i a lány g. nyaka közé. Némelyiküknek négyszer-ötször is át kellett öltözni. — Ők se voltak ám restek kopa szón a hatvannégy éves Handó Lajos. — Kedden visszakaptuk tőlük. Ott vártak bögrével az utcasarkon. Nem kíméltek, ha munkába mentünk se. A vödör már nemigen kerül elő manapság. A tréfásabb kedvűek spriccelő műanyagflakonokkal, szódásszifonnal felszerelkezve indultak útnak, de leginkább csak kölnisüvegek lapulnak a locsolók zsebében. Nagy Istvánná már kinőtt abból a korból, hogy izgalommal várja a betérőket. Most tizenkét éves unokája kukucskál az utcára a függöny mögül, lesve, ki közeleg az úton. — Az édesanyám sokat mesélt régi húsvétokról — invitál a nagymama a házba. — Játszottak a lányok. Elbújtak, eldugták a vödröt, bögrét, persze a legényeken nem lehetett kifogni. Bizony sokszor nem esett jól a hideg víz. De az igazi baj akkor lett volna, ha nem jönnek a fiúk. Az én lánykormban vasárnap este minden nagy bál volt. Sokszor csak reggel keveredtünk haza. Nem is aludtunk, mert mindjárt lőttek a locsolók. Mikor szóba hozom a szép régi viseletét, sajnálkozva legyint Nagy Istvánná. Nem veszik azt már fel a mai fiatalok. Régi fénykének kerülnek elő a kredencből, vöme kalapos lepények, gyöngyös bokrétás lányok mosolyognak róluk. Ezen a húsvéton már csak a misére ballagó idős asszonyok derekán ring sok szoknya. Ők viselnek főkötőt. Ami még mindig él a régi szokásokból, az a locsolóvers. A négy-öt éves Rusz Ákos még csak kétszer mondta el, amikor összetalálkoztunk vele apja oldalán. Szatyorja mégis dugig tele csokinyuszival,tojással. Persze az utóbbi is csokoládéból, mert hol vannak már a régi hímes tojások! Változnak az idők, velük a szokások. Hétköznap, ünnepnap egyaránt. Megfakultak a régi hagyományok. Sok eltűnt közülük. Az ünnep azonban egyre mindenképp alkalmat ad, hogy együtt legyünk szeretteinkkel. Leüljünk kicsit rég látott rokonoknál, ismerősöknél. Szót váltsunk örömeinkről, gondjainkról. Amire rohanó hétköznapjainkban bizony egyre kevesebb időt fut. Már csak a helyszín emlékezteti a hajdani szokásokra a „régebbi” locsolólegényeket — A népviselet sem a mai leányok divatja — S a piros festett tojás is átváltozott csokoládéra. — Képek: Bencze — n , >——r Mihail Gorbacsov tévébeszéde (2. oldalon) Hazaérkezett Prágából az MSZNP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Német Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán szombaton hazaérkezett Prágából. A fogadtatásnál jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Nógrádion és dolgoztak a lista A húsvét vasárnapján is dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemekben és a kiskertekben. A kedvező időjárást kihasználva előkészítették a talajt és vetették a tavaszi növények magját. Vas megyében, a homokos területeken a tavaszi árpa és a zöldborsó, néhány szövetkezetben pedig a zab, a napraforgó, és a kukorcla szaporítóanyaga került a földbe. A Bács-Kiskun megyei határban szintén a tavaszi árpát, a borsót vetették, s ültették az előcsíráztatott burgonyát. Kecskemét környékén lucernát telepítettek, Mélykút, Kiskunfélegyháza és Harta környékén repülőgépekről szórták a műtrágyát. Csongrád megyében, a Dulaföld híres burgonyatermő vidékén sok ezren munkálkodtak a földeken, ültették a korai burgonya csíráztatott gumóit. Ahol a talajviszonyok megengedték, mintegy félszáz géppel szórták az őszi kalászosokat serkentő műtrágyát. A megye húsz termelőszövetkezetében a „belvízőrség” tagjai a levezető árkokat mélyítették, tisztították a csatornák ereszeit. Főleg az őszi vetéseket igyekeznek megszabadítani a belvíztől. Hajdú-Bihar megye több nagyüzemében a cukorrépát vetették. Szabolcs- Szatmárban a MÉM nyíregyházi repülőgépes növényvédelmi szolgálatának pilótái is munkával töltötték a napot. A dohánydermesztők a fóliasátrakban vetettek, ápolták az ágyásokat. A keleti országrészben a hét végére 22 ezer hektárnyi almaültetvény metszését fejezték be és hozzákezdtek a lemosó permetezéshez. A Nógrád megyei karancslapujtői gazdaságban fejtrágyázták és hengerezték az őszi kalászosokat, helikon* térről szórták a műtrágyát. Érsekvadkerten négy műtrágyaszóró gép dolgozott, négy nagy teljesítményű erőgép pedig a tavasziak alá készítette elő a talajt. Palotáshalmon 10 gép vezette az árpát, a köményt, és a mákot. Előkészítették az ősziek talaját a pásztói határban is. Tatabánya határában több mint 3 ezer kispiarcellán kertészkedtek a bányászok, a cementgyár, az alumíniumkohó, és a bányagépgyártóüzem munkásai. Metszették a fákat, fóliasátrakat építettek, s a fagytól felengedett földbe vetették a borsó, a zöldség, a répa, a retek magját. Tízmilliós haszon újításokéá! a síkveggyárban Gazdag hagyományai vannak az újítómozgalomnak a salgótarjáni síküveggyárban. Ma már szinte valamennyi munkaterületen megtalálhatók az alkotó szándékú ötletmesterek, akik újításaikkal hozzájárulnak a gyártási technológiák korszerűsítéséhez, a munkafeltételek javításához, a termelési tervek teljesítéséhez. Az elmúlt évben 80 ötletet vetettek papírra a síküveggyáriak, jóval többet, mint tavalyelőtt. A 18 hasznosított újítás ugyan kevesebb a korábbinál, melynek oka, hogy az év végén benyújtott újítások véleményezését nem tudták elvégezni az egyszemélyi elbírálók. Az üzemekben összesen 111 -en vállalkoztak ötleteik kimunkálására és beadására, csaknem kétszer annyian, mint 1984-ben. Örömteli, hogy növekedett a nő- és a 30 éven aluli újítók száma. A gazdasági eredmény több mint 9,7 millió forint volt, amely jelentős mértékben növelte a nyereséget. Az előző évben csak közel 3,6 millió forint volt az újítások számszerűsíthető haszna. Ennek megfelelően, csaknem 452 ezer forintra növekedett a kifizetett újítási díj. Az ötletek megvalósításában ezúttal is segítettek az úgynevezett közreműködők, akik munkálkodásukért több mint 42 ezer forintot kaptak kézhez. • t Nyugatnémet vendég Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Bernhard Vögel, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfalz tartományának miniszterelnöke. A vendéget és kíséretének tagjait, a Ferihegyi repülőtéren Melega Tibor, külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is.