Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 153. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 1., KEDD Terveiket tárgyalták a tanácsok Salgótarjánban és Pásztón Fejlődés — realitás — összefogás Milyen lesz az ezredfordulóra a megyeszékhely? Mely területeken várhatók jelentősebb fejlesztések az elkövetkezendő öt esztendőben? Az e kérdésekre adandó válasz nem csupán Salgótarján mintegy 50 ezer fős lakosságát, hanem a megye csaknem valamennyi állampolgárát kisebb-nagyobb mértékben érinti — ezért is kísérte nagy érdeklődés Salgótarján Városi Tanácsának tegnapi tervtárgyaló ülését, amelyen ott voltak a város társadalmi szervezeteinek, a városkörnyéki tanácsoknak, a nagyobb üzemeknek vezetői, képviselői, a díszpolgárok, a póttanácstagok. Részt vett a tanácskozáson Devcsics Miklós, Nógrád Megye Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő és dr. Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára is. C. Backer Judit tanácselnök jelentésének jóváhagyása után a város hosszú távú településfejlesztési koncepcióját vitatta meg a testület. A tanácsülés elé került dokumentum hangsúlyozza, hogy az elmúlt 15 év alatt jelentősen bővült és korszerűsödött a város gazdasági bázisa, sokoldalú infrastrukturális fejlesztés valósult meg, s számottevően javultak a lakosság élet- és munkakörülményei. Ugyanakkor rámutat az előterjesztés, hogy nem kielégítő a termelőeszközök műszaki, technikai színvonala, és a lakossági ellátásban is jelentősek még a mennyiségi hiányok. Az írásbeli előterjesztéshez dr. Juhász Tibor, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést, majd a hozzászólások sorát Ozsvárt Sándor tanácstag nyitotta meg. Elégedettséggel szólt arról, hogy a városrészek is kellő arányú fejlesztésben részesülnek. Lengyel József tanácstag a koncepció azon előnyeit hangsúlyozta, amelyek a város adottságaira, a lakossági igényekre épülnek. Petesházi Gábor, a HNF városi titkára az elnökség véleményét tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy a közéeti fórumokon elhangzott javaslatok „visszaköszönnek” a hosszú távú tervben. Szót kért Deveses Miklós, aki bevezetőül a tervezés történeti folyamatosságára hívta fel a figyelmet, áttekinve az elmúlt évtizedek főbb koncepciós elképzeléseit, iletve azok megvalósulását. A továbbiakban néhány ágazat fejlesztését emelte ki. Így a többi között beszélt a kolóniák felszámolásáról, a közlekedés és közintézmény-hálózat bővítéséről, a mennyiségi lakáshiány megszüntetéséről, az egészségügy, a közoktatás és a környezetvédelem tervezési elképzeléseiről. Ezután a megyeszékhely VI. ötéves tervének végrehajtásáról szóló beszámolót fogadta el a tanács, majd a VII. ötéves tervet tárgyalta. A vita során Mezőfi Zoltánné tanácstag az óvodai felújításokat sürgette, Kövi Tibor pedig a Gorkij-lakótelep ellátásainak problémáit tette szóvá. Felszólalt dr. Szalai László is, aki elsőnek az elmúlt másfél évtized változásait elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy csak a realitások helyes figyelembevételével állhat össze jó program a következő években, s ez jellemzi a tanácsi elképzeléseket. Ugyanakkor néhány hasznos kiegészítést tett a dokumentumokhoz, többek közt a lakásgazdálkodást, a közoktatást, az egészségügyi ellátást illetően. Végezetül Molnárné Gyeprsi Edit tanácstag mondott véleményt, majd dr. Juhász Tibor foglalta össze a vitát. A tanácsülés további részében beszámolót fogadott el a testület a VI. ötéves tervidőszak társadalmi munkálatainak teljesítéséről, s a VT I ötéves terv ez irányi elképzeléseiről, módosította a larásépítés és -vásárlás helyi támogatásáról szóló rendeletét, s létrehozta a városi nevelési tanácsadót, s interpellációk tárgyalásával ért véget. Az igények és lehetőségek összhangja Fontos napirendeket tárgyalt tegnap Pásztó Város Tanácsa is. A Fekete Attila tanácselnök vezetésével tanácskozó testület elsőként a város VI. ötéves tervi tanácsi fejlesztési és pénzügyi tervének megvalósításáról hallgatott meg beszámolót. Nagy Miklósné osztályvezető szóbeli kiegészítője, valamint Báthy Károlyné és Kovács István tanácstagok hozzászólása is azt húzta alá: eredményes öt esztendőt zárt a város. A városi tanács Balogh Tibor tanácstag javaslatára ezek után szótöbbséggel úgy döntött, hogy együttesen vitatja meg a hosszú távú településfejlesztési koncepciót, valamint a város VII. ötéves tervét. A véleménycsere bevezetéseként Nagy Miklósné osztályvezető több más mellett a hosszú távú koncepció kapcsán megemlítette, hogy a kétfordulós tervezés széles körű véleménygyűjtésre adott lehetőséget. Az eredetileg elképzelnél valamivel nagyobb összeg felhasználásával számolhat a város, s ebből hatvanöt százalék a működést és fenntartást, harmincöt százalék pedig a fejlesztést szolgálja. A vitában Király Vilmos a dokumentumok kapcsán a rangsorolás helyességét méltatta, s hozzátette: tükrözik ezek a lakossági véleményeket is. Nagy Miklós számos érvet hozott fel a mátraszőlősi váltott tanítás megszüntetésének szükségessége mellett. Dr. Horváth István, a megyei tanács osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a tervek átfogó célokat fogalmaznak meg, a településegyüttes közös érdekeit szolgálják. A továbbiakban a kisvárosi jelleg erősítését emelte ki, a környező településekkel való együttműködés kapcsán pedig azt sürgette: Pásztó váljon valóságos központtá. A mátraszőlősi iskola megépítésének szükségességét sokatmondó érvvel igazolta dr. Langmayer Balázs: a városközpontba való beutaztatás is lehetetlen, mert ott sem lenne hely a gyerekeknek. Szót kért a tanácsülésen Illés Miklós, aki Pásztót képviseli a Nógrád Megyei Tanácsban. Az elmúlt tervciklus eredményeinek méltatásához hozzátette: az öt év teendőket is hagyott ránk. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a ciklusok nem zárhatók el egymástól, hiszen folyamatról van szó. Ezt jól tükrözik a most megvitatott tervdokumentumok is. Dr. Kövess Lászlóné így nyilvánított véleményt: az olyan yagdra szükséges iskola fejében Mátraszőlős lemondhatna más fejlesztési lehetőségről. Füssy József, a városi pártbizottság első titkára reális programnak minősítette a hosszú távú koncepciót. Ennek szellemében készül a hetedik ötéves terv is, amely ügyel a prioritásokra, összhangban van a társadalompolitikai célokkal, tükrözi a lakosság szükségleteit. A pártbizottság első titkára ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy minden igényt ezután sem lehet kielégíteni, a lehetőségek és szükségletek összhangját kell megteremteni. Füssy József sorra vette azokat a tényezőket is, amelyek jelentősen befolyásolják a most elfogadott terv végrehajtását. A testület a szavazás során egyhangúlag elfogadta a két tervdokumentumot. A VII. ötéves tervben a legtöbbet vitatott alternatív javaslatból a B változatot támogatta egy kiegészítéssel. E szerint meg kell szüntetni Mátraszőlősön a váltott tanítást, de nem szabad lemondani a többgenerációs és félkész lakások megépítéséről sem. Az utóbbi megvalósítása érdekében keresni kell a lehetőséget. Pásztó Város Tanácsa végül lakásügyi tanácsrendeletet alkotott, majd egyéb napirendeket tárgyalt. Vágják a zöld pántlikát a ludányhalászi határban. A szécsényi termelőszövetkezet területein ezekben a napokban első idei bevetésüket tartják a kombájnok, a réteken lévő fűfélék magját gyűjtik, így a nádképű csenkesz, az olasz perje, a csomós ebír kerül betakarításra. A közös gazdaság nagy létszámú állatállománya igényli a tömegtakarmányt, a legelők pótlásához, a megritkult földek újravetéséhez szükség van a növények magjára. A saját igényeken kívül a megye téeszei is vásárolják tőlük a fűmagokat, évente az egymillió forintot is e Iléri az ezekből realizálódó árbevétel. A munka egyébként vesződséges, és nagy hozzáértést, pontos növényismeretet igényel, ugyanis csak az érés néhány napja megfelelő a betakarításra, a hamar történő magfogás nem elég csíraképes termést jelent, a késlekedéssel viszont a magok kihullanak a tokokból. Kitüntetések — jó munkáért Az egészségügyi dolgozók Semmelweis-napi ünnepén Több évtizedes hagyományhoz híven, hétfőn tartották meg Salgótarjánban, a megyei tanács szerinazuuan az egészségügyi dolgozók Semmelweisnapi ünnepségét. A Nógrád Megyei Tanács VB egészségügyi osztálya és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Nógrád Megyei Bizottsága által, a nagy orvosgéniusz születésének 168. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Csongrády Béla, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mondott köszöntőt. Négy évtizedes országépítő munkánk megmutatta —, kezdte beszédét —, hogy mivé lehet az ember, ha a munka alkotóereje felszabadítja, ha a hatalmon közösen osztozik, ha elméletileg jól megalapozott, következetes politika vezérli. A szocializmus, azonban jelenleg még nem kifejlett társadalom, sőt, megalapozó szakaszán túljutva, most formálja távlati arculatát. A bonyolultabb mechanizmus szükségszerűen felerősíti az átmeneti állapot ellentmondásait, buktatóit. Aligha vitatható, hogy elsősorban belső tartalékainkra számíthatunk problémáink megoldásában. Az emberben rejlő erőforrások mozgósításában kitüntetett szerepe van az egészségügy munkásainak, hiszen nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a dolgozó emberek munkaképessége, lelki egyensúlya, alkotó kedve — a sokasodó nehézségek ellenére — jó, harmonikus legyen. E funkció elismerése fejeződik ki abban az élénk érdeklődésben, amelyet a társadalom tanúsít az egészségügy iránt. Az utóbbi időben nyitottabbá vált az egészségpolitika, nagy fejlődés tapasztalható a tárgyi és személyi feltételekben. A jövőben — a gyógyító munka minőségének további javítása mellett —, komoly szemléleti változásra van szükség, amelynek lényege, hogy a nagyobb figyelmet, a több pénzt az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentésére kell fordítani. Mindez az egészségügyben is új munkastílust kíván, de igényli a társadalmi összefogást is. Az egészségügyi kultúra mind magasabb szintje nélkülözhetetlen eleme a szocialista életmódnak. Az ünnepi köszöntő utáni Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a munkában élenjáróknak. A megyei tanács Perliczi János-díját kapta meg dr. Éles János, a pásztói kórház szülész-nőgyógyász adjunktusa, dr. Dudás István, Szécsény város ügyvezető körzeti orvosa és dr. Szépvölgyi János, Romhány körzeti fogszakorvosa. A tegnapi nap folyamán Budapesten megrendezett központi ünnepségen dr. Molnár Ilona, a pásztói kórház körzeti gyermekszakorvosa kiváló orvos kitüntetést vett át. A megyei rendezvényen negyvenketten kapták meg az egészségügyi miniszter Kiváló munkáért kitüntetését, és negyvennégyen részesültek miniszteri dicséretben. Az ünnepség résztvevőit — közöttük foglalt helyet Gordos János, az MSZMP megyei bizottsága titkára is — a Salgótarjáni Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola növendékei kulturális műsorral köszöntötték. Jó reggelt! — igen. Mára virradóra több szempontból is így köszönhetünk, s tulajdonképpen kell is, hogy köszönjünk egymásnak — és nem utolsósorban önmagunknak. Az első szempont kézenfekvő: végre elmúlt a világbajnokság, éjszakáink nagy részét nem emészti el a futball-láz, s hosszú idő után először, tegnap végre a korábban megszokott hétfő esti éjszakai pihenőt is engedélyezte számunkra a televízió. Következésképpen — ily meggondolásból — nincs intézményes oka annak, hogy a mai virradatra valóban kipihenten mondhassunk jó reggelt egymásnak. De — sajnos — más is akad még, ami miatt igencsak elkel nálunk, amiért ránk fér ez a köszönés. Ma ugyanis a naptár nemcsak és nem elsősorban azt jelzi már, hogy (végre) véget ért a Mundial, hanem sokkal inkább azt, miszerint elmúlt 1986-ból az első fél év, jelen napunkkal kezdjük a másodikat. Ami azt illeti: nem a legkedvezőbb pozícióból. Futballkifejezéssel élve, kissé mintha elpuskáztuk volna első hat hónapunkat. Felelős vezetőink számos fórumon voltak kénytelenek többször is elmondani, megismételni: gazdasági eredményeink az év első felében nem feleltek meg a várakozásnak. És erről nemcsak az „ellenfél” tehet — nevezzük világgazdasági helyzetnek —, de saját gyengeségeink is. Unos-untiglan halljuk s hangoztatjuk az ésszerűbb munkaidő-kihasználás, a megfelelő műszaki háttér megteremtésének elengedhetelen voltát, az igazi, a fegyelmezett munka, az anyag- és energiatakarékosság szükségességét, az ésszerű vállalkozás, az esetleges termékszerkezetváltás vállalásának jó vagy netán kellemetlen következményeinek vállalását és sorolhatnánk tovább, mi mindent még. Ez mindenekelőtt vezető szakembereink dolga. A mi lehetőségeink — sajnos — nemigen terjednek túl a figyelemfelhívás keretein, amit viszont most is megteszünk. Most, amikor — hisszük — egy nem erőltetett képzettársítás útján, a Mundial-fiaskó kapcsán emlékeztetünk valamire, a mi létünk jelen időszakában mérhetetlenül fontosabb nemzetünk egésze számára, mint a minket Mexikóban ért futballkatasztrófa. Hogy itt mégis erre emlékeztetünk, annak az aktualitáson túl is alapos oka van. Valamiben ugyanis félelmetesen hasonlít egymásra az íme már tengelytörlést szenvedett labdarúgásunk és a gazdasági életünk: hazai mércével mérve, bizonyos határokon belül itthon olykor mindkettő egészen jónak, néha már-már szinte csillogónak látszik; mi pedig önnön „fényünktől” elkápráztatva nem vesszük észre, hogy tőlünk néhány kilométerrel jobbra avagy balra már régen nem jegyzik az efféle eredményeket. Amit mi élvonalnak vagy ahhoz hasonlónak hiszünk és hitetünk el magunkkal, azt bizony a valóban élenjárók már régen túlhaladták. Most, júliusban a második „félidő” kezdetén igencsak ránk fér, hogy higgadt fejjel, nagy alapossággal végiggondoljuk mindezt. Veyzük végre észre, hogy magasan jár, delel a nap a fejünk felett, ideje, hogy túljussunk immár nem is másnaposságunkon, hanem más hónaposságainkon. Jó reggelt! Kun Tibor JÓ REGGELT!