Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
Megszólal a csengő Vége a nyárnak. Az állítás nagyobb rizikó nélkül megkockáztatható egyszerűen az időjárás alapján, vagy a piacok szezonális kínálatára hivatkozva. De a lényeg mégsem ez. Vége a nyárnak, mert becsengettek: megkezdődött a tanév. A dolog nem ért bennünket váratlanul. Sejthető volt, hisz kivonultak a festők, karbantartók az iskolaépületekből. Ez persze csak néhányaknak tűnt fel, de az áruházak vásárai, az engedményes füzet- és köpenyakciók félreérhetetlenül tudtunkra adták az évszakváltás közeledtét. Erre már mindenkinek muszáj volt figyelni: idén vajon mi nincs, miről feledkezett meg a kereskedelem, mit nem gyártott le időre az ipar, miért felelős a háttéripar. Ebben az esztendőben azonban viharok nélkül megúsztuk a felkészülést, még méretre szabott könyvborítót is lehetett kapni műanyagból, így egészen nyugodt lehet gyermekközpontú társadalmunk. Az iskolakezdés bonyodalmai ugyanis nálunk közérzetet befolyásoló tényezők. Korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül érdekeltek, még inkább érintettek vagyunk a dologban. Nemcsak azért, mert az ember vagy gyerek — és akkor iskolás, vagy szülő, vagy nagyszülő, hanem, mert akarjuk látni, hogy fel lehet készülni rendesen is a szeptemberre. Meg aztán, ha bonyodalmak támadnak, nem tudunk nyugodtan elérzékenyülni. A tanévkezdés ugyanis óhatatlanul az idő múlására figyelmezet bennünket. Ezt megélhetjük úgy, hogy nicsak, nemrég még pályás volt a gyerek, most meg már elsős, ötödikes, gimnáziumba megy, vagy hamarosan szakmunkás-bizonyítványt szerez. Ha nem vagyunk épp ilyen helyzetben, akkor a magunk iskoláskorán méltózhatunk. Amikor ott kuporogtunk a szőnyegen, s könyveinket csomagoltuk a szép kék csomagolópapírba, nyaltuk a vignettát... Az emlékfoszlányok tetszés szerint variálhatók, de az bizonyos, hogy kellemesnek találjuk így az iskoláséveket. Erről persze az jut eszünkbe, hogy bezzeg ezek a mai gyerekek, ezek még iskolába járni se szeretnek. Most mégis nekik szól a figyelmeztető csengő. Nógrádban harminchatezer-háromszázhatvanan vannak, akiknek ezen a hét végén ünneplőbe kellett öltözni a tanévnyitó miatt. Az igazgatók huszonnyolcezer-százhatvan általános iskolást, köztük háromezer-százkilencvenhat elsőosztályost köszöntöttek. A megye szakmunkásképzőiben háromezerhétszáz fiatal kezdi az évet, körülbelül ezerháromszáz első évfolyamossal. A szám hozzávetőleges, mert ebben az iskolatípusban a tanítás első napjaiban még iskoláznak be gyerekeket, főleg olyanokat, akiknek augusztusban sikerült a pótvizsga. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban négyezerötszázan kezdik az évet, ezerszázhatvanan gólyaként. A csengő a kötelességükre figyelmezteti őket: mostantól tanulni kell, szorgalmasan készülni a felnőttéletre. De azért figyelmeztethet minket is a legendás csengő. Ez az idei meg különösen. Mert ez most hét végén szólalt meg, sugalva, félreérthetetlenül tudtunkra adva, hogy ünnepelni szabad időben kell, még a munkát is. Ma már súlyos iskolatáskával indulnak útra a gyerekek, az már a tanév első napja. Vége a nyárnak. Mert, ha még van is ereje a napnak, gyerekzsivaly csak az iskolákban, a tízperces szünetben hangzik. Most már mindenütt meg kell kezdődnie a komoly munkának. Nemcsak az iskolákban. Kötelessége ugyanis nemcsak a gyereknek van. veszprémi — V ftSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 205. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Van esély és alap a bizakodásra Véget ért a békehétvége rendezvénysorozata A sokszínű, változatos, megújulásra képes magyar békemozgalmat reprezentáló, az egész országra kiterjedő, számos hazai és nemzetközi béke- és szolidaritási akcióhoz is kapcsolódó nagyszabású békefesztivál kezdődött szombaton, az Országos Béketanács és a Magyar Televízió közös rendezésében. A fővárosban a Vörösmarty tér volt a rendezvények központja. A Váci utca felőli oldalán földigömb jelképezte, hogy a világ minden táján sok millió ember szeretne békében élni, dolgozni, alkotni. A téren békefalat is felállítottak: kora reggel még üres felületen gyorsan szaporodtak az aláírások, feliratok, hiszen bárki ráírhatta nevét, s üzenetét azoknak, akik tenni akarnak és tudnak a világbéke megőrzéséért. S hogy godolatuk, nevük valóban eljut a címzettekhez, azért az Országos Béketanács vállalt garanciát: a békeév végén elküldik az ENSZ-nek. A térnek csaknem ugyanezen két pontján a béke kék színével, s a rendezvényre hazánkba érkezett külföldi békedelegációk nemzeti zászlóival ékesített színpadok jelezték: az ide látogatók egész napos programokra, kulturális műsorokra számíthatnak. A térről indult Agárdra a kerékpárostúra — a közkedvelt velencei-tavi üdülőhely ugyancsak egész napos programmal várta a béketalálkozó résztvevőit. Az Országos Béketanács kétnapos rendezvénysorozata kapcsolódott a szeptember elsején kezdődő, immár hagyományos szolidaritási hónaphoz is. Az őszi események méltó nyitánya a ,,mentőautóakció” megvalósítása: a békeszerető magyar nén nevében az Országos Béketanács mentőautót ajándékoz Nicaraguának. Aqrrárifjúsági találkozó Szemerkélő eső ide, borús idő oda — a békehétvége eseményei vidéken sem maradtak résztvevő nélkül. S bár a hűvös idő, sokhelyütt késztette rögtönzésre az amngyis találékony rendezőket, s volt, aki egy-két programot is törölni kellett, az érdeklődés hiányára sehol sem lehetett panasz. Példa erre Békéscsaba is, ahol a KISZ első országos agrárifjúsági találkozójának harmadik napján, szombaton, a régen várt eső alaposan megváltoztatta a műsort. Elmaradt a békéscsabai találkozó csúcspontjának szánt városerdőépítési társadalmi munka, s a Körös-parti sportdélután. Ehelyett az ezer mezőgazdasági és feldolgozóipari fiatal Gyulára kirándult, ahol a vérfürdőben fürdőbál és néhány vízijáték szórakoztatta őket. A találkozó résztvevői között töltötte napját Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. Békevonat Szombaton hajnalban érkezett meg Miskolcról Szombathelyre a szolgáltatásban dolgozó fiatalok országos találkozójának résztvevőit szállító békevonat. A közlekedésben, kereskedelemben és vendéglátásban, az egészségügyben, illetve a szolgáltatások egyéb ágazataiban munkálkodó fiatalok mind jelentősebb rétegének, idén először szervezett országos találkozót a KISZ KB ifjúmunkástanácsa. A háromnapos program során a mintegy 400 résztvevő a fővárosból indult a vendéglátó városok, Miskolc, Szombathely, majd Szeged vendéglátó városok segítségével kapott átfogó keresztmetszetet az egyes ágazatok helyzetéről, az itt dolgozó fiatalok tapasztalatairól és az ebben az ifjúsági rétegben legfontosabb politikai, mozgalmi feladatokról. Békecentrum Fertőrákoson A békehétvége Győr-Sopron megyei helyszíne, a fertőrákosi Barlangszínház környéke szombaton már a kora délelőtti órákban benépesült. Az egykori kőfejtő körüli szabadtér békecentrummá alakult át: a megye békeklubjainak középiskolás, szakmunkástanuló, továbbá munkás- és értelmiségi fiataljai adtak egymásnak találkozót, s mutatták be sokszínű tevékenységüket dalban, versben, prózában. A fertőrákosi békecentrum látogatói találkoztak a békemozgalomban résztvevő közéleti személyiségekkel, s váltottak szót időszerű, társadalmi, politikai kérdésekről. Este békenagygyűlés volt. Az eseményen részt vett Jan Martensen, az ENSZ főtitkárhelyettese. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszédében rámutatott: a ma emberének nem nehéz elutasítani a fasizmust, nem nehéz elutasítani a háborút, mert a fiatal nemzedék az idősebbek tapasztalatából, az idősebbek személyes élményeikből tudják, mi az. — A mostani békenagygyűléshez hasonló demonstrációkra mégis szükség van, ha hiszünk abban, hogy hatást, befolyást tudunk gyakorolni azokra, akikre hatalmi helyzetükből adódóan a döntés tartozik az emberiség sorsáról. Kis ország vagyunk — folytatta —, amely társadalmi berendezkedésénél, demokratikus és emberi jogokra figyelő alkotmányánál fogva kivívta a világ országainak megbecsülését. Magyarország igazi külpolitikája mégis a belpolitika — hangoztatta — A világ békéjére akkor tudunk hatással lenni, ha itthon emberszabásúak a viszonyok, ha nem válságok szabdalják keresztül a társadalmat, hanem közmegegyezés teremti meg a közös nemzeti cselekvés feltételeit. A nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy a szovjet kezdeményezések nyomán reménysugár támadt az emberekben, hogy a népek akaratának megfelelő kapcsolatok jöhetnek létre a nagyhatalmak között, s elérhető az a minimális cél, hogy a két világrendszer közötti erőegyensúly a fegyverek alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Van esély és bizakodásra alap — tette hozzá. Akiben bármiféle kétely támadna afelől, hogy mit tehet a békéért, gondoljon arra, hogy mi dolga a világban. Ha feladatát becsülettel ellátja és hivatása gyakorlása megelégedéssel tölti el, akkor hihet abban, hogy hozzájárult a béke ügyének szolgálatához — mondotta végül Pozsgay Imre. (Folytatás a 3. oldalon.) ínes volt a békehétvége programja a Nógrád megyei Bánkon is. (Képes riportunk , 5. oldalon) •1 A Mai számunkból: Könyvtáros Jobbágyiból Fülöp Imre már nyugdíjas, de így is szívesen munkálkodik a könyvtárban. Tevékenységét Szocialista kultúráért kitüntetéssel ismerték el.. • (4. oldal) Ismerőstől ismerősig kell-e félni a népi ellenőrtől? Erről vall egy pásztói népi ellenőr dr. Tasi Borbála (5. oldal) Kuvaiti diadal Balassagyarmaton A kuvaiti ökölvívók maguk mögé utasították a balassagyarmati gárdát, mégis nagy közönségsikert arattak... (7. oldal) Országos tanévnyitó ünnepség Lentiben Vasárnap Lentiben tartották az országos tanévnyitó ünnepséget, s ennek keretében felavatták az ifjú zalai város új általános iskoláját. Köpeczi Béla művelődési miniszter ebből az impozáns intézményből köszöntötte az 1986—87-es tanév küszöbén hazánk valamennyi oktatóját, tanulóját és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét. — A most kezdődő tanév — hangsúlyozta — a magyar oktatás történetének jelentős állomása: hatályba lép az új oktatási törvény, amely történelmünkben első alkalommal foglalja egységes jogi keretbe a nevelés és az oktatás egészét az óvodától az egyetemig. A törvény egyik fő jellegzetessége, hogy növeli az intézmények önállóságát. A jövőben a nevelő testületek döntési hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek a pedagógiai programot, a működési szabályzatot, a házirendet illetik. A miniszter ezután arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ifjúsági határozatának és a KISZ nemrég elfogadott programjának szellemében a jogszabályok módot adnak a diákönkormányzat továbbfejlesztésére, a tanulói és hallgatói közösségek tevékenységének kibontakoztatására. Ebben a tekintetben is számítanak a pedagógusok cselekvő együttműködéseire, hiszen a régi és az újabb iskolai, kollégiumi hagyományok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy tanító és tanuló közös erőfeszítése teremthet csak értéket kiemelő, minőséget, tehetséget megbecsülő Szellemet. Hangoztatta továbbá, hogy az iskola támaszkodik a szülői írunka közösségekre. A családtól azt várják, hogy az értelmes együttélés normáinak tiszteletére, a humanista-szocialista értékeknek a megbecsülésére, a haza szeretetére neveljék a gyermekeket. . A miniszter, beszámolt a hallgatóságnak arról, hogy az ismert gazdasági nehézségek ellenére a kormány a VII. ötéves tervben a közoktatás jelentős fejlesztését határozta el. A következő öt évben tovább bővítik az óvodai hálózatot, s mintegy 3500—4000 általános iskolai, 2200 középiskolai tantermet, 3000 iskolai tanműhelyi munkahelyet és 6000—7000 diákotthoni szálláshelyet hoznak létre. Az egyetemeken ebben az időszakban jelentős rekonstrukció folyik, és bővül a felsőoktatási kollégiumi hálózat. Köpeczi Béla beszédét így folytatta: . ..... — A nevelés és oktatás hatékonyságának megjavításában a pedagógusok játsszák a fő szerepet, ezért súlyosan esik a latba, hogy helyenként hiány van szakemberekben. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni a pedagógushallgatók létszámának növelésével, ennek eredményeire azonban csak három-négy év múlva számíthatunk. Addig is arra törekszünk, hogy a nyugdíjasok bevonásával és az aktív pedagógusok újabb tehervállalásával pótoljuk a hiányokat, és szakmailag felkészítsük a képesítésnélkülieket. A miniszter bejelentette, hogy általános iskola első két osztályában a jövőben nem lehet képesítésnélkülieket alkalmazni. — Hassa át egész nevelésünket és oktatásunkat a munka megbecsülése, a haza és a nép szeretete, a béke megőrzésének vágya — mondotta a miniszter, majd újító szellemű, eredményes, örömet, hozó tanulást és tanítást kívánva, megnyitotta az 1986/87-es tanévet. Megkezdődött a koraősziek vetése A nyár utolsó vasárnapján országszerte őszi jellegű munkákkal foglalatoskodtak már a termelőszövetkezetekben. A verőfényes, ám hűvös időben ezrek és ezrek dolgoztak a szántóföldeken, a kertekben, a gyümölcsösökben, a szőlőkben. Augusztus utolsó napjaiban végre megjött a várva várt eső a Kis-Alföldön. A csapadék jól jött a cukorrépának, a lucernának, s hatására meg tudták kezdeni a kora őszi növények, így a repce vetését. A Lajta-hansági Állami Gazdaságban a repce vetőmagját, már 500 hektáron a földbe tették. Szolnok megyében, a Tiszazugban és a Nagykunság öntözhető részein is megkezdődött a repce vetése; vasárnap estig 4 ezer hektáron került földbe az olajos növény magja. Nagy lendületet vettek az őszi árpa, a rozs és a búza vetésének talaj-előkészítő munkái a Kis-Alföldön is. Jó ütemben halad az országnak ezen a részén a sík kukorica vágása. Gyorsító tempóra van szükség, mert idén csaknem 11 ezer hekáron termesztették a tömegű fcarmányt. Száznál több gépp aprították a szárazság mia meglehetősen alacsonyra nő silókukoricát Szolnok megyében. A hét vége kedvező időjárását kihasználva a zali nagyüzemekben és a hozzá gazdaságokban egyaránt hozzáfogtak a burgonya szedéséhez, s megkezdődött a töb mint 8 ezer hektárnyi natraforgó betakarítása is A héten Borsodban is megkezdte néhány szövetkezet a natraforgó aratását. Az apró magvak betakarításához hozzáláttak, vöröshere és h cernamagból közepes termésre van kilátás. Mozgalmas volt a hét vég Baranyában, a Dráva men síkságon, ahol a dinnyefölde termését gyűjtötték be.