Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
PUG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 260. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 4., KEDD Lázár György Bukarestben Lázár György, a Magyar nőké, valamint Barity Miklós küldöttség hétfőn délben Bu- Szocialista Munkáspárt Poll- külügyminiszter-helyettes. karestbe érkezett. Bukarestbentikai Bizottságának tagja, a Lázár Györgyöt és a dele- csatlakozott a küldöttséghez Minisztertanács elnöke hétfőn gáció tagjait Czinege Lajos Szigeti István, Magyarország küldöttség élén a KGST 42. miniszterelnök-helyettes. Ve állandó KGST-képviselőjének ülésszakára Bukarestbe utaross Péter külkereskedelmi mi- helyettesezett. A delegáció tagjai: Haniszter, Bányász Rezső állam- A küldöttséget az Otopeni vass Ferenc, az MSZMP Poll- titkár a Minisztertanács Tá- repülőtéren Constantin Dascatikaj Bizottságának tagja, ajékoztatási Hivatalának elnökesen, az RKP KB Politikai Központ Bizottság titkára, ke és Nagy Gábor külügymi- Végrehajtó Bizottságának tag- Marjai József miniszterelnök- niszter-helyettes búcsúztatta a ja. miniszterelnök és más főhelyettes, Faluvégi Lajos mi- Ferihegyi repülőtéren. Ott volt más vezetők fogadták. Megyeniszterelnök-helyettes, az Or- Nicolae Veres, a Román Sze lint Vjacseszlav Szicsov, a szorgos Tervhivatal elnöke. Tocialista Köztársaság budapesti KGST titkára. Ott volt Szűtszényi Pál, az Országos Mű nagykövete. Pál, bukaresti magyar nagyszaki Fejlesztési Bizottság el- Lázár György és a magyar követ. i Megnyílt a KGST 42. ülésszaka Hétfőn délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42 ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — köztük Magyarország —, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A többi tagállam küldöttségvezetői : Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Dumagin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dascalescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szicsovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST-tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű-építési programjának tervezését. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát.) Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésében elért eredményekről és a tudományos-műszaki haladás ezredfordulóig érvényes komplex programjának végrehajtásáról. A 42. ülésszakot Constantin Dascalescu, román miniszterelnök nyitotta meg. A megnyitó beszéd elhangzása és a napirend elfogadása után elkezdődött a végrehajtó bizottság beszámolójának és a hosszú távú atomenergetikai program tervezetének vitája. Felszólalt a magyar küldöttség vezetője is. Lázár György átadta a tanácskozás résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét, majd így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon.) 1956. november 4. sorsforduló a magyar szocialista társadalom és politika útján. . . Ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement változás-fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már az első pillanatban —, a november 4-i felhívásban —, olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagyívű perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múltán Kádár János az Országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve”. Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bizalmatlanság állapotában lefedzett, a pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy idejutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyancsak egy hónappal később, a Központi Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi—Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthysta, kapitalista-földesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése, a nemzetközi imperializmus aknamunkája — de a párt az első pillanattól kezdve, kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, mindattól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. . Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását —, sőt immár egy hónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba. Meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta megtartott kongresszusai, minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és irányvonalában legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fáradságot nem sajnálva meggyőzésük révén, megszerzett támogatásukkal lehetséges sttasadalmi megújulás. Nemes János Az exportválaszték bővítésére törekszik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengermű gyárrészlege. Új termékként a martírozott felületű, hidegen hengerelt szalagacélt gyártják NSZK-exportra, melyet folyamatosan szállítanak a megrendelő részére. (Fotó: Bábel László) Ivóvízvezetéket adtak át Taron Határidő előtt elkészült a vezetékes ivóvízhálózat Taron, és hétfőn délután, a délelőtti műszaki átadás-átvételt követően, ünnepélyesen is átadták a községnek az ivóvízvezetéket. A község művelődési házában az építésben, beruházásban és tervezésben érdekelt vállalatok képviselőin kívül megjelentek a község vezetői, tanácstagjai és póttanácstagjai. Jelen volt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. A résztvevőket Becze Lajos, a község tanácselnöke köszöntötte, majd Romhányi Flórián, a NOMBER mélyépítési osztályának vezetője jelentette, hogy a tavaly novemberben kapott megbízás alapján a tanácsi vállalat Taron a közel húsz kilométeres ivóvízvezetéket, az 52 közkifolyót és 80 darab tűzcsapot elkészítette. Ezt követően Illés Miklós, a megyei tanács tagja mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Tar község lakóinak régi, évekkel ezelőtti kívánsága teljesült azzal, hogy mára befejeződött itt az ivóvízhálózat kiépítése s a község egészséges ivóvizet kapott. Már a hetvenes években próbafúrásokat végeztek a községben a vízgondok megoldása érdekében, de kiderült, hogy Taron feltárható vízbázis nincs, így már akkor megszületett a döntés: a Hasznos térségében megépülő víztározó fogja majd kielégíteni a tarjak vízigényét is. Az előrelátó községi vezetés aztán később, már az ivóvízvezeték -hálózat tervezésekor, kivitelezésekor arra törekedett, hogy minél kisebb költséggel oldják meg a község számára oly fontos feladatot, ez azonban nem ment a minőség rovására s a falu legtávolabbi részén lévő családi házak is bekapcsolhatók a vezetékes ivóvízhálózatba. A múlt évben a vízműtársulat szervezésekor — amelyben nem kis szerepet kaptak az újonnan megválasztott tanács■ tagok és póttanácstagok is — a község lakóinak közel háromnegyede mondott igent a társulat megszervezésére. Jó munkát végzett a kivitelező a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — mondotta beszédében Illés Miklós. Kiemelte a helyi tanáccsal való jó együttműködést s a vállalat Lenin Szocialista Brigádjának közhasznú társadalmi munkáját is, ami nagyban hozzájárult a határidő előtti befejezéshez. Ezt követően Devcsics Miklós, illetve Pálfalvai Kálmán, a víz- és csatornamű igazgatója és Balogh Miklós, a községi népfrontbizottság elnöke jutjalmakat, kitüntetéseket adott át a kiemelkedő munkát végzőknek. Tanácsülés Pásztor• Erősödött a tanács és a népfront munkakapcsolata Együttes ülést tartott hétfőn Pásztó Város Tanácsa és a városi népfrontbizottság. A Fekete Attila, városi tanácselnök vezetésével tanácskozó két testület elnökségében foglalt helyet Füssy József, a városi pártbizottság első titkára, Letovai Ildikó, a megyei népfrontbizottság titkára és dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. Az együttes ülésen a legutóbbi öt év együttműködési megállapodásának teljesítéséről szóló beszámolót vitatták meg és meghatározták az 1990-ig szóló feladatokat. Az előterjesztők — Fekete Attila tanácselnök és Tari Ottó városi népfronttitkár — a többi között hangsúlyozták, hogy a két testület között erősödött a munkakapcsolat. Bővültek az együttműködés módszerei és formái, s ezt az útkeresés a megújulás szándéka is jellemezte. A párhuzamosság elkerülése végett, összehangolták a népfront munkabizottságai és a tanácsi bizottságok tevékenységét. A városi népfrontbizottság kiemelkedő szerepet játszott a tanácsrendeletek társadalmi vitáinak szervezésében. A megállapítás kitér arra is, hogy a döntések végrehajtásának megszervezésében mindkét fél részéről színvonalasabb munkát kell végezni. Az újabb öt évre szóló együttműködés kitér az alkotmányos tevékenységre, a társadalompolitikai feladatokra, a gazdasági és településpolitikai tevékenységre, valamint a hatósági munkából adódó együttes feladatokra. A vitában részt vett Vincze Ferenc, kollégiumigazgató, a városi népfrontbizottság elnöke, dr. Kovács Bertalan, a városi kórház igazgatója, társadalmi tanácselnök-helyettes, Letovai Ildikó, és Tari Ottó. A két testület ezután külön-külön és egyhangúlag elfogadta a beszámolót, illetve jóváhagyta az együttműködési megállapodást. A továbbiakban Pásztóért emlékplakett alapításáról alkotott tanácsrendeletet a testület, majd díszpolgári cím odaítéléséről döntöttek. A népzene és a középkorú zene dallamvilágának kutatásában és közreadásában végzett kimagasló tudományos és pedagógiai munkát ismert el Pásztó Város Tanácsa azzal, hogy „Díszpolgár” címet adományozott dr. Rajeczky Benjáminnak. Az erről szóló tanácshatározat hangsúlyozza: a zenetudós kiemelkedő tevékenységével jelentősen hozzájárult a város kulturális életének fejlődéséhez. A tanács tegnapi ülésén döntött arról, hogy első ízben Rajeczky Benjáminnak ítéli oda a kitüntető címet. Az erről szóló, a város címerével ékesített oklevelet és aranygyűrűt Fekete Attila, a városi tanács elnöke adta át a testület ülésén ünnepélyes keretek között. Az elismerésben a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, címzetes egyetemi tanár 85. születésnapja alkalmából részesült. Rajeczky Benjámin 11 éves korában került szüleivel Pásztóra és ma is ez a város az otthona. Az elismerésért meleg szavakkal, fiatalos lendülettel mondott köszönetet. A tanács testülete ezután külön folytatta munkáját. A többi között az állattartásról és köztisztaságról, a település környezetvédelméről szóló tanácsrendelet-tervezetek első fordulós megvitatására került sor, majd a város VI. ötéves tervének végrehajtásáról szóló intézkedési terv, a lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi, gazdasági programja és a közoktatás fejlesztésének programja került napirendre. Végezetül beszámolót vitattak meg a családvédelem és a szociális gondoskodás helyzetéről, s ennek további feladatairól. Salgótarján Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága hétfőn délután kihelyezett testületi ülést tartott a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol Csík Pál igazgató előterjesztésében az intézmény munkáját, különös tekintettel a technikusképzés előkészítésének helyzetét vitatták meg. A továbbiakban a közelgő tanácsülés napirendjeiről esett szó, kiemelten az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósulásáról és a környezetvédelem helyzetéről, VII. ötéves tervidőszak feladatairól. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az igazgatási osztály munkáját, megállapítva, hogy az eltelt öt esztendőben az osztály feladatai megnőttek, nagyobb lett leterheltségük, s jóllehet munkájuk nem gond nélküli, tevékenységük eredményesen szolgálta a várospolitikát, a törvényesség, a jogszabályok érvényesülését. Áttekintette a testület a továbbiakban a VII. ötéves terü telek ellátási programjai, döntött az alkoholellenes bizottság létrehozásáról, majd a társadalmi munkaidőalap védelme érdekében tett intézkedések tapasztalatait összegezte. Végezetül egyéb, szervezeti kérdéseket tárgyalt. 'i? ; , ' Szécsény Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén elsőnek Ceglédi János vb-titkár számolt be a közérdekű bejelentések és panaszok intézésének tapasztalairól. Hangsúlyozta, hogy a szakigazgatási szervek javuló színvonalon végzik munkájukat, ugyanakkor az egyéb szervekhez áttett bejelentéseket nem kellőképpen intézik. Ennek jobbítására, a nyilvántartások pontosabb vezetésére feladatokat határozott meg a testület. Ezután a közművelődési intézmények munkájáról, együttműködéséről esett szó, majd egyéb kérdésekben határozott a végrehajtó bizottság.