Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

PUG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 260. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 4., KEDD Lázár György Bukarestben Lázár György, a Magyar nőké, valamint Barity Miklós küldöttség hétfőn délben Bu- Szocialista Munkáspárt Poll- külügyminiszter-helyettes. karestbe érkezett. Bukarestben­tikai Bizottságának tagja, a Lázár Györgyöt és a dele- csatlakozott a küldöttséghez Minisztertanács elnöke hétfőn gáció tagjait Czinege Lajos Szigeti István, Magyarország küldöttség élén a KGST 42. miniszterelnök-helyettes. Ve­ állandó KGST-képviselőjének ülésszakára Bukarestbe uta­­ross Péter külkereskedelmi mi- helyettese­­zett. A delegáció tagjai: Ha­­niszter, Bányász Rezső állam- A küldöttséget az Otopeni vass Ferenc, az MSZMP Poll- titkár a Minisztertanács Tá- repülőtéren Constantin Dasca­­tikaj Bizottságának tagja, a­jékoztatási Hivatalának elnö­­kesen, az RKP KB Politikai Központ­ Bizottság titkára, ke és Nagy Gábor külügymi- Végrehajtó Bizottságának tag-­ Marjai József miniszterelnök- niszter-­helyettes búcsúztatta a ja. miniszterelnök és más fő­­helyettes, Faluvégi Lajos mi- Ferihegyi repülőtéren. Ott volt más vezetők fogadták. Megye­­niszterelnök-helyettes, az Or- Nicolae Veres, a Román Sze­ lint V­jacseszlav Szicsov, a szorgos Tervhivatal elnöke. To­­cialista Köztársaság budapesti KGST titkára. Ott volt Szűts­zényi Pál, az Országos Mű­ nagykövete. Pál, bukaresti magyar nagy­szaki Fejlesztési Bizottság el- Lázár György és a magyar követ. i Megnyílt a KGST 42. ülésszaka Hétfőn délután Bukarest­ben megkezdődött a KGST 42 ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — köztük Magyarország —, Ju­goszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesz­nek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­­tanács elnöke vezeti. A többi tagállam küldött­ségvezetői : Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lu­bomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államta­nács és minisztertanács el­nökhelyettese, Zbigniew Mess­ner lengyel miniszterelnök, Dumagin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dascalescu ro­mán miniszterelnök, Nyiko­­laj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács elnökhelyet­­tese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alap­ján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) alelnöke ve­zeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­­társaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szer­veinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szicsov­­val, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, vala­mint áttekintik a KGST-tag­­országok 2000-ig szóló atom­erőmű- és atomfűtőmű-építé­­si programjának tervezését. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hő­energiát.) Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazda­sági terveinek egyeztetésében elért eredményekről és a tu­dományos-műszaki haladás ezredfordulóig érvényes komp­lex programjának végrehaj­tásáról. A 42. ülésszakot Constan­tin Dascalescu, román mi­niszterelnök nyitotta meg. A megnyitó beszéd elhang­zása és a napirend elfogadá­sa után elkezdődött a vég­rehajtó bizottság beszámoló­jának és a hosszú távú atom­­energetikai program terveze­tének vitája. Felszólalt a ma­gyar küldöttség vezetője is. Lázár György átadta a ta­nácskozás résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvöz­letét, majd így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon.) 1956. november 4. sorsforduló a magyar szocialista tár­sadalom és politika útján. . .­­ Ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e hon­ban végbement változás-fejlődés ismeretében még meggyő­zőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi át­alakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkás­párt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már az­ első pillanatban —, a november 4-i felhívásban —, olyan prog­rammal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a­­ kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagyívű perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múl­tán Kádár János az Országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosz­tály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonló­képpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve”. Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt tör­téntek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizony­talanság és a bizalmatlanság állapotában lefedzett, a párt­nak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy idejutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyancsak egy hónappal később, a Köz­ponti Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi—Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoport­jának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthysta, kapitalista-földesúri elemek restaurációs célzatú szervezke­dése, a nemzetközi imperializmus aknamunkája — de a párt az első pillanattól kezdve, kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvényte­lenségektől, mindattól a pártot és a nemzeti egységet bom­lasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a köz­életet. . Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatá­rozását —, sőt immár egy hónapos ténykedését is — jelle­mezve kimondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetés­nek a­ magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, ha­nem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasá­gi és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba. Meggyőződéssel állítható — és az MSZMP az­óta meg­tartott kongresszusai, minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és irányvonalában legmé­lyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglénye­gesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fáradságot nem sajnálva meggyőzésük révén, meg­szerzett támogatásukkal lehetséges s­ttasadalmi megújulás. Nemes János Az exportválaszték bővítésére törekszik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghenger­mű gyárrészlege. Új termékként a martírozott felületű, hidegen hengerelt szalagacélt gyártják NSZK-exportra, melyet folyamatosan szállítanak a megrendelő részére. (Fotó: Bábel László) Ivóvízvezetéket adtak át Taron Határidő előtt elkészült a vezetékes ivóvízhálózat Taron, és hétfőn délután, a délelőtti műszaki átadás-átvételt köve­tően, ünnepélyesen is átadták a községnek az ivóvízvezeté­ket. A község művelődési házában az építésben, beru­házásban és tervezésben érde­kelt vállalatok képviselőin kí­vül megjelentek a község ve­zetői, tanácstagjai és pótta­nácstagjai. Jelen volt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnö­ke. A résztvevőket Becze Lajos, a község tanácselnöke köszön­tötte, majd Romhányi Flórián, a NOMBER mélyépítési osztá­lyának vezetője­­ jelentette, hogy a tavaly novemberben kapott megbízás alapján a tanácsi vállalat Taron a közel húsz kilométeres ivóvízveze­téket, az 52 közkifolyót és 80 darab tűzcsapot elkészítette­. Ezt követően Illés Miklós, a megyei tanács tagja mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Tar község lakóinak­­ régi, évekkel ezelőtti kívánsága tel­jesült azzal, hogy mára befe­jeződött itt az ivóvízhálózat kiépítése s a község egészsé­ges ivóvizet kapott. Már a het­venes években próbafúrásokat végeztek a községben a víz­­gondok megoldása érdekében, de kiderült, hogy Taron fel­tárható vízbázis nincs, így már akkor megszületett a döntés: a Hasznos térségében megépülő víztározó fogja majd kielégíteni a tarjak vízigényét is. Az előrelátó községi vezetés aztán később, már az ivóvíz­vezeték -h­á­lóza­t tervezése­kor, kivitelezésekor arra töreke­dett, hogy minél kisebb költ­séggel oldják meg a község számára oly fontos feladatot, ez azonban nem ment a mi­­­nőség rovására s a falu legtá­volabbi részén lévő családi házak is bekapcsolhatók a ve­zetékes ivóvízhálózatba. A múlt évben­­ a vízműtársulat szervezésekor — amelyben nem kis szerepet kaptak az újonnan megválasztott tanács­­■ tagok és póttanácstagok is — a község lakóinak közel há­romnegyede mondott igent a társulat megszervezésére. Jó munkát végzett a kivitelező a Nógrád Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat — mondot­ta beszédében Illés­ Miklós. Kiemelte a­ helyi tanáccsal való jó együttműködést s a vállalat Lenin Szocialista Bri­gádjának közhasznú társadal­mi munkáját is, ami nagyban hozzájárult a határidő előtti befejezéshez. Ezt követően Devcsics Mik­lós, illetve Pálfalvai Kálmán, a víz- és csatornamű igazga­tója és Balogh Miklós, a köz­ségi népfrontbizottság elnöke jutja­lm­akat, k­it­ü­nt­etéseket adott át a kiemelkedő munkát végzőknek. Tanácsülés Pásztor• Erősödött a tanács és a népfront munkakapcsolata Együttes ülést tartott hét­főn Pásztó Város Tanácsa és a városi népfrontbizottság. A Fekete Attila, városi tanács­elnök vezetésével tanácskozó két testület elnökségében fog­lalt helyet Füssy József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Letovai Ildikó, a megyei népfrontbizottság titkára és dr. Körmendy­­ József, a Nóg­­rád Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának titkára. Az együttes ülésen a leg­utóbbi öt év együttműködési megállapodásának teljesítésé­ről szóló beszámolót vitatták meg és meghatározták az 1990-ig szóló feladatokat. Az előterjesztők — Fekete Attila tanácselnök és Tari Ottó vá­rosi népfronttitkár — a töb­bi között hangsúlyozták, hogy a két testület között erősödött a munkakapcsolat. Bővültek az együttműködés módszerei és formái, s ezt az útkeresés a megújulás szándéka is jel­lemezte. A párhuzamosság elkerülése végett, összehan­golták a népfront munkabi­zottságai és a tanácsi bizott­ságok tevékenységét. A váro­si népfrontbizottság kiemel­kedő szerepet játszott a ta­nácsrendeletek társadalmi vitáinak szervezésében. A megállapítás kitér arra is, hogy a döntések végrehajtá­sának megszervezésében mindkét fél részéről színvo­nalasabb munkát kell végez­ni. Az újabb öt évre szóló együttműködés kitér az al­kotmányos tevékenységre, a társadalompolitikai feladatok­ra, a gazdasági és település­politikai tevékenységre, va­lamint a hatósági munkából adódó együttes feladatokra. A vitában részt vett Vincze Ferenc, kollégiumigazgató, a városi népfrontbizottság elnö­ke, dr. Kovács Bertalan, a városi kórház igazgatója, tár­sadalmi tanácselnök-helyet­tes, Letovai Ildikó, és Tari Ottó. A két testület ezután külön-külön és egyhangúlag elfogadta a beszámolót, illet­ve jóváhagyta az együttmű­ködési megállapodást. A továbbiakban Pásztóért emlékplakett alapításáról al­kotott tanácsrendeletet a tes­tület, majd díszpolgári cím odaítéléséről döntöttek. A népzene és a középkorú zene dallamvilágának kutatásában és közreadásában végzett ki­magasló tudományos és pe­dagógiai munkát ismert el Pásztó Város Tanácsa azzal, hogy „Díszpolgár­” címet ado­mányozott dr. Rajeczky Ben­jáminnak. Az erről szóló ta­nácshatározat hangsúlyozza: a zenetudós kiemelkedő tevé­kenységével jelentősen hoz­zájárult a város kulturális életének fejlődéséhez. A ta­nács tegnapi ülésén döntött arról, hogy első ízben Rajecz­ky Benjáminnak ítéli oda a kitüntető címet. Az erről szóló, a város címerével éke­sített oklevelet és aranygyű­rűt Fekete Attila, a városi tanács elnöke adta át a tes­tület ülésén ünnepélyes kere­tek között. Az elismerésben a Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi Intéze­tének tudományos főmunka­­társa, címzetes egyetemi ta­nár 85. születésnapja alkal­mából részesült. Rajeczky Benjámin 11 éves korában került szüleivel Pásztóra és ma is ez a város az otthona. Az elismerésért meleg sza­vakkal, fiatalos lendülettel mondott köszönetet.­­ A tanács testülete ezután külön folytatta munkáját. A többi között az állattartásról és köztisztaságról, a telepü­lés környezetvédelméről szó­ló tanácsrendelet-tervezetek első fordulós megvitatására került sor, majd a város VI. ötéves tervének végrehajtá­sáról szóló intézkedési terv, a lakásellátás VII. ötéves ter­vi társadalmi, gazdasági­­ prog­ramja és a közoktatás fej­lesztésének programja került napirendre. Végezetül beszá­molót vitattak meg a család­­védelem és a szociális gon­doskodás helyzetéről, s ennek további feladatairól. Salgótarján Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága hétfőn délután kihelyezett tes­tületi ülést tartott a Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskolában, ahol Csík Pál igazgató előterjesztésében az intézmény munkáját, külö­nös tekintettel a technikus­­képzés előkészítésének hely­zetét vitatták meg. A továb­biakban a közelgő tanácsülés napirendjeiről esett szó, ki­emelten az ifjúságpolitikai cél­kitűzések megvalósulásáról és a környezetvédelem helyze­téről, VII. ötéves tervidőszak­ feladatairól. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az igazgatási osztály munkáját, megállapítva, hogy az eltelt öt esztendőben az osztály feladatai megnőttek, nagyobb lett leterheltségük, s jóllehet munkájuk nem gond nélküli, tevékenységük ered­ményesen szolgálta a város­­politikát, a törvényesség, a­­ jogszabályok érvényesülését. Áttekintette a testület a to­vábbiakban a VII. ötéves terü­­ telek ellátási programjai, döntött az alkoholellenes bi­zottság létrehozásáról, majd a társadalmi munkaidőalap védelme érdekében tett in­tézkedések tapasztalatait ös­szegezte. Végezetül egyéb, szervezeti kérdéseket tárgyalt. 'i? ; , ' Szécsény Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén elsőnek Ceglédi János­ vb-titkár számolt be a köz­érdekű bejelentések és pana­szok intézésének tapasztala­iról. Hangsúlyozta, hogy a szakigazgatási szervek javuló­­ színvonalon végzik munkáju­kat, ugyanakkor az egyéb szervekhez áttett bejelentése­­­ket nem kellőképpen intézik. Ennek jobbítására, a nyilván­tartások pontosabb vezetésé­re feladatokat határozott meg a testület. Ezután a közmű­velődési intézmények mun­kájáról, együttműködéséről esett szó, majd egyéb kérdé­sekben határozott a­ végrehaj­tó bizottság.

Next