Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

si tanácsok és az ifjúság Január elsejétől államigaz­gatási üggyé vált az ifjúság­gal való foglalkozás. Furcsa így kategorikusan kijelentve és leírva a tény, hiszen tár­sadalmunk valamennyi nem­zedéke állampolgári jogán alakítója, szervezője és „résztvevője” a közigazgatás­nak, sőt, mindez kötelessége is. Lehet-e újfajta módon, másként törődni az ifjúság­gal? Úgy tűnik, kell, s mert kell, hát meg kellett, meg kell találnunk a lehetősége­ket. E lehetőségek egyike az év közepén létrehozott Állami Ifjúsági és Sporthivatal, amelynek főhatósági szinten meghatározó feladata az if­júsággal, s az ifjúságot ne­velő sporttal való foglalkozás. Egy hivatal azonban csupán segítheti a változást, de azt nem valósíthatja meg. A megvalósításhoz további szer­vezeti és szerkezeti változá­sokra van szükség, és olyan cselekvési programokra, amelynek megvalósítása már társadalmi méretű feladat. Szervezeti, szerkezeti vál­tozásról szóltunk, így hát mielőtt tovább lépnénk, szól­nunk kell ezekről részlete­sebben is. Az új rendelke­zések életbelépéséig a taná­csok és azok szakigazgatási szervei az ifjúsággal, az if­júság problémáival, mint egy-egy terület speciális részfeladatával törődtek. Az új „felállás” szerint önálló és felelős szakigazgatási szerv foglalkozik egy-egy település vagy országrész művelődési, ifjúsági, egészségügyi és sportügyeivel. Nem véletlen a párosítás, hiszen a jövő ifjúságának testi és lelki fejlődése olyan generális és központi kérdés, a jövő társadalmát oly nagy mértékben meghatározó fel­adat, hogy ezeket egymás­tól különválasztva vizsgálni és irányítani napjainkban már nemcsak korszerűtlen, de legalább ennyire megoldha­tatlan feladat. Szervezési munka lenne csupán­­ a feladatok össze­kapcsolása? Ha ennyi lenne, kevés lenne, hiszen e for­mai változások éppen a tar­talom érdekében születnek. Arról van szó, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal mun­kájának kiteljesedése, céljai­nak megvalósulása csakis egy országos méretű társa­dalmi tevékenység révén le­hetséges, és e társadalmi tevékenység első számú szer­vezője, végrehajtója minden településen az adott telepü­lés életéért és ifjúságáért felelős választott testület, vagyis a tanács. Persze, mindeddig elmé­leti fejtegetések a leírtak. Lehet-e a mindennapi élet valóságához adaptálni ezt az elméletet? Hogyne lehet­ne. Hiszen épp ez lesz az a bizonyos előbb is számon kért tartalom. Példákat kell sorolnunk, hogy a tanácsok és az ifjúság kapcsolatát le­fordítsuk a szabályok, rendel­kezések nyelvéről a hétköz­napok nyelvére. Íme hát a legegyszerűbb példa: az or­szág legkisebb tanáccsal rendelkező községében min­den bizonnyal nem alakulhat majd meg az önálló „ifjú­sági osztály”. Ugyanakkor azonban a tanácstestület minden tagjának felelősnek kell éreznie magát a telepü­lésen felnövő és a telepü­lésen élő ifjú nemzedékért. Sok mindenben megnyil­vánulhat ez a felelősség, akár abban, hogy megtalálják-e a fiatalok között azt a ve­zéregyéniséget, aki motorja lehet a község társadalmi életének, aki élni tud a köz­ség felnőtt-társadalma által felajánlott lehetőségekkel. Sok­szintű ez a felelősség, amiről szólunk, hiszen egy új ifjúsági klub létesítése, és egy rendezvény spontán meg­szervezése között hatalmasak a különbségek, hiszen más rangúak a döntések, az egyik milliókat igényel, a másik csupán alig többet egy bólintásnál, mégis a lényeg, a tartalom: közös, l_______________________ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEKI NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 27. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Zárszámadás Szilaspogonyban Teljesítették a legfőbb célkitűzéseket Tizenkét napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés Szombaton, Szilaspogony­ban, a művelődési házban tartotta meg 1986. évi zárszá­madó és 1987. évi termelési és pénzügyi tervét megtárgyaló küldöttgyűlését a ceredi Ce­­redvölgye Termelőszövetke­zet. A küldötteket és meghí­vottakat­­, köztük Deák Pált, a TESZÖV titkárát Kissimon Győző elnökhelyettes köszön­tötte, majd Simon István, a termelőszövetkezet elnöke szá­molt be az 1986-ban végzett munkáról, majd ismertette az 1987. évi tervet. Frontáttörés a költséggazdálkodásban A termelőszövetkezet leg­fontosabb célkitűzéseit siker­rel teljesítette. Az ágazatok többsége nemcsak hozta az előirányzott bevételt, hanem a növénytermesztési termékek és a kő értékesítésénél jelent­kező kieséseken túl, hozzá­járultak az árbevétel négy­­százalékos túlszárnyalásához. A nyereség 72 százalékkal, vagyis csaknem kétmillió-két­százezer forinttal haladja meg a tervezettet. A kedvező változásokban meghatározó szerepe volt, a költséggazdálkodásban bekö­vetkezett frontáttörésnek. En­nek köszönhető, hogy a költ­ségek a tervezett szinten ala­kultak, néhánynál pedig olyan megtakarítás jelentkezik, amely nem zavarta a termelés folyamatosságát. A legnagyobb megtakarítás az anyagkölt­ségnél jelentkezik, ahol eléri a 9 százalékot. Az üzemanyag­nál a betervezett összeg 85 százalékát használták fel. A villamos energiával a fo­gyasztóhelyek felülvizsgála­tát követő intézkedések ered­ményeként 50 százalékkal, csaknem egymillióval mér­sékelték a gazdaság villany­­számláját. A bértömegnél is megtakarítás következett be, de ennek ellenére, tovább nőtt a munkadíjszínvonal, öt szá­zalékkal haladja meg a bá­zist, s jelenleg az egy főre eső összeg eléri a 63 458 forintot. A növekedés teljes egészében a teljesítmények fokozásából származik. Nem értékelik túl A kollektíva az ismert ter­melési gondok ellenére ki­(Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadó közgyűlés Szilaspogonyban. A képen balról jobbra Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Simon István a közös gazdaság elnöke — aki beszámolóját tartja, Kissimon Győző elnökhelyettes és Szalai László a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára. XI. országos konferencia Békébe vetett hit Társadalmunk minden rétegéhez szóló állásfoglalás A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettese, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozga­lom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Orszá­gos Béketanács elnöke üdvözölte. Vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta el­telt időszakot. Olyan leszere­lési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögle­tét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Bu­dapest, Stockholm és Reykja­vik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi légáramlatot. Eb­ben a jó irányú és felgyor­sult mozgásban vált napjaink­ra nemzetközileg is elfogadott követeléssé az atomfegyverek megsemmisítése, az űrfegy­verkezés megakadályozása. Az OBT főtitkára a továb­biakban kifejtette: megsok­szorozott cselekvési lehetőség­gel szolgált a nemzetközi bé­keév tavalyi eseménysoroza­ta. A hazai békemozgalom nem törekedett nagy tömegde­monstrációkra, ugyanakkor megszaporodtak a kisközös­ségi fórumok. Személyesebbé, közvetlenebbé, érdekesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a különbözőség­nek, bátorította az önkifeje­zést. Újabb és újabb béke­közösségek, csoportok alakul­tak, szakmai mozgalmak szer­veződtek, s ezek életképessé­ge, edzettsége mind egyre nőtt. Má­s és más értékelések fogantak, új módszerek ter­jedtek. Mindezekkel együtt, a magyar békemozgalom telje­sebbé vált, s fő céljaiban egy­séges maradt. A mozgalom társadalmi bá­zisáról szólva, rámutatott: mindaddig, amíg ez közfelfo­gássá nem érik, hangsúlyoz­ni kell, hogy a békemozga­lomban mindenkinek helye van, aki a közös célokban a magáéra lel, aki azokért fe­lelősen tenni kész. Tekintse a békét akár a szocializmus eredményének, akár isten ajándékának, békességnek, belső békének vagy megví­vandó küzdelemnek, a fejlő­­dés céljának. A békemozgalom egységé­nek alapja az, hogy vala­mennyien békét akarunk — mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú esz­mecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésé­ben, gazdagításában, milyen utakat választunk. Ebben a szellemben, határozottan és egyértelműen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdésekben, mint a csillag­­háború elutasítása, az atom­kísérletek betiltásának sürge­tése, a helyi konfliktusok bé­kés megoldása, a hagyományos fegyverzetek csökkentése, vagy a terrorizmus megfékezése. Külön említést érdemel a hazaszeretet ügye. Szomorú értékválság jele, hogy nálunk manapság egyesek a kokárda hosszúságával mérik ezt. Kell a kokárda is, de a hazasze­retetnek mindenekelőtt a XX. század végi, a következő év­ezred Magyarországáról, an­nak milyenségéről és legin­kább az ahhoz fűződő szemé­lyes viszonyról kell vallania. Nekünk nemcsak ebben a ha­zában, hanem ebben a térség­ben is kell élnünk, másokkal együtt. És ebben benne fog­laltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszédos nép sorsa, lehe­tősége is. Nemzetünk nem gyarapodhat a közösség többi tagjától függetlenül, azok ká­rára. De, ez fordítva is igaz. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból: Hol kell kezdeni a hal pucolását? Szokatlan helyzetet volt kénytelen megkóstolni a Se­nior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége, hiszen termékeit eddig nemcsak külföldön, hanem a hazai bol­tokban is kapkodták. Cikkünk a 3. oldalon. Mérlegen a művelődés Milyen esztendőt hagytak maguk mögött a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban? Erről szóló írásunk a 4. oldalon. Mielőtt lekerül az álarc... Mielőtt farsang hercege jelt adna a vidám forgatagra, a kuncsaftok is megszaporodnak a jelmezkölcsönzőkben. A salgótarjáni Pécskő utca 3. szám alatti jelmezkölcsön­zőről szóló riportunk az 5. oldalon­ Széles választékot kínálnak Ma kezdődik a téli szezon végi vásár Javában dühön­genek a té­li fagyok , de mégiscsak ki­felé tartunk már a zimankó­ból. Január, február, jön a nyár! Az persze kicsivel még odébb van, ám a téli szezon végi vásár kezdete is meg­bízható jele annak, hogy nem sokáig kell már fáznunk. Február 2-től 14-ig jelentős árengedménnyel kínálják az iparcikk­ üzletek, áruházak a meleg holmit. S miután még legalább egy hideg hónap előttünk van, nemcsak jövő­re viselhetjük azt, amit most olcsóbban megvásárolunk.Nézzük, mit kínálnak a boltok a szezon végi vásár­ban! A Nógrád Kereskedelmi Vállalat mintegy 4 millió fo­rintos megtakarításra nyújt alkalmat vevőinek e két hét alatt. A vásár kezdetére ös­­­szesen 14 millió forint értékű engedményes árut sorakoztat föl az üzletek polcaira — annyit, mint tavaly ilyenkor , de az akció ideje alatt is számítanak még engedmén­­­nyel vásárolt téli holmi be­érkeztére. Széles választékot kínál a Nógrádker férfi-, női és gyer­mekkötött áruból lehet vá­logatni a fiatalok körében most divatcikként hordott flanelingekből is. Van bőr­kesztyű, műszőrme sapka, ka­lap, sál, olcsóbban kaphatók a divattáskák. A női és bak­­fi székikabátokhoz ugyancsak számottevő engedménnyel ér­tékesített meleg lábbelit le­het vásárolni. Szöveteket, tö­rülközőket, függönyöket és kisebb mennyiségben takaró­kat is bevontak a szezon végi vásár árualapjába. A kínálat egységenként válto­zik, érdemes tehát több he­lyen is szétnézni! A szécsényi Palóc Skála Áruház, a vásár időszakában minio­tonnt­erteau enged­­­ényes téli árut kínál a vá­­sárlóknak. Valamennyi női csizma és bundacipő 40 szá­zalékkal, a férfi meleg láb­jeli 30 százalékkal lesz ol­­csóbb. Ugyancsak 30 szá­zalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a szécsényi vevők egyes télikabátokhoz, puló­verekhez, szőrmesapkákhoz, lanelingekhez, pizsamákhoz és méteráruhoz is. A felkí­­nált készlet megvásárolása esetén a vevők együttes meg­­akarítása megközelíti az 1 millió forintot. A salgótarjáni Centrum áruház a nemrégiben lebo­­nyolított egyhetes engedmé­­nyes akció után is hétmillió frint értékű meleg holmit ajánl olcsóbban a vevők ü­­zelmébe. A főszerepet a ru­­ha és a cipő játsza, de más osztályok sem maradnak rá az engedményes vásárból. A legolcsóbbtól a legdrá­­gábbig kínál a ház összesen . millió 500 ezer forint érté­lű téli lábbelit e két hétben­­konfekcióosztályon rek­­ámáron kapható férfi­­ékikabát, jelentős az enged­­mény bakfis műszőrme dzse­kikből a női flanelruhákból, i kisí­amasz-kordpantallók­­ból. Alkalmi áron kaphatók a kamasz- és a kisméretű fém­­iöltönyök, árengedményesek az egyes női télikabátok. Bőséges a választék a kö­­­ttáruosztályon, 40 száza­­ékkal olcsóbb most a kesz­­yű, sapka. Kötöttárut, fehér­­neműt összesen 2 millió fo­­int értékben ad árenged­­ménnyel az áruház- A méter­­es lakástextilosztályon ez­­úttal is sok flanelszövet és ersej kapható a szokásostól­ényegesen alacsonyabb áron, valamint takarók, plédek és r­á+rtárnák a cfontarrm-Cfarnit.ii" Magyar—svéd gazdasági megbeszélések Dunai Imre, külkereskedel­m miniszterhelyettesnek,­­ magyar—svéd gazdasági, ipa­rs műszaki-tudománya­gyüttműködési vegyesbizott­ág magyar társelnökénél feghívására január 27. és fbruár 1. között Budapes­­­n tartózkodott Andres Sah­­n, a Svéd Központi Ban­­nökhelyettese. A vendéget­ogadta Fekete János, a Mag­yar Nemzeti Bank első el­­­­nökhelyettese, Demján Sán­­­­dor, a Magyar Hitelbank Rt.­­ elnök-vezérigazgatója és Gá­­s­por András, a Tungsram Rt.­­ vezérigazgatója. Andres Sah­­t­sen látogatást tett az Orszá­­­­gos Tervhivatalban, a Pénz­■­ügyminisztériumban és a­­ Pénzügykutatási Intézetben, i A megbeszéléseken részt­­t vett Andres Ragnar Drom­­­berg, Svédország hazánkba­n akkreditált nagykövete- Vasárnap ismét benépesültek az eresztvényi sípályák (Képes beszámolónk a 7­ oldalon.)

Next