Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
i TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 77. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. ÁPRILIS 1., SZERDA Ülést tartott a megyei tanács vb Jutalom a társadalmi munkában élenjáró településeknek Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület Devcsics Miklós megyei tanácselnök vezetésével előkészítette a Nógrád Megyei Tanács áprilisi ülését, majd több más napirendet tárgyalt. Áttekintették a magánlakásépítés építőanyag-ellátásának helyzetéről és feladatairól három évvel ezelőtt hozott határozat végrehajtását. Az értékelés szerint az akkori döntések jól szolgálták az építtetőket. Az árukínálat mennyisége és választéka javult, a forgalmazók köre bővült, a versenyhelyzet pedig az építkezők előnyére erősödött. A tanácsi szervek anyagi eszközökkel támogatták az építőanyag termelését és forgalmazását, ellenőrizték a kereskedelem munkáját, a fogyasztók érdekvédelmét. Emellett szervezési intézkedéseket tettek a szállítás javítására. Az elért eredmények mellett, nem sikerült megoldani egyes árukból a folyamatos kínálatot, a minőség javítását, a hálózat dinamikusabb fejlesztését és a szakmai színvonal emelését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Nyerges János kereskedelmi osztályvezető előterjesztését tudomásul vette, és úgy foglalt állást, hogy a magánlakásépítés építőanyag-ellátását továbbra is figyelemmel kell kísérni. A végrehajtó bizottság összegezte a tanácsi szerveknél 1986-ban tartott ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési munka koordinációját és megállapította az ez évi ellenőrzési tervet. Egyéb napirendek mellett, a testület megvitatta a Balassi Bálint Megyei Könyvtár tevékenységét. Kálnok Nándor igazgató előterjesztését módosításokkal elfogadták és úgy döntöttek, hogy az új megyei könyvtár építésének helyzetére, a jelenleginél magasabb szintű és hatékonyabb ellátást biztosító feladatokra a végrehajtó bizottság visszatér. A tegnapi tanácskozáson értékelték a múlt évi településfejlesztő társadalmi munkaversenyt. Mint megállapították: ez 1986-ban döntően a megye VII. ötéves tervében szereplő társadalompolitikai feladatok megvalósításához kapcsolódott. Az összegezés szerint a társadalmi munka céljainak kijelölésénél a tervi feladatok mellett figyelembe vették a különböző lakossági fórumokon elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat is. Érezhetően javult a tanácsok szervező és előkészítő munkája, hatékonyabbá vált az együttműködés a nem tanácsi szervekkel. A megye lakossága, a vállalatok, szövetkezetek, gyárak, üzemek dolgozói, fiataljai, szocialista brigádjai, az iskolákdiákjai összefogásának eredményeként az egy évben végzett társadalmi munka értéke 597 millió forint, ez 63 millióval több mint 1985-ben. Az egy lakosra jutó megyei átlag 2560 forint, ez 290 forinttal haladja meg az előző évit A munkaverseny eredményét és az ezzel járó díjazást az alábbiak szerint állapította meg a végrehajtó bizottság. A városok, és városi jogú nagyközségek kategóriájában Rétság szerezte meg az első helyet, a második Salgótarján. Az előző jutalma 600 ezer, az utóbbié 500 ezer forint. A nagyközség és községek kategóriájában a helyezésekkel Tar 400 ezer, Nagyoroszi 300 ezer, Nógrádmegyer pedig 200 ezer forintot nyert. A végrehajtó bizottság felkérte a díjazásban részesült helyi tanácsok elnökeit, hogy az ily módon juttatott támogatás felhasználásához igényeljék a lakosság, a helyi társadalmi és tömegszervezetek javaslatát is. A testület állásfoglalása kitér arra, hogy a Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a Vöröskereszt megyei vezetőségével együttesen a végrehajtó bizottság köszönetét és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik az önkéntes tevékenységgel hozzájárultak a megye településeinek fejlesztéséhez, az élet- és munkakörülmények javításához. A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végezetül egyéb ügyeket tárgyalt és személyi kérdésekben foglalt állást. Országos fórum előtt: Bátonyterenyei tapasztalatcsere a szolgáltatásokról Országos szolgáltatási fórum rendezését tervezi a Hazafias Népfront égisze alatt működő Fogyasztók Országos Tanácsa. Előzetesen lakossági tapasztalatcserében tájékozódnak a fogyasztási szolgáltatásokról. Ilyen lakossági fórumot szervezett tegnap Bátonyterenyén a fogyasztók nagyközségi tanácsa, ahol a leggyakoribb szolgáltatások (például a gépjármű-javítás, az elektroszerviz, a lakáskarbantartás, a mosás és vegytisztítás, a ruházati áruk, a cipők a vas-műszaki cikkek javítása, a fodrászat, a fényképészet és a takarítás) helyzetét vizsgálták meg a nagyközségben és vonzáskörzetében. Az összejövetelen a fogyasztók tanácsa tagjai, a Hazafias Népfront körzeti bizottságai, a helyi pártalapszervezetek, a KISOSZ megyei szervezete, az Egyesült Zagyvavölgye Áfész, a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat és az ingatlankezelő vállalat képviselői is megjelentek. A fórumot Tóth Aladár, a fogyasztók nagyközségi tanácsának elnöke vezette. Vitaindító beszédében Veres János a Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács termelésellátás-felügyeleti csoportjának vezetője összegezte a környék ellátásának tapasztalatait. A helységben több mint száz kisiparos tevékenykedik, a vonzáskörzetben csaknem százötven. Mintegy ötven szakmában dolgoznak, ám kistelepüléseken így is gond az ellátottság. Az alacsony lélekszámú falvakban nincs fodrász és hiányzik a cipész. Egyedül a teherfuvarozás megoldott a vonzáskörzetben, amivel húszan is foglalkoznak. Mivel az iparengedélyt bárki kiválthatja, aki szakmailag képzett és erkölcsileg feddhetetlen, állandó mozgásban van a szolgáltató réteg. Nagyon sokan fejest ugranak egy-egy kisvállalkozásba, és ha rövid időn belül nem válnak valóra elképzeléseik, többen másba fognak. A területen hetvenöt gazdasági munkaközösség működik, ám a vállalati kollektívák nem dolgozhatnak a lakosságnak, a többiek profilja pedig szinte kizárja ezt. A hozzászólók pellengérre állították a kontárokat, ám, mint a válaszból kiderült, jelenlétükkel továbbra is számolni kell. Bár minden évben zajlanak a szabálysértési eljárások, folyik a bírságolás, felszámolásuk — különösen az építőiparban — nehéz és hosszan tartó folyamat. A kistelepülések ellátásának javítására két javaslat is elhangzott: a javításokat végző cég képviselői, mondjuk, hetenként összeírják a (Folytatás a 2. oldalon) Kiadták a SZÜU új számítóközpontot Salgótarjánban Kedden, üzemlátogatással egybekötve, Salgótarjánban átadták a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat salgótarjáni új számítóközpontját. Az eseményen jelen volt Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára és Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. A megjelenteket dr. Hajdú Gyula, a számítóközpont igazgatója köszöntötte. Ismertette az elmúlt kilenc év alatt bekövetkezett fejlődést, melynek eredményeként nemcsak a számítóközpont munkája háromszorozódott meg, hanem egyértelműen előbbre haladt a megyében a számítástechnika alkalmazása. Bár Nógrád nem tartozik az élenjárók közé, de a számítóközpont szakembereinek felkészültsége, valamint a gépi berendezések lehetővé teszik, hogy az eddigi kis lépéseket nagyobbakra váltsák fel. Ehhez a várható fordulathoz jelentős segítséget ad a KSH anyagi támogatásával 65 millió forintért felépült, és most átadásra kerülő új épület, amely nemcsak az itt dolgozóknak teremt az eddigieknél lényegesen jobb munkakörülményeket, munkafeltételeket, hanem a megye számítástechnikai fejlődésének olyan bázisa lesz, amely kedvező hatását mindenkor éreztetni fogja. Befejezésül közölte, hogy a hagyományos szolgáltatások mellett újakat kínálnak megrendelőiknek. Ezután Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondta el avatóbeszédét. Bevezetőjében érzékeltette, milyen rohamos tért hódított a világban igen rövid idő alatt a számítástechnika, informatika, s ahol megtanulták értelmes kezelését, ott rendkívüli eredményeket értek el vele a gazdasági élet minden területén. A számítógép az emberi munka megkkímélése mellett nagymértékben hozzájárult annak meggyorsításához, a hatékonyság növeléséhez. Hazánkban az 1960—61-ben elkészült fejlesztéssel kapcsolatos kormányprogram kiemelt feladatként jelölte meg a számítástechnika fejlesztését. Az előadó érzékeltette az azóta bekövetkezett dinamikus változást, foglalkozott azzal, hogy időközben megszűnt a számítógép fetisizálása, és sokszor lebecsülése, az értetlenség és a túlzó elvárások. Jelenleg az oktatás eredményeként szervezetten, hozzáértően foglalkoznak a számítástechnikával, a legkülönbözőbb területeken, sőt ma már a háztartásokban, illetve a családokban is több ezer berendezés található. Méltatta a megye párt. és állami vezetőinek azon előrelátó igényét, mely szerint az elsők között kérték a salgótarjáni számítóközpont létrehozását, biztosítva egyúttal a feltételeket. A jövőre utalva felhívta a számítóközpont dolgozóinak figyelmét, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatásokkal kell elősegíteniük a tanácsi informatikai rendszer fejlesztését. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a központnak sohasem szabad tevékenységében befelé fordulnia. Az avatóbeszéd után dr. Kondricz József a vállalat vezérigazgatója megköszönte a tervezőknek, a beruházóknak, a kivitelezőknek az általuk végzett jó munkát, majd Petre András műszaki ellenőrnek átnyújtotta a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. A megjelentek ezután megtekintették az új számítástechnikai központot. Az avatóünnepségen megjelent vendégek az új számítóközponttal ismerkednek. — kép: kulcsár,— Hazai és külpiacokra Szakmunkások szorgalmas hada biztosítja a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemében a termékek kiváló minőségét. A hazai és külpiacokra készülő divatos blúzok és ruhák a varrónők kezéből kikerülve a vasalókhoz kerülnek, ahol a habos kelmék végső formájukat nyerik el. Bodor Pálné vasalónő és munkatársai igényes figyelemmel simítják a finom árut, hogy legszebb küllemükkel hívják fel magukra a figyelmet majd az üzletek polcaira kerülve. -kj- A szénbányászat első negyedéve kétszázhúszezer tonna szénterven felül Elismerésre méltó eredménnyel zárták az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valamennyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállalatok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosszúságban készítettek elő új munkahelyeket a széntermelésre. Mindezen eredményeket a tavalyi első negyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel érték el a szénbányászok. A bányászati egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint, mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyagellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyaghiány a nagyfogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév kedvező eredményei közé tartozik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munkaerőhiány. Geológiai probléma — nagyfokú vízbetörés — csak a Tatabányai Szénbányák termelését nehezítette, összességében kedvezően alakult a baleseti helyzet: az elmúlt év azonos időszakához képest kevesebb baleset történt. Műszaki jellegű gond Oroszlányban adódott. A bányavállalatok a második negyedévben szeretnék növelni széntermelési előnyüket: el akarják érni, hogy a belkereskedelemnek terven felül 255 000 tonna szenet és 40 000 tonna brikettet tudjanak szállítani. Ezzel ugyanennyi szén és brikett importját tennék szükségtelenné. A Tatabányai Szénbányák többek között úgy akar úrrá lenni jelenlegi gondjain, hogy Vértessomló község határában külfejtéses bányaüzemet nyit.