Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
iaS >G VILÁG PROLETÁR, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF. 7. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Alkalmazkodni a gazdasági környezethez ülést tartott Balassagyarmat Város Tanácsa A szigorodó gazdasági környezethez igazodva sikerült teljesíteni a tanácsi gazdálkodás tervét tavaly. Sőt a megyei támogatást is élvező programokhoz tudott kapcsolódni a város gazdálkodása — állapíthatták meg tegnap tartott soros ülésükön, amelyet dr. Győri Sándor elnök vezetett, Balassagyarmat Város Tanácsának tagjai. Az ülés amelyen részt vett Zentai Csaba, a városi pártbizottság titkára, első napirendjét a városi tanács 1987. évi gazdálkodási tervének végrehajtásáról szóló beszámolót vitatta meg. Ezt és az ehhez kapcsolódó napirend keretében a települést fejlesztő társadalmi munka értékelését, Berta Róbert, a városi tanács illetékes osztályának vezetője tartotta. Tavaly a tanács bevételi előirányzata több mint 60 millió forint volt, az összet a tervezettnél magasabb évben, 117 százalékban került elérni. Több volt ildául a tervezettnél a lasssági adóbevételekből származó összeg (10,2 millió) s z a túlteljesítés a hátralékok beszedéséből és részben az önadózók befizetéseiből adódott. Ezen kívül más bevételi pontokon is sikerült az eredetileg tervezettnél többet elérni. Érdemes külön hangsúlyt adni annak a ténynek, hogy az érdekeltségi bevételek több mint a kétszeresére nőttek tavaly a tervben szereplő összegeknél s ily módon mintegy 171 millió forint képződött a gazdálkodás részeként. Fontos pont továbbá, hogy a lakosság befizette a településfejlesztési hozzájárulás vállalt részét is. A városfejlesztés jele továbbá az is, hogy tavaly 32 gazdálkodó egység fizette be a hozzájárulását, mintegy 7,5 millió forint értékben, a tervezett postai fejlesztésekhez, továbbá az is, hogy a kábelgyáriak 1 millióval járultak hozzá a szennyvíztisztító építési költségeihez. A városi tanács a gázprogramhoz kapcsolódva 98 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki, s ennek is tulajdonítható, hogy a bevételi oldalon most a tavalyi gazdálkodás eredményeinek mérlegelésekor nem elhanyagolható többletek mutatkoznak. A fejlesztés terveiben , például a lakásépítés számszerűségeiben, a nevelési központ építésének ütemében külső okok miatt elmaradás volt tavaly, összeségében azonban megállapítható, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazott alapelvekhez is igazodva, a lehetőségeket jól kihasználva a tanácsi gazdálkodás eredményes volt 1987-ben Balassagyarmaton. A tanácsülésen is megállapítást nyert, hogy a következő időszakban tovább szükséges lépni az eredményes gazdálkodás érdekében, az intézményi fegyelem erősítésében, ellenőrzésében. A fejlesztési pontokon, városi szinten mérve a gázprogram indulásával összefüggésben módosulások, átrendeződések történhetnek az idén. A város fejlődésében továbbra is minőségi előbbrelépés tapasztalható, akárcsak az utóbbi révén is. Jelentős volt a társadalmi munka mértéke és eredménye a városban tavaly. Az utóbbi évek eredményeit ismertetve a beszámoló kimutatta a fejlődést, és egyben a ez kitapinthatóan van jelen, lakosság azonosulásának, érdeklődésének mértékét is. Nyolcvanötben az egy lakosra jutó érték 1445 forint volt, ami ’86-ra 2012 forintra módosult, míg tavaly megközelítette a 3000-et. (2921). Mindezekből látható a társadalmi viták haszna is, amelyekben felkeltődött a lakosság érdeklődése, a tanácsi feladatok, a közös ügyek iránt, ami később a nagyobb részvételben kapott teret. Beszámoló hangzott el a balassagyarmatiaknak a megyei tanácsban végzett munkájáról, a megyei tanácstagok kezdeményezéseiről és eredményeiről, — ezt a napirendet Ember Csaba megyei tanácstag terjesztette elő. Szó volt ezenfelül, néhány korábbi tanácsrendelet felülvizsgálásának kérdéséről is. Közülük a településfejlesztési hozzájárulásról szóló tanácsi rendelet módosítását fogadta el a testület. Eszerint 1988-ban a hozzájárulás mértéke 700 forint, mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól a 70 éven felüliek, továbbá azok, akik meghatározott szempontok szerint kérik ugyanezt. Dr. Győri Sándor, Balassagyarmat Város Tanácsának elnöke, a testület előtt beszámolt a népképviseleti munka tevékenysége és a testületi munka színvonalának emelése, fejlesztése terén elért eredményekről és tapasztalatokról. E munka eredményességét — a növekvő követelményeknek megfelelően — nagyban segíti a település reális igényeinek és lehetőségeinek alapos ismerete — hangsúlyozta a városi tanács elnöke. Központi kérdés volt az utóbbi években a döntések demokratikus előkészítése, a lakosság véleményének ismerete, és annak hasznosítása a tanácsi munkában. Az idei munkatervhez a balassagyarmatiaktól 119 javaslat érkezett. A testület tagjai többek javaslatát elfogadva, a tanácsülést követően megtekintették az épülőfélben levő nevelési központot. Tanácsi vezetők a beruházásról Salgótarjánban tanácskoztak tegnap a Nógrád megyeielepülések tanácselnökei, vHitkárai. Sára János, a Nógád Megyei Tanács tervoszályának vezetője tájékoztata a résztvevőket a megyei beruházások helyzetéről, előkészítéséről, kivitelezéséről, szervezéséről. A településenként ismertetett beruházások közül kiemelten foglalkozott a lakásépítésekkel. E témakörben egyébként lapunk március 30-i számában interjú jelent meg az előadóval. Ezt követően Devcsics Miklós megyei tanácselnök egyebek között időszerű tanácsi feladatokról és beruházásokkal kapcsolatos tanácsi magatartásokról tartott előadást. (3 oldal) Hadárka Mi van az árcédula alatt? Bútorgyári dilemmák (4. oldal) (5. oldal) Feloldott árbejelentési kötelezettség Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról kért tájékoztatást Szikszay Béla államtitkártól, az Országos Árhivatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstoppot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél engedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült lakásszerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre ütemeztek a vállalatok. Így a közvéleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartásvegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az árhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalattal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációkat, s e megbeszéléssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszállító partnereik már előre anyagáremelést helyeztek kilátásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol eddig mesterségesen visszatartották azt. A tapasztalatok szerint azonban nem érződik olyan túlfűtött árnövelési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 százalékos árszínvonal-növekedés túllépésével fenyő' Folytatás a 2. oldalon) A kétszintű bankrendszer tapasztalatai Szigorú, szelektív hitelpolitikát Csütörtökön délután Salgótarjánban, a Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezetének rendezésében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, az egybegyúrt érdeklődő szakembereknek dr. Bódi László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. A kétszintű bankrendszer tapasztalatairól. Bevezetőjében ismertette milyen gazdasági környezetben kezdődött meg az átalakítás, konkrét számokkal utalt a korlátozott lehetőségekre, majd azzal folytatta, hogy célul tűzték a gyorsuló tőkeáramlást, a bankok közötti verseny kialakítását, az egyenrangú partnerként való tevékenykedést, a mozgékonyságot, új üzletágak meghonosítását. Az eltelt egy év bebizonyította, hogy javult az ügyfelek és a kereskedelmi bank kapcsolata, jobb a kiszolgálás, kötvényt bocsátottak ki, megoldották azok újra eladását, új gazdaságosan termelő vállalatok létrehozásában vettek részt, rugalmasabb kamatpolitikát alkalmaztak, versenyeztek az ügyfelekért és a betétesekért. A szakosított pénzintézetek széles körű fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy kereskedelmi bankká alakuljanak át. A külföldi vegyes bank pedig követendő példát mutat a finanszírozás alaposságára. Beszélt arról, hogy a jegybank által kialakított monetáris irányítás általában bevált, további korszerűsítésére azonban szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a pénzpiac kialakulása jelenleg csak a folyamat elején tart. A kedvező jelenségek mellett, a várakozással ellentétben, a rosszul dolgozó vállalatokból nem vonták ki a tőkét, nem kezdeményeztek szanálási, felszámolási eljárást. Nincs megfelelő kapcsolat a banki társfinanszírozásban, az elindított betéti kamatverseny pedig az inflációt segítette. A szabad bankválasztás lehetőségeivel is kevés vállalat élt. Az 1988 évi terv monetáris követelménye a külföldi adósságállomány növekedésének mérséklése, a költségvetési hiány 10 milliárdra történő csökkentése. Ez megkívánja és arra kényszeríti a bankszervezeteket, hogy az eddiginél szigorúbb, szelektívebb hitelpolitikát folytassanak, keressék a kintlevő szabad tőkék bevonásának újabb módszereit. Elismerte nyereségérdekeltség fontosságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány hitelpolitikai követelményeinek is meg kell felelniük. A banki együttműködés fokozásának szorgalmazása után f elsorolta milyen területeken, és miben kívánja kierjeszteni a jegybank a lakossági bankműveleteket. Az előadást követő felszólalásokra adott válasz során elmondta, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok megegyeztek a hitelkivonás únius 30-áig tartó üteméről, és nagyságáról. Nagybárkányban a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben március 18-án kezdték el a vetést. Négy vetőgéppel 806 hektáros területen kell földbe juttatni a magvakat. Jelenleg a tavaszi árpát vetik összesen 329 hektáron. — bp —