Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 156. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚLIUS 1., PÉNTEK (3. oldal) Tűz van, babám! (4. oldal) Mérges lakodalmak A Külügyminisztérium közleménye (5. oldal) II olytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka• • Első tanácsülés az új városházán Salgótarjánban A versenysemlegesség és a gazdaság teljes liberalizálása nem valósítható meg azonnal Csütörtökön Villányi Miklós, pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni, így ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásaiban is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatásáról. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete: meg kívánják valósítani az egységes társadalombiztosítási járulékot; a támogatáspolitika több évre előretekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg állami szervek, a költségvetési reform koncepciója lényegében kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak; döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejeleni,^ • i jg.v ci iZa&y jc;enií.Gí»égű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A kormány nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5 .vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett; az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Ketten a nógrádi képviselők közül: Sándor Gábor és Vastag Ottilia V<P ■miévé Válasszon, ne csak elfogadjon a testület Élénk vita a gyermek- és ifjúságvédelemről Első tanácsülését tartotta tegnap a nemrégiben átadott új városházán Salgótarján Város Tanácsa. Az impozáns kivitelű tanácskozóterembe, a testületi ülésre ezúttal meghívót kaptak*, és szép számmal meg is jelentek — a póttanácstagok, a népfront városkörzeti bizottságának elnökei, titkárai és a tanácsi bizottságok nem tanácstag tagjai is. Megnyitójában C. Becker Judit tanácselnök utalt is arra, hogy a kétszáz főt befogadó tanácskozóterem lehetőséget biztosít arra, hogy mind nagyobb nyilvánosság előtt tartsa meg ülését a testület. Elsőként az írásos tanácselnöki jelentéshez a legutóbbi tanácsülésen felvetett interpellációra adott választ egészítette ki szóban dr. Mátyus István hatósági osztályvezető. Ezt követően a tanácsi testületek működésének tapasztalatait vitatta meg a tanács, amihez C. Becker Judit fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta,hogy ennek a témának ma különös jelentőséget ad az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazott e.utk,ioá, veQiertajtusa, a lakossági kapcsolatok szélesítése és a különböző lakossági fórumok megteremtése. A tanácsi munkában ez utóbbiakra annál is inkább szükség van, hogy a lakossági vélemények megismerése a megalapozottabb döntés érdekében előzze meg a tanácsi határozatokat, döntéseket. Mind több döntés előtt fontos a társadalmi vita, az alternatív javaslatok előterjesztése. Ezek hatékony működésében, kimunkálásában meghatározó a tanácstagok közvetítő szerepe. Ezzel kapcsolatban a tanácselnök kritikusan szólt arról, hogy a három éve a jelenlegi összetételben működő tanács ülésein a tanácstagok több mint fele még nem nyilvánított véleményt. Persze lehet, fűzte hozzá, hogy egyrészt azért is van ez így, mert egy-egy témában kevés információt kaptak a tanács szakigazgatási szerveitől, tehát e téren is tovább kell lépni, csakúgy, mint az apparátus és a testületek más irányú kapcsolatában is. Megemlítette, hogy a külső szakemberek bevonásával sem sikerült javítani a tanácsi bizottságok érdemi munkáját, majd felvetette, hogy több új módszer bevezetésén — kérdőíves közvélemény-kutatás, helyi népszavazás — gondolkodnak a demokratizmus erősítése érdekében. A tanácsi testületek működésének tárgyalása során a felszólalók arról szóltak, hogy a jól működő lakó- és utcabizottságok miként segíthetik a tanácstagot, hangsúlyozták az alternatív előterjesztések létjogosultságát, hogy a testület tagjai választani is tudjanak, és ne csak javaslatot elfogadni. Élénk vita bontakozott ki mind a tanácstagok, mind a meghívottak körében a város gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetének tárgyalásakor. A felelős hozzászólásokat megalapozta az a tény, hogy Salgótarjánban a veszélyeztetett gyermekek száma évről évre emelkedik, s számuk az utóbbi két évben megháromszorozódott. E témában hosszú vita után a testület több javaslatot fogadott el, egyebek között azt, hogy költségvetésében a jövő évben rendszeres és rendkívüli gyámügyi segélyt is betervez, továbbá javasolja az egy éve bevezetett családjogi törvény két rendelkezésének módosítását. Ezt követően a testület a tanácsi rendelkezésű lakások, telkek elosztásáról, illetve a vásárokról és piacokról szóló tanácsrendeletet módosította, majd a városi kábeltelevízió-stúdió alapításáról döntött. Miniszteri kitüntetések Semmelweis-napi ünnepség Nógrád megye egészségügyi dolgozóit köszöntötte tegnap Semmelweis Ignác születésének százhetvenedik évfordulója alkalmából Ágner Gyula, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának vezető titkára. A megyei tanács épületében tartott ünnepségen részt vett Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ágner Gyula ünnepi beszédében a magyar orvostudomány úttörőjének munkásságát méltatta, akit — többek között — a gyermekágyi láz megelőzésének kidolgozása tett világszerte ismertté, s aki nemcsak szakmai eredményeit, hanem hitvallását is örökül hagyta az egészségügy dolgozóinak. Tennivaló ma is bőven akad. A korai elhalálozások, a szív- és érrendszeri betegségek és a neurotikus tünetek megyénkben is egyre súlyosabb problémává növik ki magukat. Országos egészségmegőrző programunk cselekvésre hív mindenkit, hiszen az egészséget károsító jelenségeket csak társadalmi összefogással lehet visszaszorítani. Ágner Gyula beszédét követően Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese kitüntetéseket adott át. A belügyminiszter kitüntetését dr. Kollár Zoltán, a megyei tanács osztályvezető-helyettese kapta. A szociális és egészségügyi miniszter ,,Kiváló munkáért” kitüntetésben részesült: dr. Balázs János szakorvos, Bérczi Mártonná csecsemőgondozó, dr. Bujalka Rezső főorvos, Csillák Józsefné igazgató, Diósi Jánosné ügyintéző, Éli Zoltánné pedagógus, Ferencz Sándorné raktáros, dr. Gombos Pálné gyógyszertár-vezető, Horváth János igazgatóhelyettes, dr. Horváth Sándor orvos, Kaba Ignácné oktatásvezető, dr. Karsay Ferenc főorvos, Koczpek Magdolna védőnő, dr. Kőszegi Miklós főorvos, Krivánszki Józsefné védőnő, Ladomerszky Józsefné gyógyszerész, dr. Lengyel Istvánné laborasszisztens, Máth Margit laboratóriumi asszisztens, Melega Gáborné laborasszisztens, dr. Pálffy Ágnes főorvos, Petrovics Sándorné ápolónő, Sutor Sebestyén vízvezeték-szerelő, Szuhánszki Istvánné telefonkezelő, Termán Lászlóné bölcsődevezető, Varga Józsefné védőnő, Váncsáné Nyitrai Zsuzsanna gondozónő. „Miniszteri dicséretben” részesült: Aigner Magdolna, Áramos Józsefné, Balázs Ferencné, Bozsik Éva, Elek Jolán, Fábián Istvánná, Fábián Józsefné, dr. Gajdos Barna, Horthy Istvánná, Klonka Istvánné, Kopisz Jánosné, Kovács Sándorné, Kürtösi Lászlóné, Langár Istvánná, Lovas Lászlóné, dr. Marosi Irén, Romhányi Gyuláné, Sándor Albertné, Siklósi Tiborné és Wendler Béláné. A budapesti központi ünnepségen ma veszi át „Kiváló orvos” kitüntetését dr. Csiszár Károly, a megyei KÖJÁL főorvosa és „Kiváló munkáért” kitüntetést Szőllősi Józsefné, a pásztói kórház főnővére. Az egészségügyi szakközépiskolások műsorral köszöntötték az ünnepség résztvevőit. — Kép: Bencze —