Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 156. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚLIUS 1., PÉNTEK (3. oldal) Tűz van, babám! (4. oldal) Mérges­ lakodalmak A Külügyminisztérium közleménye (5. oldal) II olytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka• • Első tanácsülés az új városházán Salgótarjánban A versenysemlegesség és a gazdaság teljes liberalizálása nem valósítható meg azonnal Csütörtökön Villányi Miklós, pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolat­ban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesz­tett zárszámadás helyzetér­tékelése, irányvonala támo­gatást kapott. Több felszó­laló hangsúlyozta, hogy mi­nőségi változást kell elér­nünk ebben az évben. Ez vonatkozik a­­ költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költ­ségvetés újraelosztó szere­pének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folya­mat lehet, s igényli a kor­mány egészének, a parla­mentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a je­lenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspoli­tikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság ja­vításával gyorsan nem ké­pesek előteremteni, így ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, terve­zett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási ár­­kiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a felszámo­lási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tar­tósan veszteségesen gazdál­kodókkal szemben. Egyetér­tett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrende­zésre, gazdaságtalan vál­latok szanálására a kor­mány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvénye­ket. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjeszte­nek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nin­csenek alátámasztva. Kije­lentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegel­ni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgássza­badságot adunk, mert a ki­bontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünk­ben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudo­mányos, műszaki kutatás­ban, az oktatásban, meg­őrizni vállaljuk az egész­ségügyben és nem vállalha­tunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­­dálkodásból eredő többlet­­bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználás­­ra. Ezek tehát nem eltit­kolt többletkiadások. Egyet­értett azzal is, hogy a fegy­veres testületek, a védelmi ágazatok kiadásaiban is ér­vényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forint­tal. 1989-től a kormány le­hetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást minden­képpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott han­got, hogy öt hónap tapasz­talatai alapján nem lehet messzemenő következtetése­ket levonni például a sze­mélyi jövedelemadó telje­sítmény-visszatartó hatá­sáról. Ezzel együtt a pénz­ügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben ki­igazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a parlament elé ter­jeszti. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányza­ti munkában nagy léptékű reformintézkedések kidol­gozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi üléssza­ka elé kerül a társasági törvény, valamint az egy­séges vállalkozói adóról szóló törvény tervezete: meg kívánják valósítani az egységes társadalombizto­sítási járulékot; a támoga­táspolitika több évre előre­tekintő irányvonalát a kö­zeljövőben tárgyalják meg állami szervek, a költség­­vetési reform koncepciója lényegében kialakult; a ter­vezési reformmal az Or­szágos Tervhivatal irányí­tásával foglalkoznak a szakemberek; a társadalom­­biztosítási reform munká­latai folynak; döntés szü­letett abban a lényeges kér­désben, hogy a központi költségvetésről 1989. janu­ár 1-jén leválik a társada­lombiztosítási alap. Az ár­reform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szin­tén munkaasztalon vannak. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erő­művel kapcsolatos képvi­selői felvetésekre is. Fel­olvasta azt a levelet, ame­lyet Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelen­­­i,^ • i­ jg.v ci iZa&y jc;enií.Gí»é­gű beruházásról az év má­­sodik felében — alapos elő­készítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyű­lésnek. A kormány nyitott e kérdés parlamenti meg­tárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni ál­láspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés le­állítását az illetékes par­lamenti bizottság is eluta­sította. Egy ilyen intézke­désnek hazai gazdasági kö­vetkezményei és a nemzet­közi szerződés megsértésé­ből­­ eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügy­miniszter válaszát követő­en az elnöklő Horváth La­jos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5 .vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok el­­bírálására. A képviselő kér­­te, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványá­ról. A képviselők ezt — túl­nyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután in­dítványozta, hogy a képvi­­selői javaslatot az Ország­­gyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megálla­pításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek je­lentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyű­lés nyolc tartózkodással el­fogadta. Ezután határozathozatal következett; az Országgyű­lés a Magyar Népköztársa­ság 1987. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta A napirend szerint ez­után az ipari miniszter tar­totta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási fel­adatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Ketten a nógrádi kép­viselők közül: Sándor Gábor és Vastag Ottilia V<P ■miévé Válasszon, ne csak elfogadjon a testület Élénk vita a gyermek- és ifjúságvédelemről Első tanácsülését tartotta tegnap a nemrégiben átadott új városházán Salgótarján Város Tanácsa. Az impozáns kivitelű tanácskozóterembe, a testületi ülésre ezúttal meghívót kaptak*, és szép számmal meg is jelentek — a póttanácstagok, a népfront városkörzeti bizottságának elnökei, titkárai és a tanácsi bizottságok nem tanácstag tagjai is. Megnyitójában C. Becker Judit tanácselnök utalt is arra, hogy a kétszáz főt befogadó tanácskozóte­rem lehetőséget biztosít ar­ra, hogy mind nagyobb nyil­vánosság előtt tartsa meg ülését a testület. Elsőként az írásos tanács­­elnöki jelentéshez a legutób­bi tanácsülésen felvetett in­terpellációra adott választ egészítette ki szóban dr. Má­­tyus István hatósági osz­tályvezető. Ezt követően a tanácsi testületek működé­sének tapasztalatait vitatta meg a tanács, amihez C. Becker Judit fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta,­­hogy ennek a témának ma külö­nös jelentőséget ad az orszá­gos pártértekezlet állásfog­lalásában megfogalmazott­­ e.utk,ioá, veQiertajtusa, a la­kossági kapcsolatok szélesí­tése és a különböző lakossá­gi fórumok megteremtése. A tanácsi munkában ez utóbbi­akra annál is inkább szük­ség van, hogy a lakossági vélemények megismerése a megalapozottabb döntés ér­dekében előzze meg a taná­csi határozatokat, döntése­ket. Mind több döntés előtt fontos a társadalmi vita, az alternatív javaslatok előter­jesztése. Ezek hatékony mű­ködésében, kimunkálásában meghatározó a tanácstagok közvetítő szerepe. Ezzel kap­csolatban a tanácselnök kri­tikusan szólt arról, hogy a három éve a jelenlegi össze­tételben működő tanács ülé­sein a tanácstagok több mint fele még nem nyilvánított véleményt. Persze lehet, fűz­te hozzá, hogy egyrészt azért is van ez így, mert egy-egy témában kevés információt kaptak a tanács szakigazga­tási szerveitől, tehát e téren is tovább kell lépni, csak­úgy, mint az apparátus és a testületek más irányú kap­csolatában is. Megemlítette, hogy a külső szakemberek bevonásával sem sikerült ja­vítani a tanácsi bizottságok érdemi munkáját, majd fel­vetette, hogy több új mód­szer bevezetésén — kérdő­íves közvélemény-kutatás, he­lyi népszavazás — gondol­kodnak a demokratizmus erő­sítése érdekében. A tanácsi testületek mű­ködésének tárgyalása során a felszólalók arról szóltak, hogy a jól működő lakó- és utcabizottságok miként se­gíthetik a tanácstagot, hang­súlyozták az alternatív elő­terjesztések létjogosultságát, hogy a testület tagjai vá­lasztani is tudjanak, és ne csak javaslatot elfogadni. Élénk vita bontakozott ki mind a tanácstagok, mind a meghívottak körében a vá­ros gyermek- és ifjúságvé­delmi helyzetének tárgyalása­kor. A felelős hozzászóláso­kat megalapozta az a tény, hogy Salgótarjánban a ve­szélyeztetett gyermekek szá­ma évről évre emelkedik, s számuk az utóbbi két évben megháromszorozódott. E té­mában hosszú vita után a testület több javaslatot foga­dott el, egyebek között azt, hogy költségvetésében a jö­vő évben rendszeres és rend­kívüli gyámügyi segélyt is betervez, továbbá javasolja az egy éve bevezetett család­jogi törvény két rendelke­zésének módosítását. Ezt követően a testület a tanácsi rendelkezésű laká­sok, telkek elosztásáról, il­letve a vásárokról és pia­cokról szóló tanácsrendele­tet módosította, majd a vá­rosi kábeltelevízió-stúdió ala­pításáról döntött. Miniszteri kitüntetések Semmelweis-napi ünnepség Nógrád megye egészségügyi dolgozóit köszöntötte teg­nap Semmelweis Ignác szü­letésének százhetvenedik évfordulója alkalmából Ág­­ner Gyula, a Szakszerveze­tek Nógrád Megyei Tanácsá­nak vezető titkára. A me­gyei tanács épületében tar­tott ünnepségen részt vett Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. Ágner Gyula ünnepi be­szédében a magyar orvos­­tudomány úttörőjének mun­kásságát méltatta, akit — többek között — a gyermek­ágyi láz megelőzésének ki­dolgozása tett világszerte ismertté, s aki nemcsak szakmai eredményeit, hanem hitvallását is örökül hagyta az egészségügy dolgozóinak. Tennivaló ma is bőven akad. A korai elhalálozások, a szív- és érrendszeri be­tegségek és a neurotikus tü­netek megyénkben is egyre súlyosabb problémává növik ki magukat. Országos egész­ségmegőrző programunk cse­lekvésre hív mindenkit, hi­szen az egészséget károsító jelenségeket csak társadalmi összefogással lehet visszaszo­rítani. Ágner Gyula beszédét kö­vetően Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese kitünteté­seket adott át. A belügymi­niszter kitüntetését dr. Kol­lár Zoltán, a megyei tanács osztályvezető-helyettese kap­ta. A szociális és egészség­­ügyi miniszter ,,Kiváló mun­káért” kitüntetésben része­sült: dr. Balázs János szak­orvos, Bérczi Mártonná cse­csemőgondozó, dr. Bujalka Rezső főorvos, Csillák József­­né igazgató, Diósi Jánosné ügyintéző, Éli Zoltánné pe­dagógus, Ferencz Sándorné raktáros, dr. Gombos Pálné gyógyszertár-vezető, Horváth János igazgatóhelyettes, dr. Horváth Sándor orvos, Ka­­ba Ignácné oktatásvezető, dr. Karsay Ferenc főorvos, Koczpek Magdolna védőnő, dr. Kőszegi Miklós főorvos, Krivánszki Józsefné védőnő, Ladomerszky Józsefné gyógy­szerész, dr. Lengyel István­­né laborasszisztens, Máth Margit laboratóriumi asszisz­tens, Melega Gáborné labor­­asszisztens, dr. Pálffy Ágnes főorvos, Petrovics Sándorné ápolónő, Sutor Sebestyén vízvezeték-szerelő, Szuhánsz­­ki Istvánné telefonkezelő, Termán Lászlóné bölcsőde­­vezető, Varga Józsefné vé­dőnő, Váncsáné Nyitrai Zsu­zsanna gondozónő. „Miniszteri dicséretben” részesült: Aigner Magdolna, Áramos Józsefné, Balázs Fe­­rencné, Bozsik Éva, Elek Jolán, Fábián Istvánná, Fá­bián Józsefné, dr. Gajdos Barna, Horthy Istvánná, Klon­­ka Istvánné, Kopisz János­né, Kovács Sándorné, Kür­tösi Lászlóné, Langár Ist­vánná, Lovas Lászlóné, dr. Marosi Irén, Romhányi Gyu­­láné, Sándor Albertné, Sik­lósi Tiborné és Wendler Bé­lá­né. A budapesti központi ün­nepségen ma veszi át „Ki­váló orvos” kitüntetését dr. Csiszár Károly, a megyei KÖJÁL főorvosa és „Kiváló munkáért” kitüntetést Szőllő­­si Józsefné, a pásztói kórház főnővére. Az egészségügyi szakközépiskolások műsorral köszön­tötték az ünnepség résztvevőit. — Kép: Bencze —

Next