Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-03 / 1. szám

I. ÉVF.. 1. SZÁM : „A mi árunk az élő szó” edves Olvasó! Biztosan meglepődött és csodálko­zott is, amikor ma reggel megszokott újságját a kezébe vette. Az évtizedek óta oly ismerős címlap -és lapcím megváltozott. Természetes hát a kérdése: mi történt, az én újságom ez egyáltalán? Érthető bizonytalanságot szeretnénk eloszlatni, jogo­san felmerült kérdéseit megválaszolni, ám egyúttal be­vonni önt az együttgondolkodás folyamatába: hogyan lehetne a legjobban megfelelni egy nyitott, liberális saj­tópiac követelményeinek, az olvasók érdekében is biz­tosítva ezáltal újságjuk jövőjét egy demokratikus Ma­gyarországon. A címváltoztatás nem csupán divatot követő játsza­dozás — választóvíz az újság történetében. Nem a régi újság öltött ugyanis ruhát, hanem egy újonnan alapított újság van az olvasó kezében, amelyet azonban a szer­kesztőség régi csapata írt, állított össze és szerkesztett. Az újjáalapítás az első, ám döntő lépés a független­séghez vezető úton, amely nélkül az újság léte és fenn­maradása egy szabad és demokratikus berendezkedésű országban nehezen lenne elképzelhető. Más demokráciák tapasztalataiból tudjuk, hogy bármilyen irányú párttól, vagy államtól, illetve kormánytól függőségben lévő új­ság az ő befolyásuk alatt áll, így az olvasók bizalmát elnyerni, vagy megtartani sem képes. Más formát szük­séges tehát keresni, és annak fényében megvilágítani az összefüggéseket, bemutatni a fejlődés perspektíváját, hogy ezzel megkönn­yítsük tájékozódásukat és vélemény­­alkotásukat. Az információ- és véleményszabadság, mely végre ha­zánkban is megvalósult, kötelez minket, hogy államunk­hoz és alkotmányához lojálisan viszonyuljunk, s visel­kedésünket nem igazítjuk pártokhoz. Pártatlanok vagyunk, érdekektől függetlenek és senkinek nem va­gyunk a szócsöve. Meggyőződésünk, lapunk így lehet igazán azoké, akiknek szól: az olvasóké. így valósulhat meg régi eszményünk, a néplap. Persze világos a számunkra, hogy csak akkor járhat­juk sikerrel a függetlenség útját, ha olyan partnerrel lépünk szövetségre, aki mindig is fellépett ezért a ki­adói és újságírói alapelvért, eszerint cselekedett, hogy ezzel is elősegítse sikerét, számunkra ő különösen bi­zalomra méltó szaktanácsadó. Magyarország legutóbbi évtizedeinek fejlődése sajná­latos módon azt eredményezte, hogy itthon elég nehe­zen lehet olyan partnert találni, aki az említett alapel­v­eket hitelesen képviselheti, valamint a szükséges ki­adói ismeretek birtokában van, hogy ezáltal garantálja újságunk szerkesztői és gazdasági függetlenségét és sza­badságát. Ezért nagyon örülünk, hogy mától a budapesti Axel Springer lapunk kiadója. A budapesti Springer magyar vállalat, amelyben a német Axel Springer Verlag,Ber­lin vegyes vállalati partnerként a részvények nagyobb részének tulajdonosa, élén azonban magyar ügyvezető igazgató áll. A Springer-konszern az európai földrész legnagyobb és legjelentősebb „médiaház”-ainak egyike, ahol újsá­gok és folyóiratok (regionális és határokat átlépők) je­lennek meg igen nagy számban, különös tekintettel a rádió és televízió programújságjaira. Az itt dolgozó szerkesztők és újságírók száma majd N­iOO, őket a kö­vetkező mottó vezérli munkájukban: „A mi árunk az élő szó.”. A kiadó erősen érdekelt a magánrádiós és­­ televíziós társaságok tevékenységében, mind külföldön és belföl­dön, ami a külföldet illeti, főleg európai kapcsolatokban vállalt kötelezettségeket. Új partnerünk alapításától fogva, azaz már jó negy­ven éve, a néhány éve elhunyt Axel Springer kiadó hit­vallását érzi sajátjának: — a szabad és demokratikus rend, és különös tekintet­tel a sajtó- és véleményszabadság védelmét, — a szociális piacgazdaság védelmét, — a politikai totalitarizmus minden formája­ elleni harcot. Ez a kiadói és újságírói meggyőződés lesz a jövőben a mi munkánk alapja is. Az Axel Springer — Budapest Kiadó, amely újságunknak a szerkesztői és gazdasági függetlenséget biztosítja, és az Új Nógrád szerkesztő­­sége hozzá akar járulni ahhoz, hogy hazánk folytathas­sa útját egy stabil, szociális piacgazdasággal rendelkező demokrácia felé.­­ Ez az új partnerkapcsolat igen előnyös is az olvasók­­n­ak. A jövőben ugyanis még gyorsabban, még idősze­rűbb információkkal látjuk el majd önöket és egy igé­nyesebb és terjedelmesebb regionális, illetve helyi új­ságot kínálunk fel. A Springer-konszern rendelkezésre bocsátja az új­ság korszerűsítéséhez szükséges jelentős beruhá­zási összeget, hogy ezzel is felvértezze magát a szabad médiapiacon várható kemény harchoz. A szerkesztőség és a kiadó kifejezi reményét, hogy a továbbiakban is hűséges partnereink maradnak. Bizal­muk segítséget jelent, és arra sarkall minket, hogy to­vább haladjunk a megkezdett úton. A szerkesztőség és kiadó ÁRA: 4.30 FORINT Exkluzív beszélgetés egy zürichi bankemberrel Magyarország — svájci szemmel A csöngetésre egy korom­fekete puli rohant méltat­lankodó ugatással, mintegy közölve velünk, ha nem hagyjuk abba zajos tevé­kenységünket, valami mó­don kiszabadul, és akkor megnézhetjük magunkat. Szerencsénkre pillanatokon belül kaput nyitott dr. Cse­­key László, a balassagyar­mati városi kórház osztály­­vezető főorvosa. Az ő laká­sán adott exkluzív inter­jút az Új Nógrád című lapnak. Dr. Peter Spinnler svájci bankszakember, a Julius Bär Bank zürichi igazgatóhelyettese, egyben meghatalmazott ügyvivője. — Spinnler úr. Amennyi­ben az üzleti titkok enge­dik, kérem mutassa be bankját. — Cégünk a Bank Julius Bár ebben az évben száz­­esztendős. Korábban sokáig magánbankként prosperált, majd 1975-ben részvénytár­sasággá alakultunk. Pénz­ügyi dolgaink, tranzakcióink természetesen titkosak, de a bankunk nagyságát, he­lyét a svájci bankhierarchiá­ban talán jellemzi, hogy zürichi központunkban 850 alkalmazottunk dolgozik, 400-an tevékenykednek lon­doni fiókunkban, 200-an New Yorkban. Kisebb lét­számú kirendeltségeket mű­ködtetünk Genfben, illetve a japán fővárosban Tokióban. — Egy személyes kérdés: család — otthon — iskolai tanulóévek. — Zürich mellett Win­­tertourban születtem, ott végeztem alap- és középfo­kú iskoláimat, majd jogi diplomát a patinás zürichi egyetemen szereztem. Gyer­mekünk nincs. Feleségem­mel sajnos, nem túl gyak­ran találkozom, ő ugyan­is Bécsben dolgozik, az ottani opera dramaturgja. — Ön ma előadást tart az MDF szervezetében. Most ennek megkezdése előtt fél­órával még jegyzeteit ren­dezgeti. Rengeteg Közép- Európával és számos, Ma­gyarországgal foglalkozó prospektus, szakmai hely­zetértékelő kiadvány fek­szik ön előtt az asztalon. Kezében Dagmar Lang né­met nyelvű vaskos művét, a „Gazdasági változások Ma­gyarországon" című kötetét tartja. Ebből is idézni fog? — Természetesen. Egyéb­ként ezek a kiadványok nemcsak svájciak, szerte a világon sokat foglalkoznak a kelet-európai változá­sokkal. Én személy szerint a magyarországi és cseh­szlovákiai eseményeket kö­vetem naprakészen, gaz­daságilag és politikailag is. — Kérem előadása előtt foglalja össze néhány mon­(Folytatás a 3. oldalon.­ Dr. Peter Spinnler: A demokratizálás fejlesztése, a szabad­kereskedelem lehetősége, a gazdasági stabilitás, valamint a túlzott bürokrácia csökkentése után lehet nagyokat lépni M­­agyarországon. Az Alkotmánybíróság határozata megfellebbezhetetlen Az Alkotmánybíróság teg­nap délelőtti teljes ülésén megtárgyalta Németh Mik­lós miniszterelnöknek az Alkotmánybírósághoz inté­zett levelét, amelyben a ka­matadó tárgyában hozott al­kotmánybírósági határozat felülvizsgálatát kérte. A tes­tület a következő döntést hozta: az Alkotmánybíró­ságról szóló törvény úgy ren­delkezik, hogy az Alkot­mánybíróság határozatai vég­legesek, azok ellen fellebbe­zésnek nincs helye. A tör­vény általános szabályai ér­telmében az alkotmánysértő jogszabály akkor veszti ha­tályát, ha az alkotmánysér­tést megállapító határozat a Magyar Közlönyben megje­lenik. Az Alkotmánybíróság nem látott elég okot arra, hogy a törvénynek a meg­semmisítés időpontjára vo­natkozó szabályától eltérjen 1990. ÁPRILIS 3., KEDD Veszélyben Himalája Ha nem vigyázunk rá, lehet, hogy egyszerűen elkopik, mint a cipő? (Válasz a 3. oldalon) Ki a normális? Itt az ideje, hogy újó­lag meghatározzuk, kit lehet normális embernek tekinteni? (Információnk a 4. ol­dalon). Romantikus komédia — a Madách Kamara előadásában Bernard Slade újabb vígjátéka csalódást okoz azoknak, akik a Jövőre, veled, ugyanitt elemen­táris humorával, bájos hangulatával szerettek volna újra találkozni. A salgótarjáni közön­­­ség zöme a Schütz— Székhelyi kettős kedvé­ért váltott jegyet a bér­leten kívüli előadásra és kellemesen szórakozott. Úgy tűnik, igényelték a kikapcsolódást a tö­mény politikából. (Kritika a 4 oldalon! De jó lenne... ...ha a választások után most már dolgoz­nánk. (Olvasói levél a 8. olda­lon). Sütő András az USA-ba utazott Sütő András író, a romá­niai magyarság egyik ki­emelkedő személyisége —­ akit a március 19-i maros­vásárhelyi magyarellenes at­rocitások során elszenvedett súlyos sérülései miatt két hétig a Budapesti Központi Katonai Kórházban gyógy­kezeltek —, hétfőn speciális szemészeti szakvizsgálatok­ra az Amerikai Egyesült Ál­lamokba utazott. Az utazás­ra a magyar szakorvosokkal történt egyeztetést követően, Sütő András és családja ké­rése alapján került sor. A költségeket a magyar kor­mány vállalta, felkérve az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságot, hogy az összeg fedezéséhez járuljon hozzá. Egymilliárd dolláros külkereskedelmi aktívum? A Kereskedelmi Minisz­térium a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok információi alapján prognó­zist készített az idén várha­tó külkereskedelmi forga­lomról. A vállalati vélemé­nyek alapján kialakult becs­lések szerint a tőkés export az idén várhatóan 6—8 szá­zalékkal növekszik, az im­portban pedig hasonló mér­tékű csökkenést prognoszti­zálnak. Összességében a tő­kés áruforgalmi aktívum akár egymilliárd dollárt is elér­het, ami csaknem kétszere­se a tavalyinak. Ekkora több­letre ebben az évtizedben még nem volt példa. A Kereskedelmi Miniszté­riumban elmondták: noha ma már csaknem 4 ezer vál­lalat jogosult külkeresked­­ni, az áruforgalom 90 szá­zalékát még mindig 100—110 vállalat bonyolítja le. A vállalatok piaci prog­ramjainak összesítése azt mutatja — állapította meg a KÉM értékelése —, hogy a külkereskedelem várható alakulása megfelel a kor­mány gazdaságpolitikájának, piacváltási céljainak. A ru­belforgalom — igaz ugyan, hogy főként a kényszerű in­tézkedések hatására — még a gazdasági programban fel­tételezettnél is nagyobb mér­tékben csökken. A vállalatok az export 20—22 százalékos mérséklődésvel számolnak, s az importban a gazdasági programban feltételezettnél is nagyobb mértékű , 10— 12 százalékos csökkenést pre­mobilizálnak. A konvertibilis elszámolá­sú forgalom előrejelzése még szakértők számára is meg­lepő fordulatot hozott, ám az (Folytatód « ?. oldalon.!

Next