Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-26 / 174. szám
1990. OKTÓBER 26., PÉNTEK Kommentár Mikor fűtsenek? A címben feltett kérdésre minden egyszerűen gondolkodó ember rögvest azt válaszolná: természetesen akkor, amikor hideg van. A tények azonban számtalanszor ellentmondanak a valóságnak. A távfűtésben legalábbis. És Salgótarjánban. Szinte átoknak tűnik, de ha egyik napról a másikra hidegre fordul az idő, menetrendszerűen kihűlnek a radiátorok. Mint a napokban is. A fűtés ma —, az energiaárakat ismerve —, nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Komoly pénzeket kell fizetni a számlák miatt. Ezért jogos az a panasz, hogy kora ősszel, amikor kint szinte nyári meleg volt, a lakásokban fűtöttek. Számtalan levél, telefon, bejelentés ellenére. Fűtöttek rendületlenül, miközben nyitva kellett hagyni az erkélyajtót, vagy az ablakot, mert nem lehetett megmaradni a lakásban a hőségtől. Közben a rádió gyakran adta hírül, hogy vannak városok, például Miskolc, ahol úgy döntöttek, a lakók pénztárcáját kímélve, csak esténként fűtenek, nappal viszont nem. Salgótarjánban ezt nem lehetett megoldani. Most megérkezett hirtelenül a hideg. A fűtés akadozik a városban. A szakemberek szerint, a váratlan meghibásodásokat nem lehet kivédeni. De, ki mit mond, ha mínusz húsz fok lesz? . . . -cs- Rákérdeztünk: Kiket érint a nyugdíjemelés? Szerkesztőségünkhöz sokan fordulnak mostanában nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekkel. Deák Mihályné endrefalvi és Hatvani Emilné nagybátonyi olvasóink azt nehezményezték, hogy nem viszi a postás azt a megkésett nyugdíjemelést, melyről Viczián Gyula, a Nógrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója adott tájékoztatást lapunkban. Kérdezték: kiket illet meg ez a bizonyos nyugdíjemelés? Nos, mint megtudtuk, visszamenően például azok kapnak 550 forintot, akiknek az özvegyi vagy saját jogú, valamint baleseti nyugellátása összesen havi 6410 forint. Az e körbe tartozóknak január elsejétől 6000 forintra emelték a nyugdíjukat, majd márciustól további 110 forinttal toldották meg. Csakhogy technikai hiba miatt öt hónapig nem folyósították nekik a nyugdíjemelést, s azt utólag, egyösszegben vehetik át. Különben ezeket a nyugdíjasokat augusztus elsejétől újabb 300 forint illeti meg. Tehát amennyiben olvasóink a férjükkel élnek, úgy visszamenően nem részesülnek nyugdíjemelésben. Siroki Janka cserhátszentiváni lakos az iránt érdeklődött, hogy augusztus 1-től a rokkant nyugdíjasok is megkapják-e az ígért havi 300 forint nyugdíjemelést. Válaszunk: az I—II. csoportba sorolt rokkantak nyugdíjuk nagyságától függetlenül részesülnek az említett emelésből. A III. csoportba tartozókat viszont csak akkor illeti meg, ha havi nyugdíjuk nem éri el a 4700 forintot. K. L. Vízáteresztő aszfalt Francia útépítők néhány éve új, vízáteresztő útburkolattal látják el az autóutakat, autópályákat, megakadályozva ezzel jelentős felületek kizárását a vízfelvételből. A 10 százaléknál nagyobb hézagtartalmú útburkoló anyag a vízáteresztő képessége mellett a visszavert reflektorfény és a vízfüggöny zavaró hatását is jelentősen csökkenti. A vízáteresztő kopóréteg alkalmazásával az aszfaltfelület nem gyűrődik fel, és egyben kiválónak bizonyult a forgalom okozta zaj csökkentésében is. Füstölt csülök Gyarmatról A Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati üzemében havonta ezerhatszáz kilogramm füstölt csülköt készítenek, mellyel megyénk fogyasztóit látják el. Képünkön Havas Csaba füstölésre készíti elő a húsárut. —RT— GAZDASÁG nt'Vnwi 3 A kállói határban A vetés előtti ásóboronálást végzik az erőgépek a Káliói Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein. Képünkön Jakus Mihály a Rába—Steiger gépével a százötven hektáros táblán dolgozik. —RT— Hatalmi viszály a pásztói áfésznél? (Folytatás az 1. oldalról) az elnök a volt pártállam és a pártbizottság munkatársainak, alkalmazottainak átmentéséből álló akciósorozatot folytatott le a szövetkezet igazgatóságába, felügyelőbizottságába és a szakvezetésbe. A testületek összeállításánál a kéz kezet mos elv dominált. Ezért nem jutott hely nagy tapasztalattal rendelkező régi szövetkezeti tagoknak. A március 3-i küldöttgyűlés előtt 10—20 nappal szövetkezeti tagságot létesítő elnökbarátok ugyanakkor bekerülhettek a testületekbe és ezek élére is. Nem csoda, hogy részemről is hiábavaló erőlködés lett a májusi, júliusi, augusztusi és szeptemberi igazgatósági ülésen a szövetkezet súlyos gazdálkodási, szakvezetési problémáinak hangsúlyozása. A küldötteknek szánt dokumentum hosszan érvel adatokkal. Többek között azzal, hogy az ez évi üzletpolitika „megvalósítása” augusztus 31-ig 16 millió forint veszteséget mutat, nem hajtották végre a vagyonnevesítésre és az alaprészjegy emelésére vonatkozó határozatot. Így azt sem tudni, hogy a 11 600 fős tagságból mennyien maradtak, a tavaszi részközgyűlésen megválasztott küldött szövetkezeti tag-e még egyáltalán. — Tudjuk viszont azt, hogy a tagok által jegyzett célrészjegy összege 26 millió forintról 12 millióra csökkent — teszi hozzá Kelemen István. — A kilépő tagoknak eddig több mint 2 millió forint értékű alaprészjegyet fizettünk vissza. Mindez azt mutatja, hogy a tagság bizalma megrendült a szövetkezet és annak vezetése iránt. A súlyponti feladatok gyenge színvonalú megoldása, az elégtelen szakapparátusi munka „eredményeként” a szövetkezet gazdálkodása kritikussá vált: tartozása augusztus végén elérte a 100 millió forintot, a veszteség év végére húszmillió is lehet. A véleményeltéréseket pedig tisztázni sem lehetett, hiszen az okok keresése helyett az igazgatósági üléseken is többet foglalkoztak a nekem címzett személyeskedéssel. Kétszer indítványoztam, hogy az elnök kérje fel a felügyelőbizottságot a vitatott gazdasági problémák elemzésére, de ezt nem tette meg. — ön jelenleg felfüggesztett elnökhelyettes. — A szeptemberi igazgatósági ülés előtt egy órával közölte velem az áfész-elnök, hogy október 1-től egy hónapra felfüggesztenek munkakörömből. Az igazgatósági ülésen én ismételten a szövetkezet aggasztó helyzetére kívántam felhívni a figyelmet, ez azonban ott senkit sem érdekelt. Utólag úgy vélem, hogy az igazgatóságnak csak azért kellett összejönni, hogy Hídvégi Ernő elnök és Harmos Ferenc felügyelőbizottsági elnök együttes döntését hivatalosan szentesítse. Eljátszva a Hidvégi-féle szövetkezeti demokráciát. Felfüggesztésem konkrét okait tényszerűen felsorolni sem tudom, mert a felügyelőbizottság elnöke az írásos anyag másolatát sem adta át. Mondván: azt csak a küldöttgyűlés október 27-i ülésén hajlandó felolvasni, ott van beszámolási kötelezettsége. — A küldötteknek szánt dokumentumban sorjáznak a kérdések. Idézne ezek közül néhányat? — Az elnök korábbi nyilatkozata kapcsán felelni kellene arra a kérdésre: a szövetkezeti tagok, a dolgozók, vagy a vezetők loptak-e, s ha igen, akkor mennyit? Firtatni kellene a kilépések okait. Az elnöktől és elnökhelyettestől pedig egyaránt választ kell kapni arra, hogy mi az oka a veszteségnek, miért nem tud majd év végén osztalékot fizetni a szövetkezet; a tisztségviselők kapnak-e majd tiszteletdíjat; lesz-e év végi részesedés a dolgozóknak. Végül: mi lesz a csődeljárás esetleges bekövetkezése után a dolgozók munkahelyével? — Végezetül: miért fordul e szokatlan módon a küldöttekhez? — Azért, mert a szövetkezet ügye a küldöttgyűlés kezében van. Ilyen kritikus helyzetben lehet a döntéssel jól és rosszul is élni. Hídvégi Ernő elnök az „elvtársaival” a kiutat egy részvénytársaság alapításában látja. Ha ez sikerül, akkor a tagságot teljeskörűen megfosztják jogaitól, a felhalmozott közös vagyon egy klikk zsebébe vándorol, a szövetkezet pedig megszűnik. A csőd szélén a tagsághoz kell fordulni! Hívjuk össze a részközgyűléseket, s ott valósághűen adjunk tájékoztatást a múltról, jelenről és jövőről. A tagság döntsön arról, hogy bizalmat szavaz-e a „fehérházból”, menekülteknek, s, hogy szükség van-e olyan szövetkezetre —, vagy szövetkezetekre —, amely eredményesen működik, megőrzi a vagyont és a tagságot szolgálja. * Gazdálkodási kérdésekben aligha foglalhatunk csalhatatlanul állást. Az viszont tény: fölöttébb érthetetlen az elnökhelyettes elzárása a küldöttektől, a tagságtól. Mindez háborúskodásra, hatalmi viszályra vall. Ez pedig igazán nem a tagság, a dolgozók érdekét, végső soron pedig nem a környék ellátását szolgálja. —k— A piacgazdálkodás felé igen nehezen haladó szovjet gazdaságban is felerősödött az infláció. A piaci viszonyokon alapuló nagykereskedelem kiépítésében nyújt majd segítséget a Moszkvában nemrég megnyílt árutőzsde. — Nem volt szándékunkban, hogy valami újat találjunk ki — mondta a Novoszty tudósítójának Mark Maszarkszkij, a tőzsdét irányító bizottság tagja. — Tanulmányoztuk a NEP-korszak és az 1917 előtti Oroszország árutőzsdéinek tapasztalatát. A tőzsde árurészlegeit például változatlanul át is vettük. A világtapasztalatot tanulmányozva főként az angolszász országokat követjük. Ennek tulajdonítható például, hogy a moszkvai árutőzsde részvénytársaság lesz , nem pedig állami tulajdon, ahogy ez Franciaországban, vagy Németországban elfogadott. Szeptember végén tanulmányútra indult az első szakembercsoportunk a New York-i és a chicagói árutőzsdére, de már készülünk a londoni áru- és értéktőzsdére is. Míg a fejlett tőkés országok többségében az árutőzsdék bizonyos termékcsoportokra szakosodtak, a moszkvai — a Szovjetunió piaci viszonyainak fejletlensége miatt — egyelőre univerzális börze lesz: a legnagyobb részlege építőanyagokkal kereskedik, de lesz mellette hang- és videotechnikát, valamint közszükségleti iparcikkeket forgalmazó részleg is. A tőzsdeépület és a munkahelyek felszerelése mintegy 20 millió rubelbe került — ez képezi a tőzsde alaptőkéjét. Egynegyedét az alapító szervezetek fizetik be, míg a törzstőke alapvető részét 100 ezer rubelként az ott bonyolított ügyletekben résztvevő 200 tőzsdetag teszi le az asztalra. Az utóbbiak elsősorban az árutermelők közül kerülnek ki, de a Menatep bankszövetség képviseletében lesz köztük egy áruforgalmazó is. Stabil üzletmenet, jó gyártó bázis és válsághelyzetben is a felszínen maradás képessége — ez a tőzsdetagok kiválasztása során érvényesített fő kritérium, ahogy azt világszerte is alkalmazzák. A pályázati bíráló bizottság szükség esetén még a vállalati mérleget is bekérheti és csak tanulmányozása után teszi meg javaslatát, amelyről a végső döntést a tőzsdebizottság szavazással hozza meg. Valamennyi tőzsdeügylet nyilvános lesz — aki e szabályt megsérti, azt kizárják, vagy megbírságolják. Az ügyletek törvényességét a tőzsdebizottság felügyelete garantálja. A szárnypróbálgató moszkvai árutőzsde iránt már Nyugaton is élénk az érdeklődés. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a Tokióban, illetve Frankfurtban működő árutőzsdét elválasztó 13 órás időzónában nincs egyetlen közbülső tőzsde sem. Emiatt az üzletemberek nehezebben tudják figyelemmel kísérni a jegyzéseket. Idővel e nehézség a moszkvai tőzsde segítségével kiküszöbölhető és ezzel szélesebb kapukat nyithat a kialakulóban lévő szovjet piac is. Árutőzsde lloszkvöban