Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

MITŐL LESZ REND A TEMETŐKBEN -BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA //­^/­­7// IV. ÉVFOLYAM 151. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 1993. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A NATO-tagság közelebb van Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanács­adó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-poli­­tika kérdéseiben illetékes veze­tője úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország a közeli években valamilyen for­mában csatlakozhat a NATO- hoz, feltehetően még azelőtt, hogy az EK tagjai lesznek. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai állam­nak létérdeke, hogy ne sodród­jon bele a keleti határain kezdő­dő válságövezetbe, és mielőbb csatlakozzék Ny­ugat-Európá­hoz; erre kitűnő esélyük van. Az ismert szakértő szerint általános­nak tekinthető amerikai megíté­lés, hogy Csehország és Lengyel­­ország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. En­nek a nyugati politika szempont­jából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csur­­ka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejleményei nem játszanak különösebb sze­repet. Lengyelország 1996 kö­rül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski. Kártérítés Magyarországnak? Az illetékes testülettől a Biz­tonsági Tanácshoz, onnan But­­rosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz to­vábbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Ma­gyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszen­vedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. Erdős André nagykövet arról adott tájékozta­tást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Elfogadhatatlan a pótköltségvetés A gazdasági kamara a beter­jesztett pótköltségvetést — mind benyújtásának indokait, mind egyes tételeit illetően, valamint a demokrácia elemi megsértése miatt — jelenlegi formájában el­fogadhatatlannak tartja. Az ér­dekképviseleti szervezet szerint miközben a többletkiadások té­telei nem segítik a gazdaság élén­külését, ugyanakkor a tervezett bevételek a kereslet további szű­küléséhez, az infláció gyorsulá­sához vezető módosításokat tar­talmaznak. Árcsökkenés a Shellnél A Shell benzinkutaknál — a nagykereskedelmi gázolajár csökkentése eredményeképpen — a gázolaj új fogyasztói ára júli­­us 1-jén 00.00 órától 56, illetve 57 forint literenként. „Osztható” a frekvencia Nem alkotmányellenes a frek­vencia­gazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság j­únius 29-én aláírt határozatában, ame­lyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgá­lata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló al­kotmányellenesség megszünte­­tésére hivatalból indított eljárás a­lapján hozott. A határátkelők lezárását tervezik a gazdák A határátkelők lezárására ke­­rülnek a Győr-Moson-Sopron egyei mezőgazdasági szövet­szetek. A határállomások bro­­nd alá vonásával akarnak csat­lakozni az országos demonstrá­cióhoz, amelynek időpontjáról még nem döntött az országos követség — mondotta el az MTI rdeklődésére Szabó Árpádné, a yőr-Moson-Sopron megyei tsz-szövetség titkára. A tervezett dmonstráció azonban távolról­­ m erőfitogtatás, sokkal inkább a kormányzattal szembeni elége­­etlenségük kifejezése. Az ÉT-ben: Nem­­ a kormánynak Az Érdekegyeztető Tanács ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal eluta­sította a kormányzatnak az áfa­törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát és az 1993-ra benyújtott pótköltségvetést. A munkavállalók és a munkáltatók úgy ítélték meg, hogy a pótkölt­ségvetés, valamint az áfa terve­zett emelése az egész gazdaság szempontjából csak a részprob­lémák kezelését jelenti, s ezért nem is támogatják a javaslatokat. Számlára kötelezik a piaci árust is Előfordulnak ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ennél nagyobb furcsaságok is” Mától jelentősen bővül a nyugtaadásra kötelezettek köre: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerencsejáték szolgáltatás, va­lamint az újság és folyóirat árusítás kivételével valamennyi vál­lalkozó köteles lesz nyugtát adni az általa értékesített termékről. A jövőben tehát vagy pénztárgéppel, vagy pedig kézzel kiállított nyugtát kell kapnunk mindenről. A rendelet többek között meg­szünteti az egyszemélyes üzletek, a vendéglátás, a piacon árusí­tók eddigi kivételezett helyzetét. Azaz mától - elméletileg - egy fagylalt mellé is kapunk egy darabka papirost! A salgótarjáni piacon hétfőn­ként óriási a nyüzsgés. Ponto­san nem tudni, hogy milyen és mennyi árucikk cserél itt gaz­dát, de sokan érkeznek a kör­nyező falvakból, hogy a kertben termett fölösleget értékesítsék. Simon Antalné Karancslapuj­­tőről hozott meggyet és zöld­borsót. Amikor a nyugtaadási kötelezettséget említettem neki, kissé furcsán nézett rám. - Ne bolondozzon már! - mondta. - Nem is hallottam ilyesmiről! Persze előfordulnak ebben az országban ennél na­gyobb furcsaságok is, de hogy én egy kis zöldség vagy gyü­mölcs után még számlát adjak? Ki hallott már ilyet? * Az Adó- és Pénzügyi Elle­nőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának előkészítő osz­­­tályát Pécsi Ferencné vezeti. Ő nyilatkozott a sokakat érintő, mától életbe lépett törvényről.­­ A bevételeket valamilyen módon bizonylatalni kell, és az áfa-törvény értelmében vala­mennyi adóalany köteles az ál­tala teljesített termékértékesí­tésről és szolgáltatásról számlát, készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig (Folytatás a 3. oldalon) A választások várhatóan 1994 májusában lesznek CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Né­metország Kereszténydemokra­ta Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemok­­rata eszmeiségű pártokat tömö­rítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek bu­dapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal tech­nikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi vá­lasztások kampányában, a vá­lasztások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sán­dor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintze­­nek, a CDU főtitkárának meghí­vására két napot töltött Bonn­ban. A magyar politikusok Bonn­ban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigye­lők szerint a szeptemberi EDU - rendezvény a magyarországi vá­lasztási kampány intenzív szaka­szának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban el­mondta, a CDU részéről ”a leg­magasabb szinttől a legalacso­nyabbig ’’fognak német politiku­sok bekapcsolódni a magyar vá­lasztási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véle­ményt más nyugat-európai pár­tok is osztják. Az MDF az 1994- es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erköl­csi-politikai támogatását — mondta Csóti. (MTI) Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privati­zációs bevételre tett szert az idén. Az Á­VÜ szerdai tájékoztatása szerint devizáért ebben az idő­szakban 10,6 milliárd forint érté­kű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd fo­rintot. Ebből 6,5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára sa­ját erőbefizetésként, 8,2 milliárd forint értékű állami vagyon pe­dig hitel segítségével került ma­gántulajdonba. A vagyonhoza­­dékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió fo­rintos bevétel származott. A pri­vatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forin­tot, és reorganizációra 4,3 milli­árd forint jutott. Jelentős össze­geket kapott a Dimag Rt., az Ipar Bankház, a HungarHotels és a Magyar Viscosa. A kiadások tel­jes összege elérte a 25,9 milliárd forintot. KFT Hitel és lízingügyintézés. Fizetési kedvezmény. Szállítási határidő 2-3 hét, egyes típusoknál 4-5 nap. Teljes körű szervizszolgáltatás. Riasztó és rádióbeszerelés, árusítás. Castrol­al service. SUZUKI CARRY megrendelhető Használt gépkocsiját a vételárba beszámítjuk. PÁSZTÓ, Fő út 9./32/60-270 A sajtkészítés elméleti és gyakorlati kérdéseiről tanácskoztak tegnap Szécsényben. A konferenciá­ról és a bemutatóról a 3. oldalon tudósítunk. Fotó: Gyurkó Péter Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik B1 minő­ségű étkezési búzájukat az állami intervenciós felvásárlás kereté­ben — tájékoztatta Rieger Lász­ló, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnán­ként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos tárolás után el­döntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben le­mond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki felajánlhatja terményét, ez azon­ban nem lehet része export cél­termeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg. Rt. és több kft. — átalakul a Posta A Magyar Posta végleges át­alakulási tervét tegnap délután nyújtották be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­umnak — tájékoztatta a Posta Vezérigazgatósága az MTI-t. Bölcskei Imre, a KHVM he­lyettes államtitkára elmondta: a dokumentumot szakértők fog­ják megvizsgálni és véleményez­ni. Ezt követően kell a vállalat­nak december 31-ig átalakulnia egyszemélyes, 100 százalékos ál­lami tulajdonú részvénytársa­sággá. A cégtől — várhatóan még az átalakulást követő priva­tizáció előtt — leválnak a szállítá­si, a hírlapterjesztési és a szociális tevékenységet végző egységek és a továbbiakban kft. formájában működnek majd. (MTI) Januártól kötelező lesz a zárjegy Életbe lép a jövedéki törvény A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tü­zelőolaj előállítására, forgalma­zására, valamint exportjára ki­terjedő, csütörtökön életbe lépő jövedéki törvény az adózás rend­jét nem érinti — mondta az MTI- nek Nagy Lajos. A Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője hoz­zátette: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növeked­jenek. A szabályozás a zárjegy fogal­mát is bevezeti a kereskedelem­be. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, annak igazolására szol­gál, hogy a termékek legális csa­tornákon, a törvény előírása sze­rint kerültek forgalomba. A zár­jegy használata 1994. január 1-től lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. Mennyi lesz a türelmi idő a részletre történő részvényvásárlásnál? Nem késik a KRP Június végén ugyan még nem tudják közzétenni, hogy mely vállalatokat ajánlja fel az ÁVÜ a Kistulajdonosi Részvényvásár­lási Program keretében (KRP) a befektetőknek, de a szakmai elő­készítés folyik, semmiféle politi­kai akadálya nincs a munkála­toknak. Mindez azon a sajtótájékozta­tón hangzott el, amit az Állami Vagyonügynökségnél szerdán tartottak a KRP-vel kapcsolatos munkálatokról. Lajtai György, az ÁVÜ közgazdasági igazgató­ja elmondta: 50 fölötti azon cé­gek száma, amelyek 3-4 éven be­lül bevihetők a tőzsdére és így a program részévé válhatnak. A jövő évi kínálat értéke 10-15 mil­liárd forint körüli. Folyik tehát a szakmai előkészítés, és ennek keretében rövidesen beindul az a feljavító munka is, amely ugyan­csak a kínálat bővítését céloz­za. Néhány kérdést még tisztázni kell, például, hogy a részletre történő részvényvásárlásnál a tü­relmi idő mennyi lesz (az ÁVÜ egy évet javasol), illetőleg, hogy évenként vagy a törlesztő részle­tek teljes kifizetését követően kapják meg a tulajdonosok az őket megillető részvénycsoma­got. Az sem tisztázott, hogy ha túljegyzés lesz, pontosan milyen módszer szerint, sorsolással, vagy az értékhatár általános le­szállításával rangsorolják a be­fektetőket. A határidőket a mostani csú­szás ellenére az ÁVÜ tartani tudja, az idén a regisztráció elin­dulhat, és az év végén, legkésőbb januárban pedig az eladás, illető­leg a vétel is megkezdődhet. A lebonyolításra rövidesen — vár­hatóan augusztusban — kiírják a pályázatot, ám előzőleg a kor­mány számára benyújtják a telje­sen kidolgozott koncepciót — foglalta össze Lajtai György a KRP-vel kapcsolatos munkála­tokat. (MTI)

Next