Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
MITŐL LESZ REND A TEMETŐKBEN -BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA //^/7// IV. ÉVFOLYAM 151. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 1993. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A NATO-tagság közelebb van Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-politika kérdéseiben illetékes vezetője úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország a közeli években valamilyen formában csatlakozhat a NATO- hoz, feltehetően még azelőtt, hogy az EK tagjai lesznek. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai államnak létérdeke, hogy ne sodródjon bele a keleti határain kezdődő válságövezetbe, és mielőbb csatlakozzék Nyugat-Európához; erre kitűnő esélyük van. Az ismert szakértő szerint általánosnak tekinthető amerikai megítélés, hogy Csehország és Lengyelország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. Ennek a nyugati politika szempontjából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csurka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejleményei nem játszanak különösebb szerepet. Lengyelország 1996 körül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski. Kártérítés Magyarországnak? Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, onnan Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továbbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszenvedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. Erdős André nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Elfogadhatatlan a pótköltségvetés A gazdasági kamara a beterjesztett pótköltségvetést — mind benyújtásának indokait, mind egyes tételeit illetően, valamint a demokrácia elemi megsértése miatt — jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja. Az érdekképviseleti szervezet szerint miközben a többletkiadások tételei nem segítik a gazdaság élénkülését, ugyanakkor a tervezett bevételek a kereslet további szűküléséhez, az infláció gyorsulásához vezető módosításokat tartalmaznak. Árcsökkenés a Shellnél A Shell benzinkutaknál — a nagykereskedelmi gázolajár csökkentése eredményeképpen — a gázolaj új fogyasztói ára július 1-jén 00.00 órától 56, illetve 57 forint literenként. „Osztható” a frekvencia Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárás alapján hozott. A határátkelők lezárását tervezik a gazdák A határátkelők lezárására kerülnek a Győr-Moson-Sopron egyei mezőgazdasági szövetszetek. A határállomások brond alá vonásával akarnak csatlakozni az országos demonstrációhoz, amelynek időpontjáról még nem döntött az országos követség — mondotta el az MTI rdeklődésére Szabó Árpádné, a yőr-Moson-Sopron megyei tsz-szövetség titkára. A tervezett dmonstráció azonban távolról m erőfitogtatás, sokkal inkább a kormányzattal szembeni elégeetlenségük kifejezése. Az ÉT-ben: Nem a kormánynak Az Érdekegyeztető Tanács ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elutasította a kormányzatnak az áfatörvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát és az 1993-ra benyújtott pótköltségvetést. A munkavállalók és a munkáltatók úgy ítélték meg, hogy a pótköltségvetés, valamint az áfa tervezett emelése az egész gazdaság szempontjából csak a részproblémák kezelését jelenti, s ezért nem is támogatják a javaslatokat. Számlára kötelezik a piaci árust is Előfordulnak ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ennél nagyobb furcsaságok is” Mától jelentősen bővül a nyugtaadásra kötelezettek köre: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerencsejáték szolgáltatás, valamint az újság és folyóirat árusítás kivételével valamennyi vállalkozó köteles lesz nyugtát adni az általa értékesített termékről. A jövőben tehát vagy pénztárgéppel, vagy pedig kézzel kiállított nyugtát kell kapnunk mindenről. A rendelet többek között megszünteti az egyszemélyes üzletek, a vendéglátás, a piacon árusítók eddigi kivételezett helyzetét. Azaz mától - elméletileg - egy fagylalt mellé is kapunk egy darabka papirost! A salgótarjáni piacon hétfőnként óriási a nyüzsgés. Pontosan nem tudni, hogy milyen és mennyi árucikk cserél itt gazdát, de sokan érkeznek a környező falvakból, hogy a kertben termett fölösleget értékesítsék. Simon Antalné Karancslapujtőről hozott meggyet és zöldborsót. Amikor a nyugtaadási kötelezettséget említettem neki, kissé furcsán nézett rám. - Ne bolondozzon már! - mondta. - Nem is hallottam ilyesmiről! Persze előfordulnak ebben az országban ennél nagyobb furcsaságok is, de hogy én egy kis zöldség vagy gyümölcs után még számlát adjak? Ki hallott már ilyet? * Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának előkészítő osztályát Pécsi Ferencné vezeti. Ő nyilatkozott a sokakat érintő, mától életbe lépett törvényről. A bevételeket valamilyen módon bizonylatalni kell, és az áfa-törvény értelmében valamennyi adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát, készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig (Folytatás a 3. oldalon) A választások várhatóan 1994 májusában lesznek CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU - rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről ”a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig ’’fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-európai pártok is osztják. Az MDF az 1994- es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását — mondta Csóti. (MTI) Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ szerdai tájékoztatása szerint devizáért ebben az időszakban 10,6 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd forintot. Ebből 6,5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára saját erőbefizetésként, 8,2 milliárd forint értékű állami vagyon pedig hitel segítségével került magántulajdonba. A vagyonhozadékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió forintos bevétel származott. A privatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forintot, és reorganizációra 4,3 milliárd forint jutott. Jelentős összegeket kapott a Dimag Rt., az Ipar Bankház, a HungarHotels és a Magyar Viscosa. A kiadások teljes összege elérte a 25,9 milliárd forintot. KFT Hitel és lízingügyintézés. Fizetési kedvezmény. Szállítási határidő 2-3 hét, egyes típusoknál 4-5 nap. Teljes körű szervizszolgáltatás. Riasztó és rádióbeszerelés, árusítás. Castrolal service. SUZUKI CARRY megrendelhető Használt gépkocsiját a vételárba beszámítjuk. PÁSZTÓ, Fő út 9./32/60-270 A sajtkészítés elméleti és gyakorlati kérdéseiről tanácskoztak tegnap Szécsényben. A konferenciáról és a bemutatóról a 3. oldalon tudósítunk. Fotó: Gyurkó Péter Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik B1 minőségű étkezési búzájukat az állami intervenciós felvásárlás keretében — tájékoztatta Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnánként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos tárolás után eldöntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben lemond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki felajánlhatja terményét, ez azonban nem lehet része export céltermeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg. Rt. és több kft. — átalakul a Posta A Magyar Posta végleges átalakulási tervét tegnap délután nyújtották be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak — tájékoztatta a Posta Vezérigazgatósága az MTI-t. Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára elmondta: a dokumentumot szakértők fogják megvizsgálni és véleményezni. Ezt követően kell a vállalatnak december 31-ig átalakulnia egyszemélyes, 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá. A cégtől — várhatóan még az átalakulást követő privatizáció előtt — leválnak a szállítási, a hírlapterjesztési és a szociális tevékenységet végző egységek és a továbbiakban kft. formájában működnek majd. (MTI) Januártól kötelező lesz a zárjegy Életbe lép a jövedéki törvény A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, forgalmazására, valamint exportjára kiterjedő, csütörtökön életbe lépő jövedéki törvény az adózás rendjét nem érinti — mondta az MTI- nek Nagy Lajos. A Pénzügyminisztérium osztályvezetője hozzátette: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növekedjenek. A szabályozás a zárjegy fogalmát is bevezeti a kereskedelembe. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, annak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatornákon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zárjegy használata 1994. január 1-től lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. Mennyi lesz a türelmi idő a részletre történő részvényvásárlásnál? Nem késik a KRP Június végén ugyan még nem tudják közzétenni, hogy mely vállalatokat ajánlja fel az ÁVÜ a Kistulajdonosi Részvényvásárlási Program keretében (KRP) a befektetőknek, de a szakmai előkészítés folyik, semmiféle politikai akadálya nincs a munkálatoknak. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amit az Állami Vagyonügynökségnél szerdán tartottak a KRP-vel kapcsolatos munkálatokról. Lajtai György, az ÁVÜ közgazdasági igazgatója elmondta: 50 fölötti azon cégek száma, amelyek 3-4 éven belül bevihetők a tőzsdére és így a program részévé válhatnak. A jövő évi kínálat értéke 10-15 milliárd forint körüli. Folyik tehát a szakmai előkészítés, és ennek keretében rövidesen beindul az a feljavító munka is, amely ugyancsak a kínálat bővítését célozza. Néhány kérdést még tisztázni kell, például, hogy a részletre történő részvényvásárlásnál a türelmi idő mennyi lesz (az ÁVÜ egy évet javasol), illetőleg, hogy évenként vagy a törlesztő részletek teljes kifizetését követően kapják meg a tulajdonosok az őket megillető részvénycsomagot. Az sem tisztázott, hogy ha túljegyzés lesz, pontosan milyen módszer szerint, sorsolással, vagy az értékhatár általános leszállításával rangsorolják a befektetőket. A határidőket a mostani csúszás ellenére az ÁVÜ tartani tudja, az idén a regisztráció elindulhat, és az év végén, legkésőbb januárban pedig az eladás, illetőleg a vétel is megkezdődhet. A lebonyolításra rövidesen — várhatóan augusztusban — kiírják a pályázatot, ám előzőleg a kormány számára benyújtják a teljesen kidolgozott koncepciót — foglalta össze Lajtai György a KRP-vel kapcsolatos munkálatokat. (MTI)