Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

Labdarúgás: Pánik nélkül, „pontosabban” Az első félidőben a gyarmatiak jobbára csak a fogási lehetőségeket keresték a fővárosiakon, szünet után azonban, előnyhöz jutva meg­nyugodtak, s egyre jobban, eredményesebben játszottak. 2002. ÁPRILIS 2., KEDD, XIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT Szerencse 21 a Starban Gyűjtse össze a Star Áruház elsőoldalas (monoklis) reklámjában talál­ható csillagokat, ragassza fel egy papírra, s az adott hét (ezt római szám jelzi) utáni hétfőn beválthatja egy vásárlásnál az áruház bármely osztá­lyán. A kedvezmény mértéke megegyezik a felragasztott csillagokban ol­vasható arab számok összegével. Gyűjtse össze mind a hat, szlogent tar­Észak-Magyarország LEGNAGYOBB talmazó szelvényt, így összesen 21 százalékos kedvezményt élvezhet a­­ kedves vásárló. A kedvezmény tízezer forint feletti vásárlás esetén egy vá­­­­sárlásra jogosít (akciós termékekre viszont nem vonatkozik!), s mindig a * következő­ hét hétfőjén érvényesíthető, de több csillagkollekció több vásár­ * lást könnyíthet meg, ezért érdemes akár duplán vásárolni a Nógrád Megyei­­ Hírlapot. A Starban mindenkinek van szerencsecsillaga! Bővebb informá­­­­ció kérhető a 423-174-es telefonszámon. * Ne feledje: Biztos siker! Ezreket takaríthat meg! • ruházati áruháza AZ EGYHÁZ LEGNAGYOBB ÜNNEPÉN. A nagyszombati szentmiséken a római katolikus templomok­ban körmenettel is megemlékeztek a húsvét misztériumáról, Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltáma­dásáról. Képünk a salgótarjáni acélgyári templomban készült._____________________________fot&cyuriánt. Csehországi „csavargások” A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola sajátos ar­culatának fontos jellemzője a művészeti munka. Pedagó­giai programjában nagy hangsúlyt kap a művészeti nevelés három fontos szak­ága, ami önálló tantárgyi színtereken nyer sikeres megvalósulást. Az intézmény tanulói számos képzőművészeti pályázaton - városi, megyei, országos szintű megmérettetésen - sikeresen szerepeltek. A kórusok, nép­tánccsoportok a közeli napok­ban, hetekben jelentős kihívá­sok, nemzetközi szereplések előtt állnak. Április 3-án negyven táncosa (5-6-7. osztályos tanulók) Cseh­országba, Brnóba utazik kísérők­kel, három napig tartó nemzet­közi gyermek-tánctalálkozó sze­replői lesznek. A vendéglátó a cseh Valasek együttes, amellyel négy év óta tart a barátság. Há­rom alkalommal látogattak el Salgótarjánba, s a Kodály Zoltán Táncművészeti Egyesület cso­portjai is három alkalommal sze­repeltek a történelmi városban. A hatvanfős iskolai gyerekkar április 4-én indul egy európai szintű kórusfesztiválra, szintén Csehországba, Ústi nad Laben városába. Színvonalas munkájá­val második alkalommal érde­melte ki a meghívást a kórusok nemzetközi seregszemléjére. A Kicsinyek kórusa (60 fővel) április 13-14-ig a Kodály-kórusok IX. országos és nemzetközi fesz­tiválján vesz részt Szolnokon. Május 1-8-a között az iskola 12 táncosa vesz részt Finnország Vantaa városában megrendezen­dő magyar napok ünnepi prog­ramjában. A Kodály iskolát 18 éve baráti szálak fűzik Vantaa város kaivokselani oktatási in­tézményéhez. EGY GYÁSZOS HÓNAP EMLÉKEI: „Salgótarján véres decembere” címmel írt könyvet Szokács László a nógrádi megyeszékhelyen 1956- ban lezajlott eseményekről. A napokban megtartott bemutatót a Poli­tikai Foglyok Országos Szövetsége szervezte meg. Felvételünkön a SZerZŐ. FOTÓ: gyurián Szerencsevadászat OTOSLOTTO: 2, 3, 24, 58, 87. Joker: 101 100. Telitalálatos szelvény nem volt. A négyesekre 1 millió 216 ezer 555, a hármasokra 11 512, a kettesekre 708 forintot fizetnek. Joker: az első nyerőosztály­ban nyertes szelvény nem volt. HATOSLOTTÓ: 2, 5, 13, 18, 23, 39. Pótszám: 37. Telitalálatos szelvény nem volt. Az öt plusz egyesekre 9 millió 817 ezer 287, az ötösökre 73 ezer 587, a négyesekre 2 ezer 344, hárma­sokra 596 forintot fizetnek. Baleset Bujákon Baleset történt március 31-én vasárnap Bujákon. A Kossuth úton közlekedő személygépko­csi ismeretlen okból egy balra ívelő kanyarban az út menti víz­áteresz betonpillérének ütkö­zött. A sofőr mellkasi és lábsérü­léseket szenvedett. ■ Küzdelem a diplomáért ! A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi, Számviteli Főis­kolai Kar Salgótarjáni Intézetében tanuló, más megyéből, városból, községből érkezett főiskolát elvégezni kívánó fia­talok, a jövő közgazdászai gondolat jegyében beszélgettünk három hallgatóval, hogy milyen előzetes ismeretek alapján, miként kerültek a salgótarjáni főiskolára, hogy érzik magu­kat, mibe kerül iskoláztatásuk. - Mielőtt jelentkeztem, hallot­tam a salgótarjáni intézetről. Előtte megpróbálkoztam Buda­pesten a felvételivel, de nem sike­rült. A középiskolában matemati­ka tagozatos voltam. Az előbbi­ekből egyértelműnek látszott. (Folytatás a 3. oldalon) Észak-Magyarország LEGNAGYOBB ruházati áruháza jurákéi­t <2. Feltört a meggy, az alma, a szilva Nógrád, a gyümölcsös...­­ Kertvároson a megye „főkertészével’’ A mindinkább szembetűnő jelek szerint lassan, fokozatosan, gyümölcsültetvények kis hazájává válik Nógrád. Gyarapodnak az almáskertjei, a ribiszke-, a meggyültetvényei. Lassan kita­vaszodik, metszik a fákat, bokrokat a gazdák, mérlegelik az esetleges fagykárokat, megkezdik a növények védelmét. Ser­ken az élet Nógrád „kertjében,” ahol Gartai Mártával, a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal kertészeti főfelügyelőjével, megyénk „főkertészével” tettünk egy képzeletbeli sétát. Szemlénk során mindenek­előtt a következő kérdésekre adott választ Gartai Márta: melyek a jel­lemző gyümölcsfajok, s milyen kö­rülmények alakítják, „rajzolják meg” szűkebb hazánkban a gyü­mölcstérkép főbb vonalaié­­ A természeti adottságok és termesztési hagyományok alapján nálunk a bogyós gyümölcsök ter­mesztése meghatározó, egyéb­ként országos viszonylatban is ugyanez mondható el. Ez a ter­mékkör a foglalkoztatási feszültsé­gek enyhítése és a jövedelemter­melő képesség szempontjából is fontos. Terület és termésmennyi­ség szempontjából a legnagyobb arányt (60-65 százalékot) ma is a málna képviseli ezek között.­­ Növekedett-e az ültetvények területe, s milyen irányúak a vál­tozások, eltolódások? (Folytatás a 3. oldalon) Hollókő húsvéti megszállása Loccsant a vödör víz, festett tojás, zene, tánc kellette magát Hogy mit tart a hagyomány, lehet elmondásból, leírásból megtudni, legjobb azon­ban „élőben” belecsöppenni, belekóstolni, vagy legalább közvetlen szemlélőnek lenni, mikor kézzelfogható közelségben elevenednek meg a hajdan volt, s ma is éltetett régi szokások. Ünnep, szabadba csalogató, ragyogó idő, nem utolsósorban a kétnapos hollókői húsvéti fesztivál remek, eleven forgatókönyve kovácsolt si­kert az elmúlt két nap során a híres ófaluban. Több ezer hazai és külföldi vendég volt tanúja-részese a település húsvéti „megszállásának”. Mint a búcsúba, úgy özönlöttek az autók a falu irányába vezető utakon, hegyes-dom­bos határát megközelítve pedig messziről feltűnt a már ott tartózkodó kocsik, jármű­vek óriási tömege. Mindjárt az ófalu képze­letbeli kapujánál a jókora, színes tojásokkal díszített szabadtéri színpad műsoros kaval­­kádja „üdvözölte” a hosszú sorokban érke­zőket. Gyermekes házaspárok, idősebbek, fiatalok, baráti csoportok folyamatosan gya­rapították a színpad körüli nézősereg szá­mát, a skanzen macskaköves útján a múze­umokba, udvari bemutatóhelyekre vonulók táborát. A rendezvényt szervező helyi köz­­alapítvány „házánál” nem csak a szemközti „portékák,” a kapubejáró mellett árusított túrós lepény, mákos és diós csavart sütemé­nyek, hanem az időnként felcsattanó lángos sikoltások miatt is meg-megálltak, elidőztek három-négyé­vesek sem vették zokon. Készül a kenyérlángos a sétálók. Szemük lát­tára négy-öt kalapos fi­atalember kapta kezé­be a vödröt, s lódította a hideg víz elől a domboldalra menekvő lánycsapat után annak tartalmát. Nem az utolsó cseppig! A ma­radékot hirtelen „hát­­raarc” után a magabiz­tos távolságból nézelő­­dők felé loccsintották, mire két lépés hátrálás közben ezen a fronton csapott fel a vidám ne­vetés, sikoltás. Még a­hogy pár csepp víz nekik is jutott. Tö­meges menetelés árán lehetett bejut­ni a festett tojások kiállítására, ez azonban senkit nem zavart, más­részt a látvány kár­pótolt: a megye és az ország külön­böző részeiről származó míves „szépségeket” rej­tettek a parasztház árnyas zugai. A mezőkövesdi Var­ga Istvánná csip­kemintát utánzó, „faragással” díszített munkái ékszerekhez voltak hasonlatosak. Pár méterre innen szekszárdi keramikusmester, népi iparmű­vész dolgozott, a vendégsereg szinte némán ámulta, csodálta kezei mozdulatait. Tojásfestést rendelni is lehetett az ófaluban, ennél azonban nem kevésbé bizo­nyult vonzónak a kemencés lángos, a kacsa­sült, na és a pirított cukortól illatos kürtőska­­lács. A tömeg egy része meg sem állt a várig, mások a színpompás kankalinokkal, mus­kátlikkal díszes templomteret megkerülve tértek vissza a szabadtéri színpadhoz, ahol pattogó ritmusok, vidám ének és tánc csen­dült egymás után. Nagy sikere volt Écsi Gyöngyi népdalműsorának, bábjátékának, hasonlóan a Nógrád táncegyüttes, a Muzsla, az Iglice, a Palóc néptánccsoport, a Tücsök népzenei együttes, a Bartók néptánce­gyüttes, a hollókőiek és mások hagyomány­őrző előadásának.­­ __________________!ÜM A legények idén sem kímélték a leányokat, meg persze a látogatókat sem: mindenkinek jutott a locsoló kútvízből . FOTÓ: GYURJÁN TIBOR 9 "v 71215M9 010 0 Ö" 02076

Next