Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-16 / 267. szám

2005. NOVEMBER 16., SZERDA PÁSZTÓI NAPLÓ Folytatódhat a közúthálózat építés? Egy-egy település lakói számára nélkülözhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlődése. Sisák Imre, Pásztó város polgármestere, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője sok-sok in­­terpellációs és más kérdést intézett Pásztó város és a 21-es fő köz­lekedési út közlekedési infrastruktúráját érintően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes vezetőihez. Melyek voltak ezek a konkrét kérdések? - erről kérdeztük Sisák Imrét. K. L. Pásztó: A város szempontjából rendkí­vül fontos, hogy a település közlekedé­si kapcsolatai, elérhetősége hogyan ala­kulnak, de legalább ennyire fontos a vá­ros belterületi úthálózatának, veszélyes csomópontjainak a helyzete. Számom­ra természetes volt az, hogy polgármes­terként és országgyűlési képviselőként is folyamatosan szorgalmazzam a 21-es fő közlekedési út gyorsítósávjainak a megépítését. Tudjuk, hogy a 2002-es kormányváltást megelőzően hat gyor­sítósáv építését határozta el az akkori kormányzat a Hatvan és Salgótarján kö­zötti szakaszon. Ezek közül sajnos a pásztói, a szurdokpüspöki, a tari és mátraszőlősi, valamint a mátravere­­bélyi térségben négy előzési sáv a mai napig nem készült el. 2003. október 20- án az akkori gazdasági és közlekedési miniszter, dr. Csillag István még azt ígér­te, hogy az első megépülő előzési sza­kasz Pásztó térségében 1,4 km hosszú­ságban éppen a 2004-es évben készül­ne el. Ennek során a miniszter úr a pásztói Irinyi úti csomópont építését is megígérte. Sajnos most 2005. novem­ber 15-én már egészen biztos, hogy a 21- es fő közlekedési út négynyomsávú­­sítása Pásztón, de az érintett további négy település körzetében sem készül el, ígéretekben ugyan nem volt hiány, sajnálatos módon a teljesítés elmaradt. A késlekedés után az talán már biztató, hogy a mai napon a négy darab előzési sáv megépítése tárgyában kiírt közbe­szerzési eljárás eredményhirdetésére és szerződéskötésére is sor kerülhet. A projekt ismereteim szerint az Európai Unió strukturális alapjából, az úgyneve­zett környezetvédelmi és infrastruktú­ra operatív programból 2,9 milliárd fo­rint támogatást kap. A négy előzési sáv teljes bekerülési költsége 3,9 milliárd forint. Jelenlegi információk szerint a beruházás 2006. november 30-ra ké­szülhet el. Szurdokpüspöki térségében két kilométer, Pásztó térségében 1,3, Tar térségében kettő, Mátraverebély esetében pedig 1,8 kilométer hosszúsá­gú útszakaszon valósul meg a négy­­nyomsávúsítás. A pásztói Irinyi úti lehajtósáv biztonságos átépítése a köz­lekedési miniszter 2004-es ígérete el­lenére 2006-ban sem valósul meg. Ezen túlmenően, nem lesz megteremt­ve az Irinyi úti lehajtósáv, illetve a volt benzinkút közötti szakasz négynyom­­sávúsítása sem.­­ Korábban tervezték a Csillag téri kör­forgalom kiépítését, valamint kezdemé­nyezték a Pásztót északi irányban elkerü­lő út, s a hasznosi körforgalmi csomó­pont megépítését is. Hogy áll ezen beru­házások jelenlegi helyzete? - Pásztó önkormányzatának dönté­se alapján kértem a Nógrád Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaságot, hogy tegyen javaslatot a Pásztó Csillag téri csomópont kiépítésére. Hathatós közbenjárásunkra a megyei közútke­zelő korábban elkészítette a csomó­pont terveit és beszerezte az építési engedélyt is. A beruházás megvalósí­tásához 90 millió forint forrás szüksé­geltetne. Sajnos a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium 2005. évi költség­­vetésében a veszélyes csomópontok át­építésére és rehabilitációjára egyetlen forint sem szerepelt. Hiába kezdemé­nyezte a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht. és az önkormányzat a Csillag téri körforgalom kiépítését, arra nem biz­tosítottak forrást. Hozzáteszem, hogy önkormányzatunk költségvetésé­­ben saját forrást is biztosított volna a cso­mópont átépítéséhez. Ami ennél is szo­morúbb az az, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006. évi költségvetésében szintén nem biztosít forrásokat körforgalmi csomópontok kiépítésére, amely a Csillag téri körfor­galom megépítését egyértelműen elle­hetetleníti. Ami az északi elkerülő út kérdését illeti, sajnos itt sem tudok kedvező változásokról beszámolni. A korábbi interpellációimra adott válaszhoz ha­sonlóan Dióssy Gábor államtitkár úr 2005. november 14-én a következőket mondta: „Pásztó tervezett 1,1 kilométer hosszú­ságú északi elkerülő útjának a 2408-as összekötő úttal alkotott kereszteződésé­ben egy körforgalmi csomópont kialakí­tása ugyancsak szerepel az elképzelé­sek, illetve a tervek között. A szükséges engedélyezési terv itt is elkészült, azon­ban az engedélyezési eljárás még nem kezdődött meg. A tárca terveiben szere­pel a mintegy 800 millió forintos beruhá­zás megvalósítása, erre reálisan 2007 után kerülhet sor. ” Az általam elmondottak egyértelmű­en azt erősítik meg, hogy az autópálya­építések költségigénye szinte teljes mértékben elvonják a forrásokat az al­sóbbrendű utak fejlesztésétől, illetve a veszélyes csomópontok átépítésétől. Természetesen a negatív válaszok nem szegték kedvemet, hiszen meggyő­ződésem, hogy az úthálózat fejlesztése a munkahelyteremtés szempontjából is elengedhetetlenül szükséges. Nem cso­da, hogy a befektetők elkerülik Pásztót, Bátonyterenyét és Salgótarjánt is, hi­szen az M 3-as autópályától gyalázatos útviszonyok fogadják a közlekedőket a 21-es főúton. - Mindezek után milyen lehetőségek maradnak az önkormányzatok számá­ra? - A települések belterületi úthálóza­tának felújítására 2005-ben rendelke­zésre állt egy tízmilliárd forintos keret, amely 50 százalékos támogatást bizto­sított az önkormányzatok számára. Ez rendkívül kedvező fogadtatásra talált a településeken. Sajnos a 2006. évben ezt a pályázati támogatási keretet öt­­milliárd forinttal csökkenteni tervezik. Pásztó önkormányzata a szennyvízbe­ruházás második és harmadik ütemé­nek befejezését követően alapvető cél­jának tartja az úthálózat fejlesztését, ennek bizonyítékaként 2005-ben több mint egy tucat­ út teljes burkolatának a felújítását végeztük el, s ezt 2006- ban is tovább kívánjuk folytatni Pász­tón és a hasznosi városrészben is - zárta szavait a polgármester. Sisák Imre polgármester AKADÁLYMENTESÍTÉS Pásztón a főutcán levő postahivatal bejáratánál, megkezdték az akadálymentesítést. A járdaszint lejtős megemelésével, lépcsők kiiktatásával, korlátok segítségével juthatnak el a mozgáskorlátozott emberek a postahivatalba, hogy elintézzék dolgaikat. A munkák során kicserélik a bejárati ajtót is, így nemcsak hasznos, hanem ízléses is lesz a bejárat. 3 Megjutalmazott képviselők Kerekes Lajos Pásztó: Ez évben ünnepeljük az ön­­kormányzatok megalakulásának 15. évfordulóját. Pásztó város önkor­mányzati képviselő-testülete ebből az alkalomból a város érdekében 1990 óta megszakítás nélkül, a képviselő­­testület tagjaként végzett munkáju­kért elismerésben részesítette Sánta Kálmánné és Zentai József képviselő­ket. Ugyancsak elismerésben része­sült a helyi önkormányzatok megala­kulásának 15. évfordulója alkalmából dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző az önkormányzati feladatok törvényes­ségi felügyelete, a polgármesteri hiva­tal irányítása terén kifejtett lelkiis­meretes köztisztviselői tevékenysége elismeréséül. Az elismerésben részesültek: Balról Zentai József, Sánta Kálmánné és dr. Tasi Borbála Nógrádi Andor kiállítása Esla Pásztó. A városi könyvtár kiállítóter­mében látható Nógrádi Andor nyugal­mazott középiskolai tanár, festőmű­vész kiállítása. A művész ezen a tárla­ton elsősorban a külföldi útjain szer­zett élményei alapján készült alkotása­it mutatja be. Élete során a pedagógiai munka mel­lett szakított időt festészetre, külföldi és hazai kirándulásokra, könyvírásra is. Eredetileg budapesti születésű, de fiatalsága nagy részét Jobbágyiban töl­tötte, így teljes joggal idevalósinak érezheti magát. Egerben, a tanárképző főiskolán szerezett diplomát történe­lemből, majd Nyíregyházán rajzból. Később Budapesten az ELTE-n törté­nelem szakon végezett. A főiskola el­végzése után két évet Komáromban ta­nított, 1977-ig Jobbágyiban, miközben óraadó tanárként a pásztói gimnázi­umban is dolgozott. Művészeti előadó volt Salgótarjánban a József Attila Mű­velődési Központban és tanított a vörösmajori szakmunkásképző iskolá­ban. A pásztói Mikszáth Kálmán Gim­náziumból ment nyugdíjba. Feleségével Európa nagy részét be­járták. Csodálatos tájakat, múzeumo­kat, világhírű katedrálisokat tekintet­tek meg. A műemlékeken túl az embe­rek élete, gondolkodás­módja is érde­kelte. Legkedvesebb emléke a francia szakos diákjai párizsi útjához kapcso­lódik, amikor a világhírű Louvre-ban művészettörténeti órát tartott. Szabad idejében rajzol, festeget és könyvet ír. Volt időszak, amikor rendszeresen rajzolt, festett és több kamarai kiállítá­son mutatták be műveit. A legkedve­sebb művei egyike a Négy évszak című festmény. Az elmúlt időszakban a mű­vészeti munkát kissé háttérbe szorí­totta a könyvírás. A lányával, aki szin­tén pedagógus és Lendvai Ferenc nyug­díjas tanár kollégájával feldolgozták, illetve összeállították a Jobbágyi törté­netét bemutató könyvük több kötetét, amely a helyi önkormányzat gondozá­sában jelent meg. RAJECZKY BENJÁMINRA EMLÉKEZTEK Pásztón, a Rajeczky Benjámin nevét viselő művészeti iskola a Szent Lőrinc-templomban emléke­zett meg névadója születésének 104. évfordulóját. A megemlékező szentmisén közreműködtek a mű­vészeti iskola gregorián gyermekkórusa. Ezt követően a gótikus kápolna kriptájában „Béni bácsi” sírjánál elhelyezték az emlékezés virágait.

Next