Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

4 NÓGRÁD MEGYE Könyvbemutató, érzelmi felhangokkal Bemutatták az „Értékek és konfliktusok - Salgótarján és Nógrád me­gye kulturális élete a hatvanas években” című tanulmánykötetet a na­pokban a Nógrádi Történeti Múzeumban. A kiadvány a témát tudo­mányos módszerekkel feldolgozó 2004 októberében megrendezett konferencia alapján készült, az intézmény egykori címzetes igazgató­ja, dr. Horváth István emlékére és tiszteletére. Megjelenését Salgótar­ján ökormányzata és a Nógrád Megyei Közgyűlés is támogatta. Salgótarján: A Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Dóra Ottó kö­szöntőjében elmondta: vannak az értelmiségiek, akiknek az a dol­guk, hogy szóvá tegyék a problé­mákat, s vannak az életnek más, például közéleti szereplői, akik­nek meg az a dolguk, hogy meg­oldják a nehézségeket. - Erről szólt dr. Horváth István élete, s erről szólt az a kulturális építkezés, ami Nógrád megyében a hatvanas években, de azt köve­tően is megtörtént. Erről szól a mai - a kultúrát már nem annyi­ra barátságosan kezelő - idő is. Nagyok a nehézségei az értelmi­ségnek, de azoknak is, akiknek az a dolguk, hogy a jobbnál jobb ötleteket megvalósítsák. Horváth István azt tanácsolná: mindenki tegye a maga dolgát, s a kettő ta­lálkozásából létrejöhet egy ked­vezőbb környezet. Remélem ké­pesek leszünk megfelelni ennek az örökségnek fogalmazott Dó­ra Ottó. Salgótarján polgármestere, Puszta Béla a bemutatott könyv és Horváth István személye kap­csán arról beszélt, hogy Salgótarján törté­netének két jelentős fejlődési korszaka volt: 1920 és 1940 között közigazgatási ér­telemben megyénk legjelentősebb telepü­lésévé vált, az 1960-70-es években pedig ÉRTÉKEK ÉS KONFLIKTUSOK már szolgáltatásaiban is várossá nőtte ki magát.­­ A gazdaság és a kultúra egymást erő­sítve vállalt szerepet a fellendülésben. A múlt történései a jövőre nézve is példát mutatnak: Salgótarján újjászületéshez ha­sonló mérvű változás és széleskörű össze­fogás szükséges. Ha az elmúlt időszak eu­rópai uniós támogatásait nézzük, már el­indultunk ezen az úton, s ezeket már a mélyreható változás előzményeiként érté­kelhetjük - hangsúlyozta Puszta Béla, hoz­zátéve: az „Értékek és konfliktusok - Sal­gótarján és Nógrád megye kulturális éle­te a hatvanas években” című kötet sokoldalúan bemutatja azokat a ta­nulságos történéseket, melyek men­tén a mélyreható változások bekövet­keztek. Kovács Anna megyei múzeumigaz­gató elmondta: a 2004 októberi kon­ferencia megrendezése dr. Horváth István utolsó szellemi termékeként is értékelhető, s elismeréssel szólt az egykori igazgató múzeumépítő tevé­kenységéről is. Dr. Horváth Istvánra a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár igaz­gatója - a Nógrádi Történeti Múzeum korábbi vezetője - dr. Praznovszky Mi­hály emlékezett (csakúgy, mint a be­mutatott könyv lapjain: „Az ember, aki a történelemről kívánt szólni” címmel). Mint mondta, különösen fontos számára a kötetben megjelenő visszaemlékezés, hiszen először kel­lett kortársáról írnia.­­ Horváth István személyisége má­ig megfejtetlen titkokat hordoz magá­ban, egyre inkább úgy érzem, hogy korszakos személyiség volt közöt­tünk - jellemezte barátját. A bemutatót követő baráti beszél­getést dr. Szvircsek Ferenc megyei múzeumigazgató vezette. Az utolsó felszó­laló, dr. Horváth István özvegye, Hor­­váthné Győri Magdolna köszönetet mon­dott mindazoknak, akik közreműködtek a könyv kiadatásában. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években 2006. JÚNIUS 16., PENTEK RÓLUNK SZÓL Múltunkra emlékezve - jövőnk érdekében naptáramra nézve, a televízióban látott emlékképek hol ködösen, hol kontúrosan idéződnek fel bennem 1989. június 16-ról. Olvasmányél­ményeim, internetes képek frissítik, igazítják el emlékezetemet. Ha­talmas tömeg rója le kegyeletét a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén. Felolvassák a mártírok névsorát, Göncz Ár­pád nyitja meg a szertartást, aztán emlékező-emlékeztető, méltató­megható beszédek sora következik. A múlttal való szembenézés történt a megbékélés jó szándéka által ve­zérelve. Mintegy fél emberöltő, tizenhét év telt el azóta, forgatva a tör­ténelem kerekét. Demokrácia, többpártrendszer, szabad választás, köz­társaság, amit leegyszerűsítve, talán korántsem kellő precizitással, csak rendszerváltás néven emlegetünk. Megtörtént mindaz, amit akar­tunk, és sok minden történt, amit egyáltalán nem akartunk. Jöttek várt változások és jöttek nagyon nem várt csalódások­­ a politikában, a gaz­daságban és a társadalomban egyaránt. Látványos, és főleg színpadi­as összeborulások, látszólagos egymásra találások, aztán elementáris erővel feltörő ellenségeskedések, fel-felizzó gyűlölet parázsok, mind­ezek mögött és után is, más és más megítélések, különböző történel­mietlen történelem szemléletek és felfogások, méltatlan és felelőtlen ítélkezések is. Mit mondanak erről a történészek? Szükséges az erköl­csi ítélkezés? Igen a válaszuk, csakhogy - mondják - a sorrendnek meg kell változnia. Először feltárni, mélyen megismerni, aztán elemezni és elmondani kell a múltat. Következtetést levonni pedig csak mindezek után szabad és lehet. Ám szerintem múltunkat még mindig nem ismer­­­­jük. 1989. június 16-a, 17 év óta immár az emlékezés napja maradt, sőt a megbékélés napjának is kikiáltatott, de az igazi megbékélés mintha még mindig nem jött volna el. Pedig megbékélés, összefogás és együtt­működés - amelyre talán soha nem volt szükségünk van - csak a múlt megismerése alapján, talaján és útján képzelhető el, szűkebb környezetünkben, helyben is van még tennivalónk mindezek érdekében. A minap szép példáját láttuk ennek a salgótarjáni törté­neti múzeumban, ahol kezünkbe is vehettük közelmúltunk egy darab­ját, az Értékek és múltunk című kötetbe foglalva. A dokumentum­gyűjtemény Salgótarján és Nógrád megye kulturális életének hatva­nas évekbeli történetét dolgozza fel, néhai dr. Horváth István történész barátunk kezdeményezésére, neki immár emléket is állítva, nekünk még élőknek meg nagy-nagy tanulságot szolgáltatva. Múltunk meg­ismerése és a megbékélés útján is. A jövőnk érdekében. Baráthi Ottó Zöld Híd Program a régióért A 105 település összefogásával megva­lósuló Zöld Híd Program Nógrád megye egy részére, illetve Pest megye észak-kele­ti részére terjed ki. A 102 000 háztartást és több mint 270 000 embert érintő beru­házás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszerének európai normák szerinti ki­alakítása. A program megvalósítását a két hulladék­kezelő központ, a kilenc hulla­dékudvar, valamint egy átrakó állomás ki­alakítása, illetve korszerűsítése szolgálja. A projektet az Európai Unió Kohéziós Alapja 50 százalékban, a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium 40 százalék­ban finanszírozza. A fennmaradó 10 szá­zalék önerőt az Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Tár­sulás biztosítja. A program végrehajtásá­nak ellenőrzését és törvényességét egyfe­lől a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Irányító Hatósága, másfelől a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága látja el. A megvalósuló projekt képes lesz koor­dinálni és működtetni a települési szilárd­hulladék gyűjtésének, válogatásának, új­rahasznosításának egész folyamatát. A Zöld Híd Program keretében megvalósul a rendszer kiépítéséhez és a majdani mű­ködtetéshez szükséges eszközök beszer­zése, a megfelelő technikai-technológiai környezet kialakítása, a meglévő illegális hulladéktárolók lehető legteljesebb körű felszámolása és ezek területének rekulti­vációja is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egészséges, élhető környezetet teremt­sünk magunk körül, és megakadályozzuk természeti erőforrásaink kapacitásainak végzetes felélését. A Zöld Híd Program keretén belül há­rom nagy gyűjtőkörzetben (Vácrátót, Ke­repes, Nógrádmarcal) összesen kilenc lé­tesítmény épül meg, illetve korszerűsö­dik: 2 hulladékkezelő központ (Kerepes- Ökörtelek-völgy, Nógrádmarcal), 1 átrakó állomás (Vácrátót) és 9 hulladékudvar (Aszód, Balassagyarmat, Fót, Gödöllő, Ke­repes, Nagymaros, Rétság, Veresegyház, Vác). A rendszer garantálja mind az öt faj­ta gyűjtési típus esetében (ömlesztett hul­ladékgyűjtés, gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés, zöldhulladék gyűjtés, hulladék­­udvarokban történő gyűjtés, veszélyes­hulladékok szelektív gyűjtése) a külön­böző hulladékfajták megfelelő begyűjté­sét, optimális hasznosítását, illetve előírá­sok szerinti ártalmatlanítását. A legnagyobb beruházásnak számító hulladékkezelő központokban a be-, és ki­szállításra kerülő hulladékokat két elkü­lönített frakcióba sorolják: vegyesen gyűj­tött lakossági és intézményi hulladék, va­lamint elkülönítve gyűjtött­­> 7(\\ I) HÍD* be. Az elvégzett elemzések hulladék. Az eljárást követő- figyelembe vették az ell­­en kiszállításra a következő PROGRAM tett körzet nagyságát anyagok kerülnek: másod- tiszta vidék, rendes táj (lakosszám,ingatlanszám, nyersanyagok (papír, mű- hulladéktermelők stb.), a anyag, üveg, fém­, tüzelőanyag és kom­poszt. Az átrakóállomás a települési szilárd hulladék begyűjtését szolgáló, zárt, körül­kerített létesítmény, ahol a hulladékot a beszállító gyűjtőjárműből tömörítést köve­tően egy zárt rendszerű konténerbe ürí­tik. Az így összegyűjtött nagy mennyisé­gű tömörített hulladékot a konténer meg­­telése után a regionális kezelőközpontba szállítják. Az átrakó állomás kialakítását szükségessé teszi, hogy a hulladék beszál­lítási távolsága sok esetben meghaladja a 40 kilométert. Ennek megfelelően az átra­kó állomás telepítésekor a logisztikai és a gazdasági szempontokat vették figyelem­kezelt hulladék fajtáját és mennyiséget és az átrakó közlekedési kapcsolatát. Az át­rakóállomás A regionális hulladékkezelő központok a jelenleg is üzemelő hulladéklerakók fej­lesztésével, illetve újak kialakításával ké­szülnek. A hulladékgazdálkodási program keretében regionális hulladékkezelő köz­ponttá történő fejlesztés, illetve kialakítás a morfológiai adottságok és lakossági szempontok figyelembe vételével lett meg­határozva. Létrehozásuk célja a szelektált hulladékgyűjtést követően fennmaradt hulladék tárolása és a komposztálás végre­hajtása. További információ: www.zoldhid.hu

Next