Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-16 / 139. szám
4 NÓGRÁD MEGYE Könyvbemutató, érzelmi felhangokkal Bemutatták az „Értékek és konfliktusok - Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években” című tanulmánykötetet a napokban a Nógrádi Történeti Múzeumban. A kiadvány a témát tudományos módszerekkel feldolgozó 2004 októberében megrendezett konferencia alapján készült, az intézmény egykori címzetes igazgatója, dr. Horváth István emlékére és tiszteletére. Megjelenését Salgótarján ökormányzata és a Nógrád Megyei Közgyűlés is támogatta. Salgótarján: A Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Dóra Ottó köszöntőjében elmondta: vannak az értelmiségiek, akiknek az a dolguk, hogy szóvá tegyék a problémákat, s vannak az életnek más, például közéleti szereplői, akiknek meg az a dolguk, hogy megoldják a nehézségeket. - Erről szólt dr. Horváth István élete, s erről szólt az a kulturális építkezés, ami Nógrád megyében a hatvanas években, de azt követően is megtörtént. Erről szól a mai - a kultúrát már nem annyira barátságosan kezelő - idő is. Nagyok a nehézségei az értelmiségnek, de azoknak is, akiknek az a dolguk, hogy a jobbnál jobb ötleteket megvalósítsák. Horváth István azt tanácsolná: mindenki tegye a maga dolgát, s a kettő találkozásából létrejöhet egy kedvezőbb környezet. Remélem képesek leszünk megfelelni ennek az örökségnek fogalmazott Dóra Ottó. Salgótarján polgármestere, Puszta Béla a bemutatott könyv és Horváth István személye kapcsán arról beszélt, hogy Salgótarján történetének két jelentős fejlődési korszaka volt: 1920 és 1940 között közigazgatási értelemben megyénk legjelentősebb településévé vált, az 1960-70-es években pedig ÉRTÉKEK ÉS KONFLIKTUSOK már szolgáltatásaiban is várossá nőtte ki magát. A gazdaság és a kultúra egymást erősítve vállalt szerepet a fellendülésben. A múlt történései a jövőre nézve is példát mutatnak: Salgótarján újjászületéshez hasonló mérvű változás és széleskörű összefogás szükséges. Ha az elmúlt időszak európai uniós támogatásait nézzük, már elindultunk ezen az úton, s ezeket már a mélyreható változás előzményeiként értékelhetjük - hangsúlyozta Puszta Béla, hozzátéve: az „Értékek és konfliktusok - Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években” című kötet sokoldalúan bemutatja azokat a tanulságos történéseket, melyek mentén a mélyreható változások bekövetkeztek. Kovács Anna megyei múzeumigazgató elmondta: a 2004 októberi konferencia megrendezése dr. Horváth István utolsó szellemi termékeként is értékelhető, s elismeréssel szólt az egykori igazgató múzeumépítő tevékenységéről is. Dr. Horváth Istvánra a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója - a Nógrádi Történeti Múzeum korábbi vezetője - dr. Praznovszky Mihály emlékezett (csakúgy, mint a bemutatott könyv lapjain: „Az ember, aki a történelemről kívánt szólni” címmel). Mint mondta, különösen fontos számára a kötetben megjelenő visszaemlékezés, hiszen először kellett kortársáról írnia. Horváth István személyisége máig megfejtetlen titkokat hordoz magában, egyre inkább úgy érzem, hogy korszakos személyiség volt közöttünk - jellemezte barátját. A bemutatót követő baráti beszélgetést dr. Szvircsek Ferenc megyei múzeumigazgató vezette. Az utolsó felszólaló, dr. Horváth István özvegye, Horváthné Győri Magdolna köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a könyv kiadatásában. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években 2006. JÚNIUS 16., PENTEK RÓLUNK SZÓL Múltunkra emlékezve - jövőnk érdekében naptáramra nézve, a televízióban látott emlékképek hol ködösen, hol kontúrosan idéződnek fel bennem 1989. június 16-ról. Olvasmányélményeim, internetes képek frissítik, igazítják el emlékezetemet. Hatalmas tömeg rója le kegyeletét a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén. Felolvassák a mártírok névsorát, Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, aztán emlékező-emlékeztető, méltatómegható beszédek sora következik. A múlttal való szembenézés történt a megbékélés jó szándéka által vezérelve. Mintegy fél emberöltő, tizenhét év telt el azóta, forgatva a történelem kerekét. Demokrácia, többpártrendszer, szabad választás, köztársaság, amit leegyszerűsítve, talán korántsem kellő precizitással, csak rendszerváltás néven emlegetünk. Megtörtént mindaz, amit akartunk, és sok minden történt, amit egyáltalán nem akartunk. Jöttek várt változások és jöttek nagyon nem várt csalódások a politikában, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. Látványos, és főleg színpadias összeborulások, látszólagos egymásra találások, aztán elementáris erővel feltörő ellenségeskedések, fel-felizzó gyűlölet parázsok, mindezek mögött és után is, más és más megítélések, különböző történelmietlen történelem szemléletek és felfogások, méltatlan és felelőtlen ítélkezések is. Mit mondanak erről a történészek? Szükséges az erkölcsi ítélkezés? Igen a válaszuk, csakhogy - mondják - a sorrendnek meg kell változnia. Először feltárni, mélyen megismerni, aztán elemezni és elmondani kell a múltat. Következtetést levonni pedig csak mindezek után szabad és lehet. Ám szerintem múltunkat még mindig nem ismerjük. 1989. június 16-a, 17 év óta immár az emlékezés napja maradt, sőt a megbékélés napjának is kikiáltatott, de az igazi megbékélés mintha még mindig nem jött volna el. Pedig megbékélés, összefogás és együttműködés - amelyre talán soha nem volt szükségünk van - csak a múlt megismerése alapján, talaján és útján képzelhető el, szűkebb környezetünkben, helyben is van még tennivalónk mindezek érdekében. A minap szép példáját láttuk ennek a salgótarjáni történeti múzeumban, ahol kezünkbe is vehettük közelmúltunk egy darabját, az Értékek és múltunk című kötetbe foglalva. A dokumentumgyűjtemény Salgótarján és Nógrád megye kulturális életének hatvanas évekbeli történetét dolgozza fel, néhai dr. Horváth István történész barátunk kezdeményezésére, neki immár emléket is állítva, nekünk még élőknek meg nagy-nagy tanulságot szolgáltatva. Múltunk megismerése és a megbékélés útján is. A jövőnk érdekében. Baráthi Ottó Zöld Híd Program a régióért A 105 település összefogásával megvalósuló Zöld Híd Program Nógrád megye egy részére, illetve Pest megye észak-keleti részére terjed ki. A 102 000 háztartást és több mint 270 000 embert érintő beruházás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszerének európai normák szerinti kialakítása. A program megvalósítását a két hulladékkezelő központ, a kilenc hulladékudvar, valamint egy átrakó állomás kialakítása, illetve korszerűsítése szolgálja. A projektet az Európai Unió Kohéziós Alapja 50 százalékban, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 40 százalékban finanszírozza. A fennmaradó 10 százalék önerőt az Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás biztosítja. A program végrehajtásának ellenőrzését és törvényességét egyfelől a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Irányító Hatósága, másfelől a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága látja el. A megvalósuló projekt képes lesz koordinálni és működtetni a települési szilárdhulladék gyűjtésének, válogatásának, újrahasznosításának egész folyamatát. A Zöld Híd Program keretében megvalósul a rendszer kiépítéséhez és a majdani működtetéshez szükséges eszközök beszerzése, a megfelelő technikai-technológiai környezet kialakítása, a meglévő illegális hulladéktárolók lehető legteljesebb körű felszámolása és ezek területének rekultivációja is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egészséges, élhető környezetet teremtsünk magunk körül, és megakadályozzuk természeti erőforrásaink kapacitásainak végzetes felélését. A Zöld Híd Program keretén belül három nagy gyűjtőkörzetben (Vácrátót, Kerepes, Nógrádmarcal) összesen kilenc létesítmény épül meg, illetve korszerűsödik: 2 hulladékkezelő központ (Kerepes- Ökörtelek-völgy, Nógrádmarcal), 1 átrakó állomás (Vácrátót) és 9 hulladékudvar (Aszód, Balassagyarmat, Fót, Gödöllő, Kerepes, Nagymaros, Rétság, Veresegyház, Vác). A rendszer garantálja mind az öt fajta gyűjtési típus esetében (ömlesztett hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés, zöldhulladék gyűjtés, hulladékudvarokban történő gyűjtés, veszélyeshulladékok szelektív gyűjtése) a különböző hulladékfajták megfelelő begyűjtését, optimális hasznosítását, illetve előírások szerinti ártalmatlanítását. A legnagyobb beruházásnak számító hulladékkezelő központokban a be-, és kiszállításra kerülő hulladékokat két elkülönített frakcióba sorolják: vegyesen gyűjtött lakossági és intézményi hulladék, valamint elkülönítve gyűjtött> 7(\\ I) HÍD* be. Az elvégzett elemzések hulladék. Az eljárást követő- figyelembe vették az ellen kiszállításra a következő PROGRAM tett körzet nagyságát anyagok kerülnek: másod- tiszta vidék, rendes táj (lakosszám,ingatlanszám, nyersanyagok (papír, mű- hulladéktermelők stb.), a anyag, üveg, fém, tüzelőanyag és komposzt. Az átrakóállomás a települési szilárd hulladék begyűjtését szolgáló, zárt, körülkerített létesítmény, ahol a hulladékot a beszállító gyűjtőjárműből tömörítést követően egy zárt rendszerű konténerbe ürítik. Az így összegyűjtött nagy mennyiségű tömörített hulladékot a konténer megtelése után a regionális kezelőközpontba szállítják. Az átrakó állomás kialakítását szükségessé teszi, hogy a hulladék beszállítási távolsága sok esetben meghaladja a 40 kilométert. Ennek megfelelően az átrakó állomás telepítésekor a logisztikai és a gazdasági szempontokat vették figyelemkezelt hulladék fajtáját és mennyiséget és az átrakó közlekedési kapcsolatát. Az átrakóállomás A regionális hulladékkezelő központok a jelenleg is üzemelő hulladéklerakók fejlesztésével, illetve újak kialakításával készülnek. A hulladékgazdálkodási program keretében regionális hulladékkezelő központtá történő fejlesztés, illetve kialakítás a morfológiai adottságok és lakossági szempontok figyelembe vételével lett meghatározva. Létrehozásuk célja a szelektált hulladékgyűjtést követően fennmaradt hulladék tárolása és a komposztálás végrehajtása. További információ: www.zoldhid.hu