Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-14 / 63. szám

2 „A népszavazásnak súlya van”­ ­ Az igen szavazatok túlnyomó többsége, jóval több mint hárommillió ember véleménye el kellene, hogy gondolkodtassa a kormányt, hiszen az emberek lénye­ges csoportja nem ért egyet az általa folytatott politi­kával. Az egyszerű igazságok mögött ugyanis vannak más tartalmak is - értékelte a március 9-ei referendu­mot Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgár­­mestere, egyben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választókerületi elnöke. Schweiczer Krisztián - Nagyon örülök, hogy Salgó­tarján lakói is komolyan vették, hogy a népszavazás a vélemény­­nyilvánítás, a demokrácia alap­eszköze és igen nagy számban elmentek leadni voksukat - kezdte Székyné dr. Sztrémi Me­linda.­­ A több mint 32 ezer vá­lasztásra jogosult városlakóból több mint 15 ezren éltek alkot­mányos jogukkal, ami azt jelen­ti, hogy a részvételi arány 46,6 százalékos volt a megyeszékhe­lyen. Ez egy referendum esetén mindenképpen jónak számít. - Hasonló volt az érdeklődés a környező falvakban is? - Salgótarjánon kívül még 14 település tartozik az egyes szá­mú választókerületbe: Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Cered, Zabar, Szilaspogony, Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza, Nagykeresztúr, Lud­árva, Sámsonháza és Somos­kőújfalu. Az említett községek­ben 42,8 ezer választásra jogo­sultból 20,1 ezer fő ment el sza­vazni, a részvételi arány 48,4 szá­zalék volt. Ez ugyan nem haladja meg az országos szintet, de a kö­zelében van, s nagyon kedvező­nek minősíthető. - A részvételnél egy dolog fon­tosabb: maga az eredmény. - Salgótarjánban és térségé­ben mindhárom kérdésre meg­közelítőleg 16-17 ezer igen sza­vazat érkezett, ezek aránya 80 százalék körül mozog. Ez óriási eredmény. Bár általában nem szokás, ezúttal talán érdemes összehasonlítani a népszavazást a legutóbbi parlamenti válasz­tással: 2006-ban egy, a mostani­nál magasabb, 62,8 százalékos részvételi arány mellett az egyes számú választókerületben a vé­gül nyertes egyéni jelölt nem tu­dott 16 ezer szavazatot szerezni. - Hogyan szavaztak a közsé­gek? - A környező falvak tekinteté­ben az a jellemző, hogy akik el­mentek, azok zömében igennel szavaztak: ezek aránya általá­ban 85-90 százalék volt. Érde­mes összevetni Salgótarján és a falvak helyzetét: Kazáron példá­ul az 1684 szavazásra jogosult­ból csak 643 ember járult az ur­nákhoz, közülük viszont mint­egy 550-en mindhárom kérdés­re igent mondtak. Ez jól fémjel­zi, hogy a kistelepüléseken azok járultak az urnákhoz, akik az igenben gondolkodtak, Salgótar­jánban azonban nem csupán ők, hanem rajtuk kívül mások is hallatták hangjukat, ez okozhat­ta, hogy a városban a részvételi arány is magasabb volt, mint a községekben. - Csak nem a csalódás szól ön­ből? - Még egyszer hangsúlyozom: fantasztikus eredmény született március 9-én. Köszönöm min­denkinek, aki komolyan vette a népszavazási kérdéseket, s ko­molyan elgondolkodott azokon az egyszerű igazságokon, ame­lyek ezek mögött húzódnak. Kö­szönet illeti azokat is, akik eb­ben a rövid, de nagyon intenzív kampányban segítettek szá­momra. - A kampány eredménye ez a végkimenetel? - Sokszor elmondtuk, hogy ez a népszavazás nem jobb- vagy baloldal kérdése, hiszen a kórhá­zi napidíj, a vizitdíj és a tandíj pártszínektől függetlenül min­denkit érint. Persze ezt a refe­rendumot a Fidesz kezdemé­nyezte, a többi párttól többször meg is kaptuk a kampány során, hogy pártpolitikai kérdéssé deg­radáljuk a népszavazás intézmé­nyét. Megnyugtató, hogy a salgó­tarjáni választókerületben 16 ezer igen szavazatot számláltak össze, hiszen 2006-ban, a parla­menti választáson alig több mint 11 ezer szavazatot szerzett itt a polgári párt jelöltje. A népszava­zás végeredménye a Fidesz meg­erősödését is érzékelteti, hiszen azok a baloldali szavazók, akik elmentek és igennel voksoltak, valahol a kormánypolitika elle­nében és az ellenzék mellett fog­laltak állást. - Milyen következményekkel járhat a március 9-ei népszava­zás?­­ A kormányfő az eredmény ismeretében már vasárnap es­te bejelentette, hogy nem vár­ja meg a népszavazási kérdé­sekben meghatározott határ­időt, hanem azonnal eleget tesz a választópolgárok akara­tának. Már csak a részvételi arány is jelzi, hogy bármennyi­re is szerették volna korábban a kormánypártok degradálni, a népszavazásnak súlya van. Az igen szavazatok túlnyomó többsége, jóval több mint há­rommillió ember véleménye el kellene, hogy gondolkodtassa a kormányt, hiszen az embe­rek lényeges csoportja nem ért egyet az általa folytatott politi­kával. Ugyanis az egyszerű igazságok mögött vannak más tartalmak is. Megemlékezések március 14-én és 15-én H. B.____________________ Nográd megye. Március 14-én és 15-én megyeszerte meg­emlékezéseket tartanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordu­lója alkalmából. Karancs­­lapujtőn 10 órától a római katolikus templomban ren­dezik meg a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlé­sének ünnepi ülését. Ugyanezen a napon 17 óra­kor ünnepségek kezdődnek Szuhán, a művelődési ház­ban, Taron, a Kodály Zoltán Általános Iskolában, vala­mint Mátraterenyén, a nádújfalui vendégház dísz­termében. 17.30 órakor Honton, 18 órakor pedig Drégelypalánkon is a műve­lődési házban emlékeznek a forradalom és szabadság­­harc hőseire. Március 15-én Balassa­gyarmaton 8.30 órakor a te­metőben gyertyagyújtással kezdődik a megemlékezés, amely 10 órakor a Petőfi-szo­­bornál folytatódik. Ugyan­ezen a napon Salgótarjánban a salgóbányai Erdészházban 9 órától közös kokárdakészí­tésre várják az érdeklődőket, majd 11.30 órakor a megye­­székhely Fő terén kezdődik a városi ünnepség. Bátony­­terenyén 11 órától a kisterenyei Kossuth parkban tartják a megemlékezést. Pásztón 16 órakor az 1848- 49-es emlékparkban ünnep­lik a forradalom és szabad­ságharc hőseit, Palotáson ugyanebben az időpontban a művelődési házban emlékez­nek. Diósjenőn a református templom előtti téren 10.30 órakor, Szirákon a művelődé­si házban 16 órakor, illetve Rétságon és Szécsényben is a művelődési központban 18 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés. NÓGRÁD MEGYE 1 2008. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Számítógépekkel segítik munkájukat Pádár Zs. Bátonyterenye. Tíz darab vado­natúj számítógéppel gazdago­dott a Bátonyterenyei Rendőr­­kapitányság, amelyeket a kis­térség önkormányzatai ajánlot­tak fel. Az adományokat (érté­kük egymillió-kétszázezer forint) a bátonyterenyei kistér­ség polgármestereinek nevé­ben Nagy Attila, Mátraverebély polgármestere adta át jelképe­sen Bakos Attila rendőr alezre­desnek, a bátonyterenyei kapi­tányság vezetőjének. A falvak vezetői sem távoztak üres kéz­zel az összejövetelről: a közsé­gek között ötezer darab, bűn­­megelőzési tanácsokkal ellátott szórólapot osztottak szét, ame­lyek segítségével szeretnék fel­hívni a lakosság figyelmét az óvatosságra. Az eseményen Bakos Attila és Ludvai Dezső rendőr őrnagy ér­tékelték a 2007-es évet, majd a megyei rendőrfőkapitány, Szabó Jenő köszöntötte az egybegyűlte­ket. Az ajándékozást követően jó hangulatú beszélgetés alakult ki a rendőrség vezetői, illetve a pol­gármesterek között. Utóbbiak rámutattak a településeken ta­pasztalt problémákra, elmond­ták véleményüket a rendőrség munkájának erősségeiről, de nem kendőzték el a hiányossá­gokat sem. A kistérség önkormányzataitól kapott számítógépek, itt még dobozokban Hátrányból előnyt kovácsolnak G. E. Endrefalva. Végéhez közeledik az egyiskolás telepü­lések többségében halmozottan hátrányos helyze­tű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztésére kiírt pályázati program. A már két éve folyó munkáról március 20-án délelőtt 9 órától szakmai nappal egybekötött záró konferencián adnak számot a programban közreműködők az endrefalvai általá­nos iskolában. Céljuk a megújuló, szemléletváltó pedagógia mellett az, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat sújtó oktatási-nevelési hátrányok jelentősen csök­kenjenek, az iskolai esélyegyenlőségük javuljon, társadalmi beilleszkedésük könnyebbé váljon, a tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minő­sége javuljon, továbbtanulási esélyeik növekedje­nek, a pedagógusok a továbbképzéseken elsajátí­tott új, korszerű pedagógiai ismeretekkel segítsék a tanulók képességeinek kibontakozását. A feladatok megvalósítására, a szakmai fejlesz­tésre, képzésekre, tanulóbarát környezet kialakí­tására, eszközök beszerzésére tizennégymillió fo­rintot nyert az intézmény. Az eltelt időszak érté­kelésére és az iskolában folyó pedagógiai munka bemutatására várnak minden érdeklődőt. Ünnepel a város P. Zs. Bátonyterenye. A város önkor­mányzata március 15-én 11 órá­tól tartja az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc évfordu­lójára rendezett ünnepséget a Kossuth parkban. A megemlékezés az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ta­nulóinak irodalmi előadásával kezdődik, majd Lavajné Dóka Éva polgármester osztja meg ünnepi gondolatait a jelenlévők­kel. Ezek után a város első em­bere átadja a Bátonyterenyei Márciusi Ifjak vándordíját, ame­lyet koszorúzás követ. Az ün­nepség a Szózat emelkedett hangvételében zárul. Tisztelt Főszerkesztő Úr, Tisztelt Szerkesztőség! Március 15-e, a Szabad Sajtó Napja alkalmából köszön­töm Önt és a Szerkesztőség minden munkatársát, magam és a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság salgótarjáni 8. Toborzó és Érdekvédelmi Iroda(teljes szemé­lyi állománya nevében. Ezúton is köszönöm a Magyar Honvédség, valamint a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság érdeké­ben végzett eddigi teljesítményüket, és a további kiváló együttműködés reményében kívánok Önöknek sok sikert felelősségteljes munkájukhoz. Gáspár M. Levente százados irodavezető ?

Next