Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-23 / 68. szám
Szabadság és végtelen rónaság. A Hortobágyi Nemzeti Park az ország legnagyobb területű és legrégebbi nemzeti parkja, egyúttal egész Európa legnagyobb füves pusztája. A hortobágyi puszta valaha a Tisza hatalmas ártere volt: mocsarakkal, erdőkkel tarkított vad legelők húzódtak a Tiszától egészen Debrecenig. Évszázadokon keresztül hatalmas subába öltözött gulyások legeltették itt a debreceni polgárok, az úgynevezett cívisek állatait, melyeket azután a nyugat-európai piacokon jó pénzért értékesítettek. A 19. századi folyószabályozások idején a terület egy részét felszámolták, a mocsarakat lecsapolták, és szántóföldeket alakítottak ki a helyükön. Hortobágy egy részén azonban sikerült konzerválni az ősi életformát: az őshonos magyar állatfajok, a szürke marha és a mangalica a mai napig ugyanolyan körülmények között él itt, mint évszázadokkal ezelőtt, és mutatóba még csikósokat, gulyásokat és gémeskutakat is Mthatunk. A páratlan nyugalmával sokakat megbabonázó nemzeti park 1999 óta a világörökség része. KILENCLYUKÚ híd. A 167 méter hosszú Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb kőből épült közúti hídja, a Hortobágy szimbóluma. Az 1833-ban átadott hídon, illetve az elődjének számító fahídon évszázadokon keresztül hajtották a kereskedők a marhacsordákat Nyugat-Európa, főleg a német és itáliai piacok irányába. A híd mellett, ott, ahol ma a szuvenírárusok bódéi sorakoznak, egészen a 20. század közepéig ló- és marhavásárokat tartottak. állatpark. Az őshonos magyar állatfajtákat itt csak kerítés mögött láthatjuk, de akinek nincs ideje a pusztai lovaskocsizásra, az itt kaphat ízelítőt a Hortobágy élővilágából. A hamisítatlan alföldi hangulatot egy hatalmas gémeskút igyekszik felidézni, a kilátótoronyból pedig a puszta távolabbi részeire is ellátni. Az állatpark melletti kiállítás a régi pusztai életet, valamint a Hortobágy legismertebb lakóját, a szürke marhát mutatja be. A gyerekeket állatsimogató is várja. Az állatparkhoz a Kilenclyukú híd Tiszafüred felé eső végénél kell lekanyarodni déli irányba. HORTOBÁGYI PÁSZTORMÚZEUM És körszín. A Kilenclyukú híd közelében, az egykori szekérállás épületében berendezett kiállításon betekintést kapunk a száz évvel ezelőtt élt hortobágyi pásztorok mindennapjaiba, és láthatunk például egy igazi hortobágyi cifraszűrt is. A pásztormúzeum szomszédságában felépített úgynevezett Körszínben a hagyományos helyi mesterségek elevenednek meg nagyon látványos viaszfigurák segítségével. Cím: Petőfi tér Nyitva tartás: március 15-31.: 10.00- 14.00; április 1-30.: 10.00- 16.00; május 1. - szeptember 30.: 9.00 18.00; október 1-31.: 10.00-16.00; november 1-30.: 10.00-14.00 MADÁRPARK. A 2006 óta működő madárpark az egyik legérdekesebb látnivaló a Hortobágyon, itt van ugyanis az egyetlen olyan madárkórház Magyarországon, amely a laikus érdeklődők előtt is nyitva áll. A „madárkertben” balesetet szenvedett gólyák láthatók, a „betegszobákban” pedig a lábadozó madarakat üvegfalon keresztül nézhetjük meg. Az épület mögötti „nagy röpdébe” szintén bemehetünk, itt gyakorolják a már gyógyult madarak a repülést. A madárpark a Hortobágyot átszelő országút mellett, a Pásztormúzeummal azonos oldalon található, attól körülbelül 100 méterre Debrecen irányában. Cím: Petőfi tér 6. Információ: www.madarpark .hu Nyitva tartás: mindennap 9.00-18.00 TERMÉSZETRAJZI KIÁLLÍTÁS. A látogatóközpont épületében kialakított pici kiállítás szintén a puszta élővilágát mutatja be, egyebek mellett kitömött állatok segítségével. A látogatóközpont épületének hátsó részében a Hortobágyra jellemző kézműves-bemutatókat tartanak (fazekas, kalapos, ötvös). Cím: Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar, Petőfi tér 13. Nyitva tartás: szeptember-június, hétfő-péntek: 8.00-16.00; május-június, szeptember-október, szombat-vasárnap: 10.00-16.00 is; július-augusztus, hétfő-péntek: 8.00-17.00, szombat-vasárnap: 10.00-17.00; a kézművesudvar hétfőn zárva pusztai kocsikázás. Ha igazán felejthetetlen élményre vágyunk, a hortobágyi pusztát lovas szekéren járjuk be. A két órán keresztül úttalan utakon vezető kocsizás az afrikai szafarik magyar változata, ahol dzsip helyett lovas szekéren utazunk, oroszlán és zsiráf helyett pedig mangalicát, bivalyt, rackajuhot és szürke marhát láthatunk természetes környezetükben. A szintén errefelé legelő lovak a mintegy 300 éves múltra visszatekintő úgynevezett mátai méneshez tartoznak. Az állatok közelében ki is szállhatunk a kocsiból, és hosszabb ideig ismerkedhetünk a puszta lakóival. A program része még a bő gatyába öltözött csikósok bemutatkozása, valamint láthatunk egy olyan hatökrös szekeret is, amelyhez hasonlóval valaha sót szállítottak Erdélyből a Hortobágyon keresztül Nyugat-Európába. A túrák a Hortobágy falutól két kilométerre lévő Mátáról indulnak, ide a Kilenclyukú híd Tiszafüred felé eső végén kell észak felé lekanyarodni. A Mátai Ménes 250 lovával ma Magyarország egyik legjelentősebb lótenyésztő központja. Hortobágy-Máta, tel: 52/589-369 Április-október, mindennap 10.00,12.00,14.00 és 16.00 óra HORTOBÁGYI-HALASTÓ. A 20. század eleje óta létező hortobágyi halastavak egyedülálló rendszert alkotnak, méretükkel világviszonylatban is az elsők között vannak. A halban gazdag tavak több száz madárfajt, köztük számos költöző madarat vonzanak, amelyek itt hizlalják fel, illetve pihenik ki magukat, mielőtt nekivágnának a hosszú utazásnak. A legtöbb madarat tavasszal és ősszel lehet látni, különösen az októberi daruvonulás számít látványos eseménynek. A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja a tavaszi és az őszi vonulásokra is szervez madárfigyelő túrákat. Madárlesre a reggeli és az esti órák a legalkalmasabbak, napközben csak kevés madarat látni. Az egymás mellett, sorban elhelyezkedő halastavak között gyalog, biciklivel vagy keskeny nyomtávú vasúton közlekedhetünk. A vonat körülbelül fél óra alatt egészen az utolsó tóig kimegy, útközben több megállónál is leszállhatunk. Ha a végállomásig elmegyünk vonattal, körbesétálhatjuk a legtávolabbi tavat (körülbelül másfél óra), ezt követően pedig egy későbbi vonattal vagy gyalog (egy óra) térhetünk vissza a kiindulóponthoz. A töltés tetején vezető sétautat kétoldalt nádas határolja, ezért a tó nyílt vízfelületét és a madarakat innen csak ritkán pillanthatjuk meg - érdemes tehát felmászni az útba eső kilátótornyokba. A halastavakhoz a 33-as számú országútról a 67. kilométerkő közelében kell letérni. Tel.: 52/589 000 HORTOBÁGYI CSÁRDA. A több mint 300 éves múltra visszatekintő, klasszicista stílusú épület valaha a Hortobágyon átutazó kereskedők kedvenc pihenőhelye volt, nem csoda, hogy az 1842-ben errefelé járó Petőfi Sándor is betért ide. A hortobágyi csárdák közül itt a legjobb a konyha, bár az árak nem alacsonyak. A csárda büszkén hirdeti, hogy ételeit a nemzeti parkból származó mangalicából, szürke marhából, rackajuhból és bivalyból készíti, és azok mind biominősítésűek. Cím: Hortobágy, Petőfi tér, Tel.: 52/589-339 Bő gatyába öltözött csikósok bemutatkozása A több száz éves múltra visszatekintő gyi csárda I I I I I