Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-04 / 101. szám

Dixielandfesztivál így is, úgy is. Csongrády Béla (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Már a múlt hét el­ső napján megnyitotta kapuit a második alkalommal megrende­zett ifjúsági jazztábor, szerdán este pedig a Pribojszki Mátyás Band mutatta be műsorát a Ko­hász Művelődési Központban. A „hivatás”,megnyitóra - nyi­tányra - azonban csütörtök este a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színházter­mében került sor. Köszöntőt Tóth Csaba mondott, aki az 1984 - az­az a kezdetek - óta tölti be a fesz­tiváligazgatói tisztet. Kiemelte, hogy az idei „Tarjáni Tavaszira is igyekeztek sokféle igényt ki­elégítő, de színvonalas koncert­sorozatot összeállítani, s felhívta a figyelmet néhány zenei külön­legességre, úgymond „csemegé­re”. Ezek egyike a Budapest Bár fellépése, amelyre éppen a meg­nyitóbeszédet követően került sor. A Farkas Róbert - aki nem mellesleg a hegedű mellett gitá­ron is játszik - vezette zenekar­ban Farkas Mihály a cimbalmot, Farkas Richárd a bőgőt, Ökrös Károly pedig a zongorát és a har­monikát szólaltatja meg bravú­rosan. A dobnál ezúttal „beugró­ként” Torna Gábor „Frenk” fog­lalt helyet, de az extravagáns fi­atalember énekesként is bizo­nyított, különösen a Németh Jucival való duettje volt emléke­zetes. Remek produkciót nyúj­tottak a további énekesek - Bohumi Dóra, Keleti András és Mező Misi - is a megújított kávé­házi dalok, kuplék, táncdalok, filmslágerek, egyéb örökzöldek egyedi stílusú, hangszerelésű, cigányzenei hátterű előadásával. A Budapest Bár ismét igazolta jó hírét, megszolgálta a szereplése iránti nagy érdeklődést. Péntek délután és este a fesz­tivál első szabadtéri programján Andó Ákos műsorvezető hiába igyekezett jobb belátásra bírni az égieket, a „Jazzmajális” - beveze­tőként a Salgótarjáni Majorette Csoporttal - esős, hűvös időben zajlott. Bizonyára többen és jobb hangulatban nézték, hallgatták volna, hogy mit tanult, hogyan fejlődött az elmúlt öt nap során a II. ifjúsági jazztábor tizennégy te­hetséges salgótarjáni és környék­beli résztvevője Gyárfás István gi­tárművész és Winand Gábor jazz­­énekes vezetésével. A fiatal mu­zsikusok által a Fő téren ez alka­lommal bemutatott repertoár különböző, kisebb formációkra épült. Értelemszerűen a 7. Tarjáni Tavaszi Borfesztiválnak sem kedveztek az esőfelhők és az alacsony a hőfokok, a borlova­gok azonban így is felvonultak Telek András vezetésével. A Tarjáni Borház alapítója kifejtet­te néhány gondolatát is, csakúgy mint a szekszárdi Dúzsi Tamás, aki az idén Párizsban „Görög szó” nevű borával elnyerte „A világ legjobb vörös bora” címet. A bor­felismerő verseny résztvevői fe­kete poharakban kapták az italo­kat, hogy még nehezebb legyen a dolguk. A sátraknál azonban nem volt titkolózás, a vállalkozó kedvűek több mint ötven féle borból választhattak, a főszerep­lő a „rozé” volt, amelyből mint­egy féltucatnyi színesítette - szó szerint - a kínálatot. Ahhoz, job­ban csússzanak a jóféle itókák, a nógrádi műhelyekben készült re­mek sajtokat és helyben sütött, ízesített kazári laskát is lehetett eszegetni. A pénteki nap króni­kájához a Group „N” Swing és szólistája, Mihályi Réka hangula­tos műsora és Pál Dénes - a töb­bek között a televíziós dalválasz­tókból ismert énekes - fellépése is hozzátartozott. Szombaton - bár az időjárás továbbra sem kedvezett - Marching Jazz Band a menet-, il­letve térzenét Zagyvapálfalván, a Beszterce-lakótelepen és a bel­városban is megtartotta. A trom­bitás Papa Fleigh-t (azaz Forgács Lászlót) és társait a szabadtéri színpadon a „Visegrádi gála” el­nevezésű programrész követte. Magyarországot a Gyárfás Trió és Winand Gábor énekes képvi­selte. A jazztábor tanárai azt bi­zonyították, hogy az elmúlt na­pokban hozzáértő kezekben pal­­lérozódtak a nógrádi tehetségek. Ugyancsak trió formációban sze­repelt a cseh Libor Smoldas..., amely után a látványos unifor­misban vidámkodó szlovák csa­pat, a Funny Fellows következett, majd a lengyel Boogie Boys fer­­getege show-ja zárta az estét. A színházteremben azonban ek­kor kezdett felforrósodni a han­gulat a Benkó Dixieland Band gálaműsorával. Annál is inkább, mert az 57 éves együttes - amelynek életkora párját ritkít­ja nemcsak hazánkban - név­adója, vezetője Benkó Sándor az idén tölti be 75. életévét. Ebből az alkalomból köszöntötte a kla­rinét mesterét Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója, Dániel Zoltán alpolgármester pedig „Salgótarjánért-emlékérmet” adott át a dixielandfesztiválon rendszeresen fellépő művész­nek. Ennek ellenére önálló kon­certet most adtak először s élve a lehetőséggel sokszínű, több új számot, feldolgozást is bemutat­tak a műfaj évszázados történe­téből. Arra törekedtek, hogy minden hangszer illetve meg­­szólaltatója kapjon központi, az­az szóló szerepet is. A zenekar személyi összetétele az utóbbi években sokat változott, fiatalo­dott. Jelenleg a zongoránál Pin­tér Péter ül, a nagybőgős Csikós Miklós, a dobos Kovacsevics Gá­bor, a bendzsós Gáspár Pál, a trombitás Szalóky Béla játszik. A törzsgárdát a „főnökön” kí­vül Nagy Iván harsonás­ képvi­seli. Ezúttal is - mint 42 éve oly sokszor - fellépett velük Berki Tamás jazzénekes is, aki sokadszor töltötte be a műsor­vezetői tisztet is. A vasárnapi program délelőtt - hagyományosan - az Acélgyá­ri úti Szent József templomban gospelkoncerttel kezdődött, ez­úttal az anyák napja tiszteletére is. Az viszont változás jelentett, hogy a „Spirits of Voices from Salgótarján” keretei között érte­lemszerűen helyi együttesek - jelesül a Baárné Dicse Zsuzsan­na vezényelte pedagóguskórus illetve a Radnai Zsuzsa vezette Cantabile kamarakórus külön és együtt­­ adtak elő vallásos éne­keket, spirituálékat, musical­részleteket, filmdalokat az ihle­tett helyszín hangulatához is il­lő műsort. Ugyancsak helybeli produkciók, értékek fémjelezték a tegnap délutáni szabadtéri gá­lát az évszakhoz méltóbb idő­ben. A Milfunktion zenekart kö­vetően lépett a színpadra az új­ra összeállt legendás Front Band a velük indult Alapi Istvánnal, az Edda gitárosával és már-már salgótarjáninak számító Berki Tamással. Az úgynevezett kísérő progra­mok sorában látható a művelő­dési központ „Előtér Galériá”­­jában P. Tóth László fotóiból vá­logatott kiállítás: a hangulatos életképek, kifejező zenészport­rék a fesztivál elmúlt harminc évének történetéből adtak ízelí­tőt. Ehhez mostantól már hozzá­­adód(hat)nak immár a 31. feszti­vált megörökítő felvételek is... let­t­­ A II. Ifjúsági Jazztábor résztvevői is bemu­tatták tudásukat a szabadtéri programban V V y

Next