Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-10 / 134. szám
Művészet a Felvidéken Fülek: A Füleki Városi Művelődési Központ erre a hétvégére két művészeti csoportjának rendezvényét is kínálja: szombaton hangversennyel, vasárnap színházi előadással várják az érdeklődőket A kóruszene kedvelőinek örömére a Melódia Női Kar és a művelődési központ szervezésében június 11-én, 18 órai kezdettel nyolcadik alkalommal rendezik meg a „Nemzetközi melódiák szárnyain” elnevezésű hangversenyt a füleki római katolikus templomban. Az idei koncerten a szólisták a terényi Burovincz Laura (cselló), a Füleki Művészeti Alapiskola tanára, Balog Tamás (zongora) és a salgótarjáni Divertimento vonósnégyes mellett az alábbi kórusok mutatkoznak be: a Voces Énekegyüttes Kassáról, az Egressy Béni Vegyes Kar Szepsiből, az Újpesti Civil Kórus Budapestről és a Füleki Városi Művelődési Központ csoportjaként működő Melódia Női Kar. A színház szerelmeseire másnap, június 12-én, 18 órai kezdettel vár a művelődési központ színjátszó csoportjának előadása. A Zsákszínház A pulóveres lány című kamara előadása a premier és a ragyolci előadás után immár harmadszor tér vissza Fülekre. A következő héten a színjátszók a szlovákiai magyar amatőr színházak seregszemléjén mutatkoznak be Komáromban. A darabot a Jókai Napok programjában csütörtökön, június 16-án találják meg, 21 órai kezdéssel. A Füleki Városi Művelődési Központban 2016 januárjától 7 művészeti csoport működik, amelyek között találunk aranysávos minősítésű énekkarokat, országos seregszemlék díjazott színházát és többszörös szlovákiai győztes néptánccsoportokat Lopás miatt körözték Salgótarján. A városi rendőrkapitányság járőrei pár napja, az éjszakai órákban, a megyeszékhely belvárosában igazoltattak egy férfit, akiről rövid időn belül kiderült, hogy ellene a Salgótarjáni Járásbíróság lopás bűncselekmény elkövetése miatt elfogató parancsot bocsátott ki. A rendőrök elfogták, előállították és őrizetbe vették a 20 éves helyi lakost Ebből az alkalomból nyitottak időszaki kiállítást a Nógrád Megyei Levéltár épületében fizetőeszközünk történetéről. Kéri István Salgótarján: Gusztiné Dr. Toronyi Judit, a levéltár igazgatója elmondta: a kiállítás megvalósítása már nem az első példa a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Nógrád Megyei Szervezete közötti együttműködésre. Az intézményvezető Lopatovszki Csabának, az egyesület titkárának és Juhász László egyesületi tagnak köszönte meg a kiállítás életre hívását, amelyhez Sebestyén Kálmán igazgató-helyettes és Lőrinc Melinda nyújtottak segítséget - ők a Nógrád Megyei Levéltár anyagából tárták fel a forinthoz kapcsolódó iratokat. Az igazgató személyes, családi példával emlékezett meg a forint hetven évvel ezelőtti bevezetéséről. - Amikor szüleim a házukat építették a '40-es évek végén, a kőművest már forintban kellett volna kifizetni. Édesapám mesélte, hogy akkor a kőműves azt mondta, hogy forintba neki ne fizessék ki a munkadíját, mert úgysem lesz ez a fizetőeszköz hosszú életű... Úgyhogy inkább várjanak még a munka kifizetésével, és majd ha stabilizálódik az a pénznem, amelynek valóban értéke lesz, majd azt a fizetőeszközt szeretné kézhez venni. A kőműves tévedett, hiszen immáron hetven éve a forintot használjuk - mondta az igazgató. Hetvenéves, de honnan nézzük? Lopatovszki Csaba a kiállítást bemutató előadásában elmondta: az, hogy hetvenéves a forint, nem teljesen igaz. A forintot ugyanis már korábban „kitalálták”, már a középkor leghíresebb arany érméi közé tartozott a forint, a magyar forint őse. Az első európai uralkodó Károly Róbert volt, aki bevezette az aranyforintot, amelyet Körmöcbányán vertek. Ez volt a körmöci bukát, amely egy rendkívül jó európai pénz volt a maga 23 karátjával és 986 ezrelékes finomságával. 3,55 grammjából 3,53 gramm volt a színtiszta arany. 1750-1892 között az ezüst forintosok is divatban voltak a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia korában. De még egy forintról meg kell emlékeznünk: 1848-49 idején Kossuth Lajos veretett aranyforintot, vagy aranydukátot, köztük a Kossuth-bankókat, amelyeket a mai napig nagy tisztelet övez az éremgyűjtők körében. 1892 után a koronafillér, majd 1926-tól a pengő követte - tette hozzá a szakértő. Hiperinfláció hívta életre - A második világháborút követően Magyarország világhírűvé vált az itt bekövetkezett hiperinflációval. Gyors elértéktelenedés jellemezte a pengőt: 1946-ban összesen négy kvintillió pengő volt forgalomban. A kibocsátott bankjegyek mennyisége 1945 során a hatvankétszeresére nőtt. Ekkor készült el a világ mindmáig legmagasabb címletű bankjegye, amely bár nem került forgalomba, de nagy népszerűségnek örvendett a gyűjtők körében: ez volt az egymilliárd billió pengő - az egyes után huszonegy nullát kell írnunk... 1939-től kezdődően 1945 végére 471-szeresére emelkedtek a létfenntartás költségei. Egy kilogramm kenyér 1945 augusztusában 6 pengő volt, októberben 27, novemberben 80, decemberben 310,1946 januárjában 700, májusában 8000, júniusban 5850000 pengő. Az infláció megfékezésére tett intézkedések - például az úgynevezett bankjegydézsma, vagy az adópengő bevezetése - sikertelenek voltak - sorolta a forint bevezetésének előzményeit Lopatovszki Csaba. Mindezek után döntött úgy a kormányzat, hogy valamit tenni kell, a stabilizációt az új pénz bevezetésével kívánták megoldani. Az új pénzzel kapcsolatban némi névvita is volt: szóba került a tallér és a máriás is, de végül forint lett az elnevezés. Elsőként elhelyezték értékét a környezetünkben lévő más pénzekhez, valamint a hazai gazdasági helyzethez képest. Ez azt jelentette, hogy 1 forint 0,075 gramm aranyat ért, ezzel volt egyenlő. Másképpen: 13210 forintot kellett adni egy kilogramm aranyért, 200 000 000 adópengőért 1 forintot ideiglenesen. Emiatt a tízmilliós és a százmilliós adópengő maradt fenn igazából, ezeket használták legjobban, mivel az ennél alacsonyabb címleteknek lényegében nem volt értéke. A forint a kibocsátásakor még arany alapú pénz volt. Mindez nem történhetett volna meg, ha az amerikai hadsereg nem adja vissza a Magyar Nemzeti Banknak azt a 28,8 tonna aranyat, amelyet a németek elhurcoltak Magyarországról. 1946 augusztusában ezt visszakaptuk, így alapozták meg vele a forintot - tudta meg a hallhatóság a kiállítást bemutató előadásból. Két fillérestől a húszezer forintosig - 2, 10 és 20 fillér, 1,2 és 5 forint készült a legelső sorozatban. Az első filléresek rézből, az 1 és 2 forintosok alumíniumból, a kakukktojás, a „Kossuth-ötforintos” pedig ezüstpénz volt. Ezt követően 45 éven keresztül forgalmi pénzt nem vertek Magyarországon ezüstből, csak emlékpénzeket. 45 év után a 200 forintos volt a következő példa erre. 1948-ban megjelentek az 5 és 50 filléresek alumíniumból. A fillérek később alumíniumból készültek, az ötforintos érmék pedig szépen lassan eltűntek. Van erre egy szakszó: tezaurálás. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagy szeretettel gyűjtik be a nemesfémből készült anyagokat, így a pénzeket is. Otthon volt a sufni fiókjában - még a mai napig is nagyon sok „Kossuth-ötforintost” lehet emiatt fellelni. Arra gondoltak az emberek, hogy ha nem sokáig tart a forint, akkor legalább az ezüstöt el lehet majd adni, így tehát kikoptak az ötforintosok a forgalomból, pótlására 1967-ben hozták forgalomba az új, nagyobb alakú, már nem ezüstérmét. 1971-ben bevezették a 10, majd 1982-ben a 20 forintost, melyek először a bankjegyekkel párhuzamosan működtek. A rendszerváltás után megszűnt a fillér forgalma: utoljára az 50 fillérest vonták ki 1999-ben. 1992- ben megjelent az első fém 100 forintos, és megjelent a már említett az ezüst 200 forintos. 1996-ban jelent meg az első bicolor - két fémből, két színnel készült - százforintos. 2008-ban kivonták az 1 és 2 forintosokat, bevezették a kerekítést - foglalta össze a forint történelmét Lopatovszki Csaba. A szakértő elmondta azt is, hogy a bankjegyeket tekintve a hiperinflációnál finn és francia importból sikerült papírt és festéket beszerezni, mivel a pengő nyomása során egyszerűen minden alapanyagból kifogyott az ország. Különösen piros festék nem volt fellelhető, állítólag ezért lett az első száz forintos kék színű. Nagyon gyenge papír érkezett azonban, ezért nem sokáig maradtak meg az első, 1946-os 10 és 100 forintos bankjegyek. Már 1947-ben új bankjegyeket nyomtak küllemüket és a nyomdatechnikát tekintve is. A 10,20 és 100 forintos a leghosszabb ideig forgalomban lévő címletek voltak. 1953-ban adtak ki először 50 forintost, 1970-ben legmagasabb címletként kiadták az 500 forintost, majd a rendszerváltással egyidejűleg megjelent az 5000 forintos. Ez már előrevetítette, hogy lesz ettől még nagyobb is, a címletek emelkedtek, eltűntek a 10, 20,50,100 forintos bankjegyek, majd az évezred végére megújult a teljes bankjegysorozat. Érdekesség - tette még hozzá Lopatovszki Csaba hogy az 1946-47-es forintkiadások megtervezése nógrádi vonatkozással is bír. Horváth Endre, balassagyarmati rézmetsző grafikus volt ugyanis a tervezője ezeknek a pénzeknek és a mostani tervezők is szinte mind az ő tanítványai voltak. Az időszaki kiállítás tárlóiban forgalmi fémpénzek, forgalmi sorok, a korszak papírpénzei és bankjegyei, valamint érdekességek láthatóak a forint pénzrendszer világából. Kiállítottak a témához kapcsolódó brosúrákat, kiadványokat, emlék- és hibás pénzeket, próbavereteket, de az úgynevezett bankjegy brikett is megtekinthető. Az időszaki kiállítás tárlóiban forgalmi fémpénzek, forgalmi sorok, a korszak papírpénzei és bankjegyei, valamint érdekességek láthatóak a forint pénzrendszer világából. Kiállítottak a témához kapcsolódó brosúrákat, kiadványokat, emlék- és hibás pénzeket, próbavereteket, de az úgynevezett bankjegy brikett is megtekinthető. Az időszaki kiállítás egészen ősz elejéig tekinthető meg. Gusztiné Dr. Toronyi Judit, a levéltár intézményvezetője elmondta: hamarosan egy, a témában tartandó előadás is kapcsolódik majd az időszaki kiállításhoz. Hetvenéves a forint Gusztiné Dr. Toronyi Judit és Lopatovszki Csaba a megnyitón HIRDETÉS Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9% • Maximális összeg: 10 millió Ft - Maximális futamidő: 10 év - Türelmi idő: max. 17 hónap - 0 ° C-os önerősei, előfinanszírozás mellett - Kezdő vállalkozásoknak is Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján. Mártírok ót 1. Mikrobild menedzser: Kocsis Ágnes 20/3313-22# E-mail: mikrobild.ínmrva.hu ItAtOW 4 Jubileumi osztálytalálkozó Karancskeszi: jubileumi, hatvanéves osztálytalálkozójukat tartották meg a napokban a karancskeszi általános iskola egykori diákjai. A találkozó az intézményben kezdődött, majd a résztvevők kimentek a temetőbe, ahol a „nagy keresztfánál” mécseseket gyújtottak az elhunyt osztálytársak és tanárok emlékére. Az ünneplés a művelődési házban folytatódott egy korai vacsorával. A két-három órás beszélgetés közben feltörtek az emlékek, amelyekből összeállt egy színes közös múlt. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben nem várnak tíz évig, öt esztendő múlva újra találkoznak. A jubileumi találkozó résztvevői: tizenhárom egykori tanuló és hozzátartozóik