Nógrád Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-08 / 82. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP H­ol volt, hol nem volt... Gyermekként soha nem gondol­tam volna, hogy valaha majd kampányolni kell azért, hogy a kis lurkók olvassanak vagy éppen a szülők me­séljenek nekik. Megvan ennek a maga oka. Emlékszem, hogy amikor a nagymamámnál nyaraltunk az unokatestvéreimmel, elalvás előtt mindig olvasott nekünk mesét. Személyes kedvencem A kis gömböc volt, őszintén szólva nem tudom megmondani, hogy miért, de a mai napig szeretem. Aztán eszembe jut a szo­kásos óvodai napközbeni alvás, amikor szintén nem hajthat­tuk álomra úgy a fejünket, hogy azt megelőzően ne hallgat­tunk volna meg legalább egy, Szorosabbra fűzhe­ti a köteléket szülő és gyermeke közt tanulsággal bíró mesét. Szá­momra érthetetlen, hogy a mai szülők inkább a tévé elé ültetik le gyermekeiket vagy valamilyen­­ okoseszközt ad­nak a kezükbe. Kíváncsi len­nék, hogy vajon mennyien tudják, milyen fontos az, hogy me­séljünk a gyerekeknek? Alighanem elég kevesen, ha már kü­lönféle szervezeteknek kampányolni kell ezért. Pedig több ta­nulmány is kimutatta a mese jótékony hatását. Amellett, hogy fejleszti a szókincset, a képzelőerőt és az érzelmi intelligenci­át, továbbá erősödik tőle a szülő-gyermek kapcsolat is. Nem feltétlenül kell könyvből olvasni, ha a szülő egy kicsit kreatí­vabb egy saját mesét vagy történetet is átadhat a gyermeknek, ami - akárcsak egy-egy kedves közös emlék - talán még szo­rosabbra fűzheti a köztük lévő köteléket. Szóval, ne féljünk mesélni a csöppségeknek! Torkon ragadták az idős asszonyt Csoportosan elköve­tett rablás miatt emelt vádat három Nógrád megyei férfi­val szemben a Balassagyar­mati Járási Ügyészség, akik egy 74 éves asszonyt fosztot­tak ki az otthonában még ta­valy májusban. A vád szerint az elkövetők előre megfontolt szándékkal mentek Hugyagra, hogy ott a korábban kiszemelt házba be­törjenek és értékeket tulajdo­nítsanak el. Dr. Bóna Gyula főügyész el­mondta: lámpaoltás után az egyik férfi levágta a láncot a kapuról, majd társával együtt bement az udvarra, s a ház aj­taját benyomva mindketten behatoltak az épületbe. Har­madik társuk kint maradt és figyelt.­­ Az egyik vádlott megra­gadta az ágyban fekvő - épp­hogy elalvó - idős nő nyakát, befogta a száját, és először egy párnát, majd egy plédet szorí­tott a fejére. A sértett sem fel­kelni, sem pedig segítségért kiáltani nem tudott. Ezalatt a másik férfi értékek után ku­tatott a lakásban. Az elköve­tők végül magukhoz vették a megtalált készpénzt, ék­szereket és egy mobiltelefont, majd futva távoztak a hely­színről. A szépkorúnak közel 500 ezer forintos kárt okoz­tak, ami nem térült meg - is­mertette a főügyész. Közel félmillió forint értéket vittek el a 74 éves nő otthonából Dr. Bóna Gyula hozzátet­te: a Balassagyarmati Járási Ügyészség mindhárom vád­lottra végrehajtandó szabad­ságvesztés kiszabását és köz­ügyek gyakorlástól való eltil­tást kért vádiratában. Emel­lett kifizettetnék velük a sér­tettnek okozott kárt és a több mint ötmillió forint bűnügyi költséget is. Az ügyben két férfi már letartóztatásban várja a tárgyalást. P. K. Kerámiacsempéken elevenedik meg a legenda Karancs Szálló: ma is él a dicső múlt Asztronauta is járt vala­ha a ma már csak belvárosi „szellemkastélyként” létező Karancs Szállóban. Egy cso­port fiatal úgy döntött, meg­mutatja, hogy Salgótarján egyik jelképének története korántsem halott múlt, sőt: arra jövőt is lehetne építeni. Veres Edina edina.veres@nool.hu SALGÓTARJÁN A megyeszék­hely Fő terén áll - immár las­san húsz éve üresen - egy in­gatlan, amely egykor egy vi­rágzó ipari város szimbóluma volt. Ez az épület nem más, mint a Jánossy György épí­tész nevéhez köthető, Salgó­tarján egyik szimbólumának is tekinthető, 1964-ben meg­nyitott Karancs Szálló, amely­ben - szürke külseje ellenére - annak idején színes progra­mok és terek várták az odaér­kezőket. Utóbbiak közül talán a leg­ismertebb Csohány Kálmán grafikusművész tizennyolc négyzetméteres, több száz szí­nes kerámialapból álló Éne­kek Éneke című kompozíci­ója, ami a szálloda bárjának falát borította régen. Az épü­letet 2006-ban átalakították, emiatt a műalkotást el kellett távolítani, azonban a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány tagjai összefogásá­nak hála az épen megmaradt kerámialapokat elszállították, így azok a pásztói Mikszáth Kálmán Líceum aulájában mind a mai napig megtekint­hetők és inspirációként szol­gálhatnak a fiatalok számára, így például a Kísérletvá­ros nevű csoportot alkotó di­ákoknak, akik időt nem saj­nálva vetették bele magukat a szálloda múltját őrző doku­mentumokba. Erőfeszítésük nem volt hiábavaló, hiszen a kutatás közben számos érde­kes történetre leltek. Ezeket a Csohány-fal mintájára ke­rámiacsempéken örökítették meg, és a hétvégén nyílt be­lőlük installáció Salgótarján­ban, a Dornyay Béla Múzeum bejáratánál. Erdei Krisztina fotóművész, a csoport művésztanára el­mondta: az emlékezetkutatás napjainkban egyre fontosabb téma és a művészek számára is egyre érdekesebb terep. - Azért a Karancs Szál­lót választottuk a projektünk központi témájaként, mert ez az épület itt van a város köz­pontjában, épp a szemünk előtt. Mindenki kötődik hozzá és mindenkiben kérdéseket vet fel: mi folyik a jelenben? Hogyan tud a város jövőjéhez kapcsolódni? A kiállítás ötle­te folyamatosan körvonalazó­dott bennünk. A kutatások so­rán találtunk rá Csohány Kál­mán kerámiafalára is, majd elkezdtük megismerni a törté­netét. A presszó a maga nemé­ben is egy fontos helyszín volt, ahol a helyiek és a messziről érkezők találkozhattak. Ott volt a kerámiafal, ami egyfaj­ta emlékezet beemelése az ak­kori jelenbe, és azt gondoltuk, hogy a mi jelenünket is sze­retnénk valahogy megörökíte­ni hasonló formában - mond­ta Erdei Krisztina. A fővárosban élő fotómű­vész elmondta: a híres kerá­miafal újratervezésével azt szeretnék bemutatni, hogyan is kapcsolódunk mi ahhoz a múlthoz. Fontos, hogy lássuk, a Karancs Szálló és öröksége nem csupán egy halott múlt, érdemes lenne valamilyen funkcióval felruházni a jövő­ben. Ennek akár az első lépé­se lehet az, hogy felelevenít­jük a szálló és a kerámiafal fontosságát. Az installáció számos kü­lönlegességet elárul a Ka­rancs Szálló történetéről. Például arról, hogy egy év­ben százharmincezer eszp­resszót fogyasztottak a ven­dégek a bárban, vagy arról, hogy az 1964. április 4-i meg­nyitó után egy hónappal itt szállt meg az első női űrhajós - Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova­­ férje, a szintén űrutazó Andrijan Nyikolajev. - Az egyik legizgalma­sabb történetnek Andrijan Nyikolajev Salgótarjánba ér­kezését tartom. Egy régi új­ságcikk beszámolt róla, hogy egy díszebéden a megyei párt­­bizottság első titkára ajándé­kokat nyújtott át neki. Ezek között egy hollókői népviselet­be öltöztetett baba is volt. Úgy gondolom, hogy ezt inkább Tyereskovának szánták, ami mindössze azért volt érdekes számomra, mert abban az idő­ben nagy szó volt, hogy a fe­leség híresebbé vált űrhajós­ként, mint a férje, aki szintén kiváló asztronauta volt - tet­te hozzá nevetve Erdei Krisz­tina. Jövőkép a „szellemkastély” előtt. Van remény: nem merülnek fele­désbe a város egyik szimbólumának tradíciói Fotó: Hegedűs Márk Középiskolásoka A DemoLAB egy 2018-ban in­dult innovatív művészeti-peda­gógiai kezdeményezés, amely keretén belül másfél évvel ez­előtt létrejött a salgótarjá­ni Kísérletváros csoport. Erdei Krisztina elmondta: a külön­böző munkák kivitelezésében nagyjából húsz diák vesz részt. A DemoLAB kezdeményezésé­nek különlegessége, hogy a ta­nár, vagy művész a középisko­lás diákok csoportjával szoro­san együttműködik, tehát nem a „pedagógus” vezeti a diáko­ kísérletvárosban­ kát egy feladat adott megoldá­sa felé, hiszen a diákok véle­ménye éppolyan fontos. A pro­jektek általában egy beszélge­téssel kezdődnek, ahol a taná­rok egyeztetnek a fiatalokkal arról, mit tartanak érdekesnek a környezetükben. Erdei Kriszti­na kifejtette továbbá, hogy egy ilyen beszélgetés eredménye­ként készült el tavaly nyáron a csoport Karancs Szállóval kap­csolatos kiadványa, majd a na­pokban bemutatott kerámia­­csempékből álló installáció. Tizenegy város diákjai versengtek a nógrádi megyeszékhelyen Oláh Gergővel hangolódtak SALGÓTARJÁN Az Arany János Kollégiumi Programok orszá­gos művészeti fesztiváljának idén a nógrádi megyeszék­hely adott otthont. A hétvé­gén zárult többnapos rendez­vényen immár tizenharmadik éve mutathatják meg a hátrá­nyos és a halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyermekek te­hetségüket. Hazánk tizenegy városából érkeztek fiatalok a Salgótar­jáni Szakképzési Centrum (SSZC) Borbély Lajos Szak­gimnáziuma, Szakközépisko­lája és Kollégiuma Kissom­­lyó úti intézményegységébe. Gembiczki Ferenc, az SSzC kancellárja elmondta: a fesz­tiválon - amelynek kezdete előtt a Nógrád megyei szár­mazású popsztár, Oláh Ger­gő énekelt a diákoknak - ös­­­szemérhették tudásukat azok a fiatalok, akik kiemelkedően teljesítenek például versben, prózában, énekben, zenében vagy táncban. A rendezvény a csapatok összekovácsolását, a tapasztalatok szerzését, egy­más megismerését és a bará­ti kapcsolatok ápolását is célul tűzte ki. Minderre remek al­kalmat kínálnak a különböző fakultatív programok, kirán­dulások, kiállítások és kön­­­nyűzenei programok. V. E. A popsztár megalapozta a fesztivál hangulatát Fotó: H. M. 2019. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Látogasson el hírportálunkra! NOOL.hu írástudás kellene a szavazati joghoz BALASSAGYARMAT Két témában hívott össze sajtótájékoztatót, majd ezt követően tartott la­kossági fórumot a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei szervezete. Balassagyarmaton, a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban Dócs Dávid or­szágos alelnök ecsetelte, mi­ért tartják fontosnak, hogy magyar szakemberek bevoná­sával létesítsenek korrupció­­ellenes ügyészséget. Kitért ar­ra, hogy az ilyen jellegű vis­­­szaéléseket nem az Európai Unió szintjén kell kezelni, ha­nem házon belül számon kér­ni a bűnösöket. Apáti István országgyűlési képviselő pedig kifejtette, leg­alább írni és olvasni tudáshoz kötnék az állampolgárok sza­vazati jogát. Ha egy gépjármű­­vezetői vizsgához kötelező az általános iskola nyolc osztá­lyának elvégzése, akkor egy olyan fontos területen, mint a parlamenti, vagy az önkor­mányzati választások, ame­lyek négy-öt évre szabják ki az utat, ugyancsak elenged­hetetlen egy hasonló korlát elrendelése, de csak az 1940 után születetteknél, hiszen az idősebbek esetleg önhibáju­kon kívül nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel. H. H.

Next