Nógrádi Bányász, 1953 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1953-07-14 / 28. szám
NÓGRÁDI BÁNYÁSZ Dolgozzon mindenki becsületesen Tiribesen, növekedni fog a frontbrigád termelése „103 százalék a vállalat havi átlagszázaléka“ ■— mondogatják többen a Tiribesi Vállalatnál. Szép eredmény. S arra a kérdésre, hogy a Tiribesiüzem hogy áll terve teljesítésével, ezt a választ kaptuk.„83 százalék.“ Kevés javulás tapasztalható az üzemnél. Még mindig vannak hibáik, melyek gátolják az üzem tervének teljesítését. A frontfejtés a bányák lelke. Tibibesben ezt nem lehet mondani, mert látogatásunk alkalmával — július 7-ig — a front átlagteljesítménye csak85 százalék. A hibákat Bulyáki Dániel és Csemer Tibor csillések így vetik föl: „Csupán egy fél műszak kellene ahhoz, hogy rádiót fektessünk a kaparó szalag alá, mellyel kiküszöbölhetnénk, hogy minden egyes csille megtöltésénél megállítjuk a kaparószalagot s ezzel minden csillénél két-három perces termeléskiesést jelent.“ A IV-es sikló hetedik halasztóján lévő frontbrigád egyik tagja , Salamon Bálintvájár ezt mondja: „Egy csavar is okozhat több órás kiesést Volt példa a múlt hónap elején, amikor ennek hiánya végett két hétig dróttal kötöztük össze a rászó csúzda teknőkét és úgy termeltünk.“ Többen fölvetik a fa és üres csille hiányokat is. Jogos és helyes javaslatok ezek, melyeket sürgősen meg kell oldani. De mi a hibák okozóját, a termelés lassúságát nemcsak ebben látjuk. Bács Gáspár vájár, a frontbrigád vezetője, mint jó dolgozó megérdemli a legnagyobb dicséretet. Ezt lehet mondani még a front egynéhány dolgozójáról — azonban nem lehet mondani többségükről. Bács elvtársat ottlétünk alkalmaival is csak egy szempont érdekelte: minél előbb leépíteni a csardát, hogy megindulhasson a termelés. Egykét dolgozó ugyanez idő alatt a kb. 60 méteres fejtésben hordozták a kalitkázáshoz szükséges famennyiséget. Mit csinált a front többi dolgozója? Látták ugyan, hogy menynyire szükséges a csurdateknő gyors beépítése — üres csille is volt bőven — és mégis a legnagyobb lelki nyugalommal közel egy óra hosszáig fogyasztották reggelijüket. Beszélgetés közben arról panaszkodnak a fronton dolgozók közül többen, hogy keveset keresnek. Ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy aki mennyit ad a társadalomnak, annyit kap a társadalomtól. Ezt legjobban az egyéni bérezés bizonyítaná. Ez lenne az igazságos bérezés s ennek bevezetése lenne igazságos a Tiribesi frontbrigádnál is, mert így a munka szervezetlensége gátolja a brigádot abban, hogy tervét nem tudja teljesíteni Két-három dolgozó társuk munkáját hatan-heten nézik s a bérezésnél ők is olyan jogot követelnek és kapnak is, mint a lelkiismeretes dolgozók, akik 8 órai munkaidejüket becsületesen és lelkiismeretesen végzik, így azt tartják, „majd dolgozik helyettem a másik“, vagy azt, „minek termeljek többet, a keresetem nekem is annyi, mint a csapat többi tagjainak.“ És épp ez a helytelenség okozza a frontbrigádnál a terv nemteljesítést. A front munkálatai igen szépek. Igaz, két régi vágat húzódik a 60 méteres frontszakaszon. Azonban ez semmiesetre nem lehet akadály, mert a szénfal majdhogynem magátólomlik. A front becsületes és lelkes dolgozói az ilyen helyeken kérjék az egyéni bérezés bevezetését. Példa van előttük — a kisterenyei Krutyina-frontbrigád — kiknek az egyéni bérezés bevezetése óta állandóan emelkedik a termelésük és keresetük is. A műszaki vezetők a csapatok s dolgozók kérelmét hallgassák meg és valósítsák meg. Csak ezen keresztül terned el és terjedhet el szénmedencénk számos bányájaiban az igazságos bérrendszer — ki mennyit ad a társadalomnak, annyit kap ő maga is. Ezen keresztül jelentősen emelkedni fog nemcsak a frontbrigádok, csapatok, hanem az üzemek teljesítménye is. Ez szükséges új gazdasági politikánk megvalósításaihoz, mely lerögzíti: „A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban . Ezt tartsák szem előtt a Tibibesi vezetők és dolgozók és ezt tartsák szem előtt a szénmedencénk többi dolgozói is. Nincs javulás a minőségi termelésben Kisterenyén Új gazdasági politikánk megvalósításához bányászainknak nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi tervek maradéktalan végrehajtásával is hozzá kell járulni. Ha mi több és jobb ruhát, több és jobb cipőt, több és jobb élelmet akarunk kapni, föltétlen szükséges, hogy a mi bányászaink is nemcsak több, hanem minőségileg jobb szenet is adjanak hazánknak. Az utóbbi idők folyamán némileges javulás tapasztalható e téren több üzemnél. Nem mondható ez el a Kisterenyei Vállalatról. A vállalatnál ahelyett, hogy javult volna a szén minősége, egyre inkább romlott. Fényesen bizonyítják ezt a július havi mérlegelési eredmények is, ahol például Pokrivács János 22-én kiválasztott csilléjében 206 kilogramm, a 23-án kiválasztott csilléjében pedig 234 kilogramm pala volt. Az Újlaki üzem 608-as csapatának 30-án kiválasztott csilléjében 250, vagy ami még ettől is elrettentőbb, a csigakúti üzemben 27-én kiválasztott I-es csapat csilléjében 290 kilogramm, a 22-én kiválasztott 150-es csapat — melynek vezetője Ruzsinszki István vájár — csilléjéből pedig 352 kilogramm követ válogattak ki a palaválogatók, így lehetne tovább sorolni a palás csilléket a pócsházi, a Teke- és Vizslás II. üzemeiből kiszállított csillékből is. Nem sokat változott a helyzet a július 1—3-ig terjedő időszakban sem: például Benkő László csapatának — a Tordas-üzemből 11-én kiválasztott csilléjében 180 kilogramm, vagy a harmadikán kiválasztott Kincses Sándor csapatának a csilléjében 328 kilogramm palát válogattak ki. Ezenkívül nagyon sok olyan csillével találkoztunk, melyben a palatartalom 100 és 200 kilogramm között található. Jogosan vethetik fel dolgozóink azt a kérdést, kicsi a szén és mit csináljunk, ha a szénréteg között pala-ágyazások vannak. Szénbányából szenet, kőbányából követ lehet termelni. Mi a nehézségeket elismerjük, de dolgozóinknak is el kell ismerniük, jobb minőségű ruhát, cipőt és egyéb közszükségleti cikkeket csak akkor várhatnak el a többi ipari dolgozóktól, ha ők is — nagyobb gonddal, lelkiismeretesebben — harcolnak a tisztántermelés fokozásáért. Ha gyenge minőségű lábbelit kapnak, az nem tetszik és jogosan nei is tetszhet bányászainknak sem. Ugyanígy nem tetszik a rossz minőségű széngyárainknak, kohóinknak, ugyanígy mérgelődnek vasutasaink, háziasszonyaink a fűtés alkalmával , és szidják bányászainkat. Egypár példa fényesen bizonyítja, hogy lehet Margit-táron, lehet a medencénk többi üzemében és a Kitserenyei Vállalatnál is tisztábban termelni. Például a csigakúti üzemben június 19-én két csillét vittek a választóba a Krutyina-frontbrigádtól. A 2102. számú csillében 6 kilogramm, a 1117-es számú csillében pedig csak 10 kilogramm volt Vagy ugyancsak ennek a csapatnak a 27-én kiválasztott csilléjében 13 kilogramm pala volt. Példát lehet venni a Tordasi-üzemben dolgozó Bozó ifj. Pál csapatáról is, akiknek 6-án kiválasztott csilléjükben mindössze 10, a pócsházi lejtésben Surányi Pál csapatáéban 8, a Teke-akna 32-es csapatának 29-én kiválasztott csilléjében pedig csak 6 kilogramm pala volt. A kisterenyei és medencénk minden bányájának dolgozói új gazdasági politikánk bevezetésével, melynek alapja a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése, azt tartsák szem előtt, hogy ne csak többet, hanem egyre jobb minőségű szenet is adjanak a hazának. Azt tartják szem előtt, hogy a minőség megjavításával jobb szenet adhatnak iparunknak, gyárainknak, kohóinknak és akkor viszont jobb árukat , és élelmiszercikkeket várhatnak így el országunk dolgozóitól is. Megbecsülés számunkra A Párt és kormány határozata, amelyben felemelték úgy a műszakiak, mint nekünk, szállítódolgozóknak a bérét. Nemcsak a 15 százalékos béremelés, hanem a lábbeli és ruha megadása is nagy segítség számunkra. Mindez a legnagyobb megbecsülést jelenti nekünk. „Szorgalmas munkások“ — mondották ezidáig, ezután még jobban fokozom munkámat, hogy hozzájárulhassak én is a széntermelés fokozásához. Balog János II. gépkezelő. Szívleljék meg kormányunk útmutatását üzemünk vezetői Kormányunk új programmja különösen nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségvédelmére, valamint munkaviszonyainak megjavítására. Ezen a téren az utóbbi időkben hanyagságok voltak tapasztalhatók üzemeinknél. Nem tartották be a munkavédelemre vonatkozó szabályokat a mi üzemünknél sem. Ezt fényesen bizonyítja az, hogy dolgozóink termelési értekezleteken javaslatokkal fordultak az üzem műszaki vezetői felé, hogy takarítsuk ki a salgói részen azt az elhanyagolt részt, ahol a sár és a víz már ellepte még a vasutat is. Ez a javaslatunk hiábavaló volt. Nem nyert elintézést. Pártunk lapja — a „Szabad Nép“ — helyesen bírálta üzemeink vezetőit, hogy kevés gondot fordítottak az üzemekben a munkavédelemre és a dolgozók egészségvédelmére. Ez a mulasztás a mi üzemünknél sem kis mértékben volt tapasztalható. Többször berendeltek bennünket műszakra vasárnapokon azzal a céllal, hogy kitakarítjuk az elhanyagolt bányarészt. De nem ez történt vasárnap, mikor bejöttünk műszakra. Nem fenntartásra osztottak be dolgozni, hanem szeneléshez, így aztán mindig elmaradt ennek az elhanyagolt résznek a kitakarítása. Helyesen rámutatott a június 30-i „Szabad Nép“ a vezetők mulasztásaira. Ebből tanulhat minden vezető és alaposan átgondolhatja, hogy az ő üzemében vannak-e ezen a területen tennivalók. Célravezetőnek tartanám, ha Salgó-üzem műszaki vezetői, pártszervezete és szakszervezete a további idők folyamán ezen az útmutatások alapján végeznék munkájukat. Ha ezt figyelembe veszik és szem előtt tartják, az eredmények meg fognak mutatkozni a termelés fokozatos emelkedésében , üzemünknél. Elmondotta: Ozsvárd Rudolf vájár. Talán sok, van belőle Különös látvány ragadta meg a figyelmünket a tordasi alagúton áthaladva, a kazári oldalon az egyenirányítótorony transzformátorház épülete mögött. Az egyik alkalommal személyszállítás következtében meghibásodott kocsit nemhogy elszállították volna a javítóműhelybe, hanem bedöntötték a vasút mellett lévő árokba. Más üzemeknél az ilyen személyszállító kocsikban hiányokat szenvednek. A kisterenyei szállító részen, úgy látszik, ez nem áll fenn, mert még a vasút mellett lévő árokban ma is lehet találkozni ilyen kocsikkal. Helyes volna, ha a Szóig. Vállalat illetékes vezetői felfigyelnének az ilyen jelenségekre és megtennék a szükséges intézkedéseket a meghibásodott kocsik időbeni beszállítására a javítóműhelybe, ahol azt kijavítanák és újra forgalomba állítanák. Ezzel hozzájárulnának az anyaggal való takarékossághoz és a kocsik karbantartásához is. " 3 A bányási „Béke-akna“ szénmedencénk egyik legkorszerűbb aknái közé tartozik. Az üzem külszíni területén hatalmas építkezések és földmunkálatok folytatódnak. Az üzem gépesítése is gyors ütemben halad. A gépek megkönnyítik bányászaink munkáját, növelik a termelékenységet. A termelékenység fokozatos emelkedésével tudjuk kielégíteni dolgozó népünk állandóan növekvő szükségleteit, csak ezen keresztül tudjuk biztosítani népünk anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítését. A szállítóakna baloldalán gyors ütemben folytatódik az 53 m:1-es kompresszor beszerelése. A szakemberek gyors ütemben végzik munkájukat, hogy azt a gépet július 12-re üzemképessé tegyék. Ennek üzembe helyezését nagy izgalommal és figyelemmel kísérik az üzem bányászai. E nagyteljesítményű kompresszor megindulásával le fogják küzdeni azokat a nehézségeket, melyek eddig a fúrógépek és fejtőkalapácsok üzemeltetéséhez szükséges sűrített levegő hiányából adódtak. A Kányási Vállalat az első félévben 291 vagon szénnel maradt adósa a népgazdaságunknak. Június hónapban havi tervüket 84 százalékra teljesítették. A terv nem teljesítését nem lehet 100 százalékig arra fogni, hogy gyenge volt az eddigi kompresszor és nem bírtak elegendő sűrített levegőt biztosítani a szenelő csapatok részére a gépek üzemeltetéséhez. A terv nem teljesítését bányásaknán akadályozza a feltárások lassú üteme, a munkaerő helytelen elosztása és nem utolsó sorban akadályozza az is, hogy még mindig igen gyenge a munkafegyelem. A harmadik negyedév megkezdésével sem mutatkoznak javulások a bányási Vállalatnál. Ezt bizonyítja az is, hogy július 8-ig 83 százalékra teljesítették havi tervük esedékes részét. A dolgozók mintegy 50 százaléka 100 százalék alatt termel. Ennek egyik oka az is, hogy a szakszervezet igen kevés gondot fordít a versenyszervezésre Ezt bizonyítja az, hogy nem lehet az üzemben találni olyan csapatot,aki párosversenyben volna egymással. Nem folyik szocialista vetélkedés a dolgozók között. De az üzemvezetőség sem fordít elég gondot a műszaki előfeltételek hiánytalan biztosítására. Eddig a műszakiak a legnagyobb akadályát a terv nem teljesítésének abban látták, hogy nem tudtak elegendő levegőt biztosítani a gépek üzemeltetéséhez. Ez a hiányosság az új kompresszor beszerelésével teljes egészében felszámolódik. Most már minden remény megvan arra, hogy lesz tervteljesítés Kányás-aknán. Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnöke, új programmnyilatkozatában ezeket mondotta: „Az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik.“ Ezt kell szem előtt tartani a Kányás-akna műszaki és fizikai dolgozóinak, hogy kormányunk programmja megvalósuljon, ehhez továbbra is nagy szükség van minden üzemünknél, de Kányás-aknán is a terv maradéktalan teljesítésére. Csak így tudja biztosítani kormányunk dolgozó népünk életszínvonalának fokozottabb emelését, ha dolgozóink is hozzájárulnak és megadják a kellő támogatást az új Programm megvalósulásához tervük maradéktalan teljesítésével. Még arra is nagy szükség van Kányás-aknán, hogy a műszakiak jobban figyelembe vegyék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, adjanak helyet, jobban, mint eddig, az alulról jövő bírálatnak, így elérhető lesz, hogy a tervet nemcsak teljesíteni tudják, hanem minden mód meglesz arra, hogy túl is teljesítsék a harmadik negyedévben. Bízunk benne, hogy lesz tervteljesítés Hányáson