Nógrádi Bányász, 1956 (5. évfolyam, 1-43. szám)
1956-01-04 / 1. szám
4 Orvosi tanácsadás Télen is vigyük levegőre a csecsemőt, a kisgyermeket! A friss levegő nagyon fontos a gyermek számára: erősíti, edzi szervezetét.Helytelenül jár el az a szülő, aki télen azért nem viszi friss levegőre gyermekét, mert félti a meghűléstől. A gyermek nem hal meg, ha megfelelően öltöztetjük és hozzászoktatjuk a friss levegőhöz . . . Hogyan szoktassuk friss levegőhöz a télen született gyermeket? Természetesen egészséges, jól fejlett és nem beteg gyermekről van szó. Ezt sem vihetjük máról holnapra szabad levegőre, hanem először — természetesen jól betakarva — nyitott ablak mellett tartjuk. Legalább annyira takarjuk be, mintha az utcára vinnénk. Kezdetben 10—15 percre nyissuk ki az ablakot, majd ezt az időtartamot napról napra fokozatosan növeljük egy órára. Naponta kétszer levegőztessük így a gyermeket. Két-háromhetes ilyen felkészítés után a gyermeket már az utcára is kivihetjük. Eleinte csendes, szélmentes napokat válaszszák, amikor a levegő hőmérséklete nem több mínusz 10 C-nál. Hogyan öltöztessük a gyermeket, ha sétálni visszük? Először takarjuk vászon majd flanel pelenkába és közben ügyeljünk arra, hogy kezeit és lábait ne szorísuk le. Fejére puha anyagból készült kendőt tegyünk. A kendő keresztbevetett sarkát elől kössük meg. Semmi esetre se kössünk görcsöt a tarkón. A kendő takarja el a gyermek homlokát és az arc, meg az áll egy részét. A kendőre puha, gyapjúanyagból készült kötőtsap- mácskát tegyünk, vagy meleg anyagból készült második kendőt. Ezután takarjuk be a gyermeket gyapjú takaróval vagy vattával bélelt takaróval, úgy, hogy felső részét a fej alá hajtsuk be. Ezután hajtsuk a gyermek testére a takaró jobboldali csücskét, fedjük be lábát alsó részével és végül a baloldali alsó csücsökkel takarjuk körül a testet. Az így feltett takarót szalaggal erősítsük meg a gyermek törzsén, de semmi esetre se kössük át a takarót a gyermek nyakánál. A gyermeket fedetlen arccal vigyük a levegőre. Előzőleg azonban kenjük be a gyermek arcbőrét növényi olajjal. Kezdetben naponta kétszer 5— 10 percre vigyük ki a gyermeket a szabadba. Az anya gondosan figyelje meg, hogyan hat a friss levegőn tartózkodás agyermekre. Ha arca elsápad, vagy elkékül, azonnal vigye haza. Ha a gyermek jól tűri a friss levegőn tartózkodást, a séta idejét minden egyes alkalommal 5—10 perccel növeljük. Az egészséges, jól felöltöztetett és a friss levegőhöz hozzászoktatott kisgyermek 4—6 hónapos korában szélmentes időben 15—18 fokos hidegben is jól bírja a kétórás levegőztetést. A gyermeket 5—6 hónapos korában már kezdi szorítani a takaró. Az ilyen korú gyermekek már nem szeretik, ha nagyon bepólyázzuk őket. Ebben a korban séta idejére puha, meleg anyagból készült kabátkát adjunk a gyermekre és csak a test alsó részét csavarjuk be takaróba. Mielőtt azonban kivinnénk a friss levegőre, nézzük meg hogy meleg-e a lába. A gyapjúharisnyát melegítsük fel, mielőtt a gyermekre adjuk. Legjobb, ha parkba vagy kertbe visszük sétálni a gyermeket. Ha ezek távol vannak, megfelelnek a csendes utcák, vagy mellékutcák is. Ha udvarba visszük olyan helyet keressünk, ahol tágasabb térség van. Kitehetjük a gyermeket az erkélyre is, ha megfelelően tudjuk védeni a széltől. Séta után az anya ellenőrizte: nem öltöztette-e túlságosan melegen gyermekét. Nem izzadt-e meg, megfelelően öltöztettük-e, nem hidegek-e a lábai? Ne ijedjünk meg, ha a gyermek keze hűvös, a lábnak azonban mindig melegnek kell lennie. Gyermekünk egészséges fejlődését segítjük elő, ha helyesen öltöztetjük és télen is friss levegőre visszük. A Nógrádi Tröszt december 31-én reggel 8 órakor fejezte be éves tervét. Az év utolsó napján még 53152 tonna szenet adtak terven felül, s éves tervüket 100,2 százalékra teljesítették. Eleget tettek az előírás szerinti terv teljesítésének, de nem termelték ki azt a 40 000 tonna szenet, amelyet akkor vállaltak, amikor csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához Ebből mindössze 5315,2 tonnát küldtek felszínre. • A TIRIBESZEKNEK jól kezdődött az új év. Ha kissé késve is, de végre január 2-án megindult a régen várt kötélpálya. A MEGYÉNK mozihálózata az idén három új filmszínházzal bővült, a számuk már meghaladta a százat. A NÓGRÁDI Szénbányászati Tröszt a dolgozók szállítására 4 darab új 40 személyes Ikarusautót kapott. Az új autóbuszok Egerszolód, Verpelét, Sóshartyán és Szandakisbér bányászainak utazását teszik kényelmesebbé. Ezzel az újabb ajándékkal ötvenegyre emelkedett a Nógrádi Tröszt munkásszállításának gépkocsi parkja. Ma már több mint 100 községből szállítják a dolgozókat naponta az üzemekhez és vissza. A nagy forgalom lebonyolításának megkönnyítésére a tervek szerint államunk ebben az évbenmár 12 és félmillió forintot fordít erre a célra a múlt évi 10 millióval szemben. * A RÓNA-TELEPI színjátszócsoport dcember 31-én nagy sikerrel adta elő Csizmarek Mátyás: Bujócska című színművét. A dorogházi színjátszók pedig Gárdonyi Géza: Annuska című művével arattak sikert. * A MÁSODIK ÖTÉVES TERV első évében készül el a kányási fürdő, az orvosi rendelő, a Katalini váróterem, a szurdoki és szorospataki legényszálló, a Kányás-aknai vízvédelmi riasztóberendezések és a Rákóczi-telepi kultraotthon. Ebben az évben oldják meg a kányási és katalini vízellátási problémát is. * A JÁRÁSI népművelési osztály Szoboszlai Ferencet, a Nagybátonyi Petőfi Kultúrotthon igazgatóját, VarjasiLászló mátraverebélyi és Kovács Géza Marakod-pusztai kultúrotthon igazgatóját 300—300 forint pénzjutalomban részesítette.»Munkatársunk jelenti Génfből . . .« címmel jelent meg az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatának legújabb száma. A füzetben Nemes György számol be a genfi külügyminiszteri értekezlet eseményeiről a küldöttségek álláspontjáról. A élményszerűen és szórakoztatóan megírt beszámoló nagy segítséget nyújt a külügyminiszteri értekezlet anyagának megismeréséhez és a békebizottságok tájékoztató munkájához. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ 1956. január 4. A munkaverseny elengedhetetlen feltétele az eredmények értékelése Benkő László DISZ-brigádvezető kezdeményezésére Margit-táró dolgozói december első napjaiban elhatározták, hogy felszabadulási őrséget tartanak. Elhatározásukat tett követte. December 10-én munkásgyűlésen, röpgyűléseken beszélték meg a legfontosabb tennivalókat. Célul tűzték az évi terv maradéktalan teljesítését. Ennek érdekében valamennyi csapat és DISZ-brigád vállalásokat tett, versenyre szólították egymást a minél nagyobb eredmény eléréséért. A versenyhez csatlakoztak az iparosok és a szállítómunkások is. 111 szállítómunkás brigádokat szervezett s egymást hívták versenyre a csapatok üres csillével való ellátásáért, a zavartalan szállítás biztosításáért. Az üzem valamennyi dolgozója lelkesedéssel, nagy lendülettel látott munkához. Hatalmas megmozdulás volt ez a Margit-járói dolgozók részéről. Méltóképpen akarták fogadni a járás felszabadulásának 11. évfordulóját. Ott, ahol a pártszervezet, az ÜB, az üzemvezetőség felkarolja az ilyen nagyszerű kezdeményezéseket, rendesen foglalkozik vele, feltétlen jó eredmények születnek. De nem így van ez a zagyvai üzemnél. Igaz, a Margit-tárói bányászok is a sikerek növeléséért indították a versenyt. Sajnos, azonban az történt, hogy a verseny beindulása után már nem törődtek a vezetők az eredményekkel. A szakszervezet nem harcolt az üzemvezetőségnél azért, hogy a csapatok rendszeresen ismerjék eredményeiket, értékeljék a versenyt. Így lehet versenyezni? . . . Nem! — Benkő elvtárs jogosan sérelmezi, hogy a versenytáblán mindig elavult eredmények láthatók. Én már többször kértem — mondja Benkő elvtárs —, hogy naponta értékeljék a versenyvállalást, de hiába, még eddig nem csináltak semmit. Pedig így csak sötétben tapogatódzunk, nem ismerjük egymás eredményeit, azt sem tudjuk, hogy az üzem hol tart a napi termelésben. Így nincs, ami serkentsen bennünket a versenytársaink eredményeinek túlszárnyalására. A rossz versenynyilvánosságról magunk is meggyőződtünk. December 24-én az üzemnél érdeklődtünk, hol tartanak az egyes csapatok a versenyben. Nem tudták megmondani, 27-én kint jártunk az üzemben, de ekkor sem tudta megmondani senki, hogy a csapatok milyen eredményeket értek el. Roppant furcsa, hogy a Margit-tárói üzemnél ennyire lebecsülik a versenyértékelést. Talán nem tudják, mit jelent? Dehogynem. Csak túlzottan nagy a kényelem, a »■ráérek« hangulat. Tóth elvtársnak, az OB elnökének jobban a navköre kel állni A munkaverseny szervezése a szakszervezet egyik legfontosabb feladata. De nem elég csak szervezni a bányászokat arra, hogy versenyezzenek, hanem azzal is kell törődni, hogy ismerjék meg a csapat, a versenytárs, az üzem eredményeit. Időben tudjanak cselekedni, ha hiba csúszott a számításba. Éppen ezért a versengestől rendszeresen meg kel követelni a verseny értékelését, hadd lássák a csapatok, brigádok naponként hol tartanak vállalásuk teljesítésében. Legyen tanulság a szakszervezet, az üzemvezetőség, de a pártszervezet előtt is a felszabadulási őrség ideje alatt végzett rossz munkájuk. Az új esztendőben is versenyeznek a bányászok s a vezetők már az első napoktól biztosítják a teljesítmények rendszeres értékelését. Meglátják gyümölcsözni fog. Új folyóirat a Pártélet Januárban egyesül a pártsajtó két folyóirata, a Pártépítés és a Propagandista. Az új évben e két folyóirat feladatát az új kiadvány, a Pártélet veszi át. A Pártépítés — illetveelődje, a Pártmunka — már a Horthyrendszer ideje alatt a dolgozó kommunistáknak is nagy segítséget adott az illegális kommunista párt szervezésében, építésében. 1945 óta az ország újjáépítésére, a felszabadulással ránk köszöntő nagy feladatokra mozgósította a magyar kommunistákat.Főleg gyakorlati, szervezési kérdésekben adott útmutatást. A Propagandista négyéves működése alatt jó segítője volt olvasóinak a pártmunka és a pártoktatás elvi kérdéseinek tisztázásában. A pártélet átveszi mind a Pártépítés, mind a Propagandista feladatkörét. Feladata az lesz, hogy rendszeresen magyarázza a párt és a kormány politikáját, feleletet adjon a pártmunkások között felmerülő elvi és gyakorlati kérdésekre, küzdjön a hibás nézetek ellen, segítsen a propagandistáknak oktató munkájukban ismertesse a pártélet időszerű kérdéseit, a szervezési, az agitáció és a propagandamunka tapasztalatait. A Pártélet című folyóiratból tehát elvi és gyakorlati segítséget kapnak az olvasók. Többek között rendszeresen közöl a folyóirat tanulmányszerű cikkeket, kisebb gyakorlati és elvi cikkeket bíráló és vitacikkeket, tudósításokat, az olvasóktól beérkező leveleket, elméleti és gyakorlati kérdésekre adott válaszokat. Az egyesített folyóirat továbbra is havonként jelenik meg Hogyha nekem 100 forintom volna, a kilincsem vert aranyból volna ... — mondja a nóta. — Lehet, hogy igaza van. Talán azért helyettesíti a nagybátonyi melegedőben a kilincset egy darab spárga? .. . Kinek hiányzik a 100 forint? . . ) A Tröszt munkaügyi osztályának helyiségében még déltájban is sokszor égnek a villanyok. Pedig anélkül is jön világosság. Vajon nem lehetne-e náluk is beszélgetni az önköltség csökkentéséről? Vontatók, iparosok figyelem! A tiribesi útszakaszon csillehullás volt. Van olyan csille,, amelyik üresen gördült a pályán, de elhagyta 1—2 kereke, s azután búcsút intett a vágányoknak. Olyan is, amely drága kincsétől vált meg (a széntől) mert cserben hagyták »lábai«. Tessék választani! Kinek melyik kell? -Aki közel van a tűzhöz, könynyen melegszik« mondja egy régi magyar közmondás. Úgy látszik ezt tartják a Nagybátonyi Italbolt vezetői is, talán ezért gyűjtögetik az Italbolt kerthelyiségében a diószenet, s hagyják a szabad ég alatt, nem törődve azzal, hogy taposnak rajta megázik, a kisebb lesz a fűtőértéke. Vagy talán a kerthelyiséget akarják fűteni? Vidéki mozik műsorából Kazár, január 14—15: Tőr. — Kisterenye, január 7—9: Vihar Itália felett; január 11—13: Pique Dame. — Salgótarján, November 7, január 9—11: Szeptemberi hősök; január 12—16: Egy pikoló világos. — Zagyvapálfalva Kultúr, január 7—9: Dandin György; janur 12—13: Visszatért szerelem. — Salgóbánya, január 14— 15: Keresem az igazságot. — Karancskeszi, január 7—8: Atlanti történet, január 12—13: Aki szereti a feleségét. — Mátranovák, január 7—8: Győzelmes menet. — Baglyasalja, január 14—15: Késik a vonat. — Zagyvapálfalva bánya, január 15—16: Északi kikötő. — Rámna, január 14—15: Üldözés. — Dorogháza, január 14—15: Törvényenkívüli lovag. — Etes, január 12—15: Pirkadás. — Forgács-bányatelep, január 12—13: Én és a nagyapám. — Karancsberény, január 14—15: 9-es kór terem. — Karancsság, január 14—15: Bátrak csapata. — Karancsalja, január 14—15: Atlanti történet. — Mátramindszent, január 14—15: Díszelőadás. — Mátraverebély, január 14—15: Taxi úr JÓ TUDNI... Kinek jár munkaruha? Az üzemi kollekív szerződés határozza meg azokat a munkaköröket, ahol a munka a) nagymértékű szennyeződéssel, nagyfokú ruhasahasználódással jár; b) ahol a munkaruha adását egészségügyi szempontok indokolják; c) ahol valamely hatósági rendelkezés, vagy vállalati érdek a munkaruha használatát előírja. Ezen felül jár minden ipari tanulónak. Mennyi a munkaruha kihordási ideje? A kollektív szerződés állapítja meg. Két évnél rövidebb csak a miniszter engedélyével lehet. Mikortól számít a kihordási idő? Amikor ki kellett volna adni, mert a kihordási késedelem idején a dolgozó saját ruháját használta. Megváltható-e a munkaruha akár egészben, akár részben készpénzzel? Akkor sem, ha a késedelmes kiadás alatt a munkaviszony megszűnik. Ki tisztítja, tartja rendben a munkaruhát? A dolgozó, kivéve ahol fertőzött vagy mérgezett anyaggal dolgoznak. Kié a munkaruha? A kihordási idő alatt a vállalaté. Tehát ha a munkaviszony a kihordási idő alatt bármikor, bármely okból megszűnik, vissza kell adni. A kihordási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ Az MDP Salgótarjáni Járási Pártbizottságának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Bartók Béla út, Járási Pártbizottság. Bányai Telefon: 41 Városi 15—14 Felelős kiadó: Nádasdi András. Felelős szerkesztő: Vágvölgyi Anna. Megjelenik hetenként egyszer. Nógrádmegyei Nyomdaipari Vállalat Salgótarján, Rákóczi út 205. Fr.: Topa György, 3244—432