Nógrádi Bányász, 1956 (5. évfolyam, 1-43. szám)

1956-01-04 / 1. szám

4 Orvosi tanácsadás Télen is vigyük levegőre a csecsemőt, a kisgyermeket! A friss levegő nagyon fontos a gyermek számára: erősíti, edzi szervezetét.­­Helytelenül jár el az a szülő, aki télen azért nem viszi friss levegőre gyermekét, mert félti a meghűléstől. A gyermek nem hal meg, ha megfelelően öl­töztetjük és hozzászoktatjuk a friss levegőhöz . . . Hogyan szoktassuk friss leve­gőhöz a télen született gyerme­ket? Természetesen egészséges, jól fejlett és nem beteg gyermek­ről van szó. Ezt sem vihetjük máról holnapra szabad levegőre, hanem először — természetesen jól betakarva — nyitott ablak mellett tartjuk. Legalább annyi­ra takarjuk be, mintha az utcá­ra vinnénk. Kezdetben 10—15 percre nyissuk ki az ablakot, majd ezt az időtartamot napról napra fokozatosan növeljük egy órára. Naponta kétszer levegőz­­tessük így a gyermeket. Két-háromhetes ilyen felkészí­tés után a gyermeket már az ut­cára is kivihetjük. Eleinte csen­des, szélmentes napokat válasz­szák, amikor a levegő hőmér­séklete nem több mínusz 10 C-nál. Hogyan öltöztessük a gyerme­ket, ha sétálni visszük? Először takarjuk vászon majd flanel pe­lenkába és közben ügyeljünk arra, hogy kezeit és lábait ne szo­­rísuk le. Fejére puha anyagból készült kendőt tegyünk. A kendő keresztbevetett sarkát elől kös­sük meg. Semmi esetre se kös­sünk görcsöt a tarkón. A kendő takarja el a gyermek homlokát és az arc, meg az áll egy részét. A kendőre puha, gyapjúanyagból készült kötőt­sap- mácskát tegyünk, vagy meleg anyagból készült második ken­dőt. Ezután takarjuk be a gyer­meket gyapjú takaróval vagy vattával bélelt takaróval, úgy, hogy felső részét a fej alá hajt­suk be. Ezután hajtsuk a gyer­mek testére a takaró jobboldali csücskét, fedjük be lábát alsó részével és végül a baloldali alsó csücsökkel takarjuk körül a tes­tet. Az így feltett takarót szalag­gal erősítsük meg a gyermek tör­zsén, de semmi esetre se kös­sük át­ a takarót a gyermek nya­kánál. A gyermeket fedetlen arccal vigyük a levegőre. Előzőleg azon­ban kenjük be a gyermek arcbő­rét növényi olajjal. Kezdetben naponta kétszer 5— 10 percre vigyük ki a gyermeket a szabadba. Az anya gondosan figyelje meg, hogyan hat a friss levegőn tartózkodás a­­gyermekre. Ha arca elsápad, vagy elkékül, azonnal vigye haza. Ha a gyer­mek jól tűri a friss levegőn tar­tózkodást, a séta idejét minden egyes alkalommal 5—10 perccel növeljük. Az egészséges, jól felöltöztetett és a friss levegőhöz hozzászokta­tott kisgyermek 4—6 hónapos ko­rában szélmentes időben 15—18 fokos hidegben is jól bírja a két­órás levegőztetést. A gyermeket 5—6 hónapos ko­rában már kezdi szorítani a ta­karó. Az ilyen korú gyermekek már nem szeretik, ha nagyon be­pólyázzuk őket. Ebben a korban séta idejére puha, meleg anyag­ból készült kabátkát adjunk a gyermekre és csak a test alsó ré­szét csavarjuk be takaróba. Mi­előtt azonban kivinnénk a friss levegőre, nézzük meg hogy me­­leg-e a lába. A gyapjúharisnyát melegítsük fel, mielőtt a gyer­mekre adjuk. Legjobb, ha parkba vagy kert­be visszük sétálni a gyermeket. Ha ezek távol vannak, megfelel­nek a csendes utcák, vagy mel­lékutcák is. Ha udvarba visszük olyan helyet keressünk, ahol tá­gasabb térség van. Kitehetjük a gyermeket az erkélyre is, ha meg­felelően tudjuk védeni a széltől. Séta után az anya ellenőrizte: nem öltöztette-e túlságosan me­legen gyermekét. Nem izzadt-e meg, megfelelően öltöztettük-e, nem hidegek-e a lábai? Ne ijed­jünk meg, ha a gyermek keze hűvös, a lábnak azonban mindig melegnek kell lennie. Gyermekünk egészséges fejlő­dését segítjük elő, ha helyesen öltöztetjük és télen is friss leve­gőre visszük. A Nógrádi Tröszt december 31-én reggel 8 órakor fejezte be éves tervét. Az év utolsó napján még 5315­2 tonna szenet adtak terven felül, s éves tervüket 100,2 százalékra teljesítették. Eleget tettek az előírás szerinti terv teljesítésének, de nem ter­melték ki azt a 40 000 tonna sze­net, amelyet akkor vállaltak, amikor csatlakoztak a 20 buda­pesti üzem felhívásához Ebből mindössze 5315,2 tonnát küldtek felszínre. • A TIRIBESZEKNEK jól kez­dődött az új év. Ha kissé késve is, de végre január 2-án megin­dult a régen várt kötélpálya. A MEGYÉNK mozihálózata az idén három új filmszínházzal bő­vült, a számuk már meghaladta a százat.­­ A NÓGRÁDI Szénbányászati Tröszt a dolgozók szállítására 4 darab új 40 személyes Ikarus­­autót kapott. Az új autóbuszok Egerszolód, Verpelét, Sóshartyán és Szandakisbér bányászainak utazását teszik kényelmesebbé. Ezzel az újabb ajándékkal öt­venegyre emelkedett a Nógrádi Tröszt munkásszállításának gép­kocsi parkja. Ma már több mint 100 községből szállítják a dolgo­zókat naponta az üzemekhez és vissza. A nagy forgalom lebonyolítá­sának megkönnyítésére a tervek szerint államunk ebben az évben­­már 12 és félmillió forintot for­dít erre a célra a múlt évi 10­­ millióval szemben. * A RÓNA-TELEPI színjátszó­­csoport dcember 31-én nagy sikerrel adta elő Csizmarek Mátyás: Bujócska című szín­művét. A dorogházi színjátszók pedig Gárdonyi Géza: Annus­­ka című művével arattak si­kert. * A MÁSODIK ÖTÉVES TERV első évében készül el a kányási fürdő, az orvosi rendelő, a Ka­­talini váróterem, a szurdoki és szorospataki legényszálló, a Ká­­nyás-aknai vízvédelmi riasztóbe­rendezések és a Rákóczi-telepi kultraotthon. Ebben az évben oldják meg a kányási és katalini vízellátási problémát is. * A JÁRÁSI népművelési osztály Szoboszlai Ferencet, a Nagybáto­­nyi Petőfi Kultúrotthon igazgató­ját, Varjasi­­László mátraverebélyi és Kovács Géza Marakod-pusztai kultúrotthon igazgatóját 300—300 forint pénzjutalomban részesí­tette.»­­Munkatársunk jelenti Génf­ből . . .« címmel jelent meg az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatának legújabb száma. A füzetben Nemes György számol be a genfi külügyminiszteri érte­kezlet eseményeiről a küldöttsé­gek álláspontjáról. A élménysze­­rűen és szórakoztatóan megírt be­számoló nagy segítséget nyújt a külügyminiszteri értekezlet anya­gának megismeréséhez és a béke­bizottságok tájékoztató munkájá­hoz. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ 1956. január 4. A munkaverseny elengedhetetlen feltétele az eredmények értékelése Benkő László DISZ-brigádveze­­tő kezdeményezésére Margit-táró dolgozói december első napjaiban elhatározták, hogy felszabadulási őrséget tartanak. Elhatározásukat tett követte. December 10-én mun­kásgyűlésen, röpgyűléseken be­szélték meg a legfontosabb ten­nivalókat. Célul tűzték az évi terv maradéktalan teljesítését. Ennek érdekében valamennyi csapat és DISZ-brigád vállalásokat tett, versenyre szólították egymást a minél nagyobb eredmény eléré­séért. A versenyhez csatlakoztak az iparosok és a szállítómunká­sok is. 111 szállítómunkás brigá­dokat szervezett s egymást hívták versenyre a csapatok üres csillé­vel való ellátásáért, a zavartalan szállítás biztosításáért. Az üzem valamennyi dolgozója lelkesedéssel, nagy lendülettel lá­tott munkához. Hatalmas meg­mozdulás volt ez a Margit-járói dolgozók részéről. Méltóképpen akarták fogadni a járás felsza­badulásának 11. évfordulóját. Ott, ahol a pártszervezet, az ÜB, az üzemvezetőség felkarolja az ilyen nagyszerű kezdeménye­zéseket, rendesen foglalkozik vele, feltétlen jó eredmények születnek. De nem így van ez a zagyvai üzemnél. Igaz, a Margit-tárói bá­nyászok is a sikerek növeléséért indították a versenyt. Sajnos, azonban az történt, hogy a ver­seny beindulása után már nem törődtek a vezetők az eredmé­nyekkel. A szakszervezet nem harcolt az üzemvezetőségnél azért, hogy a csapatok rendszeresen is­merjék eredményeiket, értékel­jék a versenyt. Így lehet verse­nyezni? . . . Nem! — Benkő elv­társ jogosan sérelmezi, hogy a versenytáblán mindig elavult eredmények láthatók. Én már többször kértem — mondja Benkő elvtárs —, hogy naponta értékel­jék a verseny­vállal­ást, de hiába, még eddig nem csináltak semmit. Pedig így csak sötétben tapoga­­tódzunk, nem ismerjük egymás eredményeit, azt sem tudjuk, hogy az üzem hol tart a napi ter­melésben. Így nincs, ami serkent­sen bennünket a versenytársaink eredményeinek túlszárnyalására. A rossz versenynyilvánosságról magunk is meggyőződtünk. De­cember 24-én az üzemnél érdek­lődtünk, hol tartanak az egyes csapatok a versenyben. Nem tud­ták megmondani, 27-én kint jár­tunk az üzemben, de ekkor sem tudta megmondani senki, hogy a csapatok milyen eredményeket értek el. Roppant furcsa, hogy a Margit-tárói üzemnél ennyire le­becsülik a versenyértékelést. Ta­lán nem tudják, mit jelent? De­hogynem. Csak túlzottan nagy a kényelem, a »■ráérek« hangulat. Tóth elvtársnak, az OB elnöké­nek jobban a navkö­re kel állni A munkaverseny szervezése a szakszervezet egyik legfontosabb feladata. De nem elég csak szer­vezni a bányászokat arra, hogy versenyezzenek, hanem azzal is kell törődni, hogy ismerjék meg a csapat, a versenytárs, az üzem eredményeit. Időben tudjanak cselekedni, ha hiba csúszott a számításba. Éppen ezért a ver­­sengestől rendszeresen meg kel követelni a verseny értékelését, hadd lássák a csapatok, brigádok naponként hol tartanak vállalá­suk teljesítésében. Legyen tanulság a szakszerve­zet, az üzemvezetőség, de a párt­­szervezet előtt is a felszabadulási őrség ideje alatt végzett rossz munkájuk. Az új esztendőben is versenyeznek a bányászok s a vezetők már az első napoktól biz­tosítják a teljesítmények rendsze­res értékelését. Meglátják gyü­mölcsözni fog. Új folyóirat a Pártélet Januárban egyesül a pártsajtó két folyóirata, a Pártépítés és a Propagandista. Az új évben e két folyóirat feladatát az új ki­advány, a Pártélet veszi át. A Pártépítés — illetve­­elődje, a Pártmunka — már a Horthy­­rendszer ideje alatt a dolgozó kommunistáknak is nagy segítsé­get adott az illegális kommunista párt szervezésében, építésében. 1945 óta az ország újjáépítésére, a felszabadulással ránk köszöntő nagy feladatokra mozgósította a magyar kommunistákat.­­Főleg gyakorlati, szervezési kérdések­ben adott útmutatást. A Propagandista négyéves mű­ködése alatt jó segítője volt ol­vasóinak a pártmunka és a párt­oktatás elvi kérdéseinek tisztázá­sában. A pártélet átveszi mind a Pártépítés, mind a Propagandista feladatkörét. Feladata az lesz, hogy rendszeresen magyarázza a párt és a kormány politikáját, fe­leletet adjon a pártmunkások kö­zött felmerülő elvi és gyakorlati kérdésekre, küzdjön a hibás né­zetek ellen, segítsen a propagan­distáknak oktató munkájukban ismertesse a pártélet időszerű kérdéseit, a szervezési, az agitá­ció és a propagandamunka ta­pasztalatait. A Pártélet című folyóiratból tehát elvi és gyakorlati segítséget kapnak az olvasók. Többek kö­zött rendszeresen közöl a folyó­irat tanulmányszerű cikkeket, ki­sebb gyakorlati és elvi cikkeket bíráló és vitacikkeket, tudósításo­kat, az olvasóktól beérkező leve­leket, elméleti és gyakorlati kér­désekre adott válaszokat. Az egyesített folyóirat tovább­ra is havonként jelenik meg Hogyha nekem 100 forintom volna, a kilincsem vert aranyból volna ... — mondja a nóta. — Lehet, hogy igaza van. Talán azért helyettesíti a nagybátonyi melegedőben a kilincset egy da­rab spárga? .­­. . Kinek hiányzik a 100 fo­rint? . . ) A Tröszt munkaügyi osztályá­nak helyiségében még déltájban is sokszor égnek a villanyok. Pe­dig anélkül is jön világosság. Va­jon nem lehetne-e náluk is be­szélgetni az önköltség csökkenté­séről? Vontatók, iparosok figyelem! A tiribesi útszakaszon csillehul­lás volt. Van olyan csille,, ame­lyik üresen gördült a pályán, de elhagyta 1—2 kereke, s azután búcsút intett a vágányoknak. Olyan is, amely drága kincsé­től vált meg (a széntől) mert cserben hagyták »­lábai«. Tessék választani! Kinek melyik kell? -Aki közel van a tűzhöz, köny­­nyen melegszik« mondja egy régi magyar közmondás. Úgy látszik ezt tartják a Nagybátonyi Ital­bolt vezetői is, talán ezért gyűj­tögetik az Italbolt kerthelyiségé­ben a diószenet, s hagyják a sza­bad ég alatt, nem törődve azzal, hogy taposnak rajta megázik, a kisebb lesz a fűtőértéke. Vagy talán a­ kert­helyiséget akarják fűteni? Vidéki mozik mű­sorából Kazár, január 14—15: Tőr. — Kisterenye, január 7—9: Vihar Itália felett; január 11—13: Pique Dame. — Salgótarján, Novem­ber 7, január 9—11: Szeptemberi hősök; január 12—16: Egy pikoló világos. — Zagyvapálfalva Kul­túr, január 7—9: Dandin György; janur 12—13: Visszatért szere­lem. — Salgóbánya, január 14— 15: Keresem az igazságot. — Ka­­rancskeszi, január 7—8: Atlanti történet, január 12—13: Aki sze­­reti a feleségét. — Mátranovák, január 7—8: Győzelmes menet. — Baglyasalja, január 14—15: Késik a vonat. — Zagyvapálfal­­va bánya, január 15—16: Északi kikötő. — Rámna, január 14—15: Üldözés. — Dorogháza, január 14—15: Törvényenkívüli lovag. — Etes, január 12—15: Pirkadás. — Forgács-bányatelep, január 12—13: Én és a nagyapám. — Karancsberény, január 14—15: 9-es kór terem. — Karancsság, január 14—15: Bátrak csapata. — Karancsalja, január 14—15: Atlanti történet. — Mátramind­­szent, január 14—15: Díszelőadás. — Mátraverebély, január 14—15: Taxi úr J­Ó TUDNI... Kinek jár munkaruha? Az üzemi kollekív szerződés ha­tározza meg azokat a munkakö­röket, ahol a munka a) nagymértékű szennyeződés­sel, nagyfokú ruhasahasználódás­­sal jár; b) ahol a munkaruha adását egészségügyi szempontok indo­kolják; c) ahol valamely hatósági ren­delkezés, vagy vállalati érdek a munkaruha használatát előírja. Ezen felül jár minden ipari ta­nulónak. Mennyi a munkaruha kihordási ideje? A kollektív szerződés állapítja meg. Két évnél rövidebb csak a miniszter engedélyével lehet. Mikortól számít a kihordási idő? Amikor ki kellett volna adni, mert a kihordási késedelem ide­jén a dolgozó saját ruháját hasz­nálta. Megváltható-e a munkaruha akár egészben, akár részben kész­pénzzel? Akkor sem, ha a késedelmes kiadás alatt a munkaviszony megszűnik. Ki tisztítja, tartja rendben a munkaruhát? A dolgozó, kivéve ahol fertő­zött vagy mérgezett anyaggal dolgoznak. Kié a munkaruha? A kihordási idő alatt a válla­laté. Tehát ha a munkaviszony a kihordási idő alatt bármikor, bármely okból megszűnik, vissza kell adni. A kihordási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ Az MDP Salgótarjáni Járási Pártbizottságának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Bartók Béla­ út, Járási Pártbizottság. Bányai Telefon: 41 Városi 15—14 Felelős kiadó: Nádasdi András. Felelős­ szerkesztő: Vágvölgyi Anna. Megjelenik hetenként egyszer. Nógrádm­egyei Nyomdaipari Vállalat Salgótarján, Rákóczi­ út 205. Fr.: Topa György, 3244—432

Next