Nógrádi Bányász, 1975 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Ú­j francs lasztottá­k a pártvezetőségeket A Nógrádi Szénbányák üze­meiben, irodáiban, közel 6400- an dolgoznak. Közülük 1860- an párttagok, akik 186 párt­­csoportba és 28 alapszerve­zetbe tömörülnek. Ez na­­ggyon jelent­ős­ politikai erő. A XI. pártkongresszusra ké­szülve — a Központi Bizott­ság 1974. márciusi határoza­tának megfelelően megtár­gyalták a Központi Bizottság irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosítására vo­natkozó javaslatokat. Ezeken a taggyűléseken került sor a pá­rtvezet­őségek és a felsőbb pártszervek küldötteinek megválasztására is. A most lezajlott taggyűlé­sekkel az utolsó állomáshoz közeledtünk, hogy a szénbá­nyák Pártbizottsága is elvé­gezze számadását a X. kong­resszus óta végzett munkájá­ról. Ez azért fontos, mert a párttagság különböző kérdé­­sekben­ kifejtette álláspont­ját, véleményét, javaslatait, a vezetőségválasztó taggyűlé­sek vitájában. Párttagságunk nagy felelős­ségről és politikai érettségé­ről tett tanúbizonyságot a taggyűléseken. Hozzászólása­ik komoly gondolatokat tar­talmaztak. Az elhangzott vé­lemények, állásfoglalások kongresszusi irányelvek mel­­­letti kiállást tükrözték. A hozzászólók nagy többsége helyesli és egyetértett a kong­resszusi irányelvekkel, a Szer­vezeti Szabályzat-tervezettel. A hozzászólók egyetértettek a párt következetes politikájá­val. A hozott határozatok jók. A határozatok végrehaj­tásánál különböző adódnak problémák irányító szervek­nél. Kifogásolták az ellenőr­zés nem kellő hatékonyságát, egyes területeken. A kong­resszusi irányelvekből szinte egyértelműen emelték ki párt gazdaságszervező és el­­­lenőrző tevékenységét, vala­mint a következő ötéves terv feladatait. Foglalkoztak népgazdaság helyzetével és a a gazdaságpolitikával, a Köz­ponti Bizottság 1974. decem­beri határozatával, az azóta történt gazdasági intézkedé­sekkel. Foglalkoztak népgazdasá­gunk elért eredményeivel. Pártunk életszínvonal-politi­kájával egyetértettek. Aggo­dalmukat nyilvánították a világban lezajlott gazdasági eseményekkel kapcsolatban­. A tőkés világban zajló gazda­sági válsággal, az inflációval, az energiahordozókban tör­tént változásokkal, amelyek a mi népgazdaságunkra is érez­tetik hatásukat. Szigorú in­tézkedés­eket kérnek az indo­kolatlan áremelésekkel kap­csolatban, hatékonyabb párt­os állami ellenőrzést igényel­nek. A hozzászólók egyetértenek az anyagtakarékossággal kap­csolat­­os központi intézkedé­sekkel, amelyeket helyi szin­ten is érvényre kell juttatni. A munkafegyelem minden területen történő megszilárdí­tásával is. Erre má­r eddig is sok javaslatot tettek. Szük­ségesnek tartják a hozzászó­lók a hatékonyabb munka­­szervezést, a termelési ered­mények javítása érdekében. Megnyugtatóan vették tudo­másul a bányászattal kapcso­latos állásfoglalásokat, ame­lyek a bányászat jövőjéről szólnak. Ez biztonságot jelent a bányászok és a bányászat­ban dolgozók részére. Tovább­ra is gondként vetik fel a szükséges bérpolitikai intéz­kedéseket, a bányászok anya­gi, erkölcsi megbecsülésének fokozását. Csak ezzel lehet el­érni, hogy sor kerüljön fi­atalításra a bányászatban. Ki­fogásolják viszont, ho­gy nem követte konkrét gyakorlati intézkedés a Minisztertanács 1974-ben bányászattal kapcso­latban hozott határozatát. A Szervezeti Szabályzat módosításával a felszólalók egyetértettek. Többen hang­súlyozták, hogy nem elég, ha csak beszélünk a párt tiszta­ságáról, hanem ennek érde­kében tenni is kell. Egyetér­tettek a Szervezeti Szabály­zat-tervezet azon részével, mely gyelem foglalkozik a pár­­t e­megszigorításával. Egyetértésüket nyilvánítot­ták azzal kapcsolatban is, hogy a felvételi követelmé­nyeket emelték, szigorították, ugyanakkor magasabb politi­kai mércét állítottak a jelen­­legi párttagokkal szemben. A vezetőségválasztó taggyű­lések a vállalati pártbizott­ság területén az ütemtervnek megfelelően Szabályzatban és a Szervezeti előírtak alap­ján lettek lebonyolítva. A taggyűléseken, s az előkészí­tő munkákban való részvé­telükkel megfelelő segítséget adtak a felsőbb pártszervek képviselői. A jelölő bizottságok a ka­pott bizalom szellemében kö­rültekintő, jó munkát végez­tek. Egyeztették a tagsággal, az irányító szervekkel javas­lataikat, elképzeléseiket. Ál­talában egyezett a tagság és a jelölő bizottság véleménye, azonban akadtak eltérő véle­mények is. Itt a szavazás döntött. A statisztikai ada­tok igazolják, sikerült azt a célt elérni, hogy a fizikai dol­gozók száma emelkedjen a testületekben. A megválasz­tott vezetőségi tagok 80 szá­zaléka fizikai dolgozó. A nők aránya 12, a 30 éven aluli fiatalok aránya 5 százalék. Összességében megállapít­ható, hogy a párttagjaink helyesen, olyan elvtársakat választottak, akiknek megvan a rátermettségük, politikai fel­­készültségük­ a különböző tisztségek betöltéséhez. A vezetőségválasztó taggyű­lések hangulata, légköre alap­ján nyugodtan mondhatjuk, a Nógrádi Szénbányák kommu­nistái készen állnak a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására. Godó György pb-titkár Újra bizalmat kapott Kovács Gábor, a h­ányási aknaüzem II-es pártalapszer­­vezet titkára újra bizalmat kapott az alapszervezet kommunistáitól. Először­ 1970- ben választották titkárnak, de korábban is mint szb-tag, pártvezetőségi tag részt vett a pártmunkában. Olyan em­ber, aki megtalálta a maga választotta út minden szép­ségét, örömét, ugyanakkor végigküzdötte és viselte gondokat, nehézségeket. Volt, a amikor talán elfáradt, de új­ra felismerte a harc, a mun­ka szükségességét. Nem kért felmentést kötelezettségei alól. Számára a párt jelölte ki a követendő utat. Vezetése alatt eredménye­sen fejlődött az alapszerve­zet tevékenysége. Több fiatal fizikai dolgozó került a párt­ba, akikkel a szó szoros ér­telmében erősödött a párt­­alapszervezet. A pártmunka mellett nem feledkezett meg a tanulásról sem, érzi annak szükségességét. Elvégezte az öthónapos pártiskolát és azóta is rendszeresen képezi ma­gát. Nemcsak párttitkár, ha­nem 25 tagú frontcsapat ve­zetője is. óta A párttitkár — ha több év ki is tűnt a munka­társai közül — azt elsősor­ban magatartásával, kom­munista emberségével tette. Sohasem tartotta nálunk többre magát. Az összefor­­rottság, a fegyelem, a mun­kában tanúsított erőfeszítések tárgyilagos értékelése jellem­zi a párttitkárt, a kommu­­nisttákait és a csapat párton­­kívüli tagjait is. Az üzem gazdasági vezetése ne­m egy esetben vette igénybe segít­ségüket és támaszkodott rá­juk, amikor problémák adód­tak. Kovács Gábor tudja, hogy a munkában vannak és le­hetnek apróbb kudarcok is, azok legyőzése együtt jár a siker örömeivel. A ma 43 éves titkár érzi azt is, hogy mit jelent az a bizalom, amit kapott és ezért munká­ja középpontjában továbbra is az ember áll. Ennek ér­dekében kívánja megoldani azokat a feladatokat, ame­lyeket a XI. kongresszus elénk tűz és maradéktalanul eleget szeretne tenni annak a bizalomnak­, amelyet a II-es alapszervezet kommunistái­tól kapott. Telek Tibor 2 NÓGRÁDI BÁNYÁSZ | Munkásőr-egységgyűlés Nagybátonyban Január 19-én, vasárnap Nagybá­tonyban, a Bányász Művelődési Otthonban ren­dezte meg ünnepélyes egy­séggyűlését a salgótarjáni já­rási II. munkásőr-zászlóalj. Az elnökségben a többi kö­zött helyet foglalt Ferenc, a salgótarjáni Ozsvárt járási pártbizottság első titkára. Ma­­ruzs József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Bó­­gyin József, a munkásőrség megyei parancsnokának he­lyettese. Kovács József a vál­lalati pártbizottság tagja. Nógrádi Szénbányák Vállalat­a személyzeti osztályának ve­zetője. Ott voltak az ünnep­ségen az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat kép­viselői, a rimaszombati já­rási pártbizottság és a járási milícia küldöttei. Részt vet­tek az ünnepségen a fegyve­res testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, a gazdasá­gi egységek párt- és gazdasá­gi vezetői. A II. zászlóalj elmúlt évi munkáját Szegedi Márton parancsnok értékelte. A zász­lóalj a megye munkásőregy­­ségei között folyó munkaver­senyben a második helyezést érte el. A személyi állomány­ból országos parancsnoki di­­­cséretet 7. megyei parancsnoki dicséretet 8 kapott, zászlóalj­­parancsnoki dicséretben 36 munkásőr részesült. Század-, illetve szakaszparancsnoki di­cséretet 182 munkásőr ka­pott. Az ünnepségen kiosztották a legjobb egységeknek járó vándorzás­zlókat is. A legjobb eredményt az első század ér­te el. parancsnoka: Szabó La­­jos. Kiosztották a leg’jobb szakasz. . a legjobb raj címe­ket is. Képünkön­ az egyik legjobb raj tagjai láthatók. Új szabályok A Minisztertanács — a vál­lalati és az országos újító ta­nácskozásokon felvetett ja­vaslatok, továbbá az 57. sz. Korm. rend. alkalmazása ta­pasztalatai alapján — kiadta a 38/1974. sz. rendeletét, melynek alapján f. évi janu­ár elseje óta történik az újí­tások ügyintézése. Az előzőekben említett Mi­nisztertanács rendelete szelle­mében kidolgoztuk a Nógrá­di Szénbányák újítási sza­bályzatát, összeállításánál fi­gyelembe vettük az újítók, szocialista brigádvezetők, egy­személyi elbírálók és szak­­szervezeti aktivisták vélemé­nyét, javaslatait. Minden dolgozó számára — beosztástól függetlenül — le­hetőséget biztosít újítási ja­vaslatok benyújtására, illetve arra — ha a feltételnek meg­felel — a javaslat újításként kezelhető jogosulttá és ennek kapcsán válik újítási díj felvételére. A korábbi újítási rendelet megkülönböztetést tett első­sorban a vezető állású dolgo­zóknál olyan formában, hogy ,,műszaki fejlesztésre kötele­zettek" csoportjába sorolta. Ez a sorolás kizárta részükre a javaslataik újításként való alkalmazását és így újítási díj felvételére sem lehettek jogosultak. Javaslataik anyagi elismerését főként jutalma­zással lehetett biztosítani. Az új rendelet lehetőséget ad beruházási jellegű javas­latok anyagi elismerésére. Em­lékezetes, hogy az előző ren­delet semmilyen formában nem foglalt állást beruházási jellegű javaslatok újításként való kezelésében. A rendelet intézkedik ar­ról, hogy a javaslatok be­nyújtása után a szerzőség arányának megváltoztatását csak az eredeti újító, javas­lattevő hozzájárulásával, vagy jogerős bírói ítélet alapján szabad eszközölni. Intézkedik az új rendelet abban a kérdésben is, hogy az újítói jogokat a javaslat alakszerű előterjesztését kö­vető 6 hónapon belül szabad érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a javaslat üzemszerű alkalmazása után 6 hónapon belül a javaslatot újításként be kell nyújtani. A Kiváló Újító kitüntetést, mint az újítók erkölcsi elis­merését továbbra is fenntart­ja 250 000. 500.000 és 1 000 000 Ft gazdasági eredmények bir­tokában bronz, ezüst, illetve arany fokozat felterjesztésére, illetve tőséget. elnyerésére ad lehe­Intézkedik a rende­let arról is, hogy a Kiváló az újítások ügyintézésében Újító kitüntetések mellé 4,6, illetve 9 munkanap jutalom­­szabadságot is adni kell az ilyen kitüntetések birtokosai részére. Az új rendelet az újítási díj alsó határát 300. — Ft-ban állapítja meg, melynek következményeként kalkuláci­ós alapon díjazott javaslat anyagi elismerése sem lehet 300. — Ft alatt. Az új rendelet nyomatéko­san felhívja a figyelmet az újítók részére történő egyéb javadalmazások — tervezői díj, javaslat kivitelezéséért fizetendő összeg, a javaslat kísérleti példányához adott alkatrészek árának megtéríté­se esetében stb. A fizetések jogosultsága előtt az elvég­zendő munkát, vagy szolgál­tatást és az érte fizetendő összegek nagyságát szerző­désben rögzíteni kell. Az írásban való megelőző egyez­ség egyrészt az újítói jogokat, másrészt a kötelességeket is rögzíti és kizárja az utólagos viták lehetőségét. Igen lé­nyeges a rendelet az újítási díjak és költségek forrásával kapcsolatban. Az eddigiektől eltérően lehetőség van újítási díjakat bérköltség, továbbá a részesedési alap terhére fizet­ni. A t Az új rendelet keretjelle­gű, azonban számos paragra­fusa egyértelműen szabályoz­za az újítások ügyintézését, így több bekezdés szabályo­zás nélkül is jól alkalmazha­tó. Ugyanakkor a rövidsége ellenére megkönnyíti az ügy­intézésnek a módját, mert lehetőséget ad arra, hogy a kísérleti és a hasznosítási szerződésben is rögzíteni le­het az újítási javaslattal kap­csolatos mindennemű vállalati jogokat és költségeket. Növe­li az újító jogvédelmének a lehetőségét azzal, hogy a jö­vőben a szerződésekben konk­retizálni lehet az újítási dí­jak mértéke és kifizetése időpontjai mellett azt is, hogy a javaslat gazdasági eredmé­nyének számításánál milyen elveket és szempontokat gyenek, illetve vehetnek -e­fi­gyelembe, tehát pontosan tud­ják meghatározni a vonatko­zó kalkuláció elvi és szám­szaki feltételeit is. Medencénk újító mozgalma az elmúlt évben szép ered­ményeket hozott, melyben döntő érdemeik vannak a szocialista brigádjainknak. Dolgozóink rendelkezésére bocsátjuk rövidesen a válla­lat 1975. évi újítási feladat­tervét azzal, hogy újítások ki­dolgozásával dolgozóink és szocialista brigádjaink az el­múlt évihez hasonló módon segítsék vállalati tevékenysé­günk eredményességét és ha­tékonyságát. Ondrék László Automatizálnak A korszerűsítés, zárás egyre inkább automata­előtérbe került a Nógrádi Szénbá­nyáknál. Ménkesen a csille­feladás automatizálása van folyamatban. Eddig már megvalósult a tele csillék au­tomatikus adagolása, az üres csilleszekrények és csillealvá­zak összeillesztése. Az össze­illesztett csillék adagolása ugyancsak vonatba auto­matikusan megvalósult történt. Az eddig korszerűsítéssel szakonként két munkaerő szabadult fel. Az ott dolgo­zók munkája is könnyebbé vált. A folyamat ezzel ko­rántsem fejeződött be. Hátravan még a kötélpá­lyás függeszték leakasztásának és ráakasztásának automati­zálása. A szükséges szerkezet már 90 száza­lékban szült. A bányánál arról elké­pa­naszkodnak, hogy szeptem­bertől nincs mód a kivitele­zésre, mivel jóformán nincs termelési szünet sem. Hét közben ugyanis a sorozatos vagonhiány miatt felszaporo­dik a készlettéren a szén, amit szabad szombaton és vasárnap kell felrakni, el­szállítani. A kötélpályás szál­lításnál tehát egyelőre szűk a keresztmetszet. A berende­zések felszereléséhez, kipró­bálásához, járatásához teher­mentes szabad­idő kellene. Ha teljesen elkészül a terve­zett automatizálás, naponta 15—16 létszámot takaríthat­nak meg. Érdemes lenne te­hát valamilyen módon gyor­sítani ezt a folyamatot. Képünkön: a­z automatika központja

Next