Nógrádi Bányász, 1978 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-15 / 6. szám
Felszabadulásunk évfordulóján Tavaszi évfordulóink sorában időrend szerint harmadik, de a ma élők és majdan születők számára a legjelentősebb sorsforduló, legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának évfordulója. A harminchárom évvel ezelőtti tavasz egész életünk alapját képezi. Évszázados álmok, meg nem valósult vágyak teljesültek. A felhalmozódott feszültségek csaknem egyszerre megoldódtak. Nemzetünk, népünk kudarcsorozata végleg megszakadt. Amit a korábbi sorsfordulók — 1948 és 1919 márciusa — nem hoztak meg, azt elhozta és visszavonhatatlanná tette 1945. áprilisa. Ekkor semmisült meg a magyar tőkések és földbirtokosok feudálkapitalista, fasiszta állama. Ledőlt a magyar reakció ősi oszlopa. A nagybirtokos, nagytőkés osztály gazdaságilag megsemmisült, a politikai hatalomból végleg kiszorult. Földet kapott a paraszt. A föld azé lett, aki megműveli. Munkásellenőrzés alá került az ipari termelés. A nép vette először birtokába a bányát. A bányák államosítása nemcsak fontos politikai lépés volt, de egyben megindítója az ország újjáépítésének is. A bányászok — a széncsaták hősei — elsőként kezdték az országépítést, biztosították az ipar és vasút szénellátását, ezáltal a termelés, a közlekedés megindítását. Falujáró mozgalomban szövődött a munkás és paraszt barátsága. Így váltak egymásnak segítőivé. Azonosult a szándék és tett. Megtörténhetett a termelési eszközök államosítása, tettekkel kifejezve a kommunista párt jelszavát : „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot”. 1948. március 25-én, amikor a vasasszakszervezet székházában bejelentették a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítását — és tulajdonossá lett a munkás, — joggal mondhatta életében először: „Miénk a gyár.” A bánya és a gyáripar döntő tényezőjévé vált a szocialista szektornak. Átalakult, gyökeresen megváltozott a népgazdaság struktúrája. Polgárháború nélkül, békés úton haladhatott a kommunisták programjának alapján és vezetésével az ország a társadalmi haladás útján. A forradalmi fejlődés gyorsulása hozta maga után a két munkáspárt közeledését. 1948. június 12-én megvalósulhatott az egyesülés, létrejött az egységes marxista—leninista párt, a Magyar Dolgozók Pártja. Nagy ügyet érlelt ekkor az idő. A korszakváltás napirendjén nem kevesebb állt, mint az ország sorsa, a szocializmus építésének vállalása, a proletárdiktatúra érvényesítése. A nép, a dolgozó nép vette saját kezébe saját sorsának alakítását azzal az elszántsággal, hogy azt nem bízza többé másra. A forradalmi erők demokratikus államot teremtettek. Társadalmi rendünk alapjává a munkát tették. Azt a munkát, amelynek becsülettel és tisztességgel való végzése az életszínvonal emelésének is, az egyén és közösség boldogulásának is legfontosabb forrása. Olyan rendet teremtettek a romokon, amelyikben az egyik ember gazdagságának nem forrása a másik ember nyomora. Új erkölcse lett a társadalomnak, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek, amit Juhász Gyula így fogalmazott meg: „Dolgozni föl, mind lankadatlan, amíg az élet fénye ég! Hirdessük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás”. Április 4-e nemcsak a huszonéveseké volt. Generációk fogtak össze a közös ügyért, a közös célért. A szétdúlt, háború súlytotta országot a munkáskezek állították talpra. A dolgozó nép pártja vezetésével nemcsak végleg eltüntette a múlt reakciós erőit a több mint harminc év alatt, de olyan politikai, társadalmi és kulturális fejlődést produkált, amilyenre a magyar történelemben eddig nem volt példa. Értelmes, reális célt adott az emberi életnek. Küzdelmes út volt ez. Felépült az ország, megszilárdult a munkásosztály hatalma. Visszavonhatatlanul haladunk a szocializmus — kommunizmus — útján. Az országépítésben olyan szakaszban és szintre érkeztünk, amikor célul tűzhettük magunk elé a párt XI. kongresszusán a fejlett szocialista társadalom építését. A növekvő anyagi alapokkal új viszonyok között teljesebbé válik a szocialista életmód, mind erősebben egységbe forr egyén és közösség. Méginkább kiteljesedik az emberi élet, felgyorsul az ember önmegvalósulása, az egyén önmegvalósulása, képességének kibontakozása. Személyes boldogulása elválaszthatatlanul, tudatosan és érzelmileg egybekapcsolódik a szocializmus ügyéért végzett alkotó munikával, a különböző dolgozó közösségek életében való aktív részvétellel. A szocialista életmód gyakorlati megvalósulásának, elterjedésének egyik legfontosabb formája és bizonyítéka brigádmozgalom. E mozgalom keretei között egyre teljesebb kifejezést nyernek a szocialista erkölcs vonásai, az elvtársi segítőkészség, a szocialista humanizmus szelleme, a társadalom érdekében végzett önkéntes munka. Fejlődésünk alapvető feltétele volt és marad testvéri szövetségünk a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal. Tudjuk, hogy eredményeinkben, az új társadalom építésében elért sikerekben jelentős szerepe van a Szovjetuniónak és a szocialista országokkal való együttműködésnek. Amikor ünnepelünk, egyben emlékezünk is. Tisztelettel emlékezünk azokra a szovjet katonákra, akik vérüket ontották szabadságunkért. Az elmúlt évtizedek méltóképpen bizonyítják, hogy a Szovjetunió nemcsak felszabadítónk volt, hanem mindig segíteni kész, önzetlen barátunk is, szilárd támaszunk a szocializmus építésben, eredményeink megőrzéséért folyó harcban. E nap nemcsak hevít, hanem tárgyilagosságra is int bennünket. Ilyenkor átgondoljuk mindazt, amit tettünk és a múlt tapasztalatait felhasználva a jövőbe tekintünk. Eredményeink elismerésre méltóak, de tudjuk, hogy nem oldottunk meg mindent. Munkánk eredményeként tovább javultak gazdálkodásunk minőségi jellemzői. Megfelelően alakult a lakosság áruellátása. Jövőnkre vonatkozó terveink megalapozottak és reálisak. Mivel ismert, hogy a gazdaság fejlesztésének belső és külső feltételei kedvezőtlenebbé váltak, ezért az előrehaladásunkat csakis a, becsülettel végzett munka, az aktivitás fokozása, a cselekvő hazafiság és forradalmiság gyorsíthatja meg. Felszabadulási évfordulónkon ünnepelünk, emlékezünk. Egyén és kollektíva, üzem és intézmény számvetést készít, felelősséget érezve nemcsak a ma, hanem közös jövőnk, boldogulásunk iránt is. E gondolatok jegyében köszöntjük felszabadulásunk 33. évfordulóján az MSZMP salgótarjáni járási pártbizottsága nevében a Nógrádi Szénbányák kollektíváját, volt dolgozóit, nyugdíjasait és mindazokat, akik osztoznak velünk az ünnep örömében. Mihalik Sándor salgótarjáni járás pb-titkára Világ proletárja?, egyesüljetek! V. ÉVF., 6. SZÁM A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR 1978. MÁRCIUS II. Napirenden a bányászlakás-építés Közös tanácskozás Nagybátonyban Nagybátonyban március 21- én a nagyközségi pártbizottság és a tanács vezetői, valamint a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezetői közös tanácskozást tartottak, amelyben részt vett Dr. Halász Tibor, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese is. A tanácskozás témaköre Nagybátony fejlesztése és különös tekintettel a szénbányához kapcsolódó beruházások helyzete, a kivitelezés gyorsítása. Köztudott, hogy ebben az ötéves tervidőszakban az országosan épülő 10 ezer bányászlakásból a Nógrádi Szénbányák részére 400 lakás épül. Ennek több mint a fele, 230 lakás Nagybátonyban épül. 1980. végéig valamennyi lakásnak el kell készülni. Generálkivitelező a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. A lakásépítési program az eredeti tervhez viszonyítva csúszik. Igen fontos érdeke vállalatunknak is, hogy ezt az építési folyamatot meggyorsítsák. Köztudott, hogy a bányászatban és különösen Nógrádban milyen nagy szükség van a fiatalításra. Ennek egyik alapvető feltétele a lakáshelyzet javítása. Vállalatunk mindent elkövet, hogy segítse az építkezés meggyorsítását. Részfeladatokat vállal a kivitelezésből. Víztározót, szivattyúházat, szennyvízgerinc-vezetéket épít és ezeknél a munkáknál már elég magas készültségi fokot ért el. Többek között 1800 folyóméter földgázvezeték árokásása is szerepel abban a 20 milliós értékben, amelyet a Nógrádi Szénbányák a munkában vállalt a nagybátonyi beruházások meggyorsítása érdekében. Az erő-átcsoportosítás azért is gondot okoz, mivel ez az igény a tervidőszak közepén jelentkezett. Eredetileg ugyanis ezek a munkák nem szerepeltek vállalatunk ötéves tervében. Ugyancsak Nagybátonyban rövidesen átadásra kerül vállalat oktatási központja és a az 50 személy befogadására alkalmas munkásszálló. A szálló létesítésével a jelentkező fiatalok elhelyezését meg tudják oldani az épülő lakások átadásáig. A tanács és vállalatunk vezetői között ebben is egységes álláspont alakult ki. A már említett kérdéseken kívül még több, a településfejlesztéssel kapcsolatos, lényeges dologról tárgyaltak. Többek között arról is, hogy vállalatunk szocialista brigádjai, dolgozói az esetenkénti társadalmi munka mellett úgyis segítik a nagyközség fejlesztését, hogy a kommunista szombatokra járó bérből a vállalat félmillió forinttal hozzájárul a nagybátonyi óvoda létesítéséhez. A szorospataki KISZ- váltótábor továbbfejlesztéséről is tárgyaltak, ahol étkezde és szennyvízderítő készül. Tervezéssel és a kivitelezésben való részvétellel nyújtunk segítséget ennek megvalósításához. A hasznos, minden részletre kiterjedő eszmecserét közös helyszíni szemle követte. A nagybátonyihoz hasonló tanácskozásra került még sor Salgótarjánban a városi tanács, illetve vállalatunk gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőinek részvételével. Töretlen lendülettel Újítóhónap a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák újítómozgalma az elmúlt évben kiemelkedő eredményt hozott. A javaslatok száma és az újításokkal elérhető gazdasági eredmény is meghaladja a korábbi évek eredményeit. Csaknem 600 javaslatot nyújtottak be. A kalkulált gazdasági eredmény meghaladja a 6,5 millió forintot. Az ez évi újítótevékenység is megfelel a várakozásnak. A benyújtott javaslatok száma időarányosan jó. A kalkulált eredmény az év első három hónapjában meghaladja a múlt év első negyedévi összegét. galmi vezetése ez évben számít a dolgozók kezdeménnyezőkészségére és várja az újítók javaslatait. Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére áprilisban újítóhónapot szervezünk. Az újítóhónap legeredményesebb újítói részére — az újítási díjon felül — 1500—1300 és 1200 forint jutalom kifizetését helyezzük kilátásba. A jutalmak kifizetésének feltétele három darab elfogadott javaslat, vagy 30 ezer forint kalkulált gazdasági eredmény. Az újítóhónap eredményeinek értékelésére május 20-ig kerül sor. Az újítóhónapban benyújtott javaslatokat soron kívül bíráljuk el. Az újítóhónap célja az újítók kezdeményezőkészségének szinten tartása, illetve az újítások gazdasági és hasznos eredményeinek növelése. Kérjük dolgozóinkat, újítóinkat, hogy minél többen vegyenek részt az újítási versenyben és segítsék elő javaslataikkal terveink maradéktalan teljesítését. Ondrék László fl bánya jmjcárt Már hosszabb ideje folynak a Nógrádi szénmedence területén a kutatófúrások, amelynek célja, hogy a föld alatt rejlő kincset, újabb szénmezőket derítsenek fel. A szénvagyonbővítő fúrásokba bekapcsolódott földtani irodánk fúróüzeme, 4 millió forint értékű fúrási munkát végeznek el a szénmedence területén. Jelenleg Szentkút fölött, Szúpatakon és Sámsonházán is folyik a fúrás. Képünk a szupataki fúróberendezésről készült, amelynek tornya messziről hirdeti a fúrósok felderuő munkáját. Közösségért végző vállalat gazdasági és máz Salgótarján város Tanácsa a Hazafias Népfront városi bizottságának javaslata alapján a Nógrádi Szénbányák dolgozói közül a „Salgótarjánért” kitüntető jelvény adományozásával részesítette elismerésben a következő társadalmi munkásokat. A vállalat igazgatóságán dolgozó Dehény Zoltán mérnök, Dr. Wollner József osztályvezető, Rákos József főelőadó, Tóth Gyula betegellenőr és Mede László főelőadó az arany fokozatot kapták. Ugyancsak arany fokozatot kapott Vincze István, a Kisterenyei Építési Üzem művezetője, Kadlóth Lajos tiribesi versenyfelelős, Kánya Nándor, Adame József, Árvai Gyula, Balga József és Tóth János kányási vájárok. Az ezüst fokozatot Olaj Sándor, az építési üzem targoncavezetője és Rácz Ottó kányási vájár kapta. A bronz fokozatot Kadlót Zoltán vájár, Kadlót László szállító, Kadlót Árpád üzemrendész, Somoskői István vájár, valamennyien tiribesi dolgozók, valamint Balogh Lajos kányási vájár, Gregor Barnabás, a fuvarozási iroda gépkocsivezetője és Palla György bányamérnök — az igazgatóságról — kapta. A társadalmi munkában, közösségért végzett tevékenységben elismerést szerzett dolgozóinknak, a kitüntető jelvényhez gratulálunk. ■*