Nógrádi Bányász, 1986 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1986-01-07 / 1. szám

Az üdültetés 1986. évi tervei Az 1986-os évre szóló SZOT-jegyeket a közelmúlt­ban kapta meg a vállalatunk szakszervezeti bizottsága. A jegyek felosztásánál az üzem­ek létszámarányát, össze­tételét vettük figyelembe. Az 1986-os évre megkapott, illetve üzemek felé már ki­adott SZOT- és vállalati üdü­lőkbe szóló jegyeknél a dol­gozói térítés nem változik. A SZOT családos üdültetés an­­­nyiban módosul az előző évekhez képest, hogy beveze­tést nyer a 12 napos üdülte­tés. Ennek­ következtében országos szinten 10 ezer fő­vel többen vehetnek részt üdülésben, mint a 14 napos üdültetés esetén. A vállalati üdültetésnél mi a 14 napos üdültetés gyakor­latát kívánjuk folytatni. A bükkszéki üdülőbe a ta­vaszi leállásig szóló jegyeket, az üzemek, illetve a nyugdí­­jas-alapszervezetek már meg­kapták. (1985. XII. 26-tól 1986. II. 19-ig). Az üdülő 1986. II. 20-tól 1986. III. 19-ig felújítás miatt vendégeket nem fogad. A családos üdültetés terén meglévő feszültség enyhítése érdekében ez évben is lesz családos üdültetés Bükkszé­ken. Az iskolai szünidőhöz igazodva, a családosan üdülni kívánókat 1986. június 12-től — 5 turnusban — 1986. au­gusztus 20-ig fogadta a Bükk­széki Bányász Üdülő. A Hévízi Gyógyüdülő is közkedvelt dolgozóink köré­ben. Az 1986-os évre 516 db Az 1986-os évre összesen 360 db beutalót kaptunk, ez 577 fő beutalását teszi lehető­vé. Vállalati szinten az 1986-os évre az alábbi a jegyek szer­kezeti összetétele: Jegyet kaptunk, illetve bocsá­tottunk üzemeink és nyugdí­­jas-alapszervezeteink részére. Ez a nagyságrend azt jelenti, hogy turnusonként 22—24 fő vállalati dolgozó pihenhet, illetve gyógyulhat a jövő év­ben is a „hévízi bányászban”. A háromhetes szanatóriumi beutalás évről évre közked­veltebb. Ebbe a beutalási for­mában turnusonként 2 fő dol­gozónk részesülhet az 1986- os évben is. Éves szinten 28 fő. Az üdültetési terveinkben szerepel a légúti betegségben szenvedő bányász dolgozóink jósvafői gyógykúráztatásá­­nak megszervezése is. Figye­lembe véve az előző évek tapasztalatait, erre a szanató­riumi kezelésre évente 40—45 dolgozónk kap lehetőséget. Az 1986-os évre változatlan nagyságban biztosítva lesz a keszthelyi gyermeküdültetés is. 1986. évre vállalati szak­szervezeti bizottságunk meg­kötötte a szerződést gyermek csereüdültetésre a Prievidzai Bányamélyépítő Vállalattal. A szerződés 35 fiú-, illetve 35 leánygyermek számára biz­tosít üdülési, táborozási lehe­tőséget, a Prievidzához közel lévő ,,Madár-hegyen”. (Az 1986-os évben ugyanabban az üdülőben lesznek a gyermekek, ahol 1985. évben voltak.A szlovák gyermekek viszonzás­a­ként a keszthelyi üdülőbe kapnak lehetőséget üdülésre. A gyermekek között köz­kedvelt leányfalui üdültetés megszervezésén is dolgozik a vszb. A bdsz keretében lévő gyermeküdülőben ugyan át­alakítási munkák folynak je­lenleg, mert a sokágyas há­lószobákat alakítják át keve­sebb ágyas szobákra, de az üdültetés megkezdésére a munkák befejezést nyernek. A családos üdültetési nyelv kielégítését szolgálja ige­n közös fenntartású balatonfeny­­vesi üdülő. Jelenleg még pon­tos turnusbeosztásokat tudunk közölni, mert azt nem a fenntartói értekezlet határozza meg. Az előző évek gyakor­lata alapján közölni lehet, hogy az üdültetés 1986. évben is május végén indul és szep­tember közepéig fog tartani. A felnőtt csereüdültetésre 1986. évre a szerződéskötések még nem történtek meg. Várható, hogy szerződéskö­tésre kerül sor az NDK-beli Elektomotorenwerk üzemmel. Az 1986-os tetésre kerül évben csereüdül­sor a lengyel Thorez, testvérüzem és a Nóg­rádi Szénbányák dolgozói kö­zött. A mi dolgozóink Thorez bánya Zakopánéban lévő „Arizona” üdülőjében, míg a lengyel bányászok a mi vál­lalati üdülőnkben vehetnek részt üdülésben. Az üdültetési terveink kö­zött összességében az szere­pel, hogy biztosítani kívánjuk a dolgozóink közel 50 %-ának évenkénti üdültetését, pihené­sét. Ez nagyon körültekintő munkát igényel mindazoktól, akik az üdültetést szervezik és vezetik. Berecz László üd. felelős Gyógyüdülőjegy 99 db 172 fő részére Magaslati egyéb beutaló 71 db 115 fő részére Szanatóriumi beutaló 26 db 26 fő részére Balaton, Dunakanyar 55 db 84 fő részére Családos jegy 44 db 150 fő részére Kisbabás beutaló 1 db 3 fő részére Gyermekbeutalók 37 db Külföldi beutalók 27 db 27 fő részére összesen : 360 db 577 fő részére Széntermelési helyzetkép Régen visszatérő téma, hogy a téli hónapokban nagy a szénbányászattal szemben teljesített igény, de bányá­szaink maximálisan helyt­állnak. Vállalatunk decemberi ada­tok szerint folyó hóban több mint 14 000 tonnával értéke­sített több szenet az időará­nyos tervezettől. Bányaüzemeink közül a külfejtési bányaüzem több mint 13 000 tonnával, Kányás 3300 tonnával, a Szorospatak­­bányaüzem több mint 1200 tonnával teljesítette túl ezt a mutatót. Ménkes közel 3000 tonnával elmaradt, de itt javulás várható az év hátra­is lévő napjaiban. Év elejétől vizsgálva hely­zetünket, sajnos, még min­dig közel 9000 tonna az elma­radásunk, de ezt némileg el­lensúlyozza mintegy 6000 ton­nás készletünk. Megkérdeztük termelési osztályunk szakembereit, mi várható az 1985. év végére. Vállalatunk összes dolgo­zóját izgalomban tartja ez a kérdés, s így indokolt volt a föltevése. — Minden bányaüzemünk mozgósítja teljes energiáját a vállalati termelési terv tel­jesítésének érdekében. Vár­ható, hogy a hátralevő időben is szükséges szabadnapi termeléseket is beszámítva kitermeljük a tervezett egy­millió tonna szenet, s ha egy mód van rá valamivel túl is teljesítjük. Az előrejelzés optimista, de megalapozott, hiszen a kül­fejtések jó eredménye — re­méljük az időjárás továbbra is kedvező marad —front­fejtéseink állapota ezt alá­támasztják. December időszakában a kányási önjárós fejtéseken születtek kiváló eredmények. A 25/A jelű fejtésen az elő­zetes adatok alapján 15,2 ton­­na/műszak az egy főre eső teljesítmény, míg a 35. sz. fejtésen 14,5 tonna/műszak ez a szám. A jó teljesítmény ma­gas frontsebességgel 2,5—3,0 m nap párosul, már 4,2 m is előfordult 24 óra alatt. A nagy frontsebesség következtében a biztosítási állapot is javul, a balesetveszély csökken. Kányáson jelenleg a ter­­melvény bányabeli és kül­színi szállítása jelenti a leg­nagyobb szervezési problé­mát, de úgy néz ki, a kányá­­siak ezzel is sikeresen meg­birkóznak. A tél további részét nézve, az I. negyedév folyamán fej­téseink még rendelkezésre állnak, de a negyedév végére már várhatók s így a fejtések frontátállások, előkészítésé­re is nagy súlyt kell helyez­nünk. Ponyi Attila Látogatás Nagyegyházán Korszerű önjáró fejtésbiz­tosító berendezésekkel üzeme­lő frontfejtéseink fejtéskísérő vágatainak fenntartása, vá­gatkereszteződéseink biztosí­tása nem kis gondot jelent alkalmazóik számára. Megoldást a vágatkereszte­ződés gépesítése jelentheti. A vágatkereszteződést biztosító berendezések gyártásában és alkalmazásában — a KBFI- vel közös tervek alapján — napjainkra megfelelő gyakor­lat alakult ki a Tatabányai Szénbányáknál. Szakmai ta­pasztalatszerzés végett Kazin­­czi András műszaki vezér­igazgató-helyettes vezetésé­vel felelős műszaki veze­tőink a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányaüzemében tettek látogatást. Két, eltérő körülményű, de hasonló technikával üzemelő frontfejtést néztek meg. egyik fronton Hemscheidt Az­zámos önjáró berendezés biz­­­tosítja a 3 m telepvastagságú fejtést. Eiskoff EDW—170200 típusú kéttárcsás éickotrak fogaskerék-vontatású gép fest­és Rybnik 73 meghajtású láncos vonszoló továbbítja a gyűjtő láncos vonszolóra a termelvényt. A két, egymáshoz viszonyítva elmozdítható vá­­gatkereszteződési pajzs egyi­kében az átfedőként mozga­tott gyűjtő láncos. Vonszoló fordítófeje, a má­sikban a fronthomloki láncos vonszoló meghajtó része van egy billenő alapkereten elhe­lyezve. A billenő alapkeret se­gítségével a fejtési sík és szállítóvágati talpsík szögelté­­ rése és szintkülönbsége miatt keletkező káros következmé­nyek kiküszöbölhetők. A billenő alapkerethez csat­lakozó léptető berendezésbe épített forgótárcsa biztosítja, hogy a fejtési szállítóvágatnak nem kell merőlegesnek lennie a fejtésre, mivel a forgótár­csa a fejtési szállítóberende­zés hajtófejének szögelfordu­lását biztosítja. A fejtési szállítóberendezés hajtófejének hordására szol­gáló léptetőberendezéshez kap­csolódó kéthatású hirdaulikus léptetőhengerek biztosítják a vágatpajzsok előreléptetését. E frontfejtés művelési nehéz­sége a nehezen omló fedő­­mészkő és a víz hatására csú­szóssá és képlékennyé váló fektmárga. Ezen viszonyok mellett a 78 m szélességű, 3 m telepvastagságú frontról napi 430 egységvágást, azaz 1930 tonnát termelnek. A másik fronton ugyanilyen vágatkereszteződ­és-biztosítás csatlakozik a várpalotai (VHP) pajzsos frontbiztosításhoz. Itt is EDW—170200 és Rybnik 73 típusú láncos vonszoló üzemel. Kevésbé álékony fedőréteg, s állandó homlokkidőlés ve­szélye lassítja a termelést. 82 m homlokszélesség és 3 m telepvastagság mellett 260 eg­y­­ségvágás, azaz 1170 t a napi termelés. Pílindkét frontfejtés úgynevezett „Z” típusú fejtés, aminek a fennmaradó vága­tát betonélgáttal teszik álé­­konnyá a következő frontfej­tés számára. A Nógrádi Szénbányák komplex gépesítésű frontfej­tései azonban ezektől eltérő adottságokkal rendelkeznek. A vágatkereszteződési be­rendezések megfelelő adaptá­lása több oldalú tervezői el­lenőrzést igényel. Ez már a jövő év feladata. Sándor Tihamér Brigádtalálko­zó a laboratóriumban A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzem­meó­­laboratóriumának kollektí­vája több mint egy éve szak­mai kapcsolatot tart fenn Salgótarjáni Síküveggyár La­a­boratóriumával. A szénbányák laboratóriu­mában adatként kísérleti kutatási fel­foglalkoznak az izotópos egycsatornás anali­zátor szénvizsgálatokra tör­ténő felhasználásával. Hasonló kutatási feladatot tűzött maga elé a Salgótarjá­ni Síküveggyár laboratóriu­mának kollektívája is, ők az üveg alap- és adalékanyagai­nak összetételét vizsgálják, hasonló sugárforrással. A két laboratórium elhatározta, hogy szakmai kérdésekben ki­alakult közvetlen munka­­kapcsolatát a szocialista bri­gádmozgalom területére is ki­terjeszti. Ehhez kapcsolódva a Nóg­rádi Szénbányák laboratóriu­mának szocialista brigádja, december 10-én baráti látoga­tásra hívta meg a síküveg­gyár „Madame Curie” Szoci­alista Brigádját. A gyári bri­gádot 10 fő képviselte a bá­­tonyterenyei találkozón, amely a meó-laboratórium­­ban szakmai konzultációval kezdődött.­­ A vendégeket végigvezet­ték a vizsgálati helyiségeken, ahol a bányai egység veze­tője minden vizsgálati fázist külön is megmagyarázott, majd részükről felvetődött kérdésekre válaszolt. Ezután Alexi Istvánná, síküveggyáriak vezetője ecse­n­telte a brigád munkáját, tá­jékoztatott az elért sikerek­ről. A szakmai tapasztalat­­csere után a két brigád meglátogatta a bátonytere­­nyei Bányász Művelődési Há­zat, ahol Szerencsi András­­né, az intézmény vezetője bemutatta az intézményt, is­mertette a művelődési felada­tokat. A további program „fehér asztal” mellett folyt. A bará­ti beszélgetésen elsőnek Ozs­­várt Ernőné, laboratóriu­munk brigádjának vezetője emelkedett szólásra. Részle­tesen elmondta vendégeink­nek a „Madame Curie” bri­gád eredményeit, szólt a jövő terveiről. Külön kiemelte, hogy az 1975-ben alakult szocialista brigád az eltelt 10 évben a szakmai munkában és a moz­galmi életben is átlagon fe­lülit nyújtott. Ezen időszak­ban két alkalommal ezüst­koszorús, öt alkalommal pe­dig aranykoszorús szocia­lista brigád elismerést ért el. A gazdasági tevékenység mellett a brigád rendszeresen szerepel vetélkedőkön, amit számos elismerő oklevél ta­núsít. Évek óta szép eredmé­nyeket érnek el a megyei „munka és művelődés” moz­galomban. Tavaly téli a bátonyterenyei megnyer­brigá­dok versenyét. Csapatuk ugyancsak győz­tesként került ki a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére rendezett vállalati vetélkedőről. A két brigád a továbbiak­ban megemlékezett névadó­járól, a világhírű Nobel-díjas kémikusról, Madame Curie­­ről. A vendégek részéről Tóth Istvánné brigádvezető adott tájékoztatást a munkájukról. Brigádjuk a nagy októbe­ri szocialista forradalom 60. évfordulójának tiszteletére alakult meg. 1977 óta bronz, ezüst, majd három alkalom­mal arany fokozatot értek el a szocialista brigádver­senyben. Munkájuk során, legsikeresebb volt az 1984-es év, amikor a Vállalat Kiváló Brigádja címet is elnyerték. A vegyészek, laboránsok a beszélgetés további részében, kölcsönösen ígéretet tettek ar­ra, hogy évente találkoznak, és munkáikról, a szocialista brigádmozgalomban elért si­kereikről, eredményeikről fo­lyamatosan tájékoztatják egy­mást. Befejezésül köszönetüket fejezték ki mindazoknak a vezetőinknek és a versenyfe­lelősöknek, akik e tartalmas brigádtalálkozó előkészítését, megrendezését segítették. Fotó: Gáspár István ] ­ NÓGRÁDI BÁNYÁSZ3 intézkedési terv 1986-ban Bérpolitikai Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal rendelete értel­mében a bányászatban, így vállalatunknál is a központi keresetszabályozást kell al­kalmazni. A rendelet — amely a bányászatot kiemelt ágazatként kezeli — 1986. év­re az általános 4 százalékos keresetfejlesztésen felül to­vábbi 2 százalék, összesen 6 százalékos adómentes kere­setszínvonal emelését tette lehetővé. A bérfejlesztési lehetőség üzemekre való szétosztása megtörtént, az 1986. évi bér­­gazdálkodás főbb szempont­jait és a felosztásra vonatko­zó irányelveket tartalmazó bérpolitikai intézkedési terv elkészült, melyet a kibővített vállalati szakszervezeti bi­zottság 1985. december 13-i ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta. Az egységek tervezett bér­­színvonalának meghatározá­sánál alapelv volt, hogy bányaüzemek kiemelt, 6 szá­­­zalékot meghaladó bérszín­vonal-növelésben, az egyéb üzemeknél a nem szenes lét­szám a központi keresetsza­bályozásban alkalmazandó 4 százalék növekményt kapja, a szenes létszám bérszínvona­la pedig 6 százalékkal emel­kedjen. Széntermelő üzemeinknél a szakmányos irányműszak - bérek 6 százalékot lényege­sen meghaladó emelésével és a tervezett műszakstruktúrá­val számoltunk. Kányás­ bá­­nyaüzem kedvezőtlen körül­ményeit továbbra is elismer­ve, a másik két bányaüzem átlagához viszonyítva 5 szá­zalékos kiemeltséget kapott. A jövő évi létszám- és az el­mondottak szerinti bérfejlesz­tések súlyozásával 4,2 és 7,5 százalékos határok között ala­­­kult ki üzemeink 1986. évi tervezett bérszínvonala. A kapott bérfejlesztés tar­talmazza, a dolgozók általá­nos kívánságával egyezően az illetményszén értékének eme­lését is. Az eddigi 2580 Ft/fő­­ről 3360 Ft/fő-re növekszik annak összege, mely vala­mennyi dolgozót érint és ál­talánosan 0,8 százalékos bér­­fejlesztésnek felel meg. Az üzemi bérszínvonal fel­­használásának feltétele az eredményes gazdálkodás. Az eredmény-, illetve költségterv nem teljesítése esetén az el­maradás függvényében csak csökkentett, illetve túlteljesí­tés esetén többletbérszínvo­nal igénybevételére van lehe­tőség. Ezen túlmenően a be­tervezett vállalati tartalék a balesetmentes munkavégzés, valamint az év közben felme­rülő egyéb, vállalati szintű kiemelt feladatok ösztönzését kell, hogy szolgálja. A bérpolitikai intézkedési terv kimondja továbbá, hogy valamennyi munkaterületen indokolt mind a személyi be­sorolási bérek, mind a telje­sítményekhez kapcsolódó bér­tételek megfelelő színvonalú és­ differenciált növelése. Ez­zel összhangban produktív munkaterületen az iránymű­­szakbérek kiemelt, 10 száza­lékos mértéket meghaladó növelésével dinamikus bér­­fejlesztést kell végrehajtani.. A teljesítményszintes munka­helyi bérben dolgozók bérfej­lesztését a munkahelyi bérek eltérő mértékű növelésével kell megvalósítani. Az egyéb föld alatti és külszíni, nem szakmányos, valamint nem bányászati tevékenységű­­ fi­zikai munkaterületek bérfej­lesztését a munkahelyi körül­mények, a leterheltség és a munkahelyi ártalom figyelem­­bevételével az üzemi lehető­ségeken belül differenciáltan kell végrehajtani. Nem fizikai állományban is az üzemi lehetőség és a dif­ferenciáltság a meghatározó. Ezen túl a bérpolitikai intéz­kedési terv kimondja, hogy a bányaüzemi produktív munkaterületek közvetlen ter­melésirányítóinak bérfej­lesz­­tése átlagosan érje el a szak­mányos dolgozók iránymű­­szakbér-növelésének mértékét." A bérpolitikai intézkedési terv előírja, hogy üzemeink, a vállalati irányelvekre is figyelemmel, kötelesek saját bérpolitikai intézkedési ter­vet készíteni, az üzemi lehe­tőséget üzemrészekre lebon­tani, és a felhasználható bé­rek nagyságát az eredmény­től, illetve a részükre meg­határozott egyéb feladatok teljesítésétől függővé tenni. Az 1986. évi előírásainak végrehajtása, a dolgozók már előző évben kinyilvánított kérésével egyezően, január 1-től hatályos. A bányászat bérezési hely­zetének javítása érdekében az elmúlt hetekben a politi­kai vezetés és a kormány ré­széről intézkedésekre került sor, mely alapján a föld alat­ti létszám arányában továb­bi bérfejlesztésben részesül a szénbányászat. A végrehaj­tásra vonatkozó részletes uta­sítás kiadására, valamint az összeg meghatározására csak januárban kerül sor. Bérpo­litikai intézkedési tervünkben ugyanakkor az üzemi bér­­színvonalak, a bérfejlesztési lehetőségek, valamint bérté­telek meghatározásánál nagy­részt már figyelemmel vol­tunk a várható többletlehető­ségre. Fáklya Károly

Next