Nógrádi Bányász, 1986 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1986-05-14 / 9. szám

HÍRLÁNC a SZENES Tiszapalkonyára erőművekbe, és Gyön­­gyösvisontára az év első négy hónapjában összesen 277 ezer tonna szenet szállított vál­lalatunk, így „energetikai szénből” összesen 180 millió forint bevételünk származott. A csernobili baleset szemében fölértékelte a sokak ha­sonló szenes erőműveket, nem kétséges azonban, hogy a jö­vő a biztonságosra fejlesztett atomerőműveké. A POLGÁRI védelmi ak­tivistáink javában készülnek a május 23-án és 24-én meg­tartandó kiképzési zárógya­korlatra. Az első napon törzs­vezetésre kerül sor, a máso­dikon pedig minden üzemben, összesen több száz aktivista kap konkrét feladatot. Az alegységek a korszerű avatottal kezelik felszerelést, a szakalegység a sugárszint precíz mérésére alkalmas műszerekkel is el van látva. A MOSZKVÁBÓL két, Do­­nyeckből egy bányai szakem­ber tett ötnapos tanulmányi látogatást vállalatunknál, az InterASZ Angol névvel elne­vezett műszaki-tudományos együttműködés keretében. A matematikus, a bányamérnök és a bányaigazgató a gépkar­bantartás és a termelésirányí­tás automatizálásával, szá­mítástechnikai megoldásával foglalkozott, tapasztalatokat cserélve vállalatunk szak­embereivel. A MAMUTAGYARAT ta­láltok munkatársaink a csi­­baji külfejtésen. A­ kissé meg­roncsolt leletet Szemerey Hu­ba geológus rakja össze, hogy átadja a bányamúzeumnak. Mint ismeretes, pár éve a kőtetői külfejtésen is ma­mutmaradványra bukkantak embereink, néhány hónappal ezelőtt pedig csiszolt kőkést leltek. Ezek az értékek a mú­zeumba jutnak. A geológu­sok számítanak arra, hogy ha bányászaink érdekes képződ­ményeket észlelnek, értesítik őket. A KÖKÜTPUSZTÁNÁL ka­­­­rambolozott egyik dolgozónk Dáciája, s tört össze a képen látható módon. Április 24-én délben szabályosan haladt Salgótarján Felé Orosz László, Nógrádmegyeren la­kó vájár, amikor vele szem­ben egy Trabant, melyet o­t­t balassagyarmati maszek veze­­­­tett, rosszul vette be a k­­ j­nyárt, kisodródott, fejre állt,­­ majd ütközött. A balesetnél­­ hárman súlyos, ketten kön­­­nyű sérülést szenvedtek. A balesetben vétlen, Szorospa­takon dolgozó munkatársunk lapzártakor még betegállo­mányban volt. □ ÖTLETEMBEREKET is megjutalmaztak a munka ünnepe alkalmából vállala­tunknál. A kiváló újító ki­tüntetés arany fokozatát kap­ta Demeter Sándor, az igaz­gatóság villamos csoportjának vezetője. Ugyanennek az el­ismerésnek a bronz fokozatát vehette át Szorospatakon Ambrózi Jenő és a gépészeti osztályon- Scholtz Lajos főelő­adó. kép: bábéi Szofftóbó­! Botos ezüstérme Bején 1986. április 30-tól május 3- ig rendezték meg Pakson az örökvívó junior országos baj­nokságot. A bajnokságra 27 egyesület 86 versenyzője ne­vezett és indult. Az SBTC színeit 2 versenyző képvisel­te. 48 kg-ban Botos Albin és 75 kg-ban Szabó Zsolt indult. Utóbbi versenyző az első he­lyen kiemelt Gyarmath Atti­la BHSE versenyzője ellen sérülés miatt kénytelen volt feladni a küzdelmet. Botos Albin mérkőzését Ta­nai Gábor Budapesti Építők versenyzője ellen magabizto­san nyerte. A 48 kg-os dön­tőt Botos Albin és Németh Endre Újpesti Dózsa vívta volna. A döntő előtti orvosi vizsgálaton Botos Albin kéz­sérülése olyan súlyosnak bi­zonyult, hogy az orvos még saját felelősségére sem en­gedte indulni, így Botos Albin az országos juniorököl­vívó-bajnokságon ezüstérmet szerzett és ezzel öt olimpiai pontot gyűjtött az SBTC-nak. — k s — JOBBAT AKAR A BALHÁTVÉD Megy vagy nem? 26 éves, nős, egy boldog gyermek édes­apja, s melles­leg az SBTC a erőssége. Ezek sabb legfonto­sabbsan adatai Jó­zsefnek,­­ a Stécé balhát­védjének, aki 1979 óta a klub játékosa. — Hogyan kerültél Salgó­tarjánba? — A Bgy. SE játékosa vol­tam, tagja a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatottnak. Gyarmaton nem kellettem, így a tarjániak hívó szavára azonnal igent mondtam. — Nem is játszottál azóta más egyesületben? — De. Sorkatonai szolgála­tom ideje alatt a H. Papp J. SE-ben fociztam másfél évig — Hívtak-e valamikor más csapathoz? — Katonakoromban kere­sett a DVTK és a Hódmező­vásárhely is, én azonban visszajöttem Nógrádba. — Hogy érzed magad az SBTC-ben? — Éreztem már jobban is. — Mit értsek ezen? — A mai csapat már nem olyan, mint mondjuk 2—3 éve volt. Az ókorban sem volt ilyen népvándorlás, mint ma nálunk van. Jönnek az „ide­genlégiósok”, a megyéből származó játékosokat meg el­engedik. — Miért baj ez? — Mert egy nógrádi lab­darúgó biztosan jobban szív­ügyének tekinti a Stécét, mint akit máshonnan idehoznak. — Ez meghatározza a csa­paton belüli viszonyokat is? — Nem mindig. Az én leg­jobb — csapaton belüli — barátaim viszont megyénkbe­­liek: Juhász, Oláh, Lipták, Urbányi. Velük jó a viszo­­szonyom. — És az edzővel? — Olyan, mint a keret többségének. — Nekik milyen? — Olyan mint nekem. — Tehát? — Ennyi játékost nem le­hetett volna elengedni. Főleg a nógrádiakat nem. — Az idén lejár a szerző­désed. Úgy hallom, elmegy. — Ezt még nem tudom. . — Mitől függ? — Kapok-e kedvező aján­latot. — Kerestek már valahon­nan? — Igen. Alacsonyabb osz­tályból, a területiből, oda én nem megyek. — S, ha nem lesz kedve­zőbb ajánlatod? — Akkor maradok. Persze ennek másik oldala az Stécé: kellek-e majd? Vaskor István kép: bencze NÓGR­ID! BÁNYÁSZ a Nógrádi Szénbányád dolgozóinak lapja. Megjelenik navonta Kétszer Előfizetés egy évre 51,20 forint Telefon: 10-633 Bányai: 51-94. Szerkeszti: a szerkesztő­bizottság. Felelős szerkesztői Molnár Pál Kiadja: a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat, SIM Salgótarján. Palócz Imre tér 4. Felelős kiadó: Bálint Tamás igazgató Előállítja: a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, Salgótarján. Palócz Imre tér 4 Békenagygyűlés Május 9-én, a győzelem napjának 41. évfordulóján kezdődött az Országos Béke­tanács által meghirdetett bé­ke­barátsági hónap Nógrád megyei rendezvénysorozata. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának és a he­lyi szerveknek szervezésé­ben a megye egyik kiemelt rendezvénye Bátonyterenyén került sorra. A magyar—lengyel barát­sági napon Zbigniew La­­komski, a lengyel kulturális és tájékoztatási központ igazgatója, nagykövetségi tanácsos által vezetett de­legáció, a ngyközségi pártbi­zottságon tájékoztatót hall­gatott meg Bátonyterenye társadalmi-gazdasági fejlő­déséről, majd a Bartók Béla Általános Iskolában plakát­kiállítást tekintettek meg. A nagybátonyi gépüzemben az üzem gazdasági és mozgal­mi vezetői köszöntötték delegáció tagjait és kíséretü­n­ket. „Só és szén” címmel ki­állítást nyitott meg a delegá­ció vezetője, majd ezt kö­veten a gépüzem több száz dolgozójának részvételével barátsági nagygyűlésre került sor Ezen szó esett arról a ba­ráti kapcsolatokról, amely lengyel wadzsiki Thorez bá­­­nya és a Nógrádi Szénbányák kollektívája között több év­tizede kialakult. Óvári Péter ifi front félénkeseit Április 22-én reggelre lyu­kasztották a keleti bányame­ző 1-es számú fejtésének nyitóvágatát egy 50 méteres homlokú front előkészítését befejezve Ménkesen. A fejtés befejezését rekordidő alatt végezték el, május 6-án már mindhárom szakban termel­tek. A fejtés eredetileg júliusra beüzemelését tervezték, de a déli bányamező 12-es számú fejtését egy telepesnél nagyobb vető miatt a terve­zettnél korábban voltak kény­telenek leállítani. A ménke­­siektől nagy rugalmasságra vall a gyors váltás! Termé­szetesen az elképzelések ilyen gyors változtatása nehezen át­hidalható nehézségekkel is jár. P. A. Versenytitkárok tanácskozása SZÍVESEN látott vendégek: a szénbányászati károk tanácskoztak versenyzit­nálunk két napon át. Az országos rendezvényen a mintegy húsz résztvevő, a BDSZ irányítá­sával, a Szénbányászati Egyesülés és az információs szolgálat közreműködésével kidolgozta a jelenlegi terv­időszak ágazati versenyének módszereit, feladatait. Rejt­vény­­értékelés A KISZ-kongresszusok tör­ténete címmel kiírt rejtvény­pályázat zárófordulój­a után —­ melynek nyertesei Tarjáni Mónika, Szöllősi Sándor, Koós Mátyás, Kazinczi Mária, Ki­rály Albert és Szádvári Fe­renc — megtörtént a három forduló összesített kiértékelé­se is. Ennek alapján össze­sen három olyan akadt, akik mind a megfejtő három fordulóban maximális ered­ményt értek el, s így fejen­ként 300 forintos vásárlási utalvány tulajdonosai: Tar­jáim Mónika, Koós Mátyás, Király Albert. —di D ANYA gyermekével — ezt az örök témát is feldolgozta Czinke Zsuzsanna keramikus­­művész, s kiállította csaknem száz műtárgy között a bá­­tonyterenyei Bányász Műve­lődési Házban. A május 1í­én záruló tárlatot — falike­rámiákat, vázákat, emberi fi­gurákat — számos szocialista brigád, ipari tanuló, helyi dolgozó és nyugdíjas megte­kintette. Munkavédelmi úütási hét A Nógrádi Szénbányák igazgatósága a munkahelyi kö­rülmények javulása érdekében munkavédelmi újítási hetet hirdet 1986. május 19-től 24-ig. A vállalat baleseti helyzete arra ösztönöz, hogy a munkavédelmi újítások kidolgozását, hasznosítását a korábbinál hatásosabban ösztönözzük. Tö­rekedjünk arra, hogy dolgozóinkban belső kényszerré vál­jon a biztonságosabb munkafeltételek megteremtése. Az adott időszakban munkavédelmi újításokra külön­­díjat adunk. Különdíj csak az elbírált és elfogadott (kísérlet, hasz­nosítás) munkavédelmi újítási javaslatra adható. Üzemeinknél az egyszemélyi elbíráló a munkavédelmi vezető bevonásával dönt a különdíj mértékéről. Különdíj mértéke: 500 forinttól 1000 forintig terjed. A nagyobb jelentőségű munkavédelmi újítási javasla­tok esetén a vállalat egyszemélyi elbírálója a munkavédel­mi osztály vezetőjének egyetértése mellett dönt a különdíj mértékéről. A különdíj mértéke: 1000-től 2000 forintig. A munkavédelmi újítási javaslatok értékelését (napló­­szám, név, tárgy, különdíj) az újítási előadók 1986. május 30-ig kötelesek beküldeni a műszaki fejlesztési osztályra. Kérjük dolgozóinkat járuljanak hozzá az újítási hét sike­réhez. O ELKÖTELEZETT mű­vész, Somogyi István kiállí­tása nyílt május 9-én a sal­gótarjáni Bányász Művelő­dési Házban. „Alkotó kám fő célja, megfesteni mán­az emberiség szenvedéseit” — vallotta a festőművész. A tár­latot dr. Lipták Sándor nyi­totta meg, az ezt követő mű­sorban Dévai Nagy Kamilla is föllépett. A 40 kép a hó végéig lesz látható. ö SALGÓTARJÁNI mű­velődési házunk adott hely­színt a május 9-i Ki nyer ma? című rádiós vetélkedőnek. A zenei kérdéseket Némethy At­tila zongoraművész tette föl. Aki válaszolt, ezúttal egy nyugdíjas szabómester, Já­nosi István volt- A műsorve­zető az alkalmat megragadva rövid interjút készített a tárlatmegnyitóra ekkor már megjelent Somogyi István festővel. Ez a festmény nyerte a Nógrádi Szénbányák különdíját az idei tavaszi tárlaton. Alkotója Fábián Gyöngyvér, címe: Modell. A vállalati díjjal nyolcezer forint járt a Salgó­tarjánban született, Budapesten élő művésznek. (fotó: budai KITÜNTETÉSEK A mi orszá­gunkban ez tény­leg inkább er­kölcsi elismerés, mint anyagi­ Sok­szor keveslik a vele járó jutal­­l­mat, mert az ál­talánosan elfoga­dott gyobb­ értéke­t a­vállala­tok, üzemek sok év eredményes munkája után kapják meg, az emberek pedig legtöbbször egész életművükért, le­gyen ez fizikai, vagy szellemi munka. Minden­képpen alkotás. Nagy a kitün­tetések megbe­csülése. Ez azt igazolja, hogy életünkben a szellemi javak legalább olyan fontosak, mint az anyagiak. Az öröm, kivált , amelyet legfőbb jó az életben. Le­het viszont, hogy másokban az irigység és a sér­tődöttség tápta­laja. Állítom, hogy Julius Caesar, Nagy Sándor és sokan mások, akik életüket tették fel egy-egy célért, bölcsek volna, ha lettek belát­ják, hogy tetteik mellé meg kell szerezniük a szükséges és más örömöket so­is. „A dicsőség jó ország” — mond­ta Washington. Beszélgetések során tapasztal­tam, az a széles körű vélemény, hogy nálunk szű­ken mérik a ki­tüntetéseket. Mondják ezt azok is, akik azt tart­ják, hogy nem a várható kitünte­tésért, hanem a becsületért ma­gáért jól, mert dolgozunk növeli önbecsülésün­ket, ha látjuk, hogy mennyit érünk másoknak. RUGALMAS MUNKAIDŐ Nagyobbrészt általános tetszést váltott ki az erre vonatkozó vezér­­igazgatói rendes­ Csip-csup ügyeink közés. Ennek okát abban látom, hogy a modern kor emberének szük­sége van arra, hogy a munkában is élvezzen bizo­nyos mértékű szabadságfokot. Ezt becsülni kell az egyénnek is azzal, hogy az eddiginél jobb és eredményesebb munkával nálja ki a húsz­saját maga által is be­osztható munka­időt. Talán lebb jutunk közé­hez is, hogy ah­ke­vesebbszer mond­juk majd: a mun­ka a szükséges rossz két hét vé­ge között. IRATTÁROZÁS Alig félünk sok papírtól, an­a­­ak ellenére, hogy rendszere­se­n irattározunk, selejtezünk. Fé­lek, hogy a pa­pírhegy lassan el­temet. Az írás­­bani ügyintézést Magyarországon korán vezette be a nagy műveltsé­gű királyunk, III. Béla. Ez ak­kor Európában na­gy haladás volt, az ügyintézés ga­ranciáját, el­lenőrzését bizto­sította. Igaz, hogy IV. Béla már el is törölte. Mi viszont túl­hajtjuk az írás­beliséget. Abból is irat lesz, amit szóban el lehetne intézni. Sajnos, még akkor is, ha tudjuk, tapasz­taljuk, hogy egy­­egy ügyet sem le­vélben, sem tele­fonon, hanem csak személyes talál­kozás útján lehet egyszer és min­denkorra jól elin­tézni. Ennyire el­lentmondásos a korunk. Az iratok pedig csak gyűlnek és hiába hordjuk őket az irattárba, újak lesznek, hat­ványozottan sza­­porodnak. Ezen­kívül van egy bosszantó gyűlésem : a megfi­ka­­c az az minden se­lejtezést túlél. Dr. Szőllős Gyula

Next