Nógrádi Bányász, 1986 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1986-05-14 / 9. szám
HÍRLÁNC a SZENES Tiszapalkonyára erőművekbe, és Gyöngyösvisontára az év első négy hónapjában összesen 277 ezer tonna szenet szállított vállalatunk, így „energetikai szénből” összesen 180 millió forint bevételünk származott. A csernobili baleset szemében fölértékelte a sokak hasonló szenes erőműveket, nem kétséges azonban, hogy a jövő a biztonságosra fejlesztett atomerőműveké. A POLGÁRI védelmi aktivistáink javában készülnek a május 23-án és 24-én megtartandó kiképzési zárógyakorlatra. Az első napon törzsvezetésre kerül sor, a másodikon pedig minden üzemben, összesen több száz aktivista kap konkrét feladatot. Az alegységek a korszerű avatottal kezelik felszerelést, a szakalegység a sugárszint precíz mérésére alkalmas műszerekkel is el van látva. A MOSZKVÁBÓL két, Donyeckből egy bányai szakember tett ötnapos tanulmányi látogatást vállalatunknál, az InterASZ Angol névvel elnevezett műszaki-tudományos együttműködés keretében. A matematikus, a bányamérnök és a bányaigazgató a gépkarbantartás és a termelésirányítás automatizálásával, számítástechnikai megoldásával foglalkozott, tapasztalatokat cserélve vállalatunk szakembereivel. A MAMUTAGYARAT találtok munkatársaink a csibaji külfejtésen. A kissé megroncsolt leletet Szemerey Huba geológus rakja össze, hogy átadja a bányamúzeumnak. Mint ismeretes, pár éve a kőtetői külfejtésen is mamutmaradványra bukkantak embereink, néhány hónappal ezelőtt pedig csiszolt kőkést leltek. Ezek az értékek a múzeumba jutnak. A geológusok számítanak arra, hogy ha bányászaink érdekes képződményeket észlelnek, értesítik őket. A KÖKÜTPUSZTÁNÁL karambolozott egyik dolgozónk Dáciája, s tört össze a képen látható módon. Április 24-én délben szabályosan haladt Salgótarján Felé Orosz László, Nógrádmegyeren lakó vájár, amikor vele szemben egy Trabant, melyet ott balassagyarmati maszek vezetett, rosszul vette be a k jnyárt, kisodródott, fejre állt, majd ütközött. A balesetnél hárman súlyos, ketten könnyű sérülést szenvedtek. A balesetben vétlen, Szorospatakon dolgozó munkatársunk lapzártakor még betegállományban volt. □ ÖTLETEMBEREKET is megjutalmaztak a munka ünnepe alkalmából vállalatunknál. A kiváló újító kitüntetés arany fokozatát kapta Demeter Sándor, az igazgatóság villamos csoportjának vezetője. Ugyanennek az elismerésnek a bronz fokozatát vehette át Szorospatakon Ambrózi Jenő és a gépészeti osztályon- Scholtz Lajos főelőadó. kép: bábéi Szofftóbó! Botos ezüstérme Bején 1986. április 30-tól május 3- ig rendezték meg Pakson az örökvívó junior országos bajnokságot. A bajnokságra 27 egyesület 86 versenyzője nevezett és indult. Az SBTC színeit 2 versenyző képviselte. 48 kg-ban Botos Albin és 75 kg-ban Szabó Zsolt indult. Utóbbi versenyző az első helyen kiemelt Gyarmath Attila BHSE versenyzője ellen sérülés miatt kénytelen volt feladni a küzdelmet. Botos Albin mérkőzését Tanai Gábor Budapesti Építők versenyzője ellen magabiztosan nyerte. A 48 kg-os döntőt Botos Albin és Németh Endre Újpesti Dózsa vívta volna. A döntő előtti orvosi vizsgálaton Botos Albin kézsérülése olyan súlyosnak bizonyult, hogy az orvos még saját felelősségére sem engedte indulni, így Botos Albin az országos juniorökölvívó-bajnokságon ezüstérmet szerzett és ezzel öt olimpiai pontot gyűjtött az SBTC-nak. — k s — JOBBAT AKAR A BALHÁTVÉD Megy vagy nem? 26 éves, nős, egy boldog gyermek édesapja, s mellesleg az SBTC a erőssége. Ezek sabb legfontosabbsan adatai Józsefnek, a Stécé balhátvédjének, aki 1979 óta a klub játékosa. — Hogyan kerültél Salgótarjánba? — A Bgy. SE játékosa voltam, tagja a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatottnak. Gyarmaton nem kellettem, így a tarjániak hívó szavára azonnal igent mondtam. — Nem is játszottál azóta más egyesületben? — De. Sorkatonai szolgálatom ideje alatt a H. Papp J. SE-ben fociztam másfél évig — Hívtak-e valamikor más csapathoz? — Katonakoromban keresett a DVTK és a Hódmezővásárhely is, én azonban visszajöttem Nógrádba. — Hogy érzed magad az SBTC-ben? — Éreztem már jobban is. — Mit értsek ezen? — A mai csapat már nem olyan, mint mondjuk 2—3 éve volt. Az ókorban sem volt ilyen népvándorlás, mint ma nálunk van. Jönnek az „idegenlégiósok”, a megyéből származó játékosokat meg elengedik. — Miért baj ez? — Mert egy nógrádi labdarúgó biztosan jobban szívügyének tekinti a Stécét, mint akit máshonnan idehoznak. — Ez meghatározza a csapaton belüli viszonyokat is? — Nem mindig. Az én legjobb — csapaton belüli — barátaim viszont megyénkbeliek: Juhász, Oláh, Lipták, Urbányi. Velük jó a viszoszonyom. — És az edzővel? — Olyan, mint a keret többségének. — Nekik milyen? — Olyan mint nekem. — Tehát? — Ennyi játékost nem lehetett volna elengedni. Főleg a nógrádiakat nem. — Az idén lejár a szerződésed. Úgy hallom, elmegy. — Ezt még nem tudom. . — Mitől függ? — Kapok-e kedvező ajánlatot. — Kerestek már valahonnan? — Igen. Alacsonyabb osztályból, a területiből, oda én nem megyek. — S, ha nem lesz kedvezőbb ajánlatod? — Akkor maradok. Persze ennek másik oldala az Stécé: kellek-e majd? Vaskor István kép: bencze NÓGRID! BÁNYÁSZ a Nógrádi Szénbányád dolgozóinak lapja. Megjelenik navonta Kétszer Előfizetés egy évre 51,20 forint Telefon: 10-633 Bányai: 51-94. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztői Molnár Pál Kiadja: a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat, SIM Salgótarján. Palócz Imre tér 4. Felelős kiadó: Bálint Tamás igazgató Előállítja: a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, Salgótarján. Palócz Imre tér 4 Békenagygyűlés Május 9-én, a győzelem napjának 41. évfordulóján kezdődött az Országos Béketanács által meghirdetett békebarátsági hónap Nógrád megyei rendezvénysorozata. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának és a helyi szerveknek szervezésében a megye egyik kiemelt rendezvénye Bátonyterenyén került sorra. A magyar—lengyel barátsági napon Zbigniew Lakomski, a lengyel kulturális és tájékoztatási központ igazgatója, nagykövetségi tanácsos által vezetett delegáció, a ngyközségi pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg Bátonyterenye társadalmi-gazdasági fejlődéséről, majd a Bartók Béla Általános Iskolában plakátkiállítást tekintettek meg. A nagybátonyi gépüzemben az üzem gazdasági és mozgalmi vezetői köszöntötték delegáció tagjait és kíséretünket. „Só és szén” címmel kiállítást nyitott meg a delegáció vezetője, majd ezt követen a gépüzem több száz dolgozójának részvételével barátsági nagygyűlésre került sor Ezen szó esett arról a baráti kapcsolatokról, amely lengyel wadzsiki Thorez bánya és a Nógrádi Szénbányák kollektívája között több évtizede kialakult. Óvári Péter ifi front félénkeseit Április 22-én reggelre lyukasztották a keleti bányamező 1-es számú fejtésének nyitóvágatát egy 50 méteres homlokú front előkészítését befejezve Ménkesen. A fejtés befejezését rekordidő alatt végezték el, május 6-án már mindhárom szakban termeltek. A fejtés eredetileg júliusra beüzemelését tervezték, de a déli bányamező 12-es számú fejtését egy telepesnél nagyobb vető miatt a tervezettnél korábban voltak kénytelenek leállítani. A ménkesiektől nagy rugalmasságra vall a gyors váltás! Természetesen az elképzelések ilyen gyors változtatása nehezen áthidalható nehézségekkel is jár. P. A. Versenytitkárok tanácskozása SZÍVESEN látott vendégek: a szénbányászati károk tanácskoztak versenyzitnálunk két napon át. Az országos rendezvényen a mintegy húsz résztvevő, a BDSZ irányításával, a Szénbányászati Egyesülés és az információs szolgálat közreműködésével kidolgozta a jelenlegi tervidőszak ágazati versenyének módszereit, feladatait. Rejtvényértékelés A KISZ-kongresszusok története címmel kiírt rejtvénypályázat zárófordulója után — melynek nyertesei Tarjáni Mónika, Szöllősi Sándor, Koós Mátyás, Kazinczi Mária, Király Albert és Szádvári Ferenc — megtörtént a három forduló összesített kiértékelése is. Ennek alapján összesen három olyan akadt, akik mind a megfejtő három fordulóban maximális eredményt értek el, s így fejenként 300 forintos vásárlási utalvány tulajdonosai: Tarjáim Mónika, Koós Mátyás, Király Albert. —di D ANYA gyermekével — ezt az örök témát is feldolgozta Czinke Zsuzsanna keramikusművész, s kiállította csaknem száz műtárgy között a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban. A május 1íén záruló tárlatot — falikerámiákat, vázákat, emberi figurákat — számos szocialista brigád, ipari tanuló, helyi dolgozó és nyugdíjas megtekintette. Munkavédelmi úütási hét A Nógrádi Szénbányák igazgatósága a munkahelyi körülmények javulása érdekében munkavédelmi újítási hetet hirdet 1986. május 19-től 24-ig. A vállalat baleseti helyzete arra ösztönöz, hogy a munkavédelmi újítások kidolgozását, hasznosítását a korábbinál hatásosabban ösztönözzük. Törekedjünk arra, hogy dolgozóinkban belső kényszerré váljon a biztonságosabb munkafeltételek megteremtése. Az adott időszakban munkavédelmi újításokra különdíjat adunk. Különdíj csak az elbírált és elfogadott (kísérlet, hasznosítás) munkavédelmi újítási javaslatra adható. Üzemeinknél az egyszemélyi elbíráló a munkavédelmi vezető bevonásával dönt a különdíj mértékéről. Különdíj mértéke: 500 forinttól 1000 forintig terjed. A nagyobb jelentőségű munkavédelmi újítási javaslatok esetén a vállalat egyszemélyi elbírálója a munkavédelmi osztály vezetőjének egyetértése mellett dönt a különdíj mértékéről. A különdíj mértéke: 1000-től 2000 forintig. A munkavédelmi újítási javaslatok értékelését (naplószám, név, tárgy, különdíj) az újítási előadók 1986. május 30-ig kötelesek beküldeni a műszaki fejlesztési osztályra. Kérjük dolgozóinkat járuljanak hozzá az újítási hét sikeréhez. O ELKÖTELEZETT művész, Somogyi István kiállítása nyílt május 9-én a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban. „Alkotó kám fő célja, megfesteni mánaz emberiség szenvedéseit” — vallotta a festőművész. A tárlatot dr. Lipták Sándor nyitotta meg, az ezt követő műsorban Dévai Nagy Kamilla is föllépett. A 40 kép a hó végéig lesz látható. ö SALGÓTARJÁNI művelődési házunk adott helyszínt a május 9-i Ki nyer ma? című rádiós vetélkedőnek. A zenei kérdéseket Némethy Attila zongoraművész tette föl. Aki válaszolt, ezúttal egy nyugdíjas szabómester, Jánosi István volt- A műsorvezető az alkalmat megragadva rövid interjút készített a tárlatmegnyitóra ekkor már megjelent Somogyi István festővel. Ez a festmény nyerte a Nógrádi Szénbányák különdíját az idei tavaszi tárlaton. Alkotója Fábián Gyöngyvér, címe: Modell. A vállalati díjjal nyolcezer forint járt a Salgótarjánban született, Budapesten élő művésznek. (fotó: budai KITÜNTETÉSEK A mi országunkban ez tényleg inkább erkölcsi elismerés, mint anyagi Sokszor keveslik a vele járó jutallmat, mert az általánosan elfogadott gyobb értéket avállalatok, üzemek sok év eredményes munkája után kapják meg, az emberek pedig legtöbbször egész életművükért, legyen ez fizikai, vagy szellemi munka. Mindenképpen alkotás. Nagy a kitüntetések megbecsülése. Ez azt igazolja, hogy életünkben a szellemi javak legalább olyan fontosak, mint az anyagiak. Az öröm, kivált , amelyet legfőbb jó az életben. Lehet viszont, hogy másokban az irigység és a sértődöttség táptalaja. Állítom, hogy Julius Caesar, Nagy Sándor és sokan mások, akik életüket tették fel egy-egy célért, bölcsek volna, ha lettek belátják, hogy tetteik mellé meg kell szerezniük a szükséges és más örömöket sois. „A dicsőség jó ország” — mondta Washington. Beszélgetések során tapasztaltam, az a széles körű vélemény, hogy nálunk szűken mérik a kitüntetéseket. Mondják ezt azok is, akik azt tartják, hogy nem a várható kitüntetésért, hanem a becsületért magáért jól, mert dolgozunk növeli önbecsülésünket, ha látjuk, hogy mennyit érünk másoknak. RUGALMAS MUNKAIDŐ Nagyobbrészt általános tetszést váltott ki az erre vonatkozó vezérigazgatói rendes Csip-csup ügyeink közés. Ennek okát abban látom, hogy a modern kor emberének szüksége van arra, hogy a munkában is élvezzen bizonyos mértékű szabadságfokot. Ezt becsülni kell az egyénnek is azzal, hogy az eddiginél jobb és eredményesebb munkával nálja ki a húszsaját maga által is beosztható munkaidőt. Talán lebb jutunk közéhez is, hogy ahkevesebbszer mondjuk majd: a munka a szükséges rossz két hét vége között. IRATTÁROZÁS Alig félünk sok papírtól, anaak ellenére, hogy rendszeresen irattározunk, selejtezünk. Félek, hogy a papírhegy lassan eltemet. Az írásbani ügyintézést Magyarországon korán vezette be a nagy műveltségű királyunk, III. Béla. Ez akkor Európában nagy haladás volt, az ügyintézés garanciáját, ellenőrzését biztosította. Igaz, hogy IV. Béla már el is törölte. Mi viszont túlhajtjuk az írásbeliséget. Abból is irat lesz, amit szóban el lehetne intézni. Sajnos, még akkor is, ha tudjuk, tapasztaljuk, hogy egyegy ügyet sem levélben, sem telefonon, hanem csak személyes találkozás útján lehet egyszer és mindenkorra jól elintézni. Ennyire ellentmondásos a korunk. Az iratok pedig csak gyűlnek és hiába hordjuk őket az irattárba, újak lesznek, hatványozottan szaporodnak. Ezenkívül van egy bosszantó gyűlésem : a megfikac az az minden selejtezést túlél. Dr. Szőllős Gyula