Nógrádi Krónika, 1994. június (1. évfolyam, 77-102. szám)
1994-06-01 / 77. szám
2 HÍREK : Romániában cigány otthonokat gyújtottak fel egy falu lakói bosszúból, mert két cigány származású férfi meggyilkolt egy román pásztort. Az AFP jelentése szerint a Máramaros megyei Bácsán személyi sérülés nem történt, amivel a helyi cigány lakosság gyilkosok letartóztatása után elmenekült a faluból. A csecsen vezetés kész megfelelő válaszlépéseket tenni, ha orosz csapatokat vezényelnek Ingusföld Csecsenfölddel határos részére, a malgobeki és a szunzseni járásba. Ennek jeléül a csecsen haderő szerdától hadgyakorlatot kezd a kaukázusi köztársaság határai mentén. Jozef Moravcík szlovák miniszterelnök az SME keddi számában igen bizakodóan nyilatkozott a magyar szocialisták pragmatikusnak ígérkező politikájáról. A magyar választások győztesei az előző időszakban elegendő tapasztalatot szereztek ahhoz, hogy a magyar—szlovák viszonyban a közeledés pragmatikus módozatait válasszák — mondta. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Észak- Koreát, hogy a jongbjongi öt megawattos atomerőművében folyó fűtőanyagcserénél tartsa magát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásaihoz. A testület ülésén elfogadott határozat ugyanakkor nem helyez kilátásba szankciókat arra az esetre, ha Phenjan mégsem állítaná le az erőmű ellenőrzés nélküli üzemanyagcseré jfitt yt — Olasz részről visszautasították Andreasz Papandreu görög miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy egész Európának riadót kellene fújnia „az olasz kormányban jelen lévő újfasiszta miniszterek miatt”. Papandreu hétfőn közzétett interjújára Antonio Tajani, az olasz kormány szóvivője ugyancsak egy interjúban válaszolt: „Legyen nyugodt, Papandreu: Olaszországban semmilyen veszély nem fenyegeti a demokráciát”. — Négyezer halálos áldozata és több száz sebesültje van a két észak-iraki kurd párt egy hónapja kirobbant fegyveres viszályának — jelentette kedden az IRNA. Az AFP szerint a hivatalos iráni hírügynökség semmilyen hírforrásra nem hivatkozott adatainak közlésekor, amelyek jóval fölülmúlják az Irak északi részén elterülő Kurdisztánból rendszertelenül érkező becsléseket. A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tegnap megkezdődött az Indonézia által 1976-ban bekebelezett Kelet-Timor problémájával foglalkozó emberi jogi értekezlet. Ellentüntetők petárdával, rothadt gyümölccsel és tojással támadták Jörgen Haidert, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetőjét a Szabad Polgárok Szövetségének Hamburgban tartott Európa-választási rendezvényén. Kizárta a csernobili atomerőmű bezárásának lehetőségét Leonyid Kravcsuk ukrán elnök. Az atomenergetikai hírekre szakosodott NucNet nemzetközi hírügynökség keddi jelentése alapján Kravcsuk a csernobili erőműbe látogatott, s az ott dolgozókat biztosította arról, hogy a létesítmény továbbra is üzemelni fog, mert — mint mondotta —jelenleg megbízhatóan működik. — Ismeretlen fegyveresek Dusanbéban megölték az orosz határőrcsapatok egyik tisztjét. Vlagyimir Boriszenkov alezredes tegnap munkába indult, és a kocsijába ült be, amikor a támadók tüzet nyitottak rá. Három nap alatt ez volt a második merénylet, amelyet orosz határőrcsapatok ellen követtek el. NóarádUHtrénika A 63. FRANCIA—NÉMET CSÚCSTALÁLKOZÓ Megkönnyíteni Kelet csatlakozását Közös sajtókonferenciával ért véget tegnap délben az elzászi Mülhausenben a 63. német—francia csúcstalálkozó második napja. Helmut Kohl bonni kancellár és Francois Mitterrand francia államelnök négyszemközti, valamint a külügyi, pénzügyi, védelmi miniszterek és kulturális megbízottak párhuzamos megbeszélésének középpontjában a bilaterális viszonyon túlmenően az európai együttműködés elmélyítésének és kiszélesítésének kérdései álltak. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A politikusok megerősítették, hogy Németország és Franciaország a jövőben is az európai gazdaság talpra állításának, továbbá a közép- és kelet-európai államok bevonásának motorjaként óhajtanak tevékenykedni. Középtávon összehangolták a feladatokat, amelyeket közös erővel kívánnak megvalósítani. Jó alkalmat nyújt erre az, hogy a németek július 1-jével kezdődően fél évre átveszik az Európai Unió elnökségét, azt követően pedig a franciák lesznek soron. Elsőrendű feladatnak tekintik az európai gazdasági növekedés támogatását és ennek révén a munkanélküliség leépítését. A pénzügyminiszterek és a nemzeti bankok vezetői hangsúlyozták, hogy számukra az áringadozások elkerülése a legfontosabb. A delegációk gazdasági szakemberei fontosnak vélik, hogy felszabadítsák a kereskedelmet a megkötöttségektől, és hogy nyitottá tegyék az európai munkaerőpiacot. A kapcsolatokat illetően lényeges az a megállapodás, hogy a szervezett bűnözés leküzdése érdekében a két ország a jövőben szorosabban fog együttműködni az európai intézmények keretében. Kooperációra törekednek továbbá a fegyvergyártásban is. Kulturális szempontból úttörőnek nevezhető, hogy kölcsönösen elismerik az érettségi vizsgákat. A két ország európai elnöksége alatt elkövet mindent, hogy leépítsék az európai intézmények munkáját nehezítő bürokráciát és átláthatóbbá tegyék a demokráciát az Európa Parlamenten belül. Rendszeres találkozóra hívják a közép- és kelet-európai államok képviselőit, hogy ily módon is megkönnyítsék mielőbbi csatlakozásukat az Európai Unióhoz. Helmut Kohl német kancellár fotó: mti HORVÁT—MUZULMÁN FÖDERÁCIÓ BOSZNIÁBAN Moszkva ismét közvetíteni próbál Az amerikai kormányzatnak sikerült eloszlatnia azokat az előítéleteket, hogy a bábáskodásával létrejött boszniai horvát—muzulmán föderáció az iszlám jegyeit ölti magára. FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK A föderáció első elnöke ugyanis horvát nemzetiségű lett: a szarajevói parlament Kresimir Zubak, a boszniai horvátok vezetőjének, Herceg- Bosznia horvát köztársaság elnökének személyében választotta meg az új föderáció első elnökét. Az alelnöki tisztet a mohamedán Ejup Ganic tölti be. A kormányzat ilyen megosztása azonban csak hat hónapra tervezik. Alija Izetbegovic, az eddigi Bosznia-Hercegovina köztársaság elnöke egy korábbi nyilatkozata szerint megmarad ebben a tisztségben azt a reményt jelképezve, hogy lehetséges-e a volt jugoszláv tagköztársaság egészének újraélesztése. A boszniai polgárháború szerb résztvevői a horvát— muzulmán föderáció megalakulásával esélyt látnak saját államuk nemzetközi elismertetésére, ám elemzőik arra is figyelmeztetnek, hogy az új államszövetség potenciális ellenség is lehet, amely területeinek növelése céljából folytatni fogja a polgárháborút. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes tegnapp belgrádi látogatása azonan azt jelzi, hogy a nemzetközi közösség tovább foglalkozik a térség válságának politikai rendezésével. Az orosz különmegbízott zágrábi konzultációk után látogatott Slobodan Milosevic szerb elnökhöz, akinél megerősítette reményét, hogy Jaszusi Akasi, az ENSZ-főtitkár boszniai különmegbízottja által csütörtökre Genfben összehívott Bosznia-tárgyalásokon a boszniai három hadban álló fél megköti a tűzszüneti egyezményt. Milosevic elnöki kabinetjének közleménye szerint Szerbia a békés megoldást támogatja, amely lehetővé teszi a jugoszlávellenes gazdasági szankciók feloldását. Csurkin Belgrádban azonban Zágráb és a horvátországi szerb krajinák viszonyának ügyében is tárgyalt, mégpedig a szerb— horvát gazdasági viszonyok rendezésének kérdéseiről. E tekintetben nem mellékes egy belga lap értesülése sem, amely szerint a Berlusconi vezette új olasz kormányzat és a horvátországi szerb krajina vezetősége között szoros kapcsolat jön létre, mivel a horvátországi, azaz az isztriai olasz kisebbség elszakadási törekvéseiben közös érdekeltséget látnak, ez pedig a Franjo Tudjman vezette Horvátország legyengítése. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője nyerte el idén az orosz írószövetség Solohov-díját. Az orosz hivatalos hírügynökség szűkszavú tájékoztatója szerint Karadzicot, aki „eredeti foglalkozását” tekintve költő, „erkölcsisége és művészetének magas színvonala elismeréseként” tüntették ki. AZ ENSZ RUANDÁBAN IS KUDARCOT VALL? A tizenkettedik kéksapkás áldozat MTI* Egy mozsárágyú becsapódó lövedéke tegnap megölte a ruandai ENSZ-erők egy szenegáli katonatisztjét a fővárosnak, Kigalinak a kormány ellenőrizte negyedében. A tüzérségi lövedék a katonatiszt autóját találta el, amelyre jól láthatóan fel volt festve az ENSZ emblémája, a gépkocsira még a világszervezet lobogóját is kitűzték. Az ENSZ ruandai segélyakciója, az UNAMIR az eset miatt úgy döntött, hogy időlegesen felfüggeszti minden tevékenységét az országban. Az UNAMIR közlése szerint a világszervezet tisztjei és járművei addig nem végeznek semmilyen mozgást, amíg a helyzet nem stabilizálódik. — Megpróbáltuk mind a két harcoló felet rábírni arra, hogy tegyék lehetővé: folytathassuk humanitárius feladatunkat. Egész egyszerűen nem hallgatnak meg bennünket — mondta az UNAMIR helyettes parancsnoka. Az újabb halálesettel 12-re emelkedett a ruandai fegyveres harcokban áldozatul esett kéksapkásoknak a száma. Korábban 10 belga és egy ghánai békefenntartó vesztette életét. ENSZ-jelentések szerint a közép-afrikai országban kedden annak ellenére folytatódtak az összecsapások a kormányerők és a lázadó Ruandai Hazafias Front egységei között, hogy a két fél az első közvetlen tárgyalásokon megegyezett: tűzszünetre törekszenek. 1994. JÚNIUSI.,SZERDA SZEMSZÖG A mozdony beindult KOPECZKY CSABA, PÁRIZS Párizsból nézve a 63. francia—német csúcs legnagyobb érdeme, hogy fátylat borítva a két ország közötti súrlódásra, mely a normandiai partraszállás 50. évfordulójának megünneplése kapcsán kiéleződött vitában kulminált, Francois Mitterrand és Helmut Kohl ismét az Európa-szerelvény élére helyezte a francia- német mozdonyt. A hírmagyarázók kiemelték, hogy rövid idővel az európai választások előtt a kancellár javuló belpolitikai népszerűsége pozitívan befolyásolta a két ország közvéleményét, a Rajna mindkét oldalán elharapódzó euroszkepticizmus ellenére. A francia köztársasági elnök azon kijelentése, miszerint mindig is azt állította, hogy a tíz közép- és kelet-európai állam belátható időn belül teljes jogú tagja lesz az Uniónak nem kis meglepetést keltett a mitterrandológusok között, hiszen pár éve még az Elysée palota lakója évtizedek és évtizedek elmúlását tartotta szükségesnek ahhoz, hogy egyáltalán érdemlegesen tárgyalni lehessen ezeknek az országoknak a csatlakozásáról. Nem beszélve arról, hogy még a közelmúltban Ausztria és a három skandináv állam EU-tagsága nem sok lelkesedést váltott ki az északi (értsd: germán) mentalitás lehengerlő túlsúlyától tartó francia politikai berkekben. A boszniai krízissel, pontosabban a fegyverszállítási zárlat fenntartásával kapcsolatos nézetegyeztetés, a csernobili atomerőmű állapota miatti közös aggodalom, vagy az elnöki tisztjéről leköszönő Jaques Delors utódjának együttesen kiszemelt belga miniszterelnök útjának összehangolt egyengetése megcáfolni látszik az immár szállóigévé vált francia diplomáciai mondást, miszerint: „A lényeget kivéve, mindenben egyetértünk az angolokkal, míg a lényeget kivéve semmiben sem értünk egyet a németekkel”. DÉL-AFRIKA A NEMZETKÖZÖSSÉGBEN Királynő nélkül MTI• Több mint harmincéves távollét után Dél-Afrika tegnap ismét csatlakozott a britr nemzetközösséghez. Emeka Anyaoku, a Nemzetközösség főtitkára Londonban „különlegesen nagy örömmel” üdvözölte az eseményt, mely illusztrálja, hogy a többségi uralommal együtt Dél-Afrika általában visszaszerzi polgárjogát a világban. Elégedetten nyugtázta, hogy a nemzetközösségnek nagy szerepe volt mind a Dél-Afrikára gyakorolt nemzetközi nyomásban, mind a többségi uralomhoz vezető tárgyalások előmozdításában. Dél-Afrika 1961. május 31-én, a Nagy-Britanniával minden alkotmányos kapcsolatot megszakító köztársaság kihirdetésének napján hagyta el a volt brit gyarmatokat tömörítő nemzetközi szervezetet, miután kiderült, hogy a nemzetközösségi országok általában ellenzik a fajgyűlölő rendszer tagságát. A köztársaság kikiáltásáig Dél-Afrika államfője II.Erzsébet királynő volt. Most természetesen nincs szó arról, hogy a brit uralkodó visszakapná ezt a tisztséget. A Nemzetközösség negyvenes évek végén módosított szabályzata szerint honosított alkotmányú országok is nemzetközösségi tagok lehetnek. EL NEM KÖTELEZETTEK TANÁCSKOZÁSA Hátrány a rajzolásban MTI* Az el nem kötelezett országoknak részt kell venniük az új világrend térképének megrajzolásában — hangsúlyozta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a mozgalom kairói külügyminiszteri értekezletének tegnapi megnyitóján. Az érdekegyensúlyra épülő együttműködést, az igazi párbeszédet szorgalmazta a fejlődők és a többi ország között, továbbá azt, hogy a mozgalom az új világpolitikai körülményekhez alkalmazkodva váljék hatékonnyá. „Cselekvési módszereink átfogó újraértékelésére van szükség” — állapította meg Mubarak, aki szerint „a világ eseményeinek üteme gyorsabb volt, mint az el nem kötelezettek fejlődéséé”. A mozgalom 11. külügyminiszteri értekezletének elején 109. tagként felvették az apartheidtől megszabadult Dél-Afrikát, ahol a múlt hónapban tartották meg az első szabad választásokat. A péntekig tartó tanácskozáson az érdemi vitát a szervezeti kérdések tisztázása után tegnap este kezdték meg. OLASZ—SZLOVÉN TÁRGYALÁSOK Róma vétót emel? MTI• Július első napjaiban olasz—szlovén miniszterelnöki találkozó lesz Triesztben — közölte tegnap az olasz sajtó a szlovén miniszterelnök előző napi bejelentését ismertetve. Janez Dmovsek szerint a két ország viszonya azután vált zavarossá, hogy Silvio Berlusconit kinevezték kormányfővé. Az új miniszterelnök a szlovén és a horvát vezetésnek küldött első üzenetében leszögezte ugyan, hogy Olaszországnak nincsenek területi követelései szomszédaival szemben, de a Berlusconikormány a Párizsban tartott Európai Stabilitási Konferenciával kapcsolatban ellenezte, hogy Szlovénia bekerüljön „az Európai Unió potenciális tagjai közé”. Az új olasz kormány megalakulása előtt a szélsőjobboldali koalíciós partner, a Nemzeti Szövetség nevű párt egyik képviselője követelte, hogy Róma mindaddig emeljen vétót Szlovénia EU-tagságára, amíg Ljubljana nem változat a területén élő olasz nemzeti kisebbséggel szembeni politikáján és nem kárpótolja a mostani szlovén területekről a II. világháború végén elmenekült olaszokat. A Berlusconi-kormány hivatalba lépése után Róma elsősorban azt a követelést fogalmazta meg keleti szomszédaival szemben, hogy Szlovénia és Horvátország érvénytelenítse a külföldiek ingatlanvásárlását tiltó törvényt, így az elmenekült olaszoknak legyen lehetőségük egykori tulajdonuk visszavásárlására.