Nógrádi Krónika, 1994. július (1. évfolyam, 103-128. szám)

1994-07-01 / 103. szám

2 HÍREK Szófia Görögország akár még 18 hónapig is fenntart­hatja a Macedóniával szembe­ni gazdasági büntető intézke­déseit mindenféle jogi követ­kezmény nélkül, miután a lu­xembourgi Európai Bíróság állítólag úgy döntött, nem tárgyalja sürgősséggel az Eu­rópai Unió bizottságának At­hén elleni beadványát. Az Európai Unióhoz akkredi­tált görög küldöttség egyik tagja szerint „Athén nagyon örvendetesnek” tartja a lu­xembourgi bíróság döntését arról, hogy a Görögország­gal szembeni beadványt a hagyományos eljárási proce­dúrák alapján bírálják el. A gyakorlat szerint e bíróság 18 hónapos vizsgálódás és mérlegelés után hozza meg a döntését. A luxembourgi bírói fórum döntéséről ed­dig még nem adtak ki hiva­talos közlést. Moszkva Tűzszüneti egyezményt írtak alá csütör­tökön Moszkvában Észak- és Dél-Jemen képviselői. A megegyzést Andrej Kozirev orosz külügyminiszter köz­vetítése tette lehetővé. A fegyvernyugvás éjféltől lép életbe. Az Interfax jelentése szerint az egyezmény aláírá­sa után Kozirev reményének adott hangot, hogy az első lépést továbbiak követik, s a két fél az ENSZ támogatásá­val párbeszédet kezd a vitás kérdések mielőbbi rendezé­séről. Kozirev szerdán foly­tatott tárgyalásokat az észa­kiakat képviselő Muham­­med Ba-Szinduah külügy­miniszterrel, illetve Szalem Szaleh Muhammeddel, a dé­li Jemeni Szocialista Párt fő­titkár-helyettesével. Dakka - Egy ember meg­halt és legalább százötvenen sebesültek meg Banglades fővárosában és annak kör­nyékén, amikor a csütörtök­re meghirdetett általános sztrájk során összecsapások voltak iszlám fundamentalis­ták és a velük szembehelyez­kedő tüntetők között. A fun­damentalisták az általuk meghirdetett sztrájkkal pró­bálták elérni Taszlima Nasz­­rin írónő megbüntetését, aki szerintük megszentségtele­­nítette az iszlámot. Naszrin üldöztetése azután kezdő­dött, hogy a „Statesman” cí­mű indiai napilap hasábjain kifejtette: „teljesen felül kell vizsgálni a Koránt” a társa­dalom fejlődésének figye­lembevételével. Az orvosból lett írónő jelenleg ismeret­len helyen rejtőzik, miután elfogató parancsot adtak ki ellene. Az egyik fundamen­talista vezető 2500 dollárnak megfelelő vérdíjat tűzött ki a fejére. Moszkva A soknemzetisé­gű államok védelméről, va­lamint Oroszország és az In­dia közötti együttműködés elmélyítéséről szóló­­ nyilat­kozat írt alá csütörtökön Bo­risz Jelcin orosz államfő és Naraszimha Rao indiai mi­niszterelnök. A hivatalos tár­gyalások megkezdése előtt Jelcin és Naraszimha Rao négyszemközt folytatott megbeszélést. Az orosz ál­lamfő ezt követően kijelen­tette, hogy India és Oroszor­szág között teljes az egyetér­tés a nemzetközi politikát és a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekben. A felek nyilatkozatukban megerősí­tették, hogy meg kell akadá­lyozni a nemzetiségi és vallá­si alapon való gyűlöletkel­tést, az agrasszív nacionaliz­mus és a vallási fanatizmus terjedését. Nomrádist Krónika A NYUGAT NEM NYÚL FEGYVERHEZ, DE... Amerikai figyelmeztetés Horvátországnak MTI Az Egyesült Álla­mok óva inti a horvát vezetést attól, hogy katonai eszközök­kel próbálja meg elérni a szerbek ellenőrzése alá került horvát területek visszaszerzé­sét. Erről Peter Galbraith ame­rikai nagykövet beszélt csü­törtökön Eszéken, ahol a szerbek által Krajinából el­űzött horvátokkal találkozott. A zágrábi törvényhozás júliusban foglalkozik a Horvát­országban állomásozó 14 ezer fős ENSZ-alakulat megbízatá­sának meghosszabbításával. Ha nem adja meg hozzájárulását, akkor az elutasítás azt jelente­né, hogy a horvát vezetés az önállóságra törekvő krajinai szerbek elleni háború felújítá­sára készül - mutatat rá diplo­máciai értékeléseket idéző je­lentésében a Reuter. Némely horvátországi ve­zetők a harcok újrakezdésével fenyegetőznek arra az esetre, ha szeptember 30-áig nem történik előrelépés a nagyha­talmak által szorgalmazott tárgyalásokon. Továbbra is fennáll a há­ború veszélye - ism­erte el az amerikai nagykövet. Ha kato­nai megoldás kerül előtérbe, akkor Horvátország nemcsak a krajinai szerbekkel, hanem magával Belgráddal is szem­bekerül. S köztudott, hogy a szerb hadsereg katonai és tech­nikai fölényben van - tette hoz­zá Galbraith. Ha Horvátország rúgja fel a tűzszünetet, aligha számíthat majd a nemzetközi közösség támogatására - mond­ta a nagykövet, külön is kiemel­ve, hogy katonai kudarc esetén az Egyesült Államok sem sietne­ Zágráb megsegítésére. Horvátország területének mintegy harmadát tartják el­lenőrzésük alatt szerb csapa­tok. A szemben álló erők szét­választását biztosítják az ENSZ kéksisakosainak egysé­gei. Galbraith mindamellett igen éles hangon bírálta a krajinai szerbeket, amiért jú­nius közpén megszakították a tárgyalásokat Zágrábbal. A nagykövet kilátásba helyezte: a további elutasítás még sú­lyosabb nemzetközi tiltó rendszabályok elfogadását eredményezheti a szerbek el­len . A nagykövet egyértel­műen kizárta a katonai be­avatkozás lehetőségét. - Az egyetlen választási le­hetőség, amelyhez bizonyosan nem fogunk nyúlni, az a kato­nai lépés. A nemzetközi közös­ség nincs felkészülve arra, hogy csapatokat küldjön háborúzni Horvátországba és Bosznia- Hercegovinába - mondta. A nagykövet reményét fejezte ki, hogy végső soron eredmé­nyes lesz a jelenlegi stratégia: nyomást gyakorolni Jugoszlá­viára és felkutatni a minden fél számára elfogadható ren­dezési módozatot. MAGYAR - ROMÁN PÁRBESZÉD • Hárs Gábor bukaresti megbeszélései MTI Az új magyar kor­mány megalakulása után hama­rosan szakértői megbeszélések kezdődnek Románia és Magyar­­ország között a két ország közötti nyitott kérdésekről. Elvi megál­­lapodás született arról is, hogy a két külügyminiszternek viszony­lag rövid időn belül találkoznia kell, vagy a szakértői megbeszé­lések lezárására, vagy ha kell, azok előremozdítására - közölte bukaresti megbeszéléseinek vé­gén tartott sajtótájékoztatóján Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője. A politikus „hosszú és tar­talmas” beszélgetést folytatott Marcel Dinu külügyminiszter­helyettessel és találkozott Oli­­viu Ghermannal, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja, a román kormánypárt elnö­kével - az utóbbi vezette az SZDRP küldöttségét a szegedi találkozón, amelyen az MSZP delegációjának élén Horn Gyula pártelnök állt. Az MTI tudósítójának kér­désére Hárs Gábor elmondta, hogy Oliviu Gherman híve len­ne annak, hogy párhuzamosan pártközi és államközi szakértői bizottságok is tárgyaljanak. Ugyancsak megbeszélést foly­tatott Hárs Gábor Emil Cons­­tantinescuval, a Romániai De­mokratikus Konvenció elnöké­vel, Petre Románnal, a Demok­rata Párt elnökével, Sergiu Du­­nescuval, a Szociáldemokrata Párt elnökével és Nicolae Ma­nolescuval, a Polgári Szövetség Pártjának elnökével, a Ha­gyományos Szociáldemokrata Párt képviselőjével, és találko­zott az RMDSZ vezetőivel. A látogatás célja az volt, mondta Hárs Gábor, hogy - akárcsak egy héttel korábban Szlovákiában - első kézből nyújtson tájékoztatást a romá­niai politikai tényezőknek az új koalíció terveiről, külpolitikai elképzeléseiről, a magyar-ro­mán kapcsolatok javítására irá­nyuló szándékairól, az ezekből következő lehetőségekről. A magyar politikus minden part­nerétől együttműködést kért ehhez a munkához és „az ese­tek túlnyomó többségében” erre ígéretet is kapott. Megalakult az új japán kormány MTI Murajama Tomiicsi japán kormányfő csütörtökön kinevezte kormányának tagja­it. A stratégiai jelentőségű tár­cák élére szinte kivétel nélkül a konzervatív Liberális Demok­rata Párt (LDP) kormányzati tapasztalatokkal rendelkező politikusai kerültek. Fontos szerephez jut mind­három, a koalíciót alkotó párt elnöke, az LDP-n, a JSZDP-n kívül a Szakigake (Előőrs) párt vezetője is. Az LDP 13 miniszte­ri tárcához, illetve államminisz­teri tiszthez jutott, a szociálde­mokraták öt, a Szakigakéból, a korábbi LDP-politikusokból alakított pártból pedig két poli­tikus került be a kabinetbe. Ko­­no Johei, az LDP elnöke lesz a miniszterelnök-helyettes, ő ve­szi át egyben a külügyminiszté­rium irányítását is. Hasimoto Rjutaro volt pénzügyminiszter (LDP) áll majd a befolyásos nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium élén, míg Igarasi Kodzo (JSZDP) lesz a kabinet főtitkára. Takemura Maszajosi, a Sza­kigake párt elnöke, aki közvetí­tői szerepet játszott a konzerva­tív- szociáldemokrata koalíció létrehozásában, a pénzügy­minisztérium irányítását veszi át. LDP-s politikus került töb­bek között az igazságügy-mi­­nisztérum, az oktatási, a bel­ügyi, a mezőgazdasági tárca él­ére, illetve vezeti majd a védel­mi, a tervezési és a technológiai ügynökségeket. A posta-, a munkaügyi és az építésügyi minisztérium kerül szociálde­mokrata irányítás alá. AZ ÁLLAMFŐ NEM JÖTT, CSAK A MINISZTERELNÖK A kormány kezelésébe kerül a gácsi várkastély? Jozef Moravcik Losoncon ARDAMICA FERENC Annak ellenére, hogy Mi­chael Kovac köztársasági elnök nemrégiben lemondta losonci útját, a város június 24-én és 25-én mégis díszvendéget fo­gadott: kétnapos látogatásra Losoncra érkezett Jozef Mo­ravcik, a szlovák kormány mi­niszterelnöke. A kormányfő legelőször a járási hivatalban találkozott a helyi államigazgatási szervek képviselőivel és a környék polgármestereivel. Ebéd után rövid sétát tett az Arany ut­cácskában. A Bég-toronyban Kaltenecker sörrel oltotta szomját, majd autója a Novo­­ker Csempegyár felé vette út­ját. A vidék legmenőbb gyárá­nak igazgatói irodájában rö­vid, hevenyészett sajtóérte­kezletet tartott. Ezután a Lo­sonc melletti Gácsra látoga­tott, ahol megtekintette a ta­valy óta üresen álló várkas­télyt, melyet eddig ered­ménytelenül kínáltak az árve­­ré­sen... Jozef Moravcik a vállalko­zókat sem kerülte ki, velük a Vigadóban, majd koraeste a járási hivatal nagytermében a város polgáraival találkozott. Ez utóbbinak már határozot­tan választási kampány íze volt. Jozef Moravcik másnapja Losoncon egyetlen program­pontból állt. Részt vett a De­mokratikus Unió Országos Tanácsának ülésén, mely zárt ajtók mögött zajlott. A miniszterelnök losonci látogatása során cáfolta a hí­reszteléseket, miszerint a kor­mány ódzkodna a déli területek fejlesztésétől, mivel attól tart, hogy ezeket idővel visszacsatolják Ma­gyarországhoz. (Lásd: déli vas­út építése) Szerinte a politikai helyzet megérett a szlovák-magyar történelmi kiegyezésre, s a bősi vita rendezése. Felvető­dött, hogy az elhagyatottan álló gácsi várkastélyt esetleg a szlovák kormány használhat­ná... Jozef Moravciknak tetszett Losonc, szépnek és érdekes­nek találta, mint ahogy annak talált néhány vállalkozói pro­jektet is, melyekhez megígér­te a kormány támogatását. Megállapította, hogy Losonc­nak mindene megvan ahhoz (természeti adottságok, nyersanyagforrások, szellem­­i tőke), hogy Szlovákia egyik központjává fejlődhessék. A kilátásba helyezett adó­emelésnek, mely Jozef Mo­­ravciktól - tekintettel a kö­zelgő parlamenti választá­sokra - kimondottan ügyet­len húzás volt, senki sem tapsolt Losoncon. Jozef Moravcik kormányfő megtekinti az Arany utcácskát. (Mellet­te Tibor Kotek, a járási hivatal elöljárója és Eva Rusnáková parla­menti képviselő A jég-torony teraszán sörözik a miniszterelnök 1994. JÚLIUSI., PÉNTEK ENSZ-konferencia Szarajevó újjáépítéséről MTI Szarajevó városa jel­képévé vált mindannak a hor­rornak, ami Bosznia- Hercego­vinában az elmúlt két évben le­zajlott. A polgárháború ártatlan lakosokat sújtott, bosnyákokat, horvátokat, szerbeket egyaránt. A város lakói azonban kitartot­tak, s ami néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetlen volt, ma már valóság. A hónapokkal ezelőtt meghirdetett tűzszünet tartósnak bizonyult, s lehetősé­get nyújtott arra, hogy megte­remtsék a feltételeket a város újjáépítéséhez - hangoztatta Er­dős Andre nagykövet szerdán New York-ban, az ENSZ szék­helyén megrendezett „Szaraje­vói felajánlási konferencián”. A szerdai tanácskozás mint­egy folytatása volt az ENSZ kez­deményezésére június végén Bécsben megtartott „Szarajevói Újjáépítési Konferenciának”, amelyen a résztvevő országok megvitatták, milyen nemzetkö­zi erőfeszítések szükségesek a boszniai főváros újjáépítéséhez. A mostani tanácskozás célja az volt, hogy a világszervezet tagországai megtegyék fel­ajánlásaikat a város életének újraindítása érdekében. Magyarország földrajzi kö­zelsége és hagyományosan jó kapcsolatai miatt érdekelt ab­ban, hogy részt vegyen az újjá­építési folyamatban. Jóllehet erőforrásai korlátozottak, viseli a délszláv polgárháborús mene­kültek ellátásának terhét, s a há­ború miatti nemzetközi embar­gó a Jugoszláv Szövetségi Köz­társasággal szemben 1,368 milli­árd dollár kárt okozott a magyar gazdaságnak - szögezte le Erdős André. A magyar nagykövet el­mondta, hogy az illetékes ható­ságok vizsgálják a lehetőségeket, s mind állami, mind magánvál­­­­lalatok komoly érdeklődést mu­­­­tatnak a nemzetközi programba való bekapcsolódás iránt. Első­sorban műszaki szakértők kül­déséről és mezőgazdasági ter­mékek biztosításáról folynak egyeztetések. A bécsi konferen­cia óta eltelt rövid idő miatt, s an­nak következtében, hogy az új kormány valószínűleg csak július közepén lép hivatalba, konkrét döntések még nem születtek, de Magyarország napirenden tartja a kérdést, s részt kíván venni a bécsi konferencia által létreho­zott koordinációs valamint ta­nácsadó bizottságok munkájá­ban - hangsúlyozta a magyar nagykövet. A szerdai tanácskozáson résztvevő 33 ország és a nemzet­közi szervezetek képviselői közül néhányan már tényleges felaján­lásokat is tettek. A bécsi konfe­rencia által Szarajevó számára létrehozott pénzügyi alaphoz Nagy- Britannia, Olaszország, Ausztria, Japán, az Egyesült Álla­mok ajánlotta fel hozzájárulását. Li Peng Ausztriában MTI Példátlan biztonsági in­tézkedések közepette kezdődött meg Li Peng kínai miniszterel­nök sok vitát kiváltó ausztriai lá­togatása. Bécs belvárosát való­sággal elözönlötték a rendfenn­tartók, akik szerda délutántól szinte hermetikusan lezárták a Hofburg környékét A hivatalos program első eseményén, a Hofburgban adott díszvacsorán Thomas Klestil államfő óvatosan fogalmazott pohárköszöntőjé­ben méltatta Kína szerepét a nemzetközi konfiliktusok meg­oldásában, de kitért az emberi jogok helyzet miatti aggodalom­ra is. Egy ilyen, barátságos hang­nemű, az egyenjogúságon ala­puló párbeszédre a kínai kor­mány nyitott - mondotta válaszá­ban Li Peng. Elutasít azonban minden, az emberi jogok ürü­gyén megkísérelt beavatkozást Kína belügyeibe.

Next