Nógrádi Krónika, 1994. szeptember (1. évfolyam, 155-180. szám)

1994-09-01 / 155. szám

2 HÍREK Szarajevó/Zágráb­­ A bosz­niai szerbek által elindított nemzetiségi tisztogatási hullám immáron kiterjed romákra is. A Reuter jelentése szerint bosz­niai szerb katonai alakulatok el­üldöztek 232 romát Horvátor­szágba, és most azt tervezik, hogy még 420 muszlimot és horvátot is kitoloncolnak. E tisz­togatási hullám szemlátomást arra irányul, hogy felszámolják az útjukba kerülő utolsó kisebb­ségi szigeteket is - mondták szerdán ENSZ-tisztviselők. A dpa szerint a cigányok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának felügyelete alatt lépték át a hor­­vát határt. A HINA horvát hír­­ügynökség szerint a szerb ható­ságok egy héttel ezelőtt már ki­hajtották őket házaikból. Zágráb - Fikret Abdic, a nyugat-boszniai bihari övezet lázadó muszlim­ vezére, aki szembefordult Izetbegovic boszniai elnökkel, majd veresé­get szenvedett hadaitól, szer­dán meglepetésszerűen Zág­rábba érkezett. A Tanjugnak a horvát fővárosból küldött je­lentése szerint Abdic a zágrábi hatóságok, valamint az ENSZ- erők képviselőivel menekült embereirel tárgyalt. Abdic megvert katonái és polgári hí­vei - mintegy harmincezren - jelenleg nyomorúságos tábo­rokban tengetik életüket a hor­vátországi szerb krajinában. Megfigyelők szerint tárgyaló­­partnerei most nyomást akar­nak gyakorolni Abdicra, hogy honfitársait bírja rá Bihacba való visszatérésre. Iszlámábád - A pakisztáni kormány szerdán jelezte, hogy Benazir Bhutto pakisz­táni kormányfő nem utazik a Gáza-övezetbe, s nem óhajtja felülvizsgálni a döntést. A pa­kisztáni kormány egyúttal ud­variatlansággal, az ítélőképes­ség hiányával és arroganciá­val vádolta Jichak Rabin izra­eli miniszterelnököt. Izrael és Pakisztán nem tart fenn dip­lomáciai kapcsolatot. Tel-Aviv kötelezte Pakisztánt, hogy kérjen hivatalos engedélyt az izraeli hatóságoktól Benazir Bhutto utazásához a részben palesztinokra bízott övezetbe. Párizs - A jordán-izraeli bé­kefolyamat „jó úton” halad, és az erről szóló megállapodást hamarosan aláírják. Mindez az általános közel-keleti rendezés kereteibe illeszkedik, s ez pedig az egyetlen megoldás, ami bé­két hozhat a térségben - nyilat­kozta Párizsban Husszein jor­­dániai király a Francois Mitter­rand francia elnökkel lezajlott találkozóját követően. A jordán uralkodó megerősítette, hogy a Mitterrand elnökkel lezajlott megbeszélésén a Közel-Kelet­tel kapcsolatos valamennyi té­mát áttekintették. Sanghaj - Kína felújítja a Washingtonnal folytatott magas szintű emberjogi párbeszédet - erősítette meg szerdán Sanghaj­ban Ron Brown amerikai keres­kedelmi miniszter, azt követően, hogy Pekingben megbeszélése­ket folytatott a kínai vezetőkkel. A miniszter szerint új szakaszhoz érkeztek a kínai-amerikai kap­csolatok, az üzletkötések mellett több vitás kérdésben is sikerült előrelépni. A Washingtonnal folytatott tárgyalások felújítására tett ígéret, úgy tűnik, nem befo­lyásolja a rendőrség tevékenysé­gét. Pekingben szerdán ismét őrizetbe vették az egyik legis­mertebb kínai máskéntgondol­­kodót, Vang Tant Ő egyike volt az 1989-es diákfelkelés vezetői­nek. Moszkva - A közép-orosz­országi Tambov városának egyik vegyi üzeméből isme­retlen tettesek elloptak egy cézium-137-es izotópot tartal­mazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. Az Interfax szerdai jelentése szerint a tettesek ki­bontották a vegyi üzem raktá­rának falát és így jutottak a hasadóanyaghoz. A cézium viaszpuhaságú aranysárga fém, amely a levegővel érint­kezve meggyullad, vízbe ke­rülve pedig robban. Nógrádi 6 Krónika ELBÚCSÚZTATTÁK AZ OROSZ EGYSÉGEKET Jelcin megköszönte a német segítséget MTI Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Német­országból távozó orosz csapa­tok utolsó egységét. A majd­nem ötven évig tartó korsza­kot lezáró történelmi nap ese­ményei Európa egyik leg­szebb terén, a Gendarmen­markton kezdődtek. A szá­mos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel kö­szöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden es­te érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz el­hangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezé­rezredes, az egykori NDK te­rületén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett je­lentést Jelcinnek elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződés­nek megfelelően augusztus 31-ére befejezték az orosz csa­patok kivonását Németor­szágból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, vala­mint haditechnikát irányítot­tak vissza Oroszországba, il­letve a FÁK tagállamaiba - kö­zölte Burlakov és köszönetet mondott tisztjeinek, katonái­nak a feladatok pontos és fe­gyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a német kormány támogatásáért, valamint a né­met hadsereg által nyújtott segítségért. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az el­őzetes programtól eltérve rö­vid beszédet rögtönzött. Eb­ben még egyszer hangsúlyoz­ta, hogy a kivonulást a megál­lapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonulás­hoz ígért pénzügyi segítsé­­get.A háború utáni korszak lezárását, a német-orosz kap­csolatok erőteljes fejlesztését szorgalmazta Jelcin orosz el­nök és Kohl német kancellár az orosz csaptkivonulás befe­jezése alkalmából rendezett szerdai ünnepségen. A berli­ni Schauspielhaus impozáns klasszicista épületében meg­tartott ünnepélyen jelen volt Roman Herzog német szövet­ségi elnök, a bonni kormány valamennyi tagja és a német közélet kiemelkedő személyi­ségei. Részt vettek az ünnep­ségen azok az orosz veterá­nok, egykori tábornokok és tisztek, akik a második világ­háborúban részesei voltak a Berlinért folytatott csatának és később a nyugati hadsereg­csoportnál szolgáltak.Jelcin orosz elnök és Kohl kancellár a Schauspielhausban tartott ünnepség után Berlin-Trep­­tow-ban közösen koszorúzta meg a szovjet hősök emlék­művét. A monumentális em­lékművet 1949-ben a berlini csatában elesett több mint hú­szezer szovjet katona emlék­ére állították. A koszorúk el­helyezése után Jelcin és Kohl rövid beszédet mondott a há­ború hőseire emlékezve. OROSZ SZÓVIVŐ A BUDAPESTI URÁNFOGÁSRÓL Nem feltétlenül Oroszországból származik MTI Az orosz atomener­getikai minisztérium szóvivő­je szerint nem feltétlenül Oroszországból származik a Budapesten hétfőn lefoglalt urán. Georgij Kaurov az MTI moszkvai tudósítójának nyi­latkozva elmondta: a csempé­szek bármely olyan országban szert tehettek a hasadóanyag­ra, ahol atomerőművek mű­ködnek. A szóvivő ugyanak­kor leszögezte: az erőművi uránt nem lehet atomfegyver készítésére felhasználni. Kaurov emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi piacon szinte korlátlatlan mennyi­ségben kapható a 4-5 száza­léknyi, 235-ös tömegszámú uránizotópot tartalmazó dúsí­tott urán, amelyet erőművek­ben használnak fűtőanyag­ként. Az erőművi urán nem minősül az atomfegyverkészí­tés szempontjából stratégiai nyersanyagnak. A szóvivő el­mondta, hogy az atomerőmű­vekben használt dúsított urán lényegesen olcsóbb, mint amennyiért a hírek szerint a Budapesten lefoglalt urán ki­logrammját kínálták. Kaurov leszögezte: az erő­művekben használatos uránt sehol sem lehet máshol fel­használni. Az uránt az orosz szóvivő szerint képzetlen em­berek lopják, akik azt hallják: az anyagot jó pénzért el lehet adni. Mint mondta, nem ren­delkeznek ugyan információ­val a Budapesten lefoglalt uránról, ám amennyiben ato­­merőművi fűtőanyagról van szó, a tettesek lefűrészelhet­tek a fémből egy darabot, amely meglehetősen nehéz és két kilogrammnyi viszonylag kis helyen elfér. A szóvivő szerint bárhon­nan is származik a hasadó­anyag, azt nehéz az országha­táron átvinni. Mint mondta, a csomagok átvilágításakor a repülőtereken felismerik a vámosok a fémet. Amennyiben az anyag 235-ös izotópot tartal­maz, gammasugárzást bocsát ki, amelyet a műszerek kimu­tatnak. Kaurov elmondta, hogy jelenleg a vámosok már az orosz közúti határátkelőhe­lyeken is rendelkeznek sugár­zást jelző műszerekkel. Milosevic állítólag kész határmegfigyelők elfogadására MTI Slobodan Milosevic szerb elnök állítólag mégis kész arra, hogy meghatározott felté­telekkel engedélyezze nemzet­közi megfigyelők állomásozta­­tását Jugoszlávia és Bosznia- Hercegovina határán. Ezt szer­dán jelentette a Borba című ju­goszláv napilap orosz diploma­tákra való hivatkozással. Milo­sevic ezzel meghajlott a nemzet­közi nyomásnak és Andrej Ko­­zirev orosz külügyminiszter kö­vetelésének - írja. Milosevic azt a feltételt szab­ta, hogy megfigyelőknek a Dri­­na folyónál való állomásoztatá­­sával egy időben ellenőrök tar­tózkodjanak a bosznia-herce­­govinai- horvát határon az Una folyónál is. Utóbbiaknak az lenne a feladatuk, hogy ellenő­rizzék a boszniai kormánycsa­patokkal szemben életbe lépte­tett fegyverszállítási tilalom betartását. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter, aki a hét végén Belgrádban tárgyalásokat foly­tatott Miloseviccsel, állítólag ezt a követelést elfogadta, amen­­­nyiben állást foglalt „nemzet­közi megfigyelőknek Bosznia belső határain való állomásoz­­tatása mellett” - jelenti a Borba, amelyet a DPA idéz. A belgrádi kormány a múlt héten hallgatólagosan enge­délyezte az ENSZ Menekültü­gyi Főbiztosságának és a Vö­röskereszt Nemzetközi Bi­zottságának, hogy emberba­ráti célzattal helyezzenek el megfigyelőket Bosznia hatá­rán. E megfigyelőknek az len­ne a megbízatásuk, hogy a hi­vatalosan minden áruforga­lom előtt lezárt határátkelő­­helyeken szavatolják a Jugo­szláviából Boszniába tartó vi­lágszervezeti segélyszállítmá­nyok gyors áthaladását. Fegyencek a kubai menekültek között? MTI A Clinton-kormány­­zat meg kívánja kérdezni a kubai hatóságokat, megfelel­­nek-e a valóságnak azok a jel­zések, hogy a menekülőkkel együtt fegyenceket is kien­gedtek a szigetországból - je­lentette az AP. Magukat megnevezni nem kívánó amerikai tisztségviselők közölték, hogy e kérdést csü­törtökön, az Egyesült Államok és Kuba küldöttségének New York-i találkozóján vitatják meg. Hírek szerint a guantá­­namói amerikai támaszponton őrzött 15 ezer kubai között leg­alább 100 gyanús esetet talál­tak. Úgy tudják viszont, hogy a gyanús személyeket kisebb vét­ségekért, például szökési kísér­letért vagy élelmiszerlopásért börtönözték be. Tizenöt évvel ezelőtt a me­nekültek áradatához a kubai hatóságok hozzájárulásával fegyencek és elmebetegek ez­rei csatlakozhattak. A szaba­don engedett rabok között gyilkosságokért elítéltek is voltak. \ 1994. SZEPTEMBER 1CSÜTÖRTÖK A BOSZNIAI RENDEZÉSRE ADOTT NEM Elmélyítheti a nézeteltéréseket MTI A nemzetközi össze­kötő csoport béketervére ki­mondott boszniai szerb „nem” elmélyítheti a rende­zési erőfeszítésekben érdekelt nagyhatalmak közötti nézet­­eltéréseket. Oroszország, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyomá­nyos szövetségese, úgy véli: Belgrád, amely nem csak tá­mogatta a béketervet, hanem blokád alá is helyezte a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutal­mazzák, a világ a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítésével honorálhatja Slobodan Milo­sevic szerb elnök „bátor lépé­seit”. Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaor­szág, Németország, Nagy- Britannia, valamint az Egye­sült Államok, ezzel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankciók enyhítésére, ha Belgrád beleegyezne a Dri­­nán túli szerbek elleni blokád nemzetközi ellenőrzésébe. Az összekötő csoporton be­lüli nézetkülönbségek még inkább elmélyülhetnek, ha Washington, betartva ígére­tét, október közepe után in­dítványozza a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter ezzel kapcsolat­ban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben az embargó felol­dása a lehető legrosszabb döntés, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Álla­mok egyoldalúan feloldaná a fegyverszállítási tilalmat, Moszkvában nagyon erős nyomás nehezedne a kor­mányra a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók egyoldalú felmondása érdekében. ITAR-TASZSZ: Nacionalista jelenségek Szlovákiában MTI Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerdai pozsonyi tudósítása szerint az Ősi nép - új állam című új tör­ténelemkönyv vihart kavart tudósok és pedagógusok kö­zött. A hírügynökség szerint a könyvet többen nacionaliz­mussal vádolják. Dusán Kovácnak, a Szlo­vák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Inté­zete igazgatójának az a véle­ménye, hogy a könyvben nyíl­tan nacionalista irányzat je­lentkezik, márpedig ez ellent­mond a népek kölcsönös tisz­telete és a jószomszédság el­veinek. Az oktatási és tudo­mányos minisztérium azon­ban ismert tudósok és polito­lógusok tiltakozása ellenére sem hajlandó visszavonni az iskolákba már szétküldött tankönyvet, mert megalapo­zatlannak tartja a kifogásokat. Az ITAR-TASZSZ ebből arra következtet, hogy a miniszté­rium valószínűleg egyetért Eva Slavkovskával, a Szlovák Nemzeti Párt első elnökhe­lyettesével, akinek az a véle­ménye, hogy a nacionalizmus az igazi hazafias nevelés táplá­ló közege. Az orosz hírügynökség a tankönyvben tapasztalt irány­zatot véli felfedezni a Szlovák Nemzeti Felkelés 50. évfor­dulója alkalmából tartott ün­nepi megemlékezésekben is. A rendezők mindenütt ma­gasztalták a szlovákok hősies­ségét és hazafiasságát, megfe­ledkeztek azonban a Vörös Hadsereg szerepéről, az orosz, ukrán és fehérorosz ál­dozatokról - írja. Az ünnepsé­gen részt vett orosz küldött­ség, amely Jurij Jarov minisz­terelnök-helyettes vezetésével tartózkodott Besztercebányán Szlovákiában, kénytelen volt megszakítani egy kiállítás megtekintését. Ennek rende­zői ugyanis megpróbálták na­cionalista módon átértékelni a történelmet - olvasható az orosz hírügynökség jelen­tésében. Jozef Moravcík szlovák kormányfő elismerte, hogy nem szerepüknek megfelelő­en értékelték a volt szovjet köztársaságok partizánjainak a szlovák felkelésben való részvételét, s nem megfelelő­en értékelték a partizánok ál­tal nyújtotta segítség mérté­két sem - idézi az ITAR­­TASZSZ. ÉSZAK-ÍRORSZÁG Az IRA tűzszünetet hirdetett MTI Az Észak-Írország Nagy-britanniától való elszakí­­tásáért küzdő katolikus terror­szervezet, az IRA szerdán kihir­dette, hogy éjféltől teljes egészé­ben megszünteti az erőszakcse­lekményeket. Az IRA közlemé­nye szerint tűzszüneti intézke­dése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegű. Előző este az észak-írországi Tyrone megyében még egy 200 kilós távirányítású pokolgépet hatástalanítottak a biztonsági erők, egy másik pokolgép pe­dig Belfastban felrobbant a brit hadsereg egyik laktanyája köze­lében. Sérülés nem volt. Az IRA közleménye szerint az észak-írországi fejlemények történelmi fordulóponthoz ér­keztek, és a helyzet magában hordozza a béke lehetőségét. A szervezet átfogó tárgyalásokat követelt. Szerda délig egyelőre csak az észak-írországi pártok rea­gáltak az IRA tűzszünetére. Az IRA fedőpártjának számító Sinn Fein párt vezére, Gerry Adams azt mondta, hogy a fegyveresek elkötelezték magu­kat a béke mellett és a brit kor­mány hibázna, ha eltékozolná ezt a lehetőséget. Követelte a cenzúra felfüggesztését, a Sinn Fein demokratikus mandátu­mának elismerését - ezen a párt bekapcsolását értette a rende­zésről folytatandó tárgyalások­ba -, és Észak-Írország demilita­­rizálását, vagyis a brit katonai jelenlét csökkentését és felszá­molását. Az észak-írországi protes­táns többség nevében tevékeny­kedő, a brit koronához hű úgy­nevezett unionista pártok veze­tői szerdán félelmüknek adtak hangot, hogy az IRA becsapja a brit kormányt, és brit-ír-ameri­­kai összeesküvés bontakozik ki a tartomány átjátszására az Ír Köztársaságnak. Emlékeztet­tek, hogy az amerikai kormány kedden 130 millió dolláros, Észak-Írországnak szánt segély ígéretével gyorsította meg az IRA döntését. Figyelmeztettek, hogy az IRA nem teljesítette a brit és az ír kormány tavaly de­cemberi békekezdeményezé­sébe foglalt feltételt, amen­­­nyiben meghirdetett tűzszü­nete csupán határidő nélküli, de nem végleges és örökös. A brit kormány szerda dél­­tájt még várt a hi­vatalos vá­lasszal. Korábbi álláspontja az volt, hogy a fegyveresek és képviselőik csak akkor ve­hetnek részt a rendezési tár­gyalásokon, ha előzőleg leg­­alább három hónap telik el békében. A brit kormánynak az is hivatalos álláspontja, hogy Észak-Írország státusá­ban semmiféle változás nem lehetséges az ottani többség, vagyis a protestánsok akarata ellenére. Az ír kormány az utóbbi napokban többször jelezte, hogy a rendezés végcéljá­nak hosszabb távon az ír sziget egyesítését tartja, de ragaszkodott a decemberi békekezdeményezés betű­jéhez, és hasonlóképp el­utasítja a tárgyalást a fegy­veresekkel, ha a fegyver­nyugvás nem lesz tartós.

Next