Nógrádi Krónika, 1994. december (1. évfolyam, 233-258. szám)

1994-12-01 / 233. szám

A „világosság fiai ” törhetik a fejüket Jobbágyiban A KDNP keddi ülését mindenféle szóbeszéd előzte meg. A szóbeszéd tárgya: a település pol­gármestere Majoros László kezdetben független jelölt az MSZP színeiben való feltűnése volt. 6. oldal Kisbágyon, a Cserhát lankái között megbúvó pi­cinyke település rengeteget fejlődött az utóbbi években. Járható utak, rendezett környezet, víz­mű a falu határában... 7. oldal ÉVADZÁRÓ RALI-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KARANCS HOTELBAN A célkitűzéseket nehezen sikerül megvalósítani 13. oldal „KANADA KEZET NYÚJT NÓGRÁDNAK” Külföldi befektetők a megye egész területén DOMBÓVÁRI EDINA Nem a Nógrád megyei az első és egyetlen példa arra, hogy az országba külföldi tőke áramlik be többmilliós USA dollár értékben. Mégis a legtöbb esetben olyan vád éri az adott üzletben részt­vevő magyar ügyfeleket, hogy minden egyes idegen centtel darabokat vesznek meg e már egyébként is ré­szeire szedett kicsiny ország­ból, és kiárusítják azt... A tegnapi nap folyamán - több éves sikeres együttmű­ködés eredményeképpen- Korill Ferenc (Nógrád Me­gye Közgyűlésének elnöke), és Pál József (volt ország­­gyűlési képviselő) meghívá­sára Salgótarjánba látoga­tott a Kana­dai Szaktaná­csadó Szolgá­­lat­ CESO de­legációja,ho­gy megalakít­sák a Nem­zetközi Infor­mációs Keskedelmi Kő­központ sal­gótarjáni re­gionális iro­dáját. A Ka­nadai Külügyminisztérium a közép- és kelet-európai or­szágokba akkreditált követ­ségeinek irányításával több fejlesztési és együttműködé­si programot folytat. Ezek között a CESO Internatio­nal Services nevű kanadai technikai fejlesztési szolgálat 1990 óta működik Magyar­­országon, melynek köz­pontja Szolnokon található, s melynek ügyvezető igazga­tója Tóth Gyula. Fő profil­jukba a külföldi tőke beho­zatala, vegyesvállalatok ki­alakítása, szakmai segítsége, az együttműködési lehetősé­gek feltérképezése, mene­dzselés, valamint az üzlet­emberek, vállalkozók szak­irányú­­ ingyenes - tovább­képzése tartozik. Megnyitó beszédében Korill Ferenc hangsúlyozta: - Nem árulok el nagy tit­kot, mikor bejelentem, Nóg­rád megyének minden esé­lye megvan arra, hogy - ka­nadai érdekeltségeit kihasz­nálva - nagyobb mértékben bekapcsolódjon a hazai és nemzetközi kereskedelem­be. A NIKK salgótarjáni ki­­rendeltségének létrehozásá­ra azért is szükség volt, mert így egy olyan jól működő in­tézmény foglalkozik a vállal- 3. oldal Szigethy Evelin (Ipari ás Kereskedelmi Minisztérium), Tóth Gyula, Lehel Zoltán és Dudás Mihály PARLAMENTI BESZÉLGETÉS A hetedik napon sem pihenhetünk Az év végi hajrá nem látszik meg a parlamenten. Egy­­egy képviselő bóbiskol az ülésteremben, többségük a bizottságokban ülésezik, ingázik a folyósokon. Juhász Gábort, az MSZP Nógrád megyei 2.sz. választókerületé­nek képviselőjét is menet közben sikerült elcsípni. Ő a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja, s most, a költ­ségvetési törvénytervezet vitájában náluk a legtöbb a munka. Halmokban állnak ugyanis a módosító javasla­tok, amelyek mindegyikén át kell magukat rágniuk. JAKUBOVITS ANNA - A kormánypárti képvi­selők sem egységesek a ké­szülő törvény megítélés­ben. Ön milyen viszonyban van a költségvetési és adó­tervekkel? - Az adótörvényekhez el­térő a viszonyom, például a társasági adóról azt gondo­lom, hogy lényegesen tisz­tább helyzetet teremt. Már önmagában az a tény, hogy a társasági adó kulcsa 36 százalékról 18-ra csökken, ha nem veszik ki a vállalko­zásból a pénzt - ez minőségi­leg hoz újat a gazdasági élet­be. A nemadóval személyi jövedő­kapcsolatban n­incs sok okunk a lelkese­désre, hiszen a gazdálkodó szervezetekből jövőre keve­sebb adó folyik be, s ezt a há­ 3. oldal AZ ALPOLGÁRMESTER IS MEGMÁRTÓZOTT A GYARMATI STRANDAVATÓN Majd száz esz­tendővel ezelőtt, 1896-ban, az első Olim­piai Játékok százméteres gyorsúszásában Hajós Alfréd ágyúlövésre vetette magát vízbe, hogy aztán valamennyi vetélytársát megelőzve csapjon a célba a pireuszi kikötő tizenhárom fokos vizében. Az olimpikon tervei alapján 1935-ben megnyitott Balassagyarmati Strandfürdő pontosan félszáz éven keresztül nyújtott fürdési lehető­séget a város polgárságának. A vízhiány miatt bezárt strandot tegnap ismét felavatták s Sztancsik József triat­­lonista után dr. Kiss Tamás alpolgármester is megmár­tózott a hét fokos vízben a mintegy százfős ünneplő se­reg tapsvihara közepette. LÁGY RÓBERT Szép volt a balassagyar­mati strandfürdő, melyre büszkék voltak az öntudatos polgárok, akik röpke évek alatt irigylésre méltó életet és rendet varázsoltak a nyár dicső intézményére, életfor­májára. Az úszómesterek poénjai, a bukások mestersé­ge, a tréfák kavalkádja köddé vesztek a nyolcvanas évek kö­zepén. A vízhiány szárította város vezetése a fürdő bezá­rására kényszerült. Kopol­­tyúvá vált szívek szakadtak meg az Ipoly partjain. Strandegyletben látta a megoldást Szabó Endre lo­kálpatrióta, így öt évvel eze­lőtt életre is hívta ezen társa­ságot. Bendik Ferenc, Peno­mah-gépész (elhunyt a múlt évben), Benyovics Mihály, műszaki szakember ( két év­vel ezelőtt halt meg) mellett ő­ volt az a polgár, aki sza­badidejét és energiáját nem kímélve tárgyalt-harcost­­szenvedett a strand újraépí­téséért. Szabó Endre 1990-ben tagja lett a város képviselő­­testületének. Szívügyével azonnal előhozakodott - el­utasították. Nem adta fel. Fél év múlva komplett javas­lattal állt elő - képviselőtár­sai leszavazták. Nem hátrált meg. Újra próbálkozott. Tárgyalásait a testület elé tárta, vázolta a lehetősége­ket, mesélt a hatvanas-het­venes évek strandéletéről - mindhiába. Mindig volt fon­tosabb, jelentősebb, na­gyobb megoldásra váró vá­rosi probléma. 3. oldal No én jól kinn vagyok a vízből mondhatja dr. Kiss Tamás alpol­gármester A feszített víztükrű medence látképe SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ IPOLY BÚTORGYÁR RT - NÉL Előremenekülnek A balassa­gyarmati Ipoly Bútor­gyár Rt. saj­tótájékoztatót tartott tegnap délelőtt. Csonka Attila vezérigazgató szerint az egy évvel ezelőtti privatizáció korántsem volt egyszerű és könnyű, de mindezzel együtt a jövő biztató. Ta­valy ugyan veszteség volt, méghoz­zá jelentős, de az idén már nincsen semmi gond. ______NK- INFORMÁCIÓ Eveken keresztül a Co­lumbia Lux típusú bútorok­ról volt ismeretes az Ipoly­­parti gyár, ám változtattak ezen az egyhangúságon. A Columbia család iránt ugyan még a mai napig ér­deklődés mutatkozik, de lét­rehozták a Libra irodabú­tort, a Lagúnát és a Diado­­rát is. A Libra villámgyorsan népszerű lett, szinte alig győznek eleget tenni a meg­rendeléseknek. Nem vélet­len, hogy ez a termékcsalád vásári nagydíjat nyert Eger­ben. A részvénytársaság veze­tősége tisztában valt azzal is, hogy csökkenteni kell az ön­költséget. Ezért a gyár veze­tése az energiahálózatot fel­újítja, gondolva a jövő évi áremelésekre. Több mint tízmillióba került a számító­­gépes csúcstechnológia ki­alakítása, mindemellett hat­millió forintos költséget emészt fel az új fúrótechnika beüzelemelése, mely a pon­tosabb, szakszerűbb és ol­csóbb megoldásokat ered­ményezi. Ezzel lehetővé vá­lik a precízebb illesztés is. Az elmúlt egy év alatt húsz dolgozójától megvált a gyár. Ma százhuszonöten te­vékenykednek az rt-nél. A megmaradt munkások bére bruttó húsz-huszonkét ezer forint, de egyénileg premi­zálják a dolgozókat. A tulaj­donosok bíznak a jövőben, bíznak a gyárban, ezért fej­lesztenek. Ahogy mondani szokás: az Ipoly Bútorgyár Rt. előre menekül. A szalagon a végszerelés műveletei nem igényel­nek „profi” szakmunkást

Next