Nógrádi Krónika, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

Belgrád - A boszniai szerb és a jugoszláv vezetők, akik ked­den egyezményt írtak alá ar­ról, hogy Pale elfogadja Belg­rád külpolitikai vezető szere­pét, egy olyan titkos doku­mentumot is elfogadtak - je­lentette csütörtökön a Beta független belgrádi hírügy­nökség jól értesült boszniai szerb forrásokra hivatkozva. A palei vezetéshez közel álló személyekre hivatkozó beszá­moló szerint nem ismeretes a titkos záradék pontos tartal­ma, az azonban biztosra vehe­tő, hogy a jugoszláv és bosz­niai szerb vezetők egyezségre jutottak abban, hogy egybe­függő területet követelnek a boszniai szerbek számára, és garanciákat kérnek arra is, hogy Pale konföderációs szer­ződést köthet Jugoszláviával. Moszkva - Borisz Jelcin orosz államfő és Helmut Kohl német kancellár csütörtökön telefonon cserélt véleményt a­ boszniai válság legújabb fejle­ményeiről, illetve rendezésé­nek lehetőségeiről. Jelcin és Kohl egyeztette a szeptember 2­3-án Moszkvában munkalá­togatást tévő kancellár prog­ramját, s a tárgyalásra kerülő témákat.­­ A balkáni válság kérdéseit és legújabb fejlemé­nyeit vitatta meg csütörtökön telefonon Andrej Kozirev orosz külügyminiszter görög kollé­gájával, Karolosz Papuliasszal. Grigorij Karaszin orosz kül­ügyi szóvivő csütörtöki sajtó­­tájékoztatóján közölte, hogy Papuliasz gyakorlatilag orszá­ga elhatárolódását fejezte ki a NATO széleskörű boszniai hadműveletétől. Bukarest - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti székházában tett lá­togatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbség­­ügyi főbiztosának romániai tájékozódó látogatása. A hol­land politikus a román parla­ment képviselőivel, a kor­mány vezetőivel, a külügyi, az igazságügyi és az oktatási tár­cák illetékeseivel, illetve a kormányfővel és az államel­nökkel való találkozókon pró­bált képet alkotni arról, mi­lyen problémákat vet fel a nemrég elfogadott, az RMDSZ által határozottan el­lenzett oktatási törvény, to­vábbá, hogy a törvénykezés milyen bánásmódot alkalmaz a cigány lakossággal szemben. Szóba került a megbeszélések során a román-magyar alap­szerződési tárgyalások kérdé­se is, amelyek folytatásáról mind Teodor Melescanu kül­ügyminiszter, mind Ion Iliescu államfő biztosította a kisebb­ségügyi főbiztost. Nomrádist Krónika ÉLETBEN VANNAK A FRANCIA PILÓTÁK A franciák a NATO-légicsapásról Charles Millon francia védelmi miniszter csütörtökön ki­jelentette: semmi nem indokolja, hogy a NATO leállítsa a boszniai szerb célpontok elleni légitámadásokat. Az Europe 1 rádiónak nyilatko­zó védelmi miniszter a Reuter szerint hangsúlyozta: „A NA­TO-csapások mindaddig foly­tatódni fognak, amíg a had­művelet parancsnokai meg nem győződnek arról, hogy a térségben helyreállt a bizton­ság”. Milton elmondta: a légicsa­pások beindítása előtt a belgrá­di vezetésnek és a boszniai szer­­beknek tudomására hozták, hogy a nyugati szövetségesek tárgyalni akarnak a támadások beszüntetése érdekében. „Erő alkalmazásával és eltökéltséggel akarunk visszatérni a békés rendezés és a politikai megol­dás útjára - mondta. - A tárgya­lások szempontjából, a politikai megoldás érdekében azonban hasznos az erő pozíciójában lenni” - tette hozzá a miniszter. A szerdán Pale felett lelőtt francia repülőgép pilótáiról Milion elmondta, hogy életben vannak. A Mirage 2000 típusú gép pilótái életjelt adtak ma­gukról a náluk lévő műszaki be­rendezésekkel, és közölték, hogy Bosznia területén tartóz­kodnak. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a közeli napok­ban a pilótákat kimenekítik a térségből. A Cartoucherie színház művészei a hónap eleje óta éhségsztrájkot folytatnak, tiltakozásul a nyugat Bosznia-politikája ellen. Ariane Mnouchkine, a neves színházi rendező a Párizsban tárgyaló Alija Izetbegovic bosnyák elnök, és a Szarajevót is megjárt legnépsze­rűbb francia, Pierre abbé társaságában képünkön SZEPARATIZMUS-MAGYARÁZAT BUKARESTBŐL Andreescu: I. Mihályt manipulálták „Szomorú dolog, hogy Mihály királyt is sikerült belerán­gatni ebbe a szégyenteljes és veszélyes politikai konszen­zusban, ami a jelenlegi román-magyar viták okait illeti” - fej­tette ki a bukaresti 22 című ellenzéki hetilap legújabb számá­ban Gabriel Andreescu, a romániai emberi jogi Helsinki-bi­zottság elnöke, a Polgári Szövetség nevű civilszervezet alel­­nöke, a román-magyar közeledés egyik eltökélt híve. A román politikus vitairata arra az interjúra hivatkozik, amit a hetilap egy héttel korábban ho­zott I. Mihály román ex-ki­­rállyal, s amelyben a Svájcban élő volt román uralkodó azt fej­tegette, hogy a magyarok azért állnak elő „mind képtelenebb” elképzelésekkel és igényekkel, mert a többség türelmetlenül és idegesítően bánik velük. Gabriel Andreescu szerint e választ inkább a kérdező szug­­gerálta, I. Mihálynak azonban sikerült bedőlnie neki, s így most mindenki azt gondolhat­ja, hogy az etnikai gyűlöletre való uszítás, ami az utóbbi öt év romániai hatalmi harcait domi­nálta, semmilyen szerepet nem játszik a viszály elmérgesedésé­ben. Hasonlóan veszélyes ideo­lógiai csúsztatásokra hívja fel a szerző a figyelmet egy másik cikkel kapcsolatban, amely szerint az Európa Parlament 1201-es ajánlásai tulajdon­képpen csak „hídfők” a ma­gyarok számára, akik így akarnak szeparatista vágyaik­nak keretet adni. Gabriel Andreescu figyelmezteti szerkesztőségét: veszélyes já­­­ték ez a többségi „filozófia” felé való elcsúszás egy olyan lap részéről, mely mostanig tisztességgel vállalta föl a tu­dományos objektivitást. NEM KELL BEVÁLTANI Csehország felülvizsgálta vámrendelkezését A Václav Klaus vezette cseh kormány felfüggesztette annak a szeptember elsejétől érvényes rendeletnek a hatályát, amely szerint a Csehországba utazó, vízumkötelezettséggel nem rendelkező turistáknak legalább 7000 cseh koronát kellett volna bemutatniuk az országba való belépéskor. A kabinet úgy döntött, hogy a kérdést újratárgyalja és javasla­tot tesz, arra, hogy mely orszá­gokból érkező turistáktól fogják megkövetelni a kötelező pénz­ellátást. A kormány még a nyár fo­lyamán úgy döntött, a vízum­­kényszer nélküli országokból érkező turisták számára kötele­zővé teszi, hogy beutazáskor 7000 cseh koronával rendel­kezzenek. Kivételt a magánsze­mélyektől vagy intézményektől kapott hitelesített meghívóle­véllel rendelkezők és a diplo­mácia szolgálat tagjai jelentet­tek volna. Igor Nemec tárca nélküli mi­niszter úgy tájékoztatott, hogy a kormány a közeljövőben napi­rendre tűzi a kérdést, de nem volt hajlandó részleteket elárul­ni. Megfigyelők rámutatnak, maga a tény, hogy az új rende­letet Jan Rumi belügyminiszter terjeszti majd be, igazolja a fel­tevéseket, melyek szerint Cseh­ország korlátozni szeretné a keleti országokból érkező tu­ristaforgalmat. Szlovákiában egyébként továbbra is érvényes az a ren­delet, amely napi 15 dollár vagy annak megfelelő egyéb konvertibilis pénznem felmu­tatását írja elő. Tekintettel arra, hogy a szlovák és a magyar jegybank közt érvényben lévő meg­egyezés alapján a forint és a szlovák korona kölcsönösen szabadon váltható a turista­­forgalomban, a magyar ál­lampolgároktól ezt az össze­get nem kérik a szlovák vá­mosok. PÓLÓKRA NYOMOTT KÉPEKKEL TÜNTETTEK Az AI tiltakozó akciója Kínában A női világkonferencia helyszínén, Peking­­ben tartott tiltakozó akciót csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi em­beri jogi szervezet. A rendőrség nem avatko­zott bele a két órás megmozdulásba. Az AI tagjai a nem kormányszintű tanácskozá­soknak helyet adó épület előtt olyan nők - köztük két kínai asszony - pólóra nyomtatott képét mutatták fel, akiknek emberi jogait ha­zájában megsértették. A két kínai nő közül az egyik újságíró, akit tavaly hat évi börtönbüntetésre ítéltek, amiért cikkeiben állítólag államtitkokat hozott nyilvá­nosságra. A másik egy tibeti asszony, akit 17 évre ítéltek Kína-ellenes tevékenység vádjával. Mint kötudott, Kína szerette volna oldani nemzetközi diplomáciai elszigeteltségét, ame­lyet Harry Wu letartóztatása, elítéltetése, majd kiutasítása során tapasztalnia kellett. Minden olyan találkozó, amely Kínát egyenjogú part­nerré teszi a nemzetközi közvélemény előtt hasznos Pekingnek. A makroképernyőről Ang San Suu Kyi burmai em­beri jogi harcos szól az egybegyűltekhez, az első nem kormányzati szervezetek által kezdeménye­zett világtalálkozó plenáris ülésén. Legalább húsz­ezren mentek el Olajcsúcs Grúz-török csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön Tbili­sziben, mindössze két napal azután, hogy eddig ismeret­len tettesek merényletet kísé­reltek meg Eduard Sevardna­­dze grúz vezető ellen. Tansu Ciller török kor­mányfő elsősorban gazdasági kérdéseket vitat meg vendég­látójával. A tárgyalások kö­zéppontjában a térséget át­szelő és Azerbajdzsánból kiin­duló kőolajvezeték témája áll. Törökország azt szeretné, ha török területen is áthaladna a közép-ázsiai kőolaj, amely grúz területeket is érint. Eb­ben nem érdekelt az orosz kormány, amely ugyancsak saját földjét ajánlja erre a cél­ra. A két ellenlábas részben azért igyekszik maga felé te­relni a megépítendő vezeté­ket, mert jelentős bevételt re­mél a tranzitdíjakból. 1995. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK VMSZ-SEGÉLYKIÁLTÁS A KOLONIZÁCIÓ ELLEN Találkozókat kértek a magyar és szerb vezetőktől A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a magyarországi és a jugoszláviai politikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon szeretne megnyugtató megoldást találni a krajinai szerb menekülthullámnak a Vajdaságban okozott gondjaira. A VMSZ Göncz Árpád köztár- A Milosevic szerb elnökház sasági elnöktől, Horn Gyula küldött levélben a VMSZ ve­miniszterelnöktől, Gál Zoltán parlamenti elnöktől, Tabajdi Csaba államtitkártól, valamint Slobodan Milosevic szerb és Zo­ran Lilic jugoszláv elnöktől kért találkozót. A Göncz Árpádhoz küldött levélben a VMSZ elnöke, Csu­­bela Ferenc hangsúlyozta: „A vajdasági magyarság az 1991- es jugoszláv polgárháború kezdete óta az újabb megpró­báltatások hullámát éli át, s helyzetünk mind kilátástala­nabb, megmaradásunk és ki­maradásunk veszélyben fo­rog, amennyiben a legrövi­debb időn belül a Szerb Köz­társaság, az anyaország és a nemzetközi közösség nem tesz konkrét lépéseket a me­nekültáradat által előidézett katasztrofális helyzet orvoslá­sára”. zetői azt hangsúlyozták, hogy a vajdasági magyarok Jugo­szlávia polgárai akarnak ma­radni, s ezt már többször bi­zonyították, majd hozzátet­ték: a magyarság a háború kezdete óta a harcok, a pusz­títás és a nemzetek közötti szakítás ellen volt. A VMSZ vezetői cáfolták azokat a vádakat, melyek sze­rint az észak-bácskai magyar települések vezetői nem segí­tik a menekülteket. „A vajda­ság területén több mint 100 ezer krajinai menekült van, s csak a vegyes lakosságú To­polyán több menekültet he­lyeztek el, mint Montenegró valamennyi városában együtt­véve. A jövőben is segíteni fog­juk a menekülteket, s elhelye­zésüket, ám ellenezzük a kolo­­nizációt” - mondta Egered Sán­dor, a szervezet alelnöke. MÉSZÁROS HOSSZABBÍTÁST JAVASOL A csecsenföldi EBESZ-misszió eredményei A csecsenföldi rendezés hosszú folyamat, amelynek kulcs­kérdése, kié a hatalom a választásokig, és hogyan sikerül megvalósítani a leszerelést és a fegyvernyugvást. Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji missziójának vezetője csütörtö­kön a bécsi magyar nagykövetségen a külföldi sajtó képvi­selői előtt összegezte a küldetést, részletesen beszámolva munkamódszeréről és az elért eredményekről. Mészáros Sándor, aki ugyan­ szavai szerint elősegíti a hely­­csak csütörtökön az EBESZ tét javulását és körvonalazza Állandó Tanácsát is tájékoz­­ó megoldást. Igen nagy dolog tajta a misszióról, úgy vélekedik, hogy a szervezetnek még sokáig fontos szere­pe lehet Csecsenföl­­dön. A beindított folyamat ellenőrzé­sén kívül nem elha­nyagolható felada­tot jelenthet a vá­lasztások előkészíté­se, a tanácsadás, majd a szavazáson a megfigyelők jelen­léte. Mindezek fé­nyében a magyar diplomata az Ál­landó Tanácsot ab­ban az értelemben tájékoztatta, hogy az október 11-én lejáró - eredetileg fél évre szabott - küldetés meghos­­­szabbítása ajánlatos lenne. Az újságírók kér­désére Wilhelm Höynck, az EBESZ főtitkára el­mondta, hogy a küldetés meghosszabbításáról csak ké­sőbb dön­tenek. Méltatta a magyar diplomácia szerepét a csesenföldi misszióban, amely önmagában az is, hogy a nagyhatalom Oroszország hozzájárult egy nemzetközi szervezet részvételéhez e bel­­ügy megoldásában - mondot­ta a diplomata. Ágyúcsövet vág ketté a katonai szakértő a meg-megtorpanó csecsen-orosz fegyverszü­neti tárgyalások szünetében. A fegyverek be­gyűjtése és megsemmisítése már folyik KISELJAK FELÖL BEJUTNI Chirac utat törne Szarajevóba Jacques Chirac francia elnök azt szeretné, ha a jelenlegi boszniai NATO-hadműveletek elsőrendű célja egy Szara­jevóba vezető biztonságos szárazföldi útvonal megnyitása lenne. A francia politikus egy a nagy­követek számára Párizsban rendezett fogadáson beszélt er­ről. Mint mondta: a boszniai főváros blokádját a Szarajevó­tól 25 kilométerre nyugatra fekvő Kiseljak felől lehetne szárazföldi úton áttörni, s az így felszabadult út a repülőté­ren keresztül vezetne. „Ezt az útvonalat mostan­tól kezdve minden lehetséges eszközzel hosszú távra biztosí­tani kellene” - hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: erről a javaslatról már tájékoztatta a nemzetközi összekötő csoport tagjait és magát Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt is.

Next