Nógrádi Krónika, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
Belgrád - A boszniai szerb és a jugoszláv vezetők, akik kedden egyezményt írtak alá arról, hogy Pale elfogadja Belgrád külpolitikai vezető szerepét, egy olyan titkos dokumentumot is elfogadtak - jelentette csütörtökön a Beta független belgrádi hírügynökség jól értesült boszniai szerb forrásokra hivatkozva. A palei vezetéshez közel álló személyekre hivatkozó beszámoló szerint nem ismeretes a titkos záradék pontos tartalma, az azonban biztosra vehető, hogy a jugoszláv és boszniai szerb vezetők egyezségre jutottak abban, hogy egybefüggő területet követelnek a boszniai szerbek számára, és garanciákat kérnek arra is, hogy Pale konföderációs szerződést köthet Jugoszláviával. Moszkva - Borisz Jelcin orosz államfő és Helmut Kohl német kancellár csütörtökön telefonon cserélt véleményt a boszniai válság legújabb fejleményeiről, illetve rendezésének lehetőségeiről. Jelcin és Kohl egyeztette a szeptember 23-án Moszkvában munkalátogatást tévő kancellár programját, s a tárgyalásra kerülő témákat. A balkáni válság kérdéseit és legújabb fejleményeit vitatta meg csütörtökön telefonon Andrej Kozirev orosz külügyminiszter görög kollégájával, Karolosz Papuliasszal. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy Papuliasz gyakorlatilag országa elhatárolódását fejezte ki a NATO széleskörű boszniai hadműveletétől. Bukarest - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának romániai tájékozódó látogatása. A holland politikus a román parlament képviselőivel, a kormány vezetőivel, a külügyi, az igazságügyi és az oktatási tárcák illetékeseivel, illetve a kormányfővel és az államelnökkel való találkozókon próbált képet alkotni arról, milyen problémákat vet fel a nemrég elfogadott, az RMDSZ által határozottan ellenzett oktatási törvény, továbbá, hogy a törvénykezés milyen bánásmódot alkalmaz a cigány lakossággal szemben. Szóba került a megbeszélések során a román-magyar alapszerződési tárgyalások kérdése is, amelyek folytatásáról mind Teodor Melescanu külügyminiszter, mind Ion Iliescu államfő biztosította a kisebbségügyi főbiztost. Nomrádist Krónika ÉLETBEN VANNAK A FRANCIA PILÓTÁK A franciák a NATO-légicsapásról Charles Millon francia védelmi miniszter csütörtökön kijelentette: semmi nem indokolja, hogy a NATO leállítsa a boszniai szerb célpontok elleni légitámadásokat. Az Europe 1 rádiónak nyilatkozó védelmi miniszter a Reuter szerint hangsúlyozta: „A NATO-csapások mindaddig folytatódni fognak, amíg a hadművelet parancsnokai meg nem győződnek arról, hogy a térségben helyreállt a biztonság”. Milton elmondta: a légicsapások beindítása előtt a belgrádi vezetésnek és a boszniai szerbeknek tudomására hozták, hogy a nyugati szövetségesek tárgyalni akarnak a támadások beszüntetése érdekében. „Erő alkalmazásával és eltökéltséggel akarunk visszatérni a békés rendezés és a politikai megoldás útjára - mondta. - A tárgyalások szempontjából, a politikai megoldás érdekében azonban hasznos az erő pozíciójában lenni” - tette hozzá a miniszter. A szerdán Pale felett lelőtt francia repülőgép pilótáiról Milion elmondta, hogy életben vannak. A Mirage 2000 típusú gép pilótái életjelt adtak magukról a náluk lévő műszaki berendezésekkel, és közölték, hogy Bosznia területén tartózkodnak. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a közeli napokban a pilótákat kimenekítik a térségből. A Cartoucherie színház művészei a hónap eleje óta éhségsztrájkot folytatnak, tiltakozásul a nyugat Bosznia-politikája ellen. Ariane Mnouchkine, a neves színházi rendező a Párizsban tárgyaló Alija Izetbegovic bosnyák elnök, és a Szarajevót is megjárt legnépszerűbb francia, Pierre abbé társaságában képünkön SZEPARATIZMUS-MAGYARÁZAT BUKARESTBŐL Andreescu: I. Mihályt manipulálták „Szomorú dolog, hogy Mihály királyt is sikerült belerángatni ebbe a szégyenteljes és veszélyes politikai konszenzusban, ami a jelenlegi román-magyar viták okait illeti” - fejtette ki a bukaresti 22 című ellenzéki hetilap legújabb számában Gabriel Andreescu, a romániai emberi jogi Helsinki-bizottság elnöke, a Polgári Szövetség nevű civilszervezet alelnöke, a román-magyar közeledés egyik eltökélt híve. A román politikus vitairata arra az interjúra hivatkozik, amit a hetilap egy héttel korábban hozott I. Mihály román ex-királlyal, s amelyben a Svájcban élő volt román uralkodó azt fejtegette, hogy a magyarok azért állnak elő „mind képtelenebb” elképzelésekkel és igényekkel, mert a többség türelmetlenül és idegesítően bánik velük. Gabriel Andreescu szerint e választ inkább a kérdező szuggerálta, I. Mihálynak azonban sikerült bedőlnie neki, s így most mindenki azt gondolhatja, hogy az etnikai gyűlöletre való uszítás, ami az utóbbi öt év romániai hatalmi harcait dominálta, semmilyen szerepet nem játszik a viszály elmérgesedésében. Hasonlóan veszélyes ideológiai csúsztatásokra hívja fel a szerző a figyelmet egy másik cikkel kapcsolatban, amely szerint az Európa Parlament 1201-es ajánlásai tulajdonképpen csak „hídfők” a magyarok számára, akik így akarnak szeparatista vágyaiknak keretet adni. Gabriel Andreescu figyelmezteti szerkesztőségét: veszélyes játék ez a többségi „filozófia” felé való elcsúszás egy olyan lap részéről, mely mostanig tisztességgel vállalta föl a tudományos objektivitást. NEM KELL BEVÁLTANI Csehország felülvizsgálta vámrendelkezését A Václav Klaus vezette cseh kormány felfüggesztette annak a szeptember elsejétől érvényes rendeletnek a hatályát, amely szerint a Csehországba utazó, vízumkötelezettséggel nem rendelkező turistáknak legalább 7000 cseh koronát kellett volna bemutatniuk az országba való belépéskor. A kabinet úgy döntött, hogy a kérdést újratárgyalja és javaslatot tesz, arra, hogy mely országokból érkező turistáktól fogják megkövetelni a kötelező pénzellátást. A kormány még a nyár folyamán úgy döntött, a vízumkényszer nélküli országokból érkező turisták számára kötelezővé teszi, hogy beutazáskor 7000 cseh koronával rendelkezzenek. Kivételt a magánszemélyektől vagy intézményektől kapott hitelesített meghívólevéllel rendelkezők és a diplomácia szolgálat tagjai jelentettek volna. Igor Nemec tárca nélküli miniszter úgy tájékoztatott, hogy a kormány a közeljövőben napirendre tűzi a kérdést, de nem volt hajlandó részleteket elárulni. Megfigyelők rámutatnak, maga a tény, hogy az új rendeletet Jan Rumi belügyminiszter terjeszti majd be, igazolja a feltevéseket, melyek szerint Csehország korlátozni szeretné a keleti országokból érkező turistaforgalmat. Szlovákiában egyébként továbbra is érvényes az a rendelet, amely napi 15 dollár vagy annak megfelelő egyéb konvertibilis pénznem felmutatását írja elő. Tekintettel arra, hogy a szlovák és a magyar jegybank közt érvényben lévő megegyezés alapján a forint és a szlovák korona kölcsönösen szabadon váltható a turistaforgalomban, a magyar állampolgároktól ezt az összeget nem kérik a szlovák vámosok. PÓLÓKRA NYOMOTT KÉPEKKEL TÜNTETTEK Az AI tiltakozó akciója Kínában A női világkonferencia helyszínén, Pekingben tartott tiltakozó akciót csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet. A rendőrség nem avatkozott bele a két órás megmozdulásba. Az AI tagjai a nem kormányszintű tanácskozásoknak helyet adó épület előtt olyan nők - köztük két kínai asszony - pólóra nyomtatott képét mutatták fel, akiknek emberi jogait hazájában megsértették. A két kínai nő közül az egyik újságíró, akit tavaly hat évi börtönbüntetésre ítéltek, amiért cikkeiben állítólag államtitkokat hozott nyilvánosságra. A másik egy tibeti asszony, akit 17 évre ítéltek Kína-ellenes tevékenység vádjával. Mint kötudott, Kína szerette volna oldani nemzetközi diplomáciai elszigeteltségét, amelyet Harry Wu letartóztatása, elítéltetése, majd kiutasítása során tapasztalnia kellett. Minden olyan találkozó, amely Kínát egyenjogú partnerré teszi a nemzetközi közvélemény előtt hasznos Pekingnek. A makroképernyőről Ang San Suu Kyi burmai emberi jogi harcos szól az egybegyűltekhez, az első nem kormányzati szervezetek által kezdeményezett világtalálkozó plenáris ülésén. Legalább húszezren mentek el Olajcsúcs Grúz-török csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön Tbilisziben, mindössze két napal azután, hogy eddig ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg Eduard Sevardnadze grúz vezető ellen. Tansu Ciller török kormányfő elsősorban gazdasági kérdéseket vitat meg vendéglátójával. A tárgyalások középpontjában a térséget átszelő és Azerbajdzsánból kiinduló kőolajvezeték témája áll. Törökország azt szeretné, ha török területen is áthaladna a közép-ázsiai kőolaj, amely grúz területeket is érint. Ebben nem érdekelt az orosz kormány, amely ugyancsak saját földjét ajánlja erre a célra. A két ellenlábas részben azért igyekszik maga felé terelni a megépítendő vezetéket, mert jelentős bevételt remél a tranzitdíjakból. 1995. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK VMSZ-SEGÉLYKIÁLTÁS A KOLONIZÁCIÓ ELLEN Találkozókat kértek a magyar és szerb vezetőktől A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a magyarországi és a jugoszláviai politikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon szeretne megnyugtató megoldást találni a krajinai szerb menekülthullámnak a Vajdaságban okozott gondjaira. A VMSZ Göncz Árpád köztár- A Milosevic szerb elnökház sasági elnöktől, Horn Gyula küldött levélben a VMSZ veminiszterelnöktől, Gál Zoltán parlamenti elnöktől, Tabajdi Csaba államtitkártól, valamint Slobodan Milosevic szerb és Zoran Lilic jugoszláv elnöktől kért találkozót. A Göncz Árpádhoz küldött levélben a VMSZ elnöke, Csubela Ferenc hangsúlyozta: „A vajdasági magyarság az 1991- es jugoszláv polgárháború kezdete óta az újabb megpróbáltatások hullámát éli át, s helyzetünk mind kilátástalanabb, megmaradásunk és kimaradásunk veszélyben forog, amennyiben a legrövidebb időn belül a Szerb Köztársaság, az anyaország és a nemzetközi közösség nem tesz konkrét lépéseket a menekültáradat által előidézett katasztrofális helyzet orvoslására”. zetői azt hangsúlyozták, hogy a vajdasági magyarok Jugoszlávia polgárai akarnak maradni, s ezt már többször bizonyították, majd hozzátették: a magyarság a háború kezdete óta a harcok, a pusztítás és a nemzetek közötti szakítás ellen volt. A VMSZ vezetői cáfolták azokat a vádakat, melyek szerint az észak-bácskai magyar települések vezetői nem segítik a menekülteket. „A vajdaság területén több mint 100 ezer krajinai menekült van, s csak a vegyes lakosságú Topolyán több menekültet helyeztek el, mint Montenegró valamennyi városában együttvéve. A jövőben is segíteni fogjuk a menekülteket, s elhelyezésüket, ám ellenezzük a kolonizációt” - mondta Egered Sándor, a szervezet alelnöke. MÉSZÁROS HOSSZABBÍTÁST JAVASOL A csecsenföldi EBESZ-misszió eredményei A csecsenföldi rendezés hosszú folyamat, amelynek kulcskérdése, kié a hatalom a választásokig, és hogyan sikerül megvalósítani a leszerelést és a fegyvernyugvást. Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji missziójának vezetője csütörtökön a bécsi magyar nagykövetségen a külföldi sajtó képviselői előtt összegezte a küldetést, részletesen beszámolva munkamódszeréről és az elért eredményekről. Mészáros Sándor, aki ugyan szavai szerint elősegíti a helycsak csütörtökön az EBESZ tét javulását és körvonalazza Állandó Tanácsát is tájékozó megoldást. Igen nagy dolog tajta a misszióról, úgy vélekedik, hogy a szervezetnek még sokáig fontos szerepe lehet Csecsenföldön. A beindított folyamat ellenőrzésén kívül nem elhanyagolható feladatot jelenthet a választások előkészítése, a tanácsadás, majd a szavazáson a megfigyelők jelenléte. Mindezek fényében a magyar diplomata az Állandó Tanácsot abban az értelemben tájékoztatta, hogy az október 11-én lejáró - eredetileg fél évre szabott - küldetés meghosszabbítása ajánlatos lenne. Az újságírók kérdésére Wilhelm Höynck, az EBESZ főtitkára elmondta, hogy a küldetés meghosszabbításáról csak később döntenek. Méltatta a magyar diplomácia szerepét a csesenföldi misszióban, amely önmagában az is, hogy a nagyhatalom Oroszország hozzájárult egy nemzetközi szervezet részvételéhez e belügy megoldásában - mondotta a diplomata. Ágyúcsövet vág ketté a katonai szakértő a meg-megtorpanó csecsen-orosz fegyverszüneti tárgyalások szünetében. A fegyverek begyűjtése és megsemmisítése már folyik KISELJAK FELÖL BEJUTNI Chirac utat törne Szarajevóba Jacques Chirac francia elnök azt szeretné, ha a jelenlegi boszniai NATO-hadműveletek elsőrendű célja egy Szarajevóba vezető biztonságos szárazföldi útvonal megnyitása lenne. A francia politikus egy a nagykövetek számára Párizsban rendezett fogadáson beszélt erről. Mint mondta: a boszniai főváros blokádját a Szarajevótól 25 kilométerre nyugatra fekvő Kiseljak felől lehetne szárazföldi úton áttörni, s az így felszabadult út a repülőtéren keresztül vezetne. „Ezt az útvonalat mostantól kezdve minden lehetséges eszközzel hosszú távra biztosítani kellene” - hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: erről a javaslatról már tájékoztatta a nemzetközi összekötő csoport tagjait és magát Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt is.