Nógrádi Krónika, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
2 London - A brit ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt kezdi hétfőn a dél-angliai Brightonban a hagyományos őszi kongresszusi évadot. Jövő kedden a kormányzó konzervatívok gyűlnek össze eredmény-, illetve sokak szerint jóval inkább kárfelmérésre. Tony Blair, a kormányfői posztra törő Labour-vezér egy vereséget jó eséllyel már a Kongresszus előtt kénytelen elkönyvelni: valószínűleg nem tudja majd megakadályozni, hogy a küldöttek felvegyék a párt választási programjába a - Nagy-Britanniában hivatalosan egyelőre nem is létező - minimálbér kormányzati szintű megszabását, mégpedig a szakszervezeti szövetség által követelt, 4,15 font sterlinges (860 forintos) alapórabér formájában. Párizs - A budapesti Gresham-palota hányatott sorsáról közölt cikket vasárnapi számában a La Croix l’Événement című francia napilap, úgy vélve: a történet jól jelzi, hogy milyen zsákutcában vergődik a magyar főváros. Az önkormányzat ugyanis képtelen finanszírozni saját híres épületeinek restaurálását, miközben gyakran a másik lehetőséget, a privatizálást sem tudja végigvinni — írja a francia újság. Abuja - A nigériai katonák csak 1998. október elsején adják majd át a hatalmat egy demokratikusan megválasztandó elnöknek - jelentette be vasárnap Abujában Sani Abacha tábornok-elnök. Nigéria függetlenségének 35. évfordulója alkalmából mondott beszédében Abacha közölte, hogy „megváltoztatták” a halálos ítéleteket, amelyeket különleges katonai bíróság mondott ki a márciusi puccskísérlet 13 résztvevőjére. E kegyelmi döntés a rendszer „barátainak ösztönzésére, illetve a nemzeti kiengesztelődés szellemében” fogant - tette hozzá. Nógrádist Krónika A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS ÉVFORDULÓJÁN Horn Gyula kasseli kitüntetése Horn Gyula miniszterelnök vasárnap a németországi Kasselben átvette a Prizma elnevezésű díjat, amelyet a német egyesüléshez nyújtott hozzájárulása elismeréseként adományoztak a magyar kormányfőnek. A hesseni nagyváros polgárai 1990-ben alapították a díjat, amellyel olyan politikusokat, tudósokat és művészeket jutalmaznak, akik jelentős szolgálatokat tettek az értelem, a kölcsönös megértés érvényre jutása érdekében. Legelső alkalommal a német újraegyesítés nemzetközi feltételeinek megteremtéséért sokat dolgozó Hans-Dietrich Genscher akkori német külügyminiszternek, a német egyesülés ötödik évfordulóján a vasfüggöny lebontásában úttörő szerepet vállaló Horn Gyulának ítélték a díjat. Az ünnepségen Hans Eichel hesseni tartományi kormányfő méltatta a magyar politikus pályafutását és érdemeit. A magyar kormányfő vasárnap este Bonnba utazik, ahol hivatalos tárgyalásokat folytat Helmut Kohl kancellárral. A Brandenburgi kapunál, amely a közeli Berlini Fallal együtt Európa kettéosztottságának jelképe volt, ezek a fiatalok „Mi mind egy nemzet fiai vagyunk” jelszóval ünnepelnek KELET-SZLAVÓNIA BÉKÉJE A TÉT Holbrooke Zágrábban tárgyal A szemben álló felek továbbra sem értenek egyet a főbb boszniai problémák megoldását illetően - jelentette ki Richard Holbrooke amerikai külügyi államtikár-helyettes belgrádi tárgyalásai után adott nyilatkozatában. Mindkét fél véget akar vetni a harcoknak, de nem tudják, miként lehet azt megvalósítani - fűzte hozzá. Nincs egyetértés sem Szarajevó, sem Gorazde, sem Brcko státusát illetően, sem a Száva menti folyosóról - mondta az amerikai megbízott, aki éjszakába nyúló megbeszélést folytatott Slobodan Milosevic elnökkel. Holbrooke belgrádi közvetítése után vasárnap Zágrábba érkezett, s azonnal megkezdte konzultációját Franjo Tudjman elnökkel. A horvát fővárosban a fő téma a kelet-szlavóniai rendezés lesz. Holbrooke úgy nyilatkozott, hogy ez az egyik legnehezebb probléma, s hogy nagyban megnehezíti a rendezési törekvéseket. Kelet-Szlavóniát, Nyugat- Szerémséget és a baranyai háromszöget Horvátország a legutóbbi nyilatkozatok alapján már október végéig szeretné újra horvát fennhatóság alá helyezni, az október 29-i választásokra való tekintettel. Ezt Mate Granic külügyminiszter szögezte le az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédében. Granic szerint az Egyesült Államok és több más ország szilárdan támogatja a horvát igényeket Megfigyelők szerint azonban ez inkább csak elvi támogatás, főként, mert Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy legkevesebb egymásfél év alatt történjen meg a kelet-szlavóniai rendezés, különválasztva a boszniai csomagtervtől. Horvát részről ezzel szemben leszögezték: ha békés úton nem megy, megteszik úgy, ahogy az a többi megszállt terület esetében történt. A kelet-szalvóniai rendezés az egyik legérzékenyebb probléma - jelezte megbeszélésein Richard Holbrooke NÉMA TÖRTÉNELEMRŐL MONDOTT ÍTÉLETET A pápa mártírokat avatott A francia forradalom és a spanyol polgárháború katolikus mártírjai közül 109-et avatott boldoggá vasárnap II. János Pál pápa, a vatikáni Szent Péter téren rendezett szertartáson. A pápa boldoggá avatta az 1647-ben elhunyt Pietro Casaro olasz szerzetest is, akinek jelentős szerepe volt a piarista néven ismert Kegyes Tanítórend magyarországi megtelepülésében. A katolikus egyház új boldogjai közé került az a 64 francia egyházi személyiség, akiket a francia forradalom idején, az 1793-as királypárti vendée-i felkelés után deportáltak, s gályarabként vesztették életüket. A francia forradalom katolikus mártírjai közül 1984-ben már 99-et - ugyancsak egyszerre - boldoggá avatott II. János Pál. Az 1936-tól 1939-ig tartó spanyol polgárháborúban megölt egyházi személyiségek közül 45-öt avatott most boldoggá a pápa. A szertartás után mondott szentbeszédében II. János Pál azt emelte ki, hogy a boldoggá avatás napján a katolikus egyház „azokra a mártírjai emlékszik, akik a francia forradalom és a spanyol polgárháború idején vérükkel bizonyították Krisztus iránti hűségüket”. A Vatikán arra helyezi a hangsúlyt, hogy a pápa az áldozatok boldoggá avatásával nem a történelmi eseményekről mond politikai ítéletet, hanem annak a kötelességének tesz eleget, hogy megdicsőítse azokat, akik életüket áldozták Krisztusért, s inkább meghaltak, de hitüket nem árulták el. A francia és a spanyol katolikus mártírok mellett boldoggá avatta II. János Pál pápa az 1647-ben elhunyt olasz Pietro Casani szerzetest, akinek jelentős szerepe volt a Kegyes Tanítórend magyarországi megtelepülésében. Ebből az alkalomból 200 magyar piarista zarándok érkezett a Vatikánba. A katolikus egyházfő az avatási ünnepségen MAKOVECZ TERVEZTE A lendvai példa A szlovéniai Lendván szombaton lerakták a Makovecz Imre által tervezett művelődési központ alapkövét. Ez alkalomból Sergij Pelhan szlovén művelődési miniszter, Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és ifjabb Kocon József, Lendva polgármestere mondott köszöntő beszédet. Az ünnepélyes alapkőletételen jelen volt még dr. Balogh István, Magyarország szlovéniai nagykövete is. _______KÖVÉR TAMÁS Mind a budapesti Külügyminisztérium, mind a Határon Túli Magyarok Hivatala igyekszik kis lépésekkel, a minden órában ötletszerűen ki-kiéleződő konfliktusban kibontakozást elérni. Ezúttal -jó taktikai érzékkel - ott teremtették meg a megegyezés előremutató példáját, ahol a leghamarabb volt rá esély: a békés Szlovéniában. Nem mintha Ljubljana nem tett volna a magyar kisebbség korlátozására irányuló lépéseket, de ez már a múlté. A példa - ha sikeresen megvalósul - útmutatóvá válhat azon területen is, ahol a HTMH oly sok munkával teremtette meg a helyi magyar szervezetek egyetértését: a Vajdaságban. De mindvégig tudatában kell lennünk: előbb Holbrooke diplomáciájának kell rászorítania Milosevicet, hogy ne nézze el a A felszólalók annak a reményüknek adtak hangot, hogy a tervek szerint két év alatt felépülő művelődési központban mind a szlovén, mind a magyar kultúra megtalálja a helyét és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül gazdagítja a muravidéki embereket. A lendvai művelődési központ építési költségeinek kétharmadát a szlovén állam, egyharmadát a magyar állam és a lendvai önkormányzat biztosítja, helyi hatóságok túlkapásait. A folyamatba Budapestről döntően nem lehet beleavatkozni. A nemzetközi közvélemény figyelmének ébrentartása azonban - ha sikerül - sokat segíthet. A magyar külügyminiszter éppen ezt próbálta meg elérni az óceán túloldalán. Amikor ezeket a sorokat írom, az időszerű hírek még úgy szóltak, hogy horvát részről hallani sem akarnak az erőszakról való lemondásról. A veszély tehát fennáll, hiszen Zágráb viszonylag kedvezőnek érzi az időpontot ahhoz, hogy újabb sikereket mutasson fel. Erre ösztönöznek egyébként a közeli választások is - ezért figyeljük a híreket a megfelelő óvatossággal. Mindazonáltal a lendvai példa még a hazai belpolitikában is jót tehet a kormányzat - immár valóban nem csupán szavakban hangoztatott - törekvéseinek. 1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ FÉLRETÁJÉKOZTATÁS ÉS DEMOKRÁCIA Iliescu interjúja a Reuter Televízióban A NATO veszélyesen megnövelné a feszültségeket Kelet- Európában, ha úgy dönt, hogy egyes országokat a többieknél hamarabb vesz fel a szervezetbe a Varsói Szerződés volt tagállamai közül. Ennek a véleményének adott hangot a Reuter Televíziónak adott pénteki interjúban az amerikai fővárosban hivatalos látogatáson tartózkodó Ion Iliescu román államfő. Jóllehet a NATO korábban nyilvánosságra hozott bővítési tervezetében nem nevezte meg a jelölteket, s nem állapított meg sorrendet és határidőket sem, nyugati illetékesek arra számítanak, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország lesznek az első új tagok. Egyes román tisztségviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy országuk nem szerepel az első hullámban felveendők listáján. Washingtoni látogatásának fő célja - mondta -, hogy kifejezésre juttassa: Románia szeretné véglegesen elnyerni a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát. Szerinte ezt a román kérést az amerikai üzletemberek is támogatják. Amerikai kormányilletékesek ezen a héten úgy nyilatkoztak, hogy Romániának segítene ebben a törekvésében, ha javítana az országban élő kétmilliós magyar kisebbség helyzetén. - Meg fogjuk találni a megoldást a kisebbségi problémákra - állította Iliescu, hozzátéve, hogy országa kapcsolatai Budapesttel „nagyon jók”. Egyúttal védelmébe vette a romániai sajtóviszonyokat, amelyeken egyes amerikai kongresszusi képviselők szerint szintén volna mit javítani, mielőtt megadnák az országnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A Reuter hozzáfűzte ehhez, hogy a román parlament az elmúlt héten fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, mely szerint a „rossz szándékú” rágalmazás elkövetőjét három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Iliescu szerint ez a törvény nemcsak a sajtóra vonatkozik, hanem mindenkire. Szerinte a kongresszusi honatyákat néhány esetben „félretájékoztatták” ebben az ügyben. GANTEMIROV ÉLEZI A FESZÜLTSÉGET Újabb incidens Groznijban Kiéleződött a helyzet szombaton az EBESZ grozniji missziója körül: Beszlan Gantemirov grozniji polgármester rendőrei körülvették az épületet, és nem engedték kihajtani onnan az EBESZ képviselőit. Mészáros Sándor, a képviselet vezetője szombati sajtóértekezletén a feszültség élezésével vádolta Gantemirovot. Előzőleg a grozniji polgármester azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a missziót. Vádolta az EBESZ-képviseletet a pénteki, három rendőr sebesülését követelő fegyveres incidens kapcsán, hogy az „Dudajev fegyvereseinek legalizálásával foglalkozik”. Gantemirov azt állította, hogy a képviseletről kihajtó gépkocsiból lőttek rá pénteken arra a Zsigulira, amelyben a négy rendőr ült. Mészáros Sándor szombati grozniji sajtóértekezletén közölte, hogy előző este Gantemirov rendőrei körülvették a missziót és nem engedték távozni annak területéről a képviselet tagjait. - Géppisztolyokat szegeztek ránk, és kiszállítottak a járműből, megmotoztak bennünket, és a képvisletre való visszatérésre kényszerítettek - idézte az Interfax Mészárost, aki közölte, hogy az ügyben tiltakozást juttattak el Moszkvába. Az Interfax szerint Gantemirov emberei szombat estére hagyták el a helyszínt. Az eset kapcsán Oleg Lobov, Jelcin elnök csecsenföldi megbízottja hangsúlyozta, hogy orosz részről semmiféle vádat nem támasztottak az EBESZ-képviselettel szemben az incidensek kapcsán, és hangsúlyozta: az orosz hatóságok mindent megtesznek az EBESZ-képviselet munkatársainak védelmére. Korábban Lobov az incidens kapcsán óvott attól, hogy a tárgyalások helyszíne politikai nyilatkozatok, illetve provokációk színterévé váljék. Figyelmezteti egyben, hogy bizonyos erők az esetet a misszió munkájának, illetve az amúgy is nehezen zajló rendezési folyamatnak a megzavarására használhatják fel. KEDVEZŐ HITELMEGÁLLAPODÁS Az EU-felvétel nem jótékonykodás Magyarország felvétele az Európai Unióba nem jótékonysági cselekedetnek tekintendő, hiszen a nyugati államok jelentős piaclehetőségekhez jutnak az unió kibővítésével - jelentette ki Horn Gyula kormányfő a Welt am Sonntag című német újságnak adott interjúban. A vasárnapi lapnak a magyar miniszterelnök kifejtette: kormányának legfontosabb célkitűzése, hogy az ország 2000- ig belépjen az Európai Unióba. Rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen a közép- és kelet-európai államok közül, amely rendszeresen konkrét és építő javaslatokat tesz az unió asztalára. Hétfői bonni megbeszélésével kapcsolatban Horn hangsúlyozta, hogy Németország élenjár a közép- és keleteurópai államok segítésében, és különösen jelentős erkölcsi, politikai és pénzügyi támogatást nyújt Magyarországnak. - Valamennyi nemzetközi törekvésünkben számíthatunk Bonn támogatására. A hétfőn létrejövő hitelmegállapodás elsősorban a magyar gazdaság szerkezetátalakítását fogja szolgálni - nyilatkozta a miniszterelnök. * A német egység megteremtésében részes magyar miniszterelnök most megpróbálja az ünnepet is felhasználni, hogy ismét tudatosítsa Nyugaton: amennyiben a térséget magára hagyják, a korábbi eredmények is megkérdőjeleződhetnek. Német részről - úgy tűnik -jól tudják ezt, az üzenet igazi címzettjei tőlük nyugatabbra szoktak rabulisztikus fejtegetésbe bocsátkozni, ha az elkerülhetetlen lépés logikája, időpontja kerül szóba. Az ezredfordulós időpont már erősen valószínűnek tűnik a Rajnán és a Csatornán túl is.