Nógrádi Krónika, 1996. március (3. évfolyam, 53-76. szám)
1996-03-02 / 53. szám
2 Peking - Rendkívüli állapot kihirdetését szabályozó törvényt írt alá pénteken Csiang Cö-min kínai államfő. A Reuter jelentése szerint az új törvényt azért alkották meg, hogy az eddigieknél simábban és egyszerűbben lehessen statáriumot életbe léptetni a nemzeti egység fenyegetettsége, társadalmi zűrzavar vagy lázadások esetén. Mint a brit hírügynökség megjegyzi, a Kínai Kommunista Párt azért igyekezett mielőtt elfogadtatni a rendkívüli állapot kihirdetését szabályozó törvényt, mert attól tart, hogy a Teng Hsziao-ping, Kína - jelenleg 91 éves - legtekintélyesebb vezetőjének halála után zavargások törhetnek ki. nyol Madrid A vasárnapi spaáltalános választások kampánya pénteken befejezéséhez érkezett. A 14 éve kormányzó Felipe González Madridban és Sevillában gyűjtötte össze választóit, hogy még egyszer összefoglalja a szocialista kampány üzenetét: a „pozitív Spanyolország” érdekében csakis a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) adott szavazat lehet „hasznos szavazat”. A választások esélyese, a konzervatív Néppárt (PP) nevében a párt elnöke, José Maria Aznar szintén Madridban és Sevillában zárta választási kampányát. Pénteken délelőtt Valladolidban elismételte jelszavát: „az új többségért”. A kommunista Julio Anguita is Madridban és Sevillában fejezte be kampányát, és ő is elismételte pártja jelszavát: „Az Egyesült Baloldal dönt”. Angusta így fogalmazott: „Azt akarjuk, hogy a mérleg nyelve a mi kezünkben legyen, dirigálni akarunk, erőltetni, nyomást gyakorolni, felülkerekedni.” Jeruzsálem - A jeruzsálemi Herzl-hegyen levő temetőben pénteken felavatták Jichak Rabin fehérmárványból és bazaltból készült sírkövét. A négy hónappal ezelőtt meggyilkolt izraeli miniszterelnök mintegy száz rokona és barátja, valamint vezető izraeli politikusok vettek részt az avatáson. Rabin ezen a napon lett volna 74 éves. Neoradisz Krónika EURÓPAI KALENDÁRIUMOT SZERKESZTENEK TRIESZTBEN Nemzetközi konferencia az Európai Unió keleti bővítéséről A közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozásának helyzetéről és távlatairól kezdtek pénteken kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát Triesztben. A mintegy 100 neves politikus, gazdasági és pénzügyi szakember részvételével tartott tanácskozáson elsősorban az EU keletre történő bővítésének gazdasági vonatkozásaival foglalkoznak. A konferenciát a Kelet és a Nyugat párbeszédét, gazdasági együttműködésének bővítését segítő International Vienna Council (Nemzetközi Bécsi Tanács - IVC), valamint az Európai Szövetség a Gazdasági Együttműködésért (ELEC) elnevezésű, brüsszeli székhelyű szervezet rendezte. A két szervezet már hasonló tanácskozást hívott össze 1994-ben Bécsben és 1995-ben Brüsszelben. A trieszti konferencián négy fő kérdés körül folyik a vita: a csatlakozás kívánatos menetrendjéről, a közép- és kelet-európai államokban kialakult szociális helyzetről, az esseni csúcs óta (a térségben és az EU-n belül) történt politikai, gazdasági és pénzügyi változásokról, valamint a térséget szolgáló közösségi PHARE-program szükségesnek tartott módosításáról. A csatlakozás menetrendjéről, a „Európai Kalendáriumról” tartott vitaindító előadásában Kádár Béla, a magyar parlament költségvetési bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy épp a menetrend kérdése az, amelyről egyetlen EU-tagállam sem hajlandó konkrétumot mondani. Kádár arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-n belül az utóbbi időben a keletre történő bővítéssel kapcsolatos kételyek erősödnek. Egyes tagállamok szerint ez a lépés alapvetően német érdekeket szolgál, s alaposan eltúlzott előrejelzések látnak napvilágot a bővítés várható költségeiről. Hannes Androsch, a nevét viselő osztrák nemzetközi gazdasági tanácsadó cég elnöke a közép- és kelet-európai térségben történő politikai, gazdasági és pénzügyi változásokat elemezve azt hangsúlyozta, hogy az eddigi eredmények „teljesen hitelesek és elismerést érdemlőek”: ezek az államok túljutottak a rendszerváltás okozta recesszión. Az előrejelzések szerint 1996-ban és 1997-ben a CEFTA tagállamai közül csak Magyarország nem éri el az 5 százalékos gazdasági növekedést. Bulgária, Románia és Horvátország esetében 3,5-5 százalékos növekedés várható. Otto Wolff von Amerongen német üzletember, a német Keletnyugati Kereskedelmi Bizottság elnöke a közép- és keleteurópai országokban kialakult szociális helyzetről szólva azt emelte ki, hogy ezen a téren a legsúlyosabb gondot a minimális szociális biztonságot szavatolni képes intézményrendszer kialakítása jelenti. További tehertétel a munkanélküliség magas szintje, s az elkövetkező években az várható, hogy növekedni fog az eltérés a béreket, a szociális ellátást és a munkakörülményeket illetően az Európai Unió és a térségbeli államok között. IDŐSZERŰ LENNE NÉMI ÖNMÉRSÉKLET Válási állóháború Londonban Két nappal azután, hogy a brit trónörökös különváltan élő felesége - az egészről látszólag mit sem tudó udvart szinte sokkolva - bejelentette az egyezség megszületését a hivatalos válásról, megmerevedtek a frontok Londonban. Diana ügyvédje az alig burkolt fenyegetőzéstől sem riadt vissza, miközben a palota majdhogynem könyörög némi csendért és diszkrécióért. A felsőházi elnök és az igazságügy-miniszter sajátos angol keverékének tisztségét betöltő főrend, Lord Mackay of Clashferd hivatalos nyilatkozatban jelentette ki: ami a hercegi pár körül történik, az kizárólag az érintettek közvetlen ügye, s ha másért nem, hát a trónörökös házaspár kiskorú gyermekeinek érdekében üdvös lenne a vita békés és mihamarabbi lezárása. A felhívás, amely a magas tisztség viselésével járó, hivatalos visszafogottsághoz képest szinte már éles kirohanásnak számít, ugyanúgy beleveszett azonban a hercegi „saga” újabb fordulatát kísérő nyilvános lármába, mint II. Erzsébet diszkrét kérése, amelyben a uralkodó némi önmérsékletért és ugyancsak békés rendezésért folyamodott a felekhez. Diana ügyvédje azonban elérkezettnek látta az időt a hangnem keményítésére, közölvén: a hercegnő „esetleg meggondolja” válási készségét, ha a Buckingham-palota „továbbra sem ismeri el tényként a létrejött egyezséget”. A fiatal, de annál rámenősebb jogász ennél erőteljesebb fenyegetést aligha találhatott volna ki az udvar számára, amely a „bajkeverő” hercegnőt most már minél előbb kapun kívül szeretné tudni. A vita egyébként még péntek este is ugyanarról folyt, mint szerdán: a Diana szóviője által bejelentett válási feltételeket a hercegnői szekértábor nyélbe ütött alkunak, a palota azonban csak Diana „további egyeztetésekre szoruló igénylistájának” tekinti. Károly herceg a munkában keres megnyugvást, itt William Hague velszi politikus társaságában ÖNJELÖLTKÉNT A KOMMUNISTÁK ELLENÉBEN Gorbacsov indul az elnökválasztáson Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök pénteken bejelentette, hogy indul a nyári orosz elnökválasztáson, és javasolta: tömörüljenek körülötte a különböző politikai erők. Gorbacsov moszkvai sajtóértekezletén beszélt erről, és közölte, hogy akkor is indul a választáson, ha nem sikerül egyesítenie a demokrata erőket. A Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke szerint a választások előtt az összes demokrata és reformerőnek egyesülnie kellene és egységes csapattal kellene indulniuk az elnökválasztáson, miután a nyilvánosság előtt előzetesen megállapodtak a majdani kormány posztjainak elosztásáról. A koalíció Gorbacsov szerint a szociáldemokratáktól a liberális Javlinszkijig bezárólag egyesíthetné a különböző politikai erőket. Ha a pártok más jelölt mellett döntenének, Gorbacsov kész alávetni magát a határozatnak. Ha viszont nem sikerül összekovácsolni a koalíciót, akkor is indul az elnökválasztáson. Gorbacsov a sajtóértekezleten közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: a demokrácia az egyetlen menedéke Oroszországnak, amely egy újabb parancsuralmi kísérletet már nem élne túl. Úgy vélekedett, hogy jóformán csak most kezdődik a választási kampány, ám máris azt sulykolják a közvéleménybe, hogy a jelenlegi hatalmon és a kommunistákon kívül nincs más, győzelemre esélyes politikai erő. Gorbacsov szerint a fenti két párt bármelyikének győzelme a régi nomenklatúra visszatérését jelentené. Gorbacsov óvott a kommunistákba vezetett bizalomtól. A szociáldemokrata és liberális jelszavak ellenére Gennagyij Zjuganov hatalomra jutása esetén a kommunisták leállítanák a reformokat, megvonnák a demokratikus szabadságjogokat és akarva-akaratlanul a nemzeti szocialisták szálláscsinálójává válnának - jósolta. Gorbacsov a sajtóértekezleten nem tért ki választási programjára. Mihail Gorbacsovot a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a választók 0,6 százaléka támogatná. Moszkvai megfigyelők szerint kérdéses, hogy a Gorbacsov által említett politikai erők készek-e támogatni a volt szovjet elnököt. 7 KÖVÉR TAMÁS ___ Mihail Szergejevicsnek - mint már annyiszor - sok mindenben igám van. S mint már annyiszor, megint csak arról szólnak a felmérések eredményei, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában: támogatottsága épp ott a legvékonyabb, ahol most lenne szüksége a kiemelkedő eredményre. Külpolitikailag nem olyan problémás a dolog: Gorbacsov, aki megegyezésre hajlamos (bár senki által nem választott) elnök és főtitkár volt, bizonyára eszményi tárgyalópartnernek tűnnék a Nyugat szemében - legyen szó akár Oroszország Európához való közelítéséről (erről szólva Gorbacsov találmánya az „Európaház" fogalma), vagy akár egy ennél is szélesebb integrációról. Csakhogy a - legalább látszatra - „demokratikus” (azaz senki által nyíltan nem befolyásolt) választások mindig a hazai pálya göröngyös talaján dőlnek el. Sok a kiszámíthatatlan elem. Ami a leginkább kiszámítható és előrelátható: a hazai választók szkepszise a volt vezető iránt. Felróják neki a szovjet világhatalom agóniáját éppúgy, mint (amúgy kétségtelen) „gyanús” nyugati népszerűségét is. A történelem kereke csak előrefelé képes forogni. Sajtószabadság A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója, Johann Fritz egyetért a Freedom House elnevezésű New York-i emberi jogi szervezet egyik tanulmányában foglaltakkal, miszerint a reformországok közül csak Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban van teljes sajtószabadság. Az idézett tanulmány szerint részleges sajtószabadságról lehet beszélni Horvátországban, Bulgáriában, Magyarországon, Macedóniában, Moldáviában, Romániában, Oroszországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában, s egyáltalán nincs sajtószabadság Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbia-Montenegróban. Az IPI-igazgató ezeket az adatokat egy bécsi tanácskozáson idézte, de az nem derült ki, hogy milyen tanulmányról van szó. A Freedom House tavaly decemberben New Yorkban nyilvánosságra hozott, az 1995- ös évre szóló hivatalos jelentésében Magyarország még egy sorban szerepelt Németországgal, Franciországgal és Olaszországgal, mint olyan ország, ahol teljesen szabad a sajtószabadság. 1996. MÁRCIUS 2., SZOMBAT KOSZORÚZÁS A JAD VASÉMBEN Keleti Jeruzsálemben Az Izraelben hivatalos látogatáson tartózkodó Keleti György magyar honvédelmi miniszter és kísérete pénteken Jeruzsálembe utazott, ahol a Jad Vasém Múzeumban az áldozatok emlékére lángoló örökmécsesnél a magyar nép és a kormány nevében koszorút helyezett el. Az eredeti program szerint Keleti emléktáblát leplezett volna le vitéz Nagybaczoni Nagy Vilmos egykori honvédelmi miniszter, vezérezredes tiszteletére. Nagybaczoni már 1960-ban megkapta a „népek jámbora” kitüntetést, s tiszteletére fát ültettek a Jad Vasem kertjében. Az intézet protokollosztályán az MTI kérdésére azt közölték, hogy a tervezett emléktábla-avatásra azért nem most került sor, mert Nagybaczoni rokonai és leszármazottai - rajtuk kívülálló okok miatt - nem jelentek meg az ünnepségen. Ezért az avatásra későbbi időpontban kerül majd sor. Keleti a csütörtöki megbeszélések után elmondta: viszontlátogatásra hívta meg a védelmi tárcát is irányító Simon Peresz izraeli miniszterelnököt - természetesen azzal, hogy a meghívás a mindenkori izraeli védelmi miniszternek szól. (Izraelben májusban lesznek választások.) „A tárgyalások során szóba került a régi szovjet gyártmányú harckocsik felújítása, modernizálása. Szó volt arról a versenytárgyalásról is, amelyet hamarosan kiírunk, s amelynek keretében fogjuk felújítani vagy kicserélni a magyar légierő gépeit” - közölte a miniszter. TITKOS TÁRGYALÁS VOLT Izrael elutasította a Hamász ajánlatát Izrael pénteken elutasította a radikális iszlám fundamentalista palesztin szervezet, a Hamász feltételes tűzszüneti ajánlatát. A szélsőséges szervezet kilátásba helyezte merényleteinek leállítását, amennyiben a zsidó állam teljesíti több követelését, egyebek között szabadon engedi az összes, a Hamászhoz tartozó foglyot és felszámolja a zsidó településeket. Ehud Barak izraeli külügyminiszter az izraeli rádióban azt hangsúlyozta, hogy a zsidó állam egyetlen palesztin tárgyalópartnere a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság. Ha Izrael tárgyalásokba bocsátkozna a Hamásszal, ez azt jelentené, hogy kettős palesztin hatalmat ismerne el az autonóm területeken, s egyúttal felmentené a Palesztin Hatóságot azon kötelezettsége alól, hogy harcoljon a terrorizmus ellen - fejtegette a külügyminiszter. Közben az izraeli rádió a palesztin biztonsági szervek egyik meg nem nevezett, magas rangú illetékesére hivatkozva azt közölte, hogy Izrael kapcsolatot létesített a Hamász képviselőivel.Az informátor szerint a két vasárnapi öngyilkos merénylet elkövetői a szervezet szíriai csoportjának vezetőitől kapták az eligazításukat. Izrael pénteken újabb szigorú terrorizmusellenes intézkedést hozott. A hadsereg rendeletet tett közzé, amely szerint többé nem adható ki munkaengedély a Hebron melletti Fatva menekülttábor lakóinak, ugyanis mindkét legutóbbi öngyilkos merénylő ebből a táborból származott. A szorongatott Arafat, a Palesztin Hatóság vezetőjeként diplomáciai offenzívába kezedett. Egyiptomban - amely a legkevésbé rossz viszonyt tartja fenn Izraellel az arab államok közül - Mubarak elnökkel tárgyalt. Az iszlám szélsőségeseivel hadilábon álló Mubarakban Arafat is támogatót keres A SLOVENSKÁ REPUBLIKA ÉRVEI Pozsony a „kíméletlen szellemi népirtásról” A pozsonyi kormányhoz közel álló Slovenská Republika című lap pénteki kommentárjának szerzője azt veti Michal Kovác államfő szemére, hogy a minap Párkányban kijelentette: megengedhetetlen, hogy a szlovákiai magyarok a magyarországi szlovákok sorsára jussanak. A szerző ezt azért találja meglepőnek, mert szerinte „mindenki tudja, hogy a magyarországi szlovákokat nem a sors keze üldözi, hanem az a kíméletlen szellemi népirtás, amit a mindenkori magyar rendszerek mindenkori kormányai oly céltudatosan és büntetlenül végrehajtanak rajtuk”. A lap szerint Michal Kovácnak törekednie kellene „a magyarországi szlovákok újraélesztésére, arra, hogy kisebbségi jogaikat a szlovákiai kisebbségi gyakorlat szintjére emeljék azzal együtt, hogy mi pedig a magyarországi szlovákok tényleges jogainak szintjére korlátozzuk a szlovákiai magyarok jogait”.