Nógrádi Krónika, 1996. március (3. évfolyam, 53-76. szám)

1996-03-02 / 53. szám

2 Peking - Rendkívüli állapot kihirdetését szabályozó tör­vényt írt alá pénteken Csiang Cö-min kínai államfő. A Reu­ter jelentése szerint az új tör­vényt azért alkották meg, hogy az eddigieknél simáb­ban és egyszerűbben lehessen statáriumot életbe léptetni a nemzeti egység fenyegetettsé­ge, társadalmi zűrzavar vagy lázadások esetén. Mint a brit hírügynökség megjegyzi, a Kínai Kommunista Párt azért igyekezett mielőtt elfogadtat­ni a rendkívüli állapot kihir­detését szabályozó törvényt, mert attól tart, hogy a Teng Hsziao-ping, Kína - jelenleg 91 éves - legtekintélyesebb vezetőjének halála után za­vargások törhetnek ki. nyol Madrid­­ A vasárnapi spa­általános választások kampánya pénteken befejezé­séhez érkezett. A 14 éve kor­mányzó Felipe González Mad­ridban és Sevillában gyűjtötte össze választóit, hogy még egyszer összefoglalja a szocia­lista kampány üzenetét: a „pozitív Spanyolország” érde­kében csakis a Spanyol Szo­cialista Munkáspártra (PSOE) adott szavazat lehet „hasznos szavazat”. A választások esé­lyese, a konzervatív Néppárt (PP) nevében a párt elnöke, José Maria Aznar szintén Mad­ridban és Sevillában zárta vá­lasztási kampányát. Pénteken délelőtt Valladolidban elis­mételte jelszavát: „az új több­ségért”. A kommunista Julio Anguita is Madridban és Sevil­lában fejezte be kampányát, és ő is elismételte pártja jel­szavát: „Az Egyesült Baloldal dönt”. Angusta így fogalma­zott: „Azt akarjuk, hogy a mérleg nyelve a mi kezünk­ben legyen, dirigálni aka­runk, erőltetni, nyomást gya­korolni, felülkerekedni.” Jeruzsálem - A jeruzsále­­mi Herzl-hegyen levő temető­ben pénteken felavatták Ji­­chak Rabin fehérmárványból és bazaltból készült sírkövét. A négy hónappal ezelőtt meg­gyilkolt izraeli miniszterelnök mintegy száz rokona és barát­ja, valamint vezető izraeli po­litikusok vettek részt az avatá­son. Rabin ezen a napon lett volna 74 éves. Neoradisz Krónika EURÓPAI KALENDÁRIUMOT SZERKESZTENEK TRIESZTBEN Nemzetközi konferencia az Európai Unió keleti bővítéséről A közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozásának helyzetéről és távlatairól kezdtek pénteken kétnapos nem­zetközi tudományos konferenciát Triesztben. A mintegy 100 neves politikus, gazdasági és pénzügyi szakember részvételével tartott tanácskozáson elsősorban az EU kelet­re történő bővítésének gazdasági vonatkozásaival foglal­koznak. A konferenciát a Kelet és a Nyugat párbeszédét, gazdasági együttműködésének bővítését segítő International Vienna Council (Nemzetközi Bécsi Ta­nács - IVC), valamint az Euró­pai Szövetség a Gazdasági Együttműködésért (ELEC) el­nevezésű, brüsszeli székhelyű szervezet rendezte. A két szer­vezet már hasonló tanácskozást hívott össze 1994-ben Bécsben és 1995-ben Brüsszelben. A trieszti konferencián négy fő kérdés körül folyik a vita: a csatlakozás kívánatos menetrendjéről, a közép- és kelet-európai államokban ki­alakult szociális helyzetről, az esseni csúcs óta (a térségben és az EU-n belül) történt poli­tikai, gazdasági és pénzügyi változásokról, valamint a tér­séget szolgáló közösségi PHA­­RE-program szükségesnek tartott módosításáról. A csatlakozás menetrendjé­ről, a „Európai Kalendárium­ról” tartott vitaindító előadásá­ban Kádár Béla, a magyar parla­ment költségvetési bizottságá­nak elnöke azt hangsúlyozta, hogy épp a menetrend kérdése az, amelyről egyetlen EU-tag­­állam sem hajlandó konkrétu­mot mondani. Kádár arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-n belül az utóbbi időben a keletre történő bővítéssel kapcsolatos kételyek erősödnek. Egyes tag­államok szerint ez a lépés alap­vetően német érdekeket szol­gál, s alaposan eltúlzott előrejel­zések látnak napvilágot a bőví­tés várható költségeiről. Hannes Androsch, a nevét vi­selő osztrák nemzetközi gazda­sági tanácsadó cég elnöke a kö­zép- és kelet-európai térségben történő politikai, gazdasági és pénzügyi változásokat elemez­ve azt hangsúlyozta, hogy az eddigi eredmények „teljesen hitelesek és elismerést érdem­­lőek”: ezek az államok túlju­tottak a rendszerváltás okozta recesszión. Az előrejelzések szerint 1996-ban és 1997-ben a CEFTA tagállamai közül csak Magyarország nem éri el az 5 százalékos gazdasági nö­vekedést. Bulgária, Románia és Horvátország esetében 3,5-5 százalékos növekedés várható. Otto Wolff von Amerongen né­met üzletember, a német Kelet­nyugati Kereskedelmi Bizott­ság elnöke a közép- és kelet­­európai országokban kiala­kult szociális helyzetről szólva azt emelte ki, hogy ezen a té­ren a legsúlyosabb gondot a minimális szociális bizton­ságot szavatolni képes intéz­ményrendszer kialakítása je­lenti. További tehertétel a munkanélküliség magas szintje, s az elkövetkező évek­ben az várható, hogy növe­kedni fog az eltérés a béreket, a szociális ellátást és a munka­­körülményeket illetően az Európai Unió és a térségbeli államok között. IDŐSZERŰ LENNE NÉMI ÖNMÉRSÉKLET Válási állóháború Londonban Két nappal azután, hogy a brit trónörökös különváltan élő felesége - az egészről látszólag mit sem tudó udvart szinte sokkolva - bejelentette az egyezség megszületését a hivata­los válásról, megmerevedtek a frontok Londonban. Diana ügyvédje az alig burkolt fenyegetőzéstől sem riadt vissza, miközben a palota majdhogynem könyörög némi csendért és diszkrécióért. A felsőházi elnök és az igaz­ságügy-miniszter sajátos an­gol keverékének tisztségét be­töltő főrend, Lord Mackay of Clashferd hivatalos nyilatko­zatban jelentette ki: ami a hercegi pár körül történik, az kizárólag az érintettek köz­vetlen ügye, s ha másért nem, hát a trónörökös házaspár kiskorú gyermekeinek érde­kében üdvös lenne a vita bé­kés és mihamarabbi lezárása. A felhívás, amely a magas tisztség viselésével járó, hiva­talos visszafogottsághoz ké­pest szinte már éles kiroha­násnak számít, ugyanúgy be­leveszett azonban a hercegi „saga” újabb fordulatát kí­sérő nyilvános lármába, mint II. Erzsébet diszkrét kéré­se, amelyben a uralkodó némi önmérsékletért és ugyancsak békés rendezésért folyamo­dott a felekhez. Diana ügyvédje azonban elérkezettnek látta az időt a hangnem keményítésére, kö­zölvén: a hercegnő „esetleg meggondolja” válási készsé­gét, ha a Buckingham-palota „továbbra sem ismeri el tény­ként a létrejött egyezséget”. A fiatal, de annál rámenősebb jogász ennél erőteljesebb fe­nyegetést aligha találhatott volna ki az udvar számára, amely a „bajkeverő” herceg­nőt most már minél előbb ka­pun kívül szeretné tudni. A vita egyébként még péntek este is ugyanarról folyt, mint szerdán: a Diana szóviője által bejelentett válási feltételeket a hercegnői szekértábor nyélbe ütött alkunak, a palota azon­ban csak Diana „további egyeztetésekre szoruló igény­listájának” tekinti. Károly herceg a munkában ke­res megnyugvást, itt William Hague velszi politikus társa­ságában ÖNJELÖLTKÉNT A KOMMUNISTÁK ELLENÉBEN Gorbacsov indul az elnökválasztáson Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök pénteken bejelentette, hogy indul a nyári orosz elnök­­választáson, és javasolta: tömörüljenek körü­lötte a különböző politikai erők. Gorbacsov moszkvai sajtóértekezletén beszélt erről, és közölte, hogy akkor is indul a választáson, ha nem sikerül egyesítenie a demokrata erőket. A Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke sze­rint a választások előtt az összes demokrata és re­formerőnek egyesülnie kellene és egységes csa­pattal kellene indulniuk az elnökválasztáson, mi­után a nyilvánosság előtt előzetesen megállapod­tak a majdani kormány posztjainak elosztásáról. A koalíció Gorbacsov szerint a szociáldemok­ratáktól a liberális Javlinszkijig bezárólag egyesít­hetné a különböző politikai erőket. Ha a pártok más jelölt mellett döntenének, Gorbacsov kész alávetni magát a határozatnak. Ha viszont nem sikerül összekovácsolni a koalíciót, akkor is indul az elnökválasztáson. Gorbacsov a sajtóértekezleten közzétett nyilat­kozatában hangsúlyozta: a demokrácia az egyet­len menedéke Oroszországnak, amely egy újabb parancsuralmi kísérletet már nem élne túl. Úgy vélekedett, hogy jóformán csak most kezdődik a választási kampány, ám máris azt sulykolják a közvéleménybe, hogy a jelenlegi hatalmon és a kommunistákon kívül nincs más, győzelemre esélyes politikai erő. Gorbacsov szerint a fenti két párt bármelyikének győzelme a régi nomenkla­túra visszatérését jelentené. Gorbacsov óvott a kommunistákba vezetett bi­zalomtól. A szociáldemokrata és liberális jelszavak ellenére Gennagyij Zjuganov hatalomra jutása ese­tén a kommunisták leállítanák a reformokat, megvonnák a demokratikus szabadságjogokat és akarva-akaratlanul a nemzeti szocialisták szálláscsinálójává válnának - jósolta. Gorbacsov a sajtóértekezleten nem tért ki vá­lasztási programjára. Mihail Gorbacsovot a közvéle­mény-kutatások szerint jelenleg a választók 0,6 százaléka támogatná. Moszkvai megfigyelők szerint kérdéses, hogy a Gorbacsov által emlí­tett politikai erők készek-e támogatni a volt szovjet elnököt. 7 KÖVÉR TAMÁS ___ Mihail Szergejevicsnek - mint már annyiszor - sok mindenben igám van. S mint már annyiszor, me­gint csak arról szólnak a felmérések eredményei, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában: tá­mogatottsága épp ott a legvékonyabb, ahol most len­ne szüksége a kiemelkedő eredményre. Külpolitikai­lag nem olyan problémás a dolog: Gorbacsov, aki megegyezésre hajlamos (bár senki által nem válasz­tott) elnök és főtitkár volt, bizonyára eszményi tár­gyalópartnernek tűnnék a Nyugat szemében - legyen szó akár Oroszország Európához való közelítéséről (erről szólva Gorbacsov találmánya az „Európa­­ház" fogalma), vagy akár egy ennél is szélesebb in­tegrációról. Csakhogy a - legalább látszatra - „de­mokratikus” (azaz senki által nyíltan nem befolyá­solt) választások mindig a hazai pálya göröngyös ta­laján dőlnek el. Sok a kiszámíthatatlan elem. Ami a leginkább kiszámítható és előrelátható: a hazai vá­lasztók szkepszise a volt vezető iránt. Felróják neki a szovjet világhatalom agóniáját éppúgy, mint (amúgy kétségtelen) „gyanús” nyugati népszerűségét is. A történelem kereke csak előrefelé képes forogni. Sajtószabadság A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója, Jo­hann Fritz egyetért a Freedom House elnevezésű New York-i emberi jogi szervezet egyik ta­nulmányában foglaltakkal, mi­szerint a reformországok közül csak Csehországban, Észtor­szágban, Lettországban, Litvá­niában és Lengyelországban van teljes sajtószabadság. Az idézett tanulmány sze­rint részleges sajtószabadságról lehet beszélni Horvátországban, Bulgáriában, Magyaror­szágon, Macedóniában, Moldá­viában, Romániában, Oroszor­szágban, Szlovéniában, Szlová­kiában és Ukrajnában, s egyál­talán nincs sajtószabadság Albá­niában, Bosznia-Hercegoviná­ban és Szerbia-Montenegró­­ban. Az IPI-igazgató ezeket az adatokat egy bécsi tanácskozá­son idézte, de az nem derült ki, hogy milyen tanulmányról van szó. A Freedom House tavaly decemberben New Yorkban nyilvánosságra hozott, az 1995- ös évre szóló hivatalos jelen­tésében Magyarország még egy sorban szerepelt Német­országgal, Franciországgal és Olaszországgal, mint olyan ország, ahol teljesen szabad a sajtószabadság. 1996. MÁRCIUS 2., SZOMBAT KOSZORÚZÁS A JAD VASÉMBEN Keleti Jeruzsálemben Az Izraelben hivatalos látogatáson tartózkodó Keleti György magyar honvédelmi miniszter és kísérete pénte­ken Jeruzsálembe utazott, ahol a Jad Vasém Múzeumban az áldozatok emlékére lángoló örökmécsesnél a magyar nép és a kormány nevében koszorút helyezett el. Az eredeti program szerint Keleti emléktáblát leplezett volna le vitéz Nagybaczoni Nagy Vilmos egykori honvédelmi miniszter, vezérezredes tiszte­letére. Nagybaczoni már 1960-ban megkapta a „népek jámbora” kitüntetést, s tiszte­letére fát ültettek a Jad Va­sem kertjében. Az intézet pro­­tokollosztályán az MTI kér­désére azt közölték, hogy a tervezett emléktábla-avatásra azért­ nem most került sor, mert Nagybaczoni rokonai és leszármazottai - rajtuk kívü­lálló okok miatt - nem jelen­tek meg az ünnepségen. Ezért az avatásra későbbi idő­pontban kerül majd sor. Keleti a csütörtöki megbe­szélések után elmondta: vi­­szontlátogatásra hívta meg a védelmi tárcát is irányító Si­mon Peresz izraeli miniszterel­nököt - természetesen azzal, hogy a meghívás a mindenko­ri izraeli védelmi miniszter­nek szól. (Izraelben májusban lesznek választások.) „A tárgyalások során szóba került a régi szovjet gyártmá­nyú harckocsik felújítása, mo­dernizálása. Szó volt arról a versenytárgyalásról is, ame­lyet hamarosan kiírunk, s amelynek keretében fogjuk felújítani vagy kicserélni a magyar légierő gépeit” - kö­zölte a miniszter. TITKOS TÁRGYALÁS VOLT Izrael elutasította a Hamász ajánlatát Izrael pénteken elutasította a radikális iszlám fundamen­talista palesztin szervezet, a Hamász feltételes tűzszüneti ajánlatát. A szélsőséges szervezet kilátásba helyezte me­rényleteinek leállítását, amennyiben a zsidó állam teljesíti több követelését, egyebek között szabadon engedi az ös­­­szes, a Hamászhoz tartozó foglyot és felszámolja a zsidó te­lepüléseket. Ehud Barak izraeli külügymi­niszter az izraeli rádióban azt hangsúlyozta, hogy a zsidó ál­lam egyetlen palesztin tárgya­lópartnere a Jasszer Arafat ve­zette Palesztin Hatóság. Ha Izrael tárgyalásokba bocsát­kozna a Hamásszal, ez azt je­lentené, hogy kettős palesztin hatalmat ismerne el az auto­nóm területeken, s egyúttal felmentené a Palesztin Ható­ságot azon kötelezettsége alól, hogy harcoljon a terrorizmus ellen - fejtegette a külügymi­niszter. Közben az izraeli rádió a palesztin biztonsági szervek egyik meg nem nevezett, ma­gas rangú illetékesére hivat­kozva azt közölte, hogy Izrael kapcsolatot létesített a Ha­mász képviselőivel.­­Az infor­mátor szerint a két vasárnapi öngyilkos merénylet elköve­tői a szervezet szíriai csoport­jának vezetőitől kapták az el­igazításukat. Izrael pénteken újabb szi­gorú terrorizmusellenes in­tézkedést hozott. A hadsereg rendeletet tett közzé, amely szerint többé nem adható ki munkaengedély a Hebron melletti Fatva menekülttábor lakóinak, ugyanis mindkét legutóbbi öngyilkos merénylő ebből a táborból származott. A szorongatott Arafat, a Palesztin Hatóság vezetőjeként diplomá­ciai offenzívába kezedett. Egyiptomban - a­mely a leg­kevésbé rossz viszonyt tartja fenn Izraellel az arab államok közül - Mubarak elnökkel tárgyalt. Az iszlám szélsőségeseivel hadilábon álló Muba­rakban Arafat is támogatót keres A SLOVENSKÁ REPUBLIKA ÉRVEI Pozsony a „kíméletlen szellemi népirtásról” A pozsonyi kormányhoz közel álló Slovenská Republika című lap pénteki kommentárjának szerzője azt veti Michal Kovác államfő szemére, hogy a minap Párkányban kijelen­tette: megengedhetetlen, hogy a szlovákiai magyarok a magyarországi szlovákok sorsára jussanak. A szerző ezt azért találja meg­lepőnek, mert szerinte „min­denki tudja, hogy a magyar­­országi szlovákokat nem a sors keze üldözi, hanem az a kíméletlen szellemi népirtás, amit a mindenkori magyar rendszerek mindenkori kor­mányai oly céltudatosan és büntetlenül végrehajtanak rajtuk”. A lap szerint Michal Kovác­nak törekednie kellene „a magyarországi szlovákok új­raélesztésére, arra, hogy ki­­­sebbségi jogaikat a szlovákiai kisebbségi gyakorlat szintjére emeljék­­ azzal együtt, hogy mi pedig a magyarországi szlovákok tényleges jogainak szintjére korlátozzuk a szlová­kiai magyarok jogait”.

Next