Nógrádi Krónika, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
Belgrád - Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egy héten belül másodszor is feltételek nélküli párbeszédet és választási együttműködést javasolt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK). A VMDK vezetőinek címzett levél hangsúlyozza, hogy a vajdasági magyarság érdekeit az a szervezet tudja tartósan megvédelmezni, amelynek vannak képviselői a szövetségi és köztársasági parlamentben, s amely a magyar többségű területeken megnyeri a helyhatósági választásokat, amelyet november 3-ra írtak ki. Castelgandolfo - II. János Pál pápa nyári rezidenciáján beszélt pénteken kezdődő kétnapos magyarországi útjáról. "A nevezetes pannonhalmi bencés apátság ezeréves fennállása alkalmából jövő pénteken és szombaton sorra kerülő magyarországi utam azt a jelentős hitbéli és kulturális egybeolvadást is előtérbe helyezi, melyet a nyugati szerzetességnek ez a keleti kereszténység határán fekvő tekintélyes központja képvisel" - mondta II. János Pál. Az egyházfő szemmel láthatóan jó erőben és hangulatban volt, több nyelven üdvözölte az Úr angyala imádságára érkezett külföldi zarándokokat. Pozsony - Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke elutasította azokat a véleményeket, amelyek szerint az ország alkotmánya nem tenné lehetővé a kisebbségek kultúrájának ápolását, az anyanyelven való művelődést és kisebbségi kulturális és oktatási intézmények alapítását. A törvényhozás 1992. szeptember elsején fogadta el a szlovák alaptörvényt, amely a szlovák nemzet tagjait nevezi államalkotónak. Szeptember elseje 1993-től nemzeti ünnep. Moszkva - Összesen 81 elítélt szökött meg szombaton a Groznijtól északnyugatra fekvő Naurszkaja település közelében lévő börtönből. Vasárnap reggelig csak 16 szökevényt sikerült elfogni. Figyelemre méltó, hogy a szökött rabok kézrekerítésére indított akcióban nemcsak orosz katonák, hanem a szakadár erők több osztaga is részt vesz. Bukarest - A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése szombaton állásfoglalást tett közzé a románmagyar alapszerződéssel és a kommunista rendszer alatt elkobzott egyházi javak és ingatlanok ügyével kapcsolatban. A közgyűlés aggasztónak tartja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megkerülésével, illetve kifejezett álláspontjának figyelmen kívül hagyásával, indokolatlan sürgősséggel akarják megkötni az államközi alapszerződést. Nyomatékosan kérik a román és a magyar kormányt, hogy az alapszerződés eredeti szövegtervezete szerint kössenek megállapodást a korábban elkobzott javak visszajuttatására, illetve hogy az RMDSZ által képviselt magyar érdekeknek megfelelően alakítsák át az alapszerződést, aláírását pedig halasszák a romániai országos választások utáni időpontra. Nógrádi 6 Krónika 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ A magyar-román alapszerződés tervezete (1. rész) Hivatalos forrásból eljutott az Országos Sajtószolgálathoz a magyar-román alapszerződés tervezetének hiteles szövege, amelynek első részét az alábbiakban közöljük. Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról A Magyar Köztársaság és Románia, meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és együttműködés megfelel Magyarország és Románia alapvető érdekeinek; vok, megerősítve az emberi joar alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a humanizmus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket, és kifejezve azon meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazdagítása a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi; áthatva attól a közös törekvéstől, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes kontinensévé váljon, és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek, melyek lehetővé teszik e célok megvalósítását; elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttműködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaikban való erősítéséhez, és az európai és euro-atlanti struktúrákba való integrálódásukhoz; megerősítve elkötelezettségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyéb dokumentumaiban foglalt célok és elvek megvalósításáért tevékenykednek, meggyőződve arról, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett visszafordíthatatlan változások új távlatokat nyitnak kétoldalú kapcsolataikban a következőkben állapodtak meg: 1. cikk (1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: „a Szerződő Felek”) kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre alapozzák. (2) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet más dokumentumaiban foglalt elveket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit. 2. cikk (1) A Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az államok demokratikus és a jog felsőbbségén alapuló közösségévé váljon, és hozzájárulnak e térség biztonságának megőrzéséhez és megszilárdításához, az együttműködésen alapuló béke és biztonság garantálásához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelően. (2) A Szerződő Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükségleteknek megfelelő szintig. Támogatják továbbá új bizalomerősítő és biztonságnövelő intézkedések kidolgozását, és arra törekednek, hogy kétoldalú kapcsolataik keretében is hasonló jellegű lépéseket tegyenek. 3. cikk (1) A Szerződő Felek megerősítik, hogy kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik Szerződő Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától, valamint bármely más, az Egyesült Nemzetek céljaival és a Helsinki Záróokmány elveivel összeegyeztethetetlen cselekedetektől. Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél számára sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik Szerződő Fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja. (2) A Szerződő Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg. 4. cikk A Szerződő Felek a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik Fél területi integritását. Úgyszintén megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincsen és ilyet a jövőben sem támasztanak. 5. cikk (1) A Szerződő Felek e Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklődésre számot tartó minden területen megteremtik az együttműködés megfelelő kereteit. (2) A Szerződő Felek e Szerződés végrehajtásában kiemelt helyet biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttműködésének és kapcsolatai bővítésének. (3) Különböző szinteken rendszeres eszmecseréket folytatnak annak érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsolataik további fejlesztését és elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézetek kölcsönös megismerését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e Szerződés végrehajtását. (4) A különböző egyéb minisztériumok és központi szervek vezetőinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendő megállapodások rendelkeznek. 6. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják az európai együttműködési mechanizmusok továbbfejlesztését és következetes alkalmazását annak érdekében, hogy a térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktívan hozzájáruljanak. (2) Ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet állna elő, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy közösen vizsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az európai együttműködés keretében rendelkezésre álló elveket és mechanizmusokat. (3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről, amelyek olyan dokumentumokon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese. (4) A két Szerződő Fél katonai intézményei közötti együttműködés külön megállapodás alapján valósul meg. 7. cikk (1) A Szerződő Felek bővítik kapcsolataikat és együttműködésüket a nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szubregionális szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egymás integrációs erőfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-Európai Unióba. (2) A Szerződő Felek más érdekelt európai országokkal egyetértésben együttműködnek regionális és szubregionális projektek és egyéb együttműködési formák megvalósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari, mezőgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődésre számot tartó területeken az azokban résztvevő országok fejlődésének gyorsítását. Bátorítják a közvetlenül érdekeltek részvételét ezen együttműködési formák és projektek megvalósításában, összhangban a Szerződő Felek belső jogszabályaival. 8. cikk (1) A Szerződő Felek a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttműködésüket és kölcsönösen előnyös kereskedelmüket a gazdasági élet minden területén. (2) E célból belső jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttműködést, valamint azon munkálkodnak, hogy előnyös feltételeket biztosítsanak mindkét Szerződő Fél természetes és jogi személyei számára, hogy a másik Szerződő Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevékenységet fejthessenek ki. (3) A Szerződő Felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös tőkebefektetéseket és szavatolják azok védelmét. 9. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös és hatékony együttműködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös tekintettel a modern technikára és technológiára. (2) A Szerződő Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos kutatóintézetek, valamint az ezen a területen működő könyvtárak és más intézmények együttműködését. 10. cikk (1) A Szerződő Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szinten együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csökkentése és kiküszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítása érdekében. (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenyegető baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetről és a foganatosított rendkívüli intézkedésekről a Szerződő Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást. 11. cikk (1) A Szerződő Felek kiterjesztik együttműködésüket egymás között és más Duna menti államokkal, szem előtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együttműködését minden közös érdeklődésre a számot tartó területen, továbbá Duna szennyeződésének megakadályozását, csökkentését és ellenőrzését. (2) A Szerződő Felek együttműködnek továbbá a határvizekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklődésére számottartó kérdésekben, azon két- és többoldalú szerződések alapján, amelyeknek a Szerződő Felek részesei, vagy részesei lesznek. 12. cikk (1) A Szerződő Felek fejlesztik együttműködésüket a kultúra, a tudomány és az oktatás területén. (2) A Szerződő Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a két ország intézményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai, továbbá természetes személyei között és e célból kormányközi és tárcaközi megállapodásokat és munkaterveket kötnek. (3) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést közvetlen megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más oktatási intézményei és tudományos kutatóintézetei és központjai között, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a szakemberek oktatása és továbbképzése terén való együttműködésnek, és kijelentik, hogy készek annak bővítésére és elmélyítésére. (4) A Szerződő Felek bátorítják a közvetlen együttműködést és cserét a levéltárak, könyvtárak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik ország kutatói és más személyei részére az ezekben az intézményekben található forrásanyagok hozzáférhetőségét, az adott országban érvényes belső rendelkezésekkel összhangban. (5) A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két ország illetékes hatóságai megvizsgálják a diplomák elismerésének kérdését megfelelő megállapodás megkötése céljából e területen. (6) Mindkét Szerződő Fél bátorítja a másik ország nyelvének oktatását az egyetemeken, iskolákban és más intézményekben, s e célból támogatást nyújtanak a tanárok képzéséhez és az oktatás megszervezéséhez. (7) A Szerződő Felek támogatják kulturális központjaik tevékenységét, és teljes mértékben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a kölcsönös kulturális cserék fejlesztésére, összhangban a vonatkozó kétoldalú megállapodással. (8) Az ebben a cikkben megállapított célok megvalósítása, valamint a kétoldalú együttműködés intézményes kereteinek fejlesztése érdekében a Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területére vonatkozó együttműködésről új egyezményt, valamint megfelelő más megállapodásokat kössenek. (Folytatjuk) SO/Ó/S ROPOGÓS Külpolitika, mint sikerágazat Igazságtalanok vagyunk szociálisan érzékeny, szakértői kormányunkkal szemben. Csak bántani tudjuk, pedig komoly sikerekkel rendelkezik. Két év elteltével ma már megállapíthatjuk, hogy nem is éltünk olyan rosszul ez idő alatt. Ez abból is látható, hogy egyetlen magyar sem halt éhen a szociál liberális kormány hatalomra jutása óta Kanadában vagy Ausztráliában. Külpolitikában sikert sikerre halmoznak. Példa erre, hogy nem kerültünk katonai konfliktusba egyetlen afrikai országgal sem. Nincsenek határvitáink Nigériával, Ghánával, Mozambikkal. Marokkó elismeri hazánk területi integritását. A kormány megfontoltságára jellemző, hogy nem terjesztette ki az ország tengeri határait 12 mérföldre, és ezzel elkerült bizonyos feszültségeket. Külpolitikai sikernek tartom azt is, hogy félig már létrejött a Horn-Meciar-találkozó. Gyula ment volna, csak a szlovák miniszterelnök nem volt rá kíváncsi. Ugyancsak sikernek tartom azt is, hogy az orosz kulturális miniszter kinyilvánította, ma már arról szó nem lehet, hogy hazánk visszakapja a háború alatt elhurcolt műkincseket, de arra ígéretet tett, hogy további műkincseket már nem hurcolnak el. Sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy ha oroszul beszélő személyek a Nemzeti Múzeumban műkincseket csomagolnak össze, az nem a Vörös Hadsereg, hanem az ukrán maffia, ezért nyugodtan hívjanak rendőrt. A külgazdaságban is otthon voltak a fiúk. Sikernek kell elkönyvelni, hogy néhány szocialista aparatcsik gyermeke Moszkvában egészen kiválóan tevékenykedett azon, hogy az orosz államadóságot kiegyenlítsék. Az igaz, hogy egy év alatt egyetlen kopejkát nem sikerült visszakapni, de folyamatosan kitűnő volt a hangulat. Az általuk rendezett partikon soha nem tűntek el evőeszközök. Egyetlen alkalommal sem hányták össze a mellékhelyiségeket. Gesztus értékűnek tartom azt a tényt, hogy nem épült emlékmű Gyulán a románok 1919-es bejövetelének tiszteletére. Nem tudom, de nekem nagyon szimpatikus volt, amikor a dalai láma kijelentette, hogy magyarországi látogatása alkalmával parafálják azt az egyezményt, amely szerint ha visszakerülne Tibetbe, kulturális autonómiát biztosítana az ott élő magyarságnak. Kína tiltakozása miatt végül is a látogatásból nem lett semmi. Diplomáciai előrelépésnek tartom azt is, hogy miniszterelnökünk nem akart a Vatikánba látogatni, és nem volt szándékában a Szent Péter bazilikában misét celebrálni, több ezer hívő előtt. Apróság, de én már annak is tudok örülni, hogy nem vonták össze a Mezőgazdasági Minisztériumot a Külügyminisztériummal. Tudomásom szerint kiadatási egyezmény született Japánnal. Kokós írónk remekművét, a Szipózzunk, fiúk! című rémregényét tervezik Japánban kiadni. Kormányunkra a szerénység a jellemző. Ezért meg sem említették sikerkönyvükben, hogy ma hazánkban minden egyes állampolgár vízum nélkül utazhat Nyíregyházától Szombathelyig. Tovább nőt az ország hitelképessége. Külföldi bankok bármekkora összeget szívesen hiteleznek, feltéve, hogy az összeg ellopása után a felvett hitelt az ő bankjukban helyezik el. Egyszerűség kedvéért fel sem kell venni a hitelt, az marad a tolvaj nevén, csak az államnak garantálnia kell a visszafizetést. Végül, de nem utolsósorban hatalmas sikert értünk el a népi diplomáciában. Lányaink öregbítik a jó hírnevünket a délolasz kuplerájokban, Bécs terein, Németországban. Csodálatos reklámfotók készültek a millecenterátrium tiszteletére Egerben, amint éppen két alig tízéves kislány egymással huncutkodik. Kivezető útjainknál több száz leány és asszony integet búcsút különös karjelzéssel a külföldinek. Mindezek után teljesen érthetetlen, Nyugat miért hezitál, hogy beintegrálódjunk, hiszen nem mennénk üres kézzel. SOÓS GÉZA