Nógrádi Krónika, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

Belgrád - Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egy héten be­lül másodszor is feltételek nélküli párbeszédet és válasz­tási együttműködést javasolt a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének (VMDK). A VMDK vezetői­nek címzett levél hangsúlyoz­za, hogy a vajdasági magyar­ság érdekeit az a szervezet tudja tartósan megvédelmez­ni, amelynek vannak képvise­lői a szövetségi és köztársasági parlamentben, s amely a ma­gyar többségű területeken megnyeri a helyhatósági vá­lasztásokat, amelyet novem­ber 3-ra írtak ki. Castelgandolfo - II. János Pál pápa nyári rezidenciáján beszélt pénteken kezdődő kétnapos magyarországi útjá­ról. "A nevezetes pannonhal­mi bencés apátság ezeréves fennállása alkalmából jövő pénteken és szombaton sorra kerülő magyarországi utam azt a jelentős hitbéli és kultu­rális egybeolvadást is előtérbe helyezi, melyet a nyugati szer­zetességnek ez a keleti keresz­ténység határán fekvő tekin­télyes központja képvisel" - mondta II. János Pál. Az egy­házfő szemmel láthatóan jó erőben és hangulatban volt, több nyelven üdvözölte az Úr angyala imádságára érkezett külföldi zarándokokat. Pozsony - Ivan Gasparo­­vic, a szlovák parlament elnö­ke elutasította azokat a véle­ményeket, amelyek szerint az ország alkotmánya nem ten­né lehetővé a kisebbségek kultúrájának ápolását, az anyanyelven való művelődést és kisebbségi kulturális és ok­tatási intézmények alapítását. A törvényhozás 1992. szep­tember elsején fogadta el a szlovák alaptörvényt, amely a szlovák nemzet tagjait nevezi államalkotónak. Szeptember elseje 1993-től nemzeti ün­nep. Moszkva - Összesen 81 el­ítélt szökött meg szombaton a Groznijtól északnyugatra fek­vő Naurszkaja település köze­lében lévő börtönből. Vasár­nap reggelig csak 16 szöke­vényt sikerült elfogni. Figye­lemre méltó, hogy a szökött rabok kézrekerítésére indított akcióban nemcsak orosz kato­nák, hanem a szakadár erők több osztaga is részt vesz. Bukarest - A fennállásá­nak 75. évfordulóját ünneplő Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület rendkívüli közgyűlése szombaton állás­­foglalást tett közzé a román­magyar alapszerződéssel és a kommunista rendszer alatt el­kobzott egyházi javak és in­gatlanok ügyével kapcsolat­ban. A közgyűlés aggasztónak tartja, hogy a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség megkerülésével, illetve kifeje­zett álláspontjának figyelmen kívül hagyásával, indokolat­lan sürgősséggel akarják megkötni az államközi alap­­szerződést. Nyomatékosan kérik a román és a magyar kormányt, hogy az alapszer­ződés eredeti szövegtervezete szerint kössenek megállapo­dást a korábban elkobzott ja­vak visszajuttatására, illetve hogy az RMDSZ által képviselt magyar érdekeknek megfele­lően alakítsák át az alapszerző­dést, aláírását pedig halasszák a romániai országos választások utáni időpontra. Nógrádi 6 Krónika 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ A magyar-román alapszerződés tervezete (1. rész) Hivatalos forrásból eljutott az Országos Sajtószolgálathoz a magyar-román alapszerző­dés tervezetének hiteles szöve­ge, amelynek első részét az alábbiakban közöljük. Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról A Magyar Köztársaság és Románia,­­ meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszéd­ság, a kölcsönös tisztelet és együttműködés megfelel Ma­gyarország és Románia alapve­tő érdekeinek; vok,­­ megerősítve az emberi jo­ar alapvető szabad­ságjogok, a demokrácia, a hu­manizmus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket, és ki­fejezve azon meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tar­talmi gazdagítása a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi;­­ áthatva attól a közös törek­véstől, hogy Európa vala­mennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együtt­működés egységes kontinensé­vé váljon, és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesz­téséért tevékenykedjenek, me­lyek lehetővé teszik e célok megvalósítását;­­ elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társada­lmának integráns részét képe­zik, ahol élnek, továbbá tekin­tetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi védel­mének részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműkö­dés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttmű­ködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitás­hoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országa­ikban való erősítéséhez, és az eu­rópai és euro-atlanti struktúrák­ba való integrálódásukhoz;­­ megerősítve elkötelezett­ségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartá­ban, valamint az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szer­vezet egyéb dokumentumaiban foglalt célok és elvek megvalósí­tásáért tevékenykednek,­­ meggyőződve arról, hogy az Európában és a két ország­ban bekövetkezett visszafordít­hatatlan változások új távlato­kat nyitnak kétoldalú kapcsola­taikban a következőkben álla­podtak meg: 1. cikk (1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: „a Szerződő Felek”) kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködés­re és a kölcsönös tiszteletre ala­pozzák. (2) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszte­letben tartják az Egyesült Nem­zetek Alapokmányában, a Hel­sinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartá­ban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet más dokumentumaiban foglalt elve­ket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott el­veit és normáit. 2. cikk (1) A Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az államok de­mokratikus és a jog felsőbbsé­­gén alapuló közösségévé váljon, és hozzájárulnak e térség biz­tonságának megőrzéséhez és megszilárdításához, az együtt­működésen alapuló béke és biz­tonság garantálásához, az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelő­en. (2) A Szerződő Felek az eu­rópai béke és biztonság megszi­lárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükség­leteknek megfelelő szintig. Tá­mogatják továbbá új bizalomerő­sítő és biztonságnövelő intézke­dések kidolgozását, és arra töre­kednek, hogy kétoldalú kapcso­lataik keretében is hasonló jelle­gű lépéseket tegyenek. 3. cikk (1) A Szerződő Felek meg­erősítik, hogy kölcsönös kap­csolatukban tartózkodnak a másik Szerződő Fél területi in­tegritása vagy politikai függet­lensége ellen irányuló erőszak­kal való fenyegetéstől vagy an­nak alkalmazásától, valamint bármely más, az E­gyesült Nem­zetek céljaival és a Helsinki Zá­róokmány elveivel összeegyez­tethetetlen cselekedetektől. Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél számára sem te­szik lehetővé, hogy területüket a másik Szerződő Fél elleni ha­sonló cselekmények elkövetésé­re felhasználja. (2) A Szerződő Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés esz­közökkel oldják meg. 4. cikk A Szerződő Felek a nemzet­közi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróok­mány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetet­lenségét és a másik Fél területi integritását. Úgyszintén meg­erősítik, hogy egymással szem­ben területi követelésük nin­csen és ilyet a jövőben sem tá­masztanak. 5. cikk (1) A Szerződő Felek e Szer­ződés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó minden te­rületen megteremtik az együtt­működés megfelelő kereteit. (2) A Szerződő Felek e Szerződés végrehajtásában kiemelt helyet biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttmű­ködésének és kapcsolatai bőví­tésének. (3) Különböző szinteken rendszeres eszmecseréket foly­tatnak annak érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsola­taik további fejlesztését és elmé­lyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézetek kölcsönös megismerését. En­nek során évente legalább egy­szer sor kerül a miniszterelnö­kök találkozójára, és a külügy­miniszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e Szerződés végrehajtását. (4) A különböző egyéb minisztériu­mok és központi szervek veze­tőinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendő megállapo­dások rendelkeznek. 6. cikk (1) A Szerződő Felek támo­gatják az európai együttműkö­dési mechanizmusok továbbfej­lesztését és következetes alkal­mazását annak érdekében, hogy a térség békéjének és biz­tonságának megőrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktí­van hozzájáruljanak. (2) Ha a Szerződő Felek egyikének véle­ménye szerint olyan helyzet áll­na elő, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és bizton­ságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerződő Fél javasolhatja a má­sik Szerződő Félnek, hogy kö­zösen vizsgálják meg a feszült­ség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Ala­pokmányában foglalt, valamint az európai együttműködés ke­retében rendelkezésre álló elve­ket és mechanizmusokat. (3) A Szerződő Felek különböző szin­teken rendszeres konzultáció­kat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoz­tatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik tel­jesítéséről, amelyek olyan do­kumentumokon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese. (4) A két Szerződő Fél katonai intézményei közötti együttmű­ködés külön megállapodás alapján valósul meg. 7. cikk (1) A Szerződő Felek bővítik kapcsolataikat és együttműkö­désüket a nemzetközi szerveze­tekben, beleértve a regionális és szubregionális szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egy­más integrációs erőfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-Európai Unióba. (2) A Szerződő Felek más érdekelt európai országokkal egyetér­tésben együttműködnek regio­nális és szubregionális projek­tek és egyéb együttműködési formák megvalósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari, mezőgazdasági, ökológiai, szál­lítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődésre számot tartó terü­leteken az azokban résztvevő országok fejlődésének gyorsítá­sát. Bátorítják a közvetlenül ér­dekeltek részvételét ezen együttműködési formák és pro­jektek megvalósításában, össz­hangban a Szerződő Felek belső jogszabályaival. 8. cikk (1) A Szerződő Felek a nem­zetközi kereskedelmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttműködésüket és kölcsönösen előnyös keres­kedelmüket a gazdasági élet minden területén. (2) E célból belső jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban ösztönzik a két ál­lam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttműködést, valamint azon munkálkodnak, hogy előnyös feltételeket biztosítsanak mind­két Szerződő Fél természetes és jogi személyei számára, hogy a másik Szerződő Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevékenységet fejthessenek ki. (3) A Szerződő Felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös tőkebe­fektetéseket és szavatolják azok védelmét. 9. cikk (1) A Szerződő Felek támo­gatják a kölcsönösen előnyös és hatékony együttműködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös tekintettel a modern technikára és techno­lógiára. (2) A Szerződő Felek bátorítják a két ország tudósai­nak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdemé­nyezéseit, a tudományos kuta­tóintézetek, valamint az ezen a területen működő könyvtárak és más intézmények együttmű­ködését. 10. cikk (1) A Szerződő Felek kétol­dalú, szubregionális vagy regio­nális szinten együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csökkentése és ki­küszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítá­sa érdekében. (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következ­ményekkel fenyegető baleset vagy annak veszélye esetén a ki­alakult helyzetről és a foganato­sított rendkívüli intézkedések­ről a Szerződő Felek haladékta­lanul tájékoztatják egymást. 11. cikk (1) A Szerződő Felek kiter­jesztik együttműködésüket egy­más között és más Duna menti államokkal, szem előtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együttműködését minden közös érdeklődésre a számot tartó területen, továbbá Duna szennyeződésének megakadályozását, csökkenté­sét és ellenőrzését. (2) A Szerződő Felek együtt­működnek továbbá a határvi­zekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklődésére számottar­­tó kérdésekben, azon két- és többoldalú szerződések alapján, amelyeknek a Szerződő Felek részesei, vagy részesei lesznek. 12. cikk (1) A Szerződő Felek fejlesz­tik együttműködésüket a kultú­ra, a tudomány és az oktatás te­rületén. (2) A Szerződő Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a két ország intéz­ményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és tár­sulásai, továbbá természetes személyei között és e célból kor­mányközi és tárcaközi megálla­podásokat és munkaterveket kötnek. (3) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést közvetlen megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más oktatási intézményei és tudományos ku­tatóintézetei és­­ központjai kö­zött, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tu­lajdonítanak a szakemberek ok­tatása és továbbképzése terén való együttműködésnek, és ki­jelentik, hogy készek annak bő­vítésére és elmélyítésére. (4) A Szerződő Felek bátorítják a köz­vetlen együttműködést és cse­rét a levéltárak, könyvtárak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik ország kuta­tói és más személyei részére az ezekben az intézményekben ta­lálható forrásanyagok hozzáfér­hetőségét, az adott országban érvényes belső rendelkezések­kel összhangban. (5) A Szerző­dő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két or­szág illetékes hatóságai meg­vizsgálják a diplomák elismeré­sének kérdését megfelelő meg­állapodás megkötése céljából e területen. (6) Mindkét Szerződő Fél bátorítja a másik ország nyelvé­nek oktatását az egyetemeken, iskolákban és más intézmé­nyekben, s e célból támogatást nyújtanak a tanárok képzésé­hez és az oktatás megszervezé­séhez. (7) A Szerződő Felek tá­mogatják kulturális központja­ik tevékenységét, és teljes mér­tékben kihasználják azokat a le­hetőségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a köl­csönös kulturális cserék fejlesz­tésére, összhangban a vonatko­zó kétoldalú megállapodással. (8) Az ebben a cikkben megálla­pított célok megvalósítása, vala­mint a kétoldalú együttműkö­dés intézményes kereteinek fej­lesztése érdekében a Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területére vonatkozó együttműködésről új egyez­ményt, valamint megfelelő más megállapodásokat kössenek. (Folytatjuk) SO/Ó/S ROPOGÓS Külpolitika, mint sikerágazat Igazságtalanok vagyunk szociáli­san érzékeny, sza­kértői kormá­nyunkkal szemben. Csak bántani tud­juk, pedig komoly sikerekkel rendelkezik. Két év elteltével ma már megállapíthatjuk, hogy nem is éltünk olyan rosszul ez idő alatt. Ez abból is lát­ható, hogy egyetlen magyar sem halt éhen a szociál­ liberális kormány hatalomra ju­tása óta Kanadában vagy Ausztráliában. Külpolitikában sikert sikerre halmoznak. Példa erre, hogy nem kerültünk katonai konfliktusba egyetlen afrikai országgal sem. Nincsenek határvitáink Nigériával, Ghánával, Mozambikkal. Marokkó elis­meri hazánk területi integritását. A kormány megfontoltságára jellemző, hogy nem terjesztette ki az ország tengeri ha­tárait 12 mérföldre, és ezzel elkerült bizo­nyos feszültségeket. Külpolitikai sikernek tartom azt is, hogy félig már létrejött a Horn-Meciar-találkozó. Gyula ment vol­na, csak a szlovák miniszterelnök nem volt rá kíváncsi. Ugyancsak sikernek tartom azt is, hogy az orosz kulturális miniszter kinyil­vánította, m­a már arról szó nem lehet, hogy hazánk visszakapja a háború alatt elhurcolt műkincseket, de arra ígéretet tett, hogy to­vábbi műkincseket már nem hurcolnak el. Sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy ha oro­szul beszélő személyek a Nemzeti Múzeum­ban műkincseket csomagolnak össze, az nem a Vörös Hadsereg, hanem az ukrán maffia, ezért nyugodtan hívjanak rendőrt. A külgazdaságban is otthon voltak a fiúk. Sikernek kell elkönyvelni, hogy né­hány szocialista aparatcsik gyermeke Moszkvában egészen kiválóan tevékeny­kedett azon, hogy az orosz államadóságot kiegyenlítsék. Az igaz, hogy egy év alatt egyetlen kopejkát nem sikerült visszakap­ni, de folyamatosan kitűnő volt a hangu­lat. Az általuk rendezett partikon soha nem tűntek el evőeszközök. Egyetlen alka­lommal sem hányták össze a mellékhelyisé­geket. Gesztus értékűnek tartom azt a tényt, hogy nem épült emlékmű Gyulán a románok 1919-es bejövetelének tiszteleté­re. Nem tudom, de nekem nagyon szimpa­tikus volt, amikor a dalai láma kijelentet­te, hogy magyarországi látogatása alkal­mával parafálják azt az egyezményt, amely szerint ha visszakerülne Tibetbe, kulturális autonómiát biztosítana az ott élő magyarságnak. Kína tiltakozása miatt végül is a látogatásból nem lett semmi. Diplomáciai előrelépésnek tartom azt is, hogy miniszterelnökünk nem akart a Vati­kánba látogatni, és nem volt szándékában a Szent Péter bazilikában misét celebrálni, több ezer hívő előtt. Apróság, de én már an­nak is tudok örülni, hogy nem vonták össze a Mezőgazdasági Minisztériumot a Kül­ügyminisztériummal. Tudomásom szerint ki­adatási egyezmény született Japánnal. Kokós írónk remekművét, a Szipózzunk, fiúk! című rémregényét tervezik Japánban kiadni. Kormányunkra a szerénység a jellem­ző. Ezért meg sem említették sikerkönyvük­ben, hogy ma hazánkban minden egyes ál­lampolgár vízum nélkül utazhat Nyíregy­házától Szombathelyig. Tovább nőt az or­szág hitelképessége. Külföldi bankok bár­mekkora összeget szívesen hiteleznek, felté­ve, hogy az összeg ellopása után a felvett hitelt az ő bankjukban helyezik el. Egysze­rűség kedvéért fel sem kell venni a hitelt, az marad a tolvaj nevén, csak az állam­nak garantálnia kell a visszafizetést. Végül, de nem utolsósorban hatalmas sikert értünk el a népi diplomáciában. Lá­nyaink öregbítik a jó hírnevünket a­­ dél­olasz kuplerájokban, Bécs terein, Német­országban. Csodálatos reklámfotók ké­szültek a millecenterátrium tiszteletére Egerben, amint éppen két alig tízéves kis­lány egymással huncutkodik. Kivezető út­jainknál több száz leány és asszony integet búcsút különös karjelzéssel a külföldinek. Mindezek után teljesen érthetetlen, Nyu­gat miért hezitál, hogy beintegrálódjunk, hiszen nem mennénk üres kézzel. SOÓS GÉZA

Next