Nógrádi Krónika, 1996. november (1. évfolyam, 21-46. szám)

1996-11-01 / 21. szám

Tokió - A japán konzervatív párt koalíciós partnerei nem hajlandók megújítani a több mint két éve működő koalíciós szövetséget, a választásokon győztes Liberális Demokrata Párt (LDP) kormányon kívüli, eseti támogatására tettek csak ígéretet. Ez azt jelenti, hogy az LDP, amely 12 képviselői hel­­­lyel maradt el az abszolút több­ségtől a hó közepén rendezett általános választásokon, kisebb­ségi kormány létrehozására kényszerül. Moszkva - Öngyilkos lett egy korábban szupertitkos orosz katonai kutatóintézet igazgatója. A Cseljabinszk-70-nek is neve­zett orosz szövetségi nukleáris központ vezetője, Vlagyimir Nyecsaj atomfizikus az uráli Sznyezsinszk városában lévő intézetben főbe lőtte magát. A 61 éves tudóst csütörtök reggel találták holtan munkatársai iro­dájában. Nyecsaj, aki elméleti fizikusként 1958 óta dolgozott az intézetben, a szovjet atom­fegyverek több nemzedékének kifejlesztésében vett részt. New York - Annak ellené­re, hogy Svájc igyekszik tisz­tázni a náci időkből származó, zsidóktól elrabolt vagyonok ügyét, az Egyesült Államok fo­kozza nyomását az államszövet­ségre a kérdéssel kapcsolatban. Az amerikai szenátus után a képviselőház is meghallgatáso­kat akar tartani az ügyben. James Leach, a képviselőház bankokkal foglalkozó bizottsá­gának elnöke azzal magyarázta a további meghallgatások szük­ségességét, hogy az eddigi sze­nátusi meghallgatások során „zavaró kérdések” merültek fel a svájci bankokban elhelyezett vagyonokkal kapcsolatban. Jeruzsálem­­ Izrael arra szeretné rávenni Oroszországot, hogy segítse a közel- keleti bé­kefolyamatról szóló többoldalú tárgyalások újraindítását, és be­folyásánál fogva főként Szíriát ösztönözze a megbeszélések folytatására - közölte egy izrae­li külügyi illetékes csütörtökön azt követően, hogy Jevgenyij Primakov közel-keleti körútjá­nak újabb állomására, a zsidó államba érkezett. Sao Paulo - Brazíliában csütörtökön röviddel a Sao Paulo-i repülőtérről való fel­szállás után lakóházakra zuhant a TAM belföldi légitársaság Fokker-100 típusú utasgépe - jelentette az AP a Globo TV há­lózatra hivatkozva. Legalább 95 ember életét vesztette. A gép, amely a fővárosba, Brasiliába tartott volna, a replőtértől más­fél kilométerre hirtelen süllyed­ni kezdett, jobb oldalára fordult, beleütközött egy több emeletes lakóházba, majd nyolc kisebb házra zuhant, és lángba borult. Az ütközések és a zuhanás kö­vetkeztében a Fokker széttört, darabjai szerteszét repültek a környéken. Kabul - A megbuktatott af­gán kormány csapatai csütörtök reggel Kabultól északkeletre felújították offenzívájukat a vakbuzgó muzulmán, szélsősé­ges tálibok erői ellen. A nagy­szabású támadást Ahmed Sah Maszud tábornok, a tálibok által megdöntött Burhanuddin Rabbani volt elnök csapatainak katonai parancsnoka erős tüzér­ségi támogatásban részesíti. Az offenzíva helyi idő szerint haj­nali hat órakor kezdődött, és a Kabultól 25 kilométerre észak­keletre fekvő, stratégiai fontos­ságú Deszabz-hágó elfoglalásá­ra irányult. Nógrádi Krónika Az Egyesült Államok, amely már régóta támogatja, hogy Né­metország és Japán kapjon állan­dó (s mint ilyen, vétójoggal is já­ró) tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, szerdán úgy nyilat­kozott: nem tudna egyetérteni a testület olyan kibővítésével, amely az említett két országot nem foglalná magában. „Japán, illetve Németország olyan értékes új állandó tag len­ne, amelynek a közreműködése erősítené a tanácsot” - mondotta Edward Gnehm amerikai ENSZ- képviselő a világszervezet köz­gyűlése előtt. „És éppen ezért, az Egyesült Államok nem tudna egyetérteni a tanács olyan kibő­vítésével, amely nem vonná ma­ga után az ő állandó tagságukat” - fűzte hozzá. A Reuter jelentése szerint Gnehm idézett szavai a BT reformájával foglalkozó munka­­csoport legújabb beszámolójával kapcsolatos közgyűlési vitán hangzottak el. Ez a munkacso­port közel háromévi vita után­­ elvi egyetértésre jutott ugyan a jelenleg 15 nemzetet magába foglaló testület kibővítésében, de még mindig nem jutott egyez­ségre a tekintetben, hogy miként is történjék ez a kibővítés. A BT-nek jelenleg öt állan­dó, vétójoggal rendelkező tagja van ezek a II. világháború fő győztesei: az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. A tíz nem állandó tag két-két évig szolgál a testületben. A megválaszolatlan kérdések egyike, hogy bővítsék-e az állan­dó tagok számát, és ha igen, kap­­janak-e az új tagok is vétójogot. Gnehm szerint a tanács mű­ködőképességének megóvása ér­dekében nem lenne szabad a BT tagországainak számát 20 fölé növelni. A Egyesült Államok ellenzi a jelenlegi állandó BT-tagok státusának bármiféle megváltoz­tatását, mivel­­ megítélése sze­rint mindegyikük „az egész földkerekségre ható politikai és gazdasági befolyással bíró or­szág, és rendelkezik azzal a ké­pességgel, hogy átfogó, konkrét intézkedésekkel hozzájáruljon a békéhez és biztonsághoz” - idé­zi tovább Gnehm szavait a brit hírügynökség. BT-bővítést Németországgal és Japánnal SPANYOLORSZÁG - ÁLLAMI TERRORIZMUS Gonzálezt nem hallgatják meg A spanyol államügyészség úgy döntött, hogy - sem tanú­ként, sem vádlottként - nem idé­zi meg Felipe González volt szo­cialista kormányfőt a 80-as évek elején a baszk szakadár terror­szervezet, az ETA ellen szerve­zett „piszkos háború” tárgyában, amelynek ügyében most folytat­nak újabb vizsgálatokat. Az ál­lamügyészség ezzel megerősített egy egy évvel ezelőtt született, hasonló jellegű döntést, bár az utolsó szót hétfőn kell kimonda­nia Juan Cesáreo Ortiz Úrculo államügyésznek, aki valószínű­leg nem változtatja meg a 14 kollegája által egyöntetűleg ho­zott döntést. González mellett más magas rangú szocialista képviselőkről is hasonló döntés született, és ennek értelmében nem kell megjelennie a bíróság előtt sem Narcís Serra volt vé­delmi miniszternek és miniszter­­helyettesnek, sem José María Benegasnak, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt (PSOE) politi­kai titkárának - jelentette a csü­törtöki sajtó. Felipe González ellen három volt beosztottja vallott, akik je­lenleg börtönben vannak. Mind­hármuk vallomása úgy szólt, hogy González mindent tudott az ETA ellen állami támogatással szervezett antiterrorista felszaba­dító csoportok (GAL) tevékeny­ségéről. A GAL a 80-as évek el­ső felében mintegy 30 állítólagos terroristát tett el láb alól, ugyan­olyan terrorista módszerekkel, mint az ETA. González ellen azonban - beosztottjai vallomá­sán kívül - semmilyen bizonyí­ték nincsen, ezt a tényt emelte ki az államügyészség is mostani döntése indoklásakor. Narcís Serra és José Maria Benegas ügyében az államügyészség megállapította, hogy az egy év­vel ezelőtt hozott döntés óta - hogy nem kell megjelenniük a bíróság előtt - semmi új adat nem merült fel ellenük. A hírt mind a konzervatív ka­binet, mind a PSOE soraiban megelégedéssel fogadták, és csak a kommunista Egyesült Baloldal (1U) vezetőségi tagja, Francisco Fratos nyilatkozott úgy, hogy pártja szerint a volt miniszterelnöknek önként kelle­ne megjelennie a GAL-ügyet ki­vizsgáló legfelsőbb bíróság előtt, mivel az ügy „folyamatos politi­kai és jogi katasztrófa”. González viszont úgy nyilatko­zott, hogy tiszteletben tartja az államügyészség döntését. Walesa tagadja, hogy titkos aktákat birtokol A lengyel fővárosban továbbra is a Lech Walesa elleni keddi fel­jelentés kínálja a szenzációt a média számára. A volt elnököt az államvédelmi hivatal (UOP) azzal vádolta meg, hogy hivatali ideje lejárta után elmulasztott visszaszolgáltatni államtitkot tar­talmazó dokumentumokat. Walesa határozottan tagadja, hogy bármiféle titkos dokumen­tum birtokában lenne, s az elle­ne szóló ügyészségi beadványt nyilvánvaló provokációnak tart­ja.­­Az egész cirkuszt előre megtervezték, hogy eltereljék a figyelmet a „Fehér könyv” meg­jelentetése kapcsán újra reflek­torfénybe került Oleksy­­ügyről« - jelentette ki csütörtö­kön Gdanskban a volt köztársa­sági elnök. (A könyvesboltok­ban a héten kezdték el árusítani a KGB-nek való kémkedéssel megvádolt volt miniszterelnök ügyét tartalmazó dokumentum­­gyűjteményt, amely az eddigi kommentárok szerint nem tisz­tázza egyértelműen Oleksyt.) Az exállamfő eddig megszó­lalt valamennyi közeli munka­társa leszögezte, hogy az elnöki kancellária rendesen elszámolt mindenfajta anyaggal, s erről valamennyi érintett hivataltól meg is kapta a tanúsítványt. Többen rámutattak arra is, hogy a varsói ügyészség tavasszal egyszer már kijelentette, hogy nincs Walesa birtokában sem­miféle titkosszolgálati akta. Az ügyészség akkor egy állampol­gári bejelentés alapján nyomo­zott, aminek alapja Walesa egyik utóbb visszavont rádió­­nyilatkozata volt, melyben az exállamfő azzal büszkélkedett, hogy élete minden percét doku­mentálni tudja, mivel az UOP- tól megvásárolta a róla szóló vaskos aktákat. Andrzej Kapkowski, az UOP vezetője csütörtökön újságírók előtt határozottan cáfolta, hogy a „Fehér könyv” megjelenése és az ügyészségi beadvány idő­pontja között bármiféle össze­függés lenne, majd államtitokra hivatkozva minden további fel­világosítástól elzárkózott. Az ügyészségnek 30 nap áll rendel­kezésére, hogy döntsön a vizs­gálat megindításáról. Amennyi­ben beigazolódna, hogy Walesa illegálisan tart magánál titkos iratokat, úgy akár három évig terjedő szabadságvesztést is ki­róhatnak rá. A volt államfő ellen adóügyi eljárás is folyik, mivel az adóhivatal azzal vádolja, hogy nem­ fizette meg az adót egy amerikai filmtársaságtól szerzői honoráriumként kapott egymillió dolláros összeg után. Koszovó az európai biztonságot fenyegeti A koszovói kérdés már nem csak emberi jogi probléma: a Szer­biához tartozó, ám túlnyomó több­ségében albánok lakta tartomány válsága olyan elsőrendű fontossá­gú politikai kérdéssé vált, amely­nek megoldatlansága a térség és egész Európa biztonságát fenyege­ti - vélik Belgrádban dolgozó nyu­gati diplomaták. A Nasa Borba című független belgrádi napilapnak nyilatkozó diplomaták hangsúlyozták, hogy a koszovói kérdés megoldásától függ, hogy Jugoszlávia visszatér­­het-e a nemzetközi pénzügyi és politikai szervezetekbe. A lap érte­sülései szerint az európai hatalmak Jugoszlávia keretein belül, az albá­nok magas szintű autonómiájának megadásával képzelik a tartomány válságának megoldását, ám úgy vélik, hogy Koszovó ügye nem te­kinthető csupán jugoszláv belügy­­nek, mert egy esetleges robbanás olyan következményekkel járhat, amely mellett eltörpülne a boszniai háború. „A jelenlegi helyzet nem tart­ható fenn, mert a párbeszéd hiánya csak kudarccal, s fegyveres össze­csapással járhat” - idézte a Nasa Borba a nyugati diplomatákat, akik szerint a koszovói válság fegyve­res harcba torkollása után szinte semmi esély nem lenne arra, hogy elkerülhető legyen Albánia és Ma­cedónia, majd Törökország és Gö­rögország beavatkozása. Belgrádban nem tartják kizárt­nak, hogy a november 3-i, az albá­nok által bojkottált jugoszláviai parlamenti választások után meg­indul a párbeszéd Belgrád és a füg­getlenség párti albán vezetőkkel. A kompromisszumos megoldás az lehet - vélik a jugoszláv főváros­ban - hogy a tartományt köztársa­sági szintre emelik, s Jugoszlávia a jövőben Szerbia, Montenegró és Koszovó föderációja lenne. 1996. NOVEMBER 1., PÉNTEK Solana: meg kell várni Jelcin felépülését A NATO és Moszkva kap­csolatát meghatározó szerződés­sel meg kell várni Jelcin orosz elnök felépülését - vélekedett csütörtökön a NATO főtitkára Helsinkiben. Javier Solana ismételten han­got adott abbeli reményeinek, hogy a dokumentum aláírására még a jövő nyáron sor kerülhet, azzal egyidőben, hogy megszüle­tik a döntés a NATO közép- és kelet-európai kibővítéséről is. Egy kérdésre válaszolva a NA­TO első embere kifejtette, hogy a tárgyalások a szerződésről töb­­bé-kevésbé lebonyolíthatók, de végső döntés arról nem történhet a Kreml első emberének felépü­lése előtt - írta az AFP. „Most önökön a sor, hogy meggyőzzék Oroszországot, a NATO kibőví­tése hozzájárul a stabilitás növe­kedéséhez az önök országában is” - címezte szavait a főtitkár finn hallgatóságához. Dole kampánya összeomlóban A republikánus jelölt, Bob Dole kampánya a széles nyilvá­nosság szeme láttára, kínos mó­don hullik elemeire, miközben az idős amerikai politikus érez­hetően felfedezte magának a hordószónok-politizálás örömeit - írta csütörtökön a Financial Ti­mes. Az első számú londoni politi­kai-gazdasági napilap kíméletle­nül sötét színekben játszó képet festett Clinton elnök kihívójának állapotáról, megállapítva: Daré­ra immár szinte felszabadítólag hat a vereség érzete, s találomra röpköd ide-oda az országban. Kampányának szervezői „most már csak eszelős kacajjal képe­sek reagálni az olyan kérdésekre, hogy éppen hol lesz a jelölt 24 óra múlva” - írta a Financial Ti­mes. A brit lap az abszurdba hajló Dole-kampány illusztrálására említi a keddi esetet, amikor a republikánus jelölt az elnöki el­képzeléseire kíváncsi hallgató­sággal csak annyit közölt: „most megpróbálok elrohanni Denver­­be, s aztán visszaérni a (was­hingtoni) nemzeti repülőtérre még este fél tizenegy előtt, ne­hogy a Dullesra küldjenek ben­nünket”. A londoni elemzés sze­rint a közönség vagy értette, vagy nem, hogy Dole a főváros közepén fekvő repülőtér zajvé­delem diktálta éjszakai leszállási tilalmára, illetve a messzebb lé­vő Dulles repülőtérre gondolt. Ennél komolyabb gondok is mutatkoznak Dole előadói ké­pességeivel. A Financial Times szerint a politikus soha nem volt fegyelmezett szónok „még leg­jobb napjaiban sem”, most azon­ban már „bármiféle kapcsolat az előzetesen megírt és a ténylege­sen elmondott beszédek között pusztán a véletlen műve lehet”. A súgógépek kezelői ész nélkül tekerik a készüléket föl-le, meg­próbálva beérni az írott szöveg­nek búcsút mondó politikust, aki viszont a súgógép nélkül elfelejti a szöveg felét. Keddi kampány­fellépésén például emlékezett ar­ra, hogy a beszédben szerepel az „adó” szó, kifelejtette azonban a szóösszetétel második, lényeges elemét, amely úgy hangzott vol­na: „­csökkentés” - áll a csípős iróniába hajló brit elemzésben. Ukrán-orosz flottamegosztási egyeztetések Sikeres volt az egykori szov­jet fekete-tengeri flotta megosz­tásáról folyó tárgyalások hét kö­zepén, Szevasztopolban tartott legutóbbi fordulója; a felek „lé­nyegében megegyeztek” abban, milyen feltételek mellett marad az orosz flotta Ukrajna területén - mondta el az ukrán küldöttség vezetője, Vaszil Durdinec első miniszterelnök-helyettes. Durdinec szerint a forduló eredményei lehetővé teszik a fe­kete-tengeri flotta összetett és végletesen átpolitizált kérdésének rendezését, és ezáltal az ukrán­orosz barátsági és együttműködé­si szerződés aláírását. Leonyid Kucsma ukrán elnök azután, hogy október 24-én Moszkvában tárgyalt Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel, kijelentette: a flottaügy lezárásáról szóló egyezményt még november 15-e előtt aláírja a két ország minisz­terelnöke Kijevben. A zárt ajtók mögött folytatott egyeztetéseken - ahol az orosz delegációt Vaszilij Szerov mi­niszterelnök-helyettes vezette megtárgyalták az orosz flotta ál­­lomásoztatásának feltételeit, a flottához kapcsolódó infrastruk­túra felosztásának és a bérleti szerződésnek a részleteit. Az ukrán küldöttség egyik tagja elmondta, hogy az orosz fél beleegyezett az ukrán és az orosz flotta közös állomásozta­­tásába Szevasztopolban. Az elő­zetes megállapodás szerint az orosz hajók három különálló öbölben horgonyoznak majd. Egyes sajtóforrások szerint Oroszország 20 évre bérli ki Szevasztopol egyes részeit. Leonyid Kucsma elnök koráb­ban úgy fogalmazott: 20 év ele­gendő lesz Moszkvának arra, hogy új támaszpontot létesítsen flottája számára. JAMES BAKER BÍ­RÁLÁTA Izrael „visszatáncol” a békefolyamattól Az izraeli-egyiptomi és az izraeli-jordániai szerződést veszélyeztet­heti, ha Izrael nem jut valamilyen békemegállapodásra Szíriával - jelentette ki James Baker volt amerikai külügyminiszter a Háárec című izraeli napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. Baker bírálta Benjamin Ne­­ tanjahu izraeli miniszterelnököt, amiért - megfogalmazása szerint - lépésről lépésre „visszatáncol” a palesztinokkal korábban elindí­tott békefolyamattól. A volt amerikai külügymi­niszter­­ emlékeztetett az AP - kulcsszerepet játszott abban, hogy 1991-ben kétoldalú tárgya­lások kezdődtek Izrael és Szíria között. Ezek a megbeszélések azonban az idén holtpontra jutot­tak, s az izraeli lapok az utóbbbi időben tele vannak a Golán­­fennsíkon folyó szíriai hadgya­korlatokról szóló vészjósló be­számolókkal. Baker a Háárecnek adott nyi­latkozatában azt mondta: nem hinné, hogy Háfez Asszad szíriai államfő Izrael elleni katonai lé­pést fontolgat. Szerinte ez annál kevésbé valószínű, mivel „Izrael katonailag lényegesen erősebb Szíriánál”. Ha viszont nem sike­rül kijuttatni a zsákutcából a Szí­riával megkezdett béketárgyalá­sokat, az „nagy valószínűséggel komolyan károsítja, sőt akár meg is semmisítheti az izraeli-jordá­niai és az izraeli-egyiptomi békemegállapodást, továbbá igen komoly károkat okozhat Izrael és más arab országok szomszédi kapcsolatainak”. A közel-keleti béke jövőjét illetően alapvetően borúlátó nyi­latkozatban Baker bírálta Netanjahut, amiért nem hajtja végre az előző izraeli kormány által kötött megállapodásokban foglaltakat, például a Hebronból való kivonulást, amit a korábbi egyezmény értelmében Izraelnek már hét hónapja meg kellett vol­na tennie.

Next