Nógrádi Krónika, 1996. november (1. évfolyam, 21-46. szám)
1996-11-01 / 21. szám
Tokió - A japán konzervatív párt koalíciós partnerei nem hajlandók megújítani a több mint két éve működő koalíciós szövetséget, a választásokon győztes Liberális Demokrata Párt (LDP) kormányon kívüli, eseti támogatására tettek csak ígéretet. Ez azt jelenti, hogy az LDP, amely 12 képviselői hellyel maradt el az abszolút többségtől a hó közepén rendezett általános választásokon, kisebbségi kormány létrehozására kényszerül. Moszkva - Öngyilkos lett egy korábban szupertitkos orosz katonai kutatóintézet igazgatója. A Cseljabinszk-70-nek is nevezett orosz szövetségi nukleáris központ vezetője, Vlagyimir Nyecsaj atomfizikus az uráli Sznyezsinszk városában lévő intézetben főbe lőtte magát. A 61 éves tudóst csütörtök reggel találták holtan munkatársai irodájában. Nyecsaj, aki elméleti fizikusként 1958 óta dolgozott az intézetben, a szovjet atomfegyverek több nemzedékének kifejlesztésében vett részt. New York - Annak ellenére, hogy Svájc igyekszik tisztázni a náci időkből származó, zsidóktól elrabolt vagyonok ügyét, az Egyesült Államok fokozza nyomását az államszövetségre a kérdéssel kapcsolatban. Az amerikai szenátus után a képviselőház is meghallgatásokat akar tartani az ügyben. James Leach, a képviselőház bankokkal foglalkozó bizottságának elnöke azzal magyarázta a további meghallgatások szükségességét, hogy az eddigi szenátusi meghallgatások során „zavaró kérdések” merültek fel a svájci bankokban elhelyezett vagyonokkal kapcsolatban. Jeruzsálem Izrael arra szeretné rávenni Oroszországot, hogy segítse a közel- keleti békefolyamatról szóló többoldalú tárgyalások újraindítását, és befolyásánál fogva főként Szíriát ösztönözze a megbeszélések folytatására - közölte egy izraeli külügyi illetékes csütörtökön azt követően, hogy Jevgenyij Primakov közel-keleti körútjának újabb állomására, a zsidó államba érkezett. Sao Paulo - Brazíliában csütörtökön röviddel a Sao Paulo-i repülőtérről való felszállás után lakóházakra zuhant a TAM belföldi légitársaság Fokker-100 típusú utasgépe - jelentette az AP a Globo TV hálózatra hivatkozva. Legalább 95 ember életét vesztette. A gép, amely a fővárosba, Brasiliába tartott volna, a replőtértől másfél kilométerre hirtelen süllyedni kezdett, jobb oldalára fordult, beleütközött egy több emeletes lakóházba, majd nyolc kisebb házra zuhant, és lángba borult. Az ütközések és a zuhanás következtében a Fokker széttört, darabjai szerteszét repültek a környéken. Kabul - A megbuktatott afgán kormány csapatai csütörtök reggel Kabultól északkeletre felújították offenzívájukat a vakbuzgó muzulmán, szélsőséges tálibok erői ellen. A nagyszabású támadást Ahmed Sah Maszud tábornok, a tálibok által megdöntött Burhanuddin Rabbani volt elnök csapatainak katonai parancsnoka erős tüzérségi támogatásban részesíti. Az offenzíva helyi idő szerint hajnali hat órakor kezdődött, és a Kabultól 25 kilométerre északkeletre fekvő, stratégiai fontosságú Deszabz-hágó elfoglalására irányult. Nógrádi Krónika Az Egyesült Államok, amely már régóta támogatja, hogy Németország és Japán kapjon állandó (s mint ilyen, vétójoggal is járó) tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, szerdán úgy nyilatkozott: nem tudna egyetérteni a testület olyan kibővítésével, amely az említett két országot nem foglalná magában. „Japán, illetve Németország olyan értékes új állandó tag lenne, amelynek a közreműködése erősítené a tanácsot” - mondotta Edward Gnehm amerikai ENSZ- képviselő a világszervezet közgyűlése előtt. „És éppen ezért, az Egyesült Államok nem tudna egyetérteni a tanács olyan kibővítésével, amely nem vonná maga után az ő állandó tagságukat” - fűzte hozzá. A Reuter jelentése szerint Gnehm idézett szavai a BT reformájával foglalkozó munkacsoport legújabb beszámolójával kapcsolatos közgyűlési vitán hangzottak el. Ez a munkacsoport közel háromévi vita után elvi egyetértésre jutott ugyan a jelenleg 15 nemzetet magába foglaló testület kibővítésében, de még mindig nem jutott egyezségre a tekintetben, hogy miként is történjék ez a kibővítés. A BT-nek jelenleg öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja van ezek a II. világháború fő győztesei: az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. A tíz nem állandó tag két-két évig szolgál a testületben. A megválaszolatlan kérdések egyike, hogy bővítsék-e az állandó tagok számát, és ha igen, kapjanak-e az új tagok is vétójogot. Gnehm szerint a tanács működőképességének megóvása érdekében nem lenne szabad a BT tagországainak számát 20 fölé növelni. A Egyesült Államok ellenzi a jelenlegi állandó BT-tagok státusának bármiféle megváltoztatását, mivel megítélése szerint mindegyikük „az egész földkerekségre ható politikai és gazdasági befolyással bíró ország, és rendelkezik azzal a képességgel, hogy átfogó, konkrét intézkedésekkel hozzájáruljon a békéhez és biztonsághoz” - idézi tovább Gnehm szavait a brit hírügynökség. BT-bővítést Németországgal és Japánnal SPANYOLORSZÁG - ÁLLAMI TERRORIZMUS Gonzálezt nem hallgatják meg A spanyol államügyészség úgy döntött, hogy - sem tanúként, sem vádlottként - nem idézi meg Felipe González volt szocialista kormányfőt a 80-as évek elején a baszk szakadár terrorszervezet, az ETA ellen szervezett „piszkos háború” tárgyában, amelynek ügyében most folytatnak újabb vizsgálatokat. Az államügyészség ezzel megerősített egy egy évvel ezelőtt született, hasonló jellegű döntést, bár az utolsó szót hétfőn kell kimondania Juan Cesáreo Ortiz Úrculo államügyésznek, aki valószínűleg nem változtatja meg a 14 kollegája által egyöntetűleg hozott döntést. González mellett más magas rangú szocialista képviselőkről is hasonló döntés született, és ennek értelmében nem kell megjelennie a bíróság előtt sem Narcís Serra volt védelmi miniszternek és miniszterhelyettesnek, sem José María Benegasnak, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) politikai titkárának - jelentette a csütörtöki sajtó. Felipe González ellen három volt beosztottja vallott, akik jelenleg börtönben vannak. Mindhármuk vallomása úgy szólt, hogy González mindent tudott az ETA ellen állami támogatással szervezett antiterrorista felszabadító csoportok (GAL) tevékenységéről. A GAL a 80-as évek első felében mintegy 30 állítólagos terroristát tett el láb alól, ugyanolyan terrorista módszerekkel, mint az ETA. González ellen azonban - beosztottjai vallomásán kívül - semmilyen bizonyíték nincsen, ezt a tényt emelte ki az államügyészség is mostani döntése indoklásakor. Narcís Serra és José Maria Benegas ügyében az államügyészség megállapította, hogy az egy évvel ezelőtt hozott döntés óta - hogy nem kell megjelenniük a bíróság előtt - semmi új adat nem merült fel ellenük. A hírt mind a konzervatív kabinet, mind a PSOE soraiban megelégedéssel fogadták, és csak a kommunista Egyesült Baloldal (1U) vezetőségi tagja, Francisco Fratos nyilatkozott úgy, hogy pártja szerint a volt miniszterelnöknek önként kellene megjelennie a GAL-ügyet kivizsgáló legfelsőbb bíróság előtt, mivel az ügy „folyamatos politikai és jogi katasztrófa”. González viszont úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja az államügyészség döntését. Walesa tagadja, hogy titkos aktákat birtokol A lengyel fővárosban továbbra is a Lech Walesa elleni keddi feljelentés kínálja a szenzációt a média számára. A volt elnököt az államvédelmi hivatal (UOP) azzal vádolta meg, hogy hivatali ideje lejárta után elmulasztott visszaszolgáltatni államtitkot tartalmazó dokumentumokat. Walesa határozottan tagadja, hogy bármiféle titkos dokumentum birtokában lenne, s az ellene szóló ügyészségi beadványt nyilvánvaló provokációnak tartja.Az egész cirkuszt előre megtervezték, hogy eltereljék a figyelmet a „Fehér könyv” megjelentetése kapcsán újra reflektorfénybe került Oleksyügyről« - jelentette ki csütörtökön Gdanskban a volt köztársasági elnök. (A könyvesboltokban a héten kezdték el árusítani a KGB-nek való kémkedéssel megvádolt volt miniszterelnök ügyét tartalmazó dokumentumgyűjteményt, amely az eddigi kommentárok szerint nem tisztázza egyértelműen Oleksyt.) Az exállamfő eddig megszólalt valamennyi közeli munkatársa leszögezte, hogy az elnöki kancellária rendesen elszámolt mindenfajta anyaggal, s erről valamennyi érintett hivataltól meg is kapta a tanúsítványt. Többen rámutattak arra is, hogy a varsói ügyészség tavasszal egyszer már kijelentette, hogy nincs Walesa birtokában semmiféle titkosszolgálati akta. Az ügyészség akkor egy állampolgári bejelentés alapján nyomozott, aminek alapja Walesa egyik utóbb visszavont rádiónyilatkozata volt, melyben az exállamfő azzal büszkélkedett, hogy élete minden percét dokumentálni tudja, mivel az UOP- tól megvásárolta a róla szóló vaskos aktákat. Andrzej Kapkowski, az UOP vezetője csütörtökön újságírók előtt határozottan cáfolta, hogy a „Fehér könyv” megjelenése és az ügyészségi beadvány időpontja között bármiféle összefüggés lenne, majd államtitokra hivatkozva minden további felvilágosítástól elzárkózott. Az ügyészségnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a vizsgálat megindításáról. Amennyiben beigazolódna, hogy Walesa illegálisan tart magánál titkos iratokat, úgy akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatnak rá. A volt államfő ellen adóügyi eljárás is folyik, mivel az adóhivatal azzal vádolja, hogy nem fizette meg az adót egy amerikai filmtársaságtól szerzői honoráriumként kapott egymillió dolláros összeg után. Koszovó az európai biztonságot fenyegeti A koszovói kérdés már nem csak emberi jogi probléma: a Szerbiához tartozó, ám túlnyomó többségében albánok lakta tartomány válsága olyan elsőrendű fontosságú politikai kérdéssé vált, amelynek megoldatlansága a térség és egész Európa biztonságát fenyegeti - vélik Belgrádban dolgozó nyugati diplomaták. A Nasa Borba című független belgrádi napilapnak nyilatkozó diplomaták hangsúlyozták, hogy a koszovói kérdés megoldásától függ, hogy Jugoszlávia visszatérhet-e a nemzetközi pénzügyi és politikai szervezetekbe. A lap értesülései szerint az európai hatalmak Jugoszlávia keretein belül, az albánok magas szintű autonómiájának megadásával képzelik a tartomány válságának megoldását, ám úgy vélik, hogy Koszovó ügye nem tekinthető csupán jugoszláv belügynek, mert egy esetleges robbanás olyan következményekkel járhat, amely mellett eltörpülne a boszniai háború. „A jelenlegi helyzet nem tartható fenn, mert a párbeszéd hiánya csak kudarccal, s fegyveres összecsapással járhat” - idézte a Nasa Borba a nyugati diplomatákat, akik szerint a koszovói válság fegyveres harcba torkollása után szinte semmi esély nem lenne arra, hogy elkerülhető legyen Albánia és Macedónia, majd Törökország és Görögország beavatkozása. Belgrádban nem tartják kizártnak, hogy a november 3-i, az albánok által bojkottált jugoszláviai parlamenti választások után megindul a párbeszéd Belgrád és a függetlenség párti albán vezetőkkel. A kompromisszumos megoldás az lehet - vélik a jugoszláv fővárosban - hogy a tartományt köztársasági szintre emelik, s Jugoszlávia a jövőben Szerbia, Montenegró és Koszovó föderációja lenne. 1996. NOVEMBER 1., PÉNTEK Solana: meg kell várni Jelcin felépülését A NATO és Moszkva kapcsolatát meghatározó szerződéssel meg kell várni Jelcin orosz elnök felépülését - vélekedett csütörtökön a NATO főtitkára Helsinkiben. Javier Solana ismételten hangot adott abbeli reményeinek, hogy a dokumentum aláírására még a jövő nyáron sor kerülhet, azzal egyidőben, hogy megszületik a döntés a NATO közép- és kelet-európai kibővítéséről is. Egy kérdésre válaszolva a NATO első embere kifejtette, hogy a tárgyalások a szerződésről többé-kevésbé lebonyolíthatók, de végső döntés arról nem történhet a Kreml első emberének felépülése előtt - írta az AFP. „Most önökön a sor, hogy meggyőzzék Oroszországot, a NATO kibővítése hozzájárul a stabilitás növekedéséhez az önök országában is” - címezte szavait a főtitkár finn hallgatóságához. Dole kampánya összeomlóban A republikánus jelölt, Bob Dole kampánya a széles nyilvánosság szeme láttára, kínos módon hullik elemeire, miközben az idős amerikai politikus érezhetően felfedezte magának a hordószónok-politizálás örömeit - írta csütörtökön a Financial Times. Az első számú londoni politikai-gazdasági napilap kíméletlenül sötét színekben játszó képet festett Clinton elnök kihívójának állapotáról, megállapítva: Daréra immár szinte felszabadítólag hat a vereség érzete, s találomra röpköd ide-oda az országban. Kampányának szervezői „most már csak eszelős kacajjal képesek reagálni az olyan kérdésekre, hogy éppen hol lesz a jelölt 24 óra múlva” - írta a Financial Times. A brit lap az abszurdba hajló Dole-kampány illusztrálására említi a keddi esetet, amikor a republikánus jelölt az elnöki elképzeléseire kíváncsi hallgatósággal csak annyit közölt: „most megpróbálok elrohanni Denverbe, s aztán visszaérni a (washingtoni) nemzeti repülőtérre még este fél tizenegy előtt, nehogy a Dullesra küldjenek bennünket”. A londoni elemzés szerint a közönség vagy értette, vagy nem, hogy Dole a főváros közepén fekvő repülőtér zajvédelem diktálta éjszakai leszállási tilalmára, illetve a messzebb lévő Dulles repülőtérre gondolt. Ennél komolyabb gondok is mutatkoznak Dole előadói képességeivel. A Financial Times szerint a politikus soha nem volt fegyelmezett szónok „még legjobb napjaiban sem”, most azonban már „bármiféle kapcsolat az előzetesen megírt és a ténylegesen elmondott beszédek között pusztán a véletlen műve lehet”. A súgógépek kezelői ész nélkül tekerik a készüléket föl-le, megpróbálva beérni az írott szövegnek búcsút mondó politikust, aki viszont a súgógép nélkül elfelejti a szöveg felét. Keddi kampányfellépésén például emlékezett arra, hogy a beszédben szerepel az „adó” szó, kifelejtette azonban a szóösszetétel második, lényeges elemét, amely úgy hangzott volna: „csökkentés” - áll a csípős iróniába hajló brit elemzésben. Ukrán-orosz flottamegosztási egyeztetések Sikeres volt az egykori szovjet fekete-tengeri flotta megosztásáról folyó tárgyalások hét közepén, Szevasztopolban tartott legutóbbi fordulója; a felek „lényegében megegyeztek” abban, milyen feltételek mellett marad az orosz flotta Ukrajna területén - mondta el az ukrán küldöttség vezetője, Vaszil Durdinec első miniszterelnök-helyettes. Durdinec szerint a forduló eredményei lehetővé teszik a fekete-tengeri flotta összetett és végletesen átpolitizált kérdésének rendezését, és ezáltal az ukránorosz barátsági és együttműködési szerződés aláírását. Leonyid Kucsma ukrán elnök azután, hogy október 24-én Moszkvában tárgyalt Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel, kijelentette: a flottaügy lezárásáról szóló egyezményt még november 15-e előtt aláírja a két ország miniszterelnöke Kijevben. A zárt ajtók mögött folytatott egyeztetéseken - ahol az orosz delegációt Vaszilij Szerov miniszterelnök-helyettes vezette megtárgyalták az orosz flotta állomásoztatásának feltételeit, a flottához kapcsolódó infrastruktúra felosztásának és a bérleti szerződésnek a részleteit. Az ukrán küldöttség egyik tagja elmondta, hogy az orosz fél beleegyezett az ukrán és az orosz flotta közös állomásoztatásába Szevasztopolban. Az előzetes megállapodás szerint az orosz hajók három különálló öbölben horgonyoznak majd. Egyes sajtóforrások szerint Oroszország 20 évre bérli ki Szevasztopol egyes részeit. Leonyid Kucsma elnök korábban úgy fogalmazott: 20 év elegendő lesz Moszkvának arra, hogy új támaszpontot létesítsen flottája számára. JAMES BAKER BÍRÁLÁTA Izrael „visszatáncol” a békefolyamattól Az izraeli-egyiptomi és az izraeli-jordániai szerződést veszélyeztetheti, ha Izrael nem jut valamilyen békemegállapodásra Szíriával - jelentette ki James Baker volt amerikai külügyminiszter a Háárec című izraeli napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. Baker bírálta Benjamin Ne tanjahu izraeli miniszterelnököt, amiért - megfogalmazása szerint - lépésről lépésre „visszatáncol” a palesztinokkal korábban elindított békefolyamattól. A volt amerikai külügyminiszter emlékeztetett az AP - kulcsszerepet játszott abban, hogy 1991-ben kétoldalú tárgyalások kezdődtek Izrael és Szíria között. Ezek a megbeszélések azonban az idén holtpontra jutottak, s az izraeli lapok az utóbbbi időben tele vannak a Golánfennsíkon folyó szíriai hadgyakorlatokról szóló vészjósló beszámolókkal. Baker a Háárecnek adott nyilatkozatában azt mondta: nem hinné, hogy Háfez Asszad szíriai államfő Izrael elleni katonai lépést fontolgat. Szerinte ez annál kevésbé valószínű, mivel „Izrael katonailag lényegesen erősebb Szíriánál”. Ha viszont nem sikerül kijuttatni a zsákutcából a Szíriával megkezdett béketárgyalásokat, az „nagy valószínűséggel komolyan károsítja, sőt akár meg is semmisítheti az izraeli-jordániai és az izraeli-egyiptomi békemegállapodást, továbbá igen komoly károkat okozhat Izrael és más arab országok szomszédi kapcsolatainak”. A közel-keleti béke jövőjét illetően alapvetően borúlátó nyilatkozatban Baker bírálta Netanjahut, amiért nem hajtja végre az előző izraeli kormány által kötött megállapodásokban foglaltakat, például a Hebronból való kivonulást, amit a korábbi egyezmény értelmében Izraelnek már hét hónapja meg kellett volna tennie.