Nógrádi Krónika, 1997. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
2 Tokió - A japán közbiztonsági bizottság pénteken úgy döntött, hogy nem szükséges betiltani az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szektát, amelyet azzal vádolnak a hatóságok, hogy mérgesgázzal megölt 12 embert a tokiói metrón 1995 márciusában. Az NHK közszolgálati televízió és a Kyodo hírügynökség jelentése szerint a hattagú testület azzal érvelt, hogy a szekta már nem jelent veszélyt a társadalomra, hiszen javait elkobozták, és büntetőeljárás folyik számos tagja ellen. Bukarest - A pénteki román lapok feltűnő tálalásban idézték Javier Solana NATO-főtitkár Románia NATO-esélyeire vonatkozólag román képviselők és szenátorok egy csoportjának adott válaszát. Solana kijelentette, Románia esélyei erre ugyanolyanok, mint a többi közép-kelet-európai országé. Solana hozzáfűzte: A NATO figyelemmel követi Románia lépéseit bel- és külpolitikája terén, és ezek számításba jönnek majd akkor, amikor meghozzák a döntést arról, hogy mely országok csatlakozhatnak majd a szövetséghez. Belgrád Ibrahim Rugova, a koszovói albánok vezetője pénteki sajtóértekezletén elítélte a szerb hatóságok újabb „erőszak- és letartóztatási hullámát”, s úgy vélekedett, hogy a politikai és humanitárius aktivistákra is kiterjedő provokációt a belgrádi vezetés akkor hajtja végre, amikor már különben is feszült és veszélyes helyzet uralkodik a tartományban. Jeruzsálem - Több mint 200 ezren imádkoztak a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negyedik péntekjén a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél erős izraeli biztonsági óvintézkedések közepette, miközben az ima vezetője a jeruzsálemi palesztinok zaklatásával vádolta Izraelt. Mintegy 3000 izraeli rendőr és határőr járőrözött Jeruzsálem óvárosában és környékén. A rendőrök lezárták a gépkocsiforgalom elől a külvárosi utcákat, és több palesztint megállítottak, hogy ellenőrizzék irataikat. A pénteki imára való tekintettel az izraeli hadsereg könnyített a palesztin területek zárlatán, és a 30 évesnél idősebb palesztinokat beengedték Jeruzsálembe. Davos Ciprus hajlandó lenne lemondani az orosz rakéták vásárlásáról, amennyiben Törökországgal megállapodásra jutna a ciprusi helyzetről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök pénteken Davosban. Az idei Világkereskedelmi Fórumon részt vevő államfő sajtóértekezletén a rakétavásárlás esetleges elmaradására vonatkozó kérdésre válaszolt: „Természetesen, nincs szándékunkban pazarolni a pénzt” - idézte szavait az AFP. Algír - Fenyegető falragaszok jelentek meg pénteken az algériai főváros, Algír utcáin. A GIA, az Iszlám Fegyveres Csoport nevű szélsőséges szervezet aláírását viselő plakátok kilátásba helyezik, hogy a következő napokban újabb hivatalos személyeket, köztük újságírókat, filmeseket és vezető politikusokat fognak kivégezni - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A falragaszok egy nappal azután jelentek meg, hogy muzulmán fundamentalisták megölték Habib Khelil nyugalmazott tábornokot és eltemették az ugyancsak meggyilkolt Abdelhak Benhamuda szakszervezeti csúcsvezetőt, Zerual elnök egyik meggyőződéses hívét. Nógrádi Krónika VÉGH FERENC TÁRGYALÁSAI BRÜSSZELBEN A politikai-gazdasági stabilitás a döntő A NATO katonai illetékesei egyértelműen üdvözölték a magyar haderőreform eddigi menetét, józannak és szilárd alapokon állónak minősítve azt. Jelezték ugyanakkor, hogy a jövőben, az esetleges szövetségi tagsághoz közelítve, a „menyiségi jellegű” változtatások után egyre inkább a „minőségi jellegű” reformok felé kell majd elmozdulni foglalta össze benyomásait Végh Ferenc altábornagy, miután befejezte tárgyalásait a NATO brüsszeli központjában. A magyar honvédség vezérkari főnöke, hadseregparancsnok megbeszélést folytatott Klaus Naumann tábornokkal, a NATO katonai bizottságának elnökével, előadást tartott a bizottság egésze előtt, fogadta őt Sergio Balanzino NATO főtitkárhelyettes és Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet. A magyar tábornok szerint partnerei megerősítették, hogy nem a katonai, technikai szempontból való tagságra érettséget tartják a legfontosabb követelménynek, hanem a politikai, gazdasági stabilitást, amely mintegy háttérül szolgálhat egy következetesen építkező katonai reform számára. A cél, hogy ez év végéig befejezzék a honvédség „mennyiségi átalakítását” - ennek volt része a hadállomány létszámának a csökkentése is -, a folytatás azonban már az atlanti szövetségben nyárra véglegesedő belső reformok, és a majdani magyar tagság pontos illeszkedésének függvényében alakul majd. (Fontos szempont lehet például, hogy melyik területi parancsnokság alá kerülünk, mely országokkal kell operatív együttműködést kialakítani.) A folyamat egésze a most formálódó magyar nemzetbiztonsági stratégia, illetve az ez alapján új alapokra kerülő magyar katonai doktrína keretei közé illeszkedik majd, és végső lebontásában el kell, hogy jusson a kiképzési programok szövetségi normák szerinti végzéséig. Végh Ferenc elmondta: szövetségi tárgyalópartnerei különösen a hivatásos állomány felkészítésében, így a tiszthelyettesképzésben láttak még kívánni valókat, miközben bátorították a harcbiztosító (például műszaki) alegységek képességeinek folyamatban lévő fejlesztését, jelezve, hogy az esetleges tagság esetén különösen e területen számítanának a magyar kapacitásokra. A magyar vezérkari főnök megerősítette, hogy magyar részről arra számítunk: a júliusi NATO-csúcs Magyarország tagsági „meghívásáról” is dönt majd, és szeptemberben már meg lehetne kezdeni a felvételi tárgyalásokat. Ezek várható befejezése 1998 májusa körül valószínű, amelyet követne majd a ratifikáció folyamata. Az utóbbi várhatóan 1999 áprilisáig, a szövetség fél évszázados évfordulójára kilátásba helyezett csúcstalálkozóra zárulna le. Brit szakítás az EU-val A brit kormányfő tévesen alkalmazza a „szélsőséges” jelzőt azokra, akik Nagy- Britanniát ki akarják léptetni az Európai Unióból; az ország ragaszkodása a közösség alapító okmányához nem kőbe vésett szentség, az EU-tagság pedig csak ugyanolyan politikai kérdés, mint bármi más, s ugyanúgy fel kell hagyni vele, ha nem szolgálja többé a nemzet érdekét - ez eddig a legmagasabb szinten megfogalmazott tézise a brit EU- tagság mind gyakrabban szóba kerülő feladásának. A pénteki The Times hasábjain megjelent elemzés a kormányzó konzervatív párt egyik felsőházi képviselőjének tollából származik, s összefoglalja mindazon érveket, amelyeket eddig különböző fórumokon, félhivatalos vagy magánvélemények formájában hallani lehetett London és az Unió szakításának szükségességéről. Lord Pearson - aki felsőházi tagsága mellett számos vállalat igazgatótanácsában is helyet foglal - kifejti: az EU-tagság kérdését indulatoktól mentesen kell megvizsgálni, egyszerűen mérlegre téve az előnyöket és a hátrányokat. A brit főrend három, nemrég kiadott független elemzés adatai alapján arra a következtetésre jut, hogy Nagy-Britanniára legrosszabb esetben is semleges hatást gyakorolna a „békés válás az EU- tól”, sőt, a szakértői vizsgálatok egyike szerint gazdaságilag ez még haszonnal is járna. Lord Pearson közelebbről nem részletezett módon elvégzett kalkulációkat idézve - azt írja, hogy a brit kereskedelemnek alig 9 százaléka kötődik az EU- hoz, 11 százaléka más országokhoz, 80 százaléka pedig belföldön bonyolódik. A brit kereskedelem 91 százaléka „szenved ily módon a nyomorúságos brüsszeli diktátumtól, alig 9 százaléknyi forgalom kedvéért”. A vezető brit közéleti személyiség „az EU-átlagnál messze jobban élő” Svájc és Norvégia példáján igyekszik bemutatni, hogy az Unió határain kívülről is szinte korlátlanul hozzá lehet férni az „európai” piachoz. A lord hozzáteszi még, hogy Nagy- Britannia eddigi 24 évi közösségi tagsága alatt csaknem 152 milliárd fontnyi deficitet halmozott fel a társállamokkal folytatott kereskedelemben, „amely 1973 előtt jórészt brit többletet mutatott”. A tory kormánypárton belül folyó ádáz EU-vitákban az utóbbi hónapokban mind többször és mind gyakrabban merül fel a brit kiválás az Unióból, elsősorban a konzervatív jobbszárnyon, de független szakértői műhelyekben is több olyan elemzés született, amelyek szerint az esetleges kilépés még hasznos is lehet gazdasági szempontból. A kormányzati tory centrum egyelőre mereven elzárkózik a gondolat puszta megvitatásától is. ZSIDÓ BANKSZÁMLÁK SVÁJCBAN Engedély a vizsgálatokra A svájci bankárszövetség csütörtökön hozzájárult ahhoz, hogy a holocaust áldozatainak svájci bankokban maradt számlái után kutató szakértők a banktitokra vonatkozó törvények korlátozásaitól mentesen vizsgálhassák át a pénzintézetek nyilvántartásait - jelentette be Avraham Burg, a Zsidó Ügynökség elnöke. Jeruzsálemben kiadott nyilatkozatában Burg megállapította, hogy a svájci döntés „áttörést” jelent a kérdésről folytatott tárgyalásokon, amelyek eddig ellenséges légkörben, kölcsönös vádaskodásoktól tarkítva folytak. A korlátozásoktól mentes vizsgálódás lehetővé tételére a bankárszövetség a Zürichben ülésező Volcker-bizottsághoz intézett levelében vállalt kötelezettséget. E bizottságot azért hozták létre, hogy megvizsgálja a zsidó szervezeteknek a svájci bankokkal szemben támasztott követeléseit; vezetője Paul Volcker, az amerikai szövetségi bankrendszer volt elnöke, tagjai Svájc és a zsidó szervezetek képviselői. Burg, aki a zsidó szervezetek egyik képviselőjeként szintén tagja a Volcker-bizottságnak, a napokban még úgy nyilatkozott, hogy a svájciak vonakodnak akadálytalan betekintést nyújtani bankjaik nyilvántartásaiba, mert attól félnek, hogy ezzel fény derülne a náci Németországgal folytatott együttműködésük minden mozzanatára. Hétpárti ellenzéki szövetség Albániában Albániában hét ellenzéki párt szövetségre lépett, hogy lemondásra kényszerítse a demokrata párti kormányt a nagyszabású befektetési botrány miatt. Ezt a pártok közös közleményben jelentették be csütörtökön. A „Fórum a Demokráciáért” elnevezésű kormányellenes szövetség amelynek tagja a nagy létszámú tagsággal rendelkező Albán Szocialista Párt is u a Reuter szerint azután jött létre, hogy a rendőrség országszerte több ellenzéki aktivistát vett őrizetbe izgatás vádjával. A belügyminisztérium eközben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a rendőrség mintegy hétszáz ellenzéki aktivistát vett őrizetbe - többségüket az ország déli részén lévő városokban, ahol az összeomlott piramisjátékok miatt feldühödött tüntetők a hét végén felgyújtottak számos kormányépületet és a Demokrata Párt néhány irodáját. A tárca közleménye szerint a nyomozás előmozdítása érdekében összesen 247 személyt állítottak elő kihallgatás céljából Tiranában, a déli országrészben Beratban, Fierben, Vlorában és Koreában, valamint keleten Lushnjában és Dibrában. 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ki lesz a miniszterelnök? Momir Bulatovic montenegrói elnök nem kíván jugoszláv miniszterelnöke lenni, s ezen elhatározásáról már értesítette is Slobodan Milosevic szerb elnököt - írta pénteki számában a Nasa Borba című belgrádi napilap. A washigtoni vezetéshez közel álló forrásokra hivatkozó jelentés szerint Bulatovic, aki állítólag korábban már elvállalta a kormányfői tisztséget, a hatalmas bel- és külföldi nyomásra döntött úgy hogy nem vesz részt a vezető tisztségekkel való „sakkozásban”. Az eredeti elképzelések szerint Slobodan Milosevic szerb elnököt nevezték volna ki Jugoszlávia elnökévé. A lap azzal magyarázta Bulatovic döntését, hogy a világ egyre inkább elszigeteli Milosevic elnököt, s hogy az Egyesült Államok állítólag arra készül, hogy Montenegrót kivonja a Szerbia elleni büntetőintézkedések hatálya alól. A jugoszláv fővárosban nem tartják kizártnak, hogy a megváltozott körülmények között Milosevic igyekszik majd megszerezni a jugoszláv miniszterelnöki tisztséget. A Szerbiából és Montenegróból álló államszövetségben érvényes szokások szerint a két legmagasabb szövetségi tisztségből - a kormány- illetve államfőiből - egyet montenegrói politikusnak kell betöltenie. A jelenlegi csúcsvezetésben Radoje Kontic miniszterelnök képviseli a kisebbik jugoszláv tagköztársaságot. A Bundestag példát mutatott a cseheknek Példát mutatott a cseheknek a német Bundestag azzal, ahogy civilizált vitában és döntő többséggel elfogadta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A német pártok, bár számos kifogásuk volt a dokumentummal kapcsolatban, képesek voltak felülemelkedni pártérdekeiken és az ország, a jószomszédság érdekeit helyezni az előtérbe - írja a pénteki Mladá Fronta Dnes. A lap rámutat: a dokumentum kész, változtatni rajta lehetetlen. A pártérdekek előtérbe kerülése azonban komolyan megronthatja a jószomszédi kapcsolatokat, amelyre Prágának is szüksége van. Václav Havel államfő és a jobboldali kormánykoalíció vezető politikusai egybehangzóan pozitívan fogadták a dokumentum bonni ratifikálását. Josef Zieleniec külügyminiszter szerint"a síegbékélési dokumentum fontos kockája az új és egységes Európa építésének. Véleménye szerint a megbékélési nyilatkozat jelentősége Csehország és az Európai Unió közeledésével csak tovább növekszik. A legnagyobb ellenzéki erő, a Cseh Szociáldemokrata Párt hivatalosan továbbra sem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy támogatni fogja-e a dokumentum parlamenti elfogadását vagy sem. A szociáldemokraták döntése kulcsfontosságú, mert a jobboldali koalíció kisebbségben van a képviselőházban. A két kisebb ellenzéki párt, a kommunisták és a republikánusok pedig már bejelentették, hogy képviselőik a megbékélési nyilatkozat ellen fognak szavazni, mert azt Csehország szempontjából hátrányosnak tartják. A cseh közvélemény mintegy 60 százaléka a legújabb felmérések szerint kedvezően ítéli meg a cseh-német megbékélési nyilatkozatot, s úgy véli, hogy bár a múltból örökölt problémákat nem oldja meg egycsapásra, mégis segít a cseh-német közeledésben. A cseh parlament várhatóan a jövő héten tűzi napirendre a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. Szeleznyov a NATO ellen A NATO bővítését bírálta az orosz duma csütörtökön Bukarestbe érkezett küldöttségének élén Gennagyij Szeleznyov, a törvényhozási testület elnöke. Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével lezajlott találkozóján kifejtette, hogy az orosz államhatalom minden eleme, az elnökség, a kormány és a parlament egyaránt ellenzi a NATO kiterjesztését. A NATO, mondotta, „archaizmus”, egy igen sokba kerülő szervezet, és a hozzá csatlakozó országok csak adósságaikat növelik. További érve volt, hogy Európában nincsenek ellenséges országok, a biztonságot ezért egészen más elvekre kell alapozni. Ugyanakkor a bukaresti rádiónak nyilatkozva Szeleznyov kijelentette, hogy Románia csatlakozása a NATO-hoz nem fog „nagyon erős” hatást gyakorolni a román-orosz kapcsolatokra. A kommunizmus bukása még nem demokrácia A Nyugat jóleső érzéssel könyvelheti el, hogy Oroszország nagy valószínűséggel nem fog visszatérni a kommunizmushoz. Ez azonban nem jelenti feltétlenül a demokrácia és a szabad piac korszakának beköszöntét - írta pénteken Londonban közölt elemzésében az egyik vezető liberális orosz politikus és közgazdász. Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt vezetője, a moszkvai gazdasági és politikai kutatóintézet elnöke a Financial Times hasábjain kifejti: az Oroszországban megjelenő új veszélyekkel szemben a nyugati védelmi rendszer teljesen felkészületlenül áll. A NATO hatékony volt addig, amíg a háború kitörését kellett megakadályozni Európában, alkalmatlan azonban az orosz nukleáris arzenál ellenőrzésével, a terrorizmus és a szervezett bűnözés burjánzásával és a globális szintű környezeti katasztrófa veszélyével kapcsolatos kihívások kezelésére. Javlinszkij szerint e három területen jelenti ma Oroszország a legnagyobb veszélyt egyrészt saját magára, másrészt a külvilágra. A liberális politikus hangsúlyozza: ma már atomerőművekben is előfordulnak éhségsztrájkok, egyszerűen azért, mert a szakemberek nem kapnak fizetést. A szerző felfedi: a sznyezsinszki szupertitkos atomfegyverközpont igazgatója, Vlagyimir Nyecsai néhány hónapja nem természetes halállal halt meg, hanem főbe lőtte magát, miután a krónikus pénzhiány már az alapvető biztonságot veszélyeztette. Az igazgató az orosz atomfegyverzet biztonságát fenyegető veszélyekre akarta felhívni a világ figyelmét; az öngyilkossága óta eltelt hónapokban semmi sem változott, s ha a hadsereget továbbra sem fizetik, a korszerű nukleáris fegyverek elkerülhetetlenül „nem kívánatos kezekbe kerülnek” - írja Javlinszkij. Az orosz politikus elemzése szerint az Oroszországban ma kormányzó elit „sem demokrata, sem kommunista, sem liberális... s nem is zöld vagy vörös, egyszerűen kapzsi és pénzéhes”. A hatalmat és az erőforrásokat „a nomenklatúra ragadta magához, szoros szövetségben a feketegazdasággal és a szervezett bűnözéssel... a régi szovjet szörnymonopóliumok érintetlenek, a magántulajdonról szóló törvényeket nem alkalmazzák, a verseny nem érvényesül” - áll a vezető brit lapnak írt cikkben. Javlinszkij szerint az orosz népnek és a Nyugatnak közös érdekében áll felismerni „a szovjet birodalom romjaiból építkező bűnöző állam” veszélyeit, s felhagyni az állítólagos orosz piacgazdasági átalakulással szemben táplált önelégült nyugalommal.