Nógrádi Krónika, 1997. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

2 Tokió - A japán közbizton­sági bizottság pénteken úgy dön­tött, hogy nem szükséges betilta­ni az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szektát, amelyet azzal vádolnak a hatóságok, hogy mérgesgázzal megölt 12 embert a tokiói metrón 1995 márciusában. Az NHK közszol­gálati televízió és a Kyodo hír­­ügynökség jelentése szerint a hattagú testület azzal érvelt, hogy a szekta már nem jelent veszélyt a társadalomra, hiszen javait elkobozták, és büntetőel­járás folyik számos tagja ellen. Bukarest - A pénteki román lapok feltűnő tálalásban idézték Javier Solana NATO-főtitkár Románia NATO-esélyeire vo­natkozólag román képviselők és szenátorok egy csoportjának adott válaszát. Solana kijelentet­te, Románia esélyei erre ugyan­olyanok, mint a többi közép-ke­­let-európai országé. Solana hoz­záfűzte: A NATO figyelemmel követi Románia lépéseit bel- és külpolitikája terén, és ezek szá­mításba jönnek majd akkor, amikor meghozzák a döntést ar­ról, hogy mely országok csatla­kozhatnak majd a szövetséghez. Belgrád­­ Ibrahim Rugova, a koszovói albánok vezetője pénteki sajtóértekezletén elítélte a szerb hatóságok újabb „erő­szak- és letartóztatási hullámát”, s úgy vélekedett, hogy a politi­kai és humanitárius aktivistákra is kiterjedő provokációt a belg­rádi vezetés akkor hajtja végre, amikor már különben is feszült és veszélyes helyzet uralkodik a tartományban. Jeruzsálem - Több mint 200 ezren imádkoztak a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negye­dik péntekjén a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél erős izraeli biztonsági óvintézkedések köze­pette, miközben az ima vezetője a jeruzsálemi palesztinok zakla­tásával vádolta Izraelt. Mintegy 3000 izraeli rendőr és határőr járőrözött Jeruzsálem óvárosá­ban és környékén. A rendőrök lezárták a gépkocsiforgalom elől a külvárosi utcákat, és több pa­lesztint megállítottak, hogy el­lenőrizzék irataikat. A pénteki imára való tekintettel az izraeli hadsereg könnyített a palesztin területek zárlatán, és a 30 éves­nél idősebb palesztinokat been­gedték Jeruzsálembe. Davos­­ Ciprus hajlandó len­ne lemondani az orosz rakéták vásárlásáról, amennyiben Törö­kországgal megállapodásra jutna a ciprusi helyzetről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi el­nök pénteken Davosban. Az idei Világkereskedelmi Fórumon részt vevő államfő sajtóértekez­letén a rakétavásárlás esetleges elmaradására vonatkozó kérdés­re válaszolt: „Természetesen, nincs szándékunkban pazarolni a pénzt” - idézte szavait az AFP. Algír - Fenyegető falragasz­ok jelentek meg pénteken az al­gériai főváros, Algír utcáin. A GIA, az Iszlám Fegyveres Cso­port nevű szélsőséges szervezet aláírását viselő plakátok kilátás­ba helyezik, hogy a következő napokban újabb hivatalos sze­mélyeket, köztük újságírókat, filmeseket és vezető politikuso­kat fognak kivégezni - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A falragaszok egy nappal azután jelentek meg, hogy muzulmán fundamentalisták megölték Habib Khelil nyugalmazott tá­bornokot és eltemették az ugyancsak meggyilkolt Abdel­­hak Benhamuda szakszervezeti csúcsvezetőt, Zerual elnök egyik meggyőződéses hívét. Nógrádi Krónika VÉGH FERENC TÁRGYALÁSAI BRÜSSZELBEN A politikai-gazdasági stabilitás a döntő A NATO katonai illetékesei egyértelműen üdvözölték a ma­gyar haderőreform eddigi mene­tét, józannak és szilárd alapokon állónak minősítve azt. Jelezték ugyanakkor, hogy a jövőben, az esetleges szövetségi tagsághoz közelítve, a „menyiségi jellegű” változtatások után egyre inkább a „minőségi jellegű” reformok felé kell majd elmozdulni foglal­ta össze benyomásait Végh Fe­renc altábornagy, miután befe­jezte tárgyalásait a NATO brüsszeli központjában. A ma­gyar honvédség vezérkari főnö­ke, hadseregparancsnok megbe­szélést folytatott Klaus Nau­mann tábornokkal, a NATO ka­tonai bizottságának elnökével, előadást tartott a bizottság egé­sze előtt, fogadta őt Sergio Balanzino NATO főtitkárhelyet­tes és Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet. A magyar tábornok szerint partnerei megerősítették, hogy nem a katonai, technikai szem­pontból való tagságra érettséget tartják a legfontosabb követel­ménynek, hanem a politikai, gazdasági stabilitást, amely mintegy háttérül szolgálhat egy következetesen építkező katonai reform számára. A cél, hogy ez év végéig be­fejezzék a honvédség „mennyi­ségi átalakítását” - ennek volt része a hadállomány létszámá­nak a csökkentése is -, a foly­tatás azonban már az atlanti szövetségben nyárra véglege­sedő belső reformok, és a maj­dani magyar tagság pontos il­leszkedésének függvényében alakul majd. (Fontos szempont lehet például, hogy melyik te­rületi parancsnokság alá kerü­lünk, mely országokkal kell operatív együttműködést kiala­kítani.) A folyamat egésze a most formálódó magyar nem­zetbiztonsági stratégia, illetve az ez alapján új alapokra kerülő magyar katonai doktrína kere­tei közé illeszkedik majd, és végső lebontásában el kell, hogy jusson a kiképzési progra­mok szövetségi normák szerinti végzéséig. Végh Ferenc elmondta: szö­vetségi tárgyalópartnerei különö­sen a hivatásos állomány felké­szítésében, így a tiszthelyettes­képzésben láttak még kívánni valókat, miközben bátorították a harcbiztosító (például műszaki) alegységek képességeinek folya­matban lévő fejlesztését, jelezve, hogy az esetleges tagság esetén különösen e területen számítaná­nak a magyar kapacitásokra. A magyar vezérkari főnök megerősítette, hogy magyar részről arra számítunk: a júliusi NATO-csúcs Magyarország tag­sági „meghívásáról” is dönt majd, és szeptemberben már meg lehetne kezdeni a felvételi tárgyalásokat. Ezek várható be­fejezése 1998 májusa körül va­lószínű, amelyet követne majd a ratifikáció folyamata. Az utóbbi várhatóan 1999 áprilisáig, a szö­vetség fél évszázados évforduló­jára kilátásba helyezett csúcsta­lálkozóra zárulna le. Brit szakítás az EU-val A brit kormányfő tévesen al­kalmazza a „szélsőséges” jelzőt azokra, akik Nagy- Britanniát ki akarják léptetni az Európai Uni­óból; az ország ragaszkodása a közösség alapító okmányához nem kőbe vésett szentség, az EU-tagság pedig csak ugyan­olyan politikai kérdés, mint bár­mi más, s ugyanúgy fel kell hagyni vele, ha nem szolgálja többé a nemzet érdekét - ez ed­dig a legmagasabb szinten meg­fogalmazott tézise a brit EU- tagság mind gyakrabban szóba kerülő feladásának. A pénteki The Times hasáb­jain megjelent elemzés a kor­mányzó konzervatív párt egyik felsőházi képviselőjének tollából származik, s összefoglalja mind­azon érveket, amelyeket eddig különböző fórumokon, félhiva­talos vagy magánvélemények formájában hallani lehetett Lon­don és az Unió szakításának szükségességéről. Lord Pearson - aki felsőházi tagsága mellett számos vállalat igazgatótanácsá­ban is helyet foglal - kifejti: az EU-tagság kérdését indulatoktól mentesen kell megvizsgálni, egyszerűen mérlegre téve az elő­nyöket és a hátrányokat. A brit főrend három, nemrég kiadott független elemzés adatai alapján arra a következtetésre jut, hogy Nagy-Britanniára legrosszabb esetben is semleges hatást gya­korolna a „békés válás az EU- tól”, sőt, a szakértői vizsgálatok egyike szerint gazdaságilag ez még haszonnal is járna. Lord Pearson­­ közelebbről nem részletezett módon elvég­zett kalkulációkat idézve - azt írja, hogy a brit kereskedelem­nek alig 9 százaléka kötődik az EU- hoz, 11 százaléka más or­szágokhoz, 80 százaléka pedig belföldön bonyolódik. A brit ke­reskedelem 91 százaléka „szen­ved ily módon a nyomorúságos brüsszeli diktátumtól, alig 9 szá­zaléknyi forgalom kedvéért”. A vezető brit közéleti személyiség „az EU-átlagnál messze jobban élő” Svájc és Norvégia példáján igyekszik bemutatni, hogy az Unió határain kívülről is szinte korlátlanul hozzá lehet férni az „európai” piachoz. A lord hoz­záteszi még, hogy Nagy- Britan­nia eddigi 24 évi közösségi tag­sága alatt csaknem 152 milliárd fontnyi deficitet halmozott fel a társállamokkal folytatott keres­kedelemben, „amely 1973 előtt jórészt brit többletet mutatott”. A tory kormánypárton belül folyó ádáz EU-vitákban az utób­bi hónapokban mind többször és mind gyakrabban merül fel a brit kiválás az Unióból, elsősor­ban a konzervatív jobbszárnyon, de független szakértői műhe­lyekben is több olyan elemzés született, amelyek szerint az esetleges kilépés még hasznos is lehet gazdasági szempontból. A kormányzati tory centrum egy­előre mereven elzárkózik a gon­dolat puszta megvitatásától is. ZSIDÓ BANKSZÁMLÁK SVÁJCBAN Engedély a vizsgálatokra A svájci bankárszövetség csütörtökön hozzájárult ahhoz, hogy a holocaust áldozatainak svájci bankokban maradt szám­lái után kutató szakértők a bank­titokra vonatkozó törvények korlátozásaitól mentesen vizs­gálhassák át a pénzintézetek nyilvántartásait - jelentette be Avraham Burg, a Zsidó Ügy­nökség elnöke. Jeruzsálemben kiadott nyilat­kozatában Burg megállapította, hogy a svájci döntés „áttörést” jelent a kérdésről folytatott tár­gyalásokon, amelyek eddig el­lenséges légkörben, kölcsönös vádaskodásoktól tarkítva foly­tak. A korlátozásoktól mentes vizsgálódás lehetővé tételére a bankárszövetség a Zürichben ülésező Volcker-bizottsághoz intézett levelében vállalt kötele­zettséget. E bizottságot azért hozták létre, hogy megvizsgálja a zsidó szervezeteknek a svájci bankokkal szemben támasztott követeléseit; vezetője Paul Volcker, az amerikai szövetségi bankrendszer volt elnöke, tagjai Svájc és a zsidó szervezetek képviselői. Burg, aki a zsidó szervezetek egyik képviselőjeként szintén tagja a Volcker-bizottságnak, a napokban még úgy nyilatkozott, hogy a svájciak vonakodnak akadálytalan betekintést nyújtani bankjaik nyilvántartásaiba, mert attól félnek, hogy ezzel fény de­rülne a náci Németországgal folytatott együttműködésük min­den mozzanatára. Hétpárti ellenzéki szövetség Albániában Albániában hét ellenzéki párt szövetségre lépett, hogy lemon­dásra kényszerítse a demokrata párti kormányt a nagyszabású be­fektetési botrány miatt. Ezt a pár­tok közös közleményben jelentet­ték be csütörtökön. A „Fórum a Demokráciáért” elnevezésű kormányellenes szövet­ség amelynek tagja a nagy létszámú tagsággal rendelkező Albán Szoci­alista Párt is­ u a­ Reuter szerint azu­tán jött létre, hogy a rendőrség or­szágszerte több ellenzéki aktivistát vett őrizetbe izgatás vádjával. A belügyminisztérium eközben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a rendőrség mintegy hét­száz ellenzéki aktivistát vett őrizetbe - többségüket az ország déli részén lévő városokban, ahol az összeom­lott piramisjátékok miatt feldühödött tüntetők a hét végén felgyújtottak számos kormányépületet és a De­mokrata Párt néhány irodáját. A tárca közleménye szerint a nyomozás előmozdítása érdeké­ben összesen 247 személyt állítot­tak elő kihallgatás céljából Tira­nában, a déli országrészben Beratban, Fierben, Vlorában és Koreában, valamint keleten Lushnjában és Dibrában. 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ki lesz a miniszterelnök? Momir Bulatovic monteneg­rói elnök nem kíván jugoszláv miniszterelnöke lenni, s ezen el­határozásáról már értesítette is Slobodan Milosevic szerb elnö­köt - írta pénteki számában a Nasa Borba című belgrádi napi­lap. A washigtoni vezetéshez közel álló forrásokra hivatkozó jelentés szerint Bulatovic, aki állítólag ko­rábban már elvállalta a kormány­fői tisztséget, a hatalmas bel- és külföldi nyomásra döntött úgy hogy nem vesz részt a vezető tisztségekkel való „sakkozásban”. Az eredeti elképzelések szerint Slobodan Milosevic szerb elnököt nevezték volna ki Jugoszlávia el­nökévé. A lap azzal magyarázta Bulatovic döntését, hogy a világ egyre inkább elszigeteli Milose­vic elnököt, s hogy az Egyesült Államok állítólag arra készül, hogy Montenegrót kivonja a Szerbia elleni büntetőintézkedé­sek hatálya alól. A jugoszláv fővárosban nem tartják kizártnak, hogy a meg­változott körülmények között Milosevic igyekszik majd meg­szerezni a jugoszláv miniszterel­nöki tisztséget. A­ Szerbiából és Montenegró­ból álló államszövetségben érvé­nyes szokások szerint a két leg­magasabb szövetségi tisztségből - a kormány- illetve államfőiből - egyet montenegrói politikus­nak kell betöltenie. A jelenlegi csúcsvezetésben Radoje Kontic miniszterelnök képviseli a kiseb­bik jugoszláv tagköztársaságot. A Bundestag példát mutatott a cseheknek Példát mutatott a cseheknek a német Bundestag azzal, ahogy civilizált vitában és döntő több­séggel elfogadta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A német pártok, bár számos kifo­gásuk volt a dokumentummal kapcsolatban, képesek voltak fe­lülemelkedni pártérdekeiken és az ország, a jószomszédság ér­dekeit helyezni az előtérbe - írja a pénteki Mladá Fronta Dnes. A lap rámutat: a dokumen­tum kész, változtatni rajta lehe­tetlen. A pártérdekek előtérbe kerülése azonban komolyan megronthatja a jószomszédi kapcsolatokat, amelyre Prágá­nak is szüksége van. Václav Havel államfő és a jobboldali kormánykoalíció ve­zető politikusai egybehangzóan pozitívan fogadták a dokumen­tum bonni ratifikálását. Josef Zieleniec külügyminiszter sze­­rint"a s­í­­egbékélési dokumen­tum fontos kockája az új és egy­­séges­ Európa építésének. Véle­ménye szerint a megbékélési nyilatkozat jelentősége Csehor­szág és az Európai Unió közele­désével csak tovább növekszik. A legnagyobb ellenzéki erő, a Cseh Szociáldemokrata Párt hiva­talosan továbbra sem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy támo­gatni fogja-e a dokumentum par­lamenti elfogadását vagy sem. A szociáldemokraták döntése kulcs­­fontosságú, mert a jobboldali koa­líció kisebbségben van a képvise­lőházban. A két kisebb ellenzéki párt, a kommunisták és a republi­kánusok pedig már bejelentették, hogy képviselőik a megbékélési nyilatkozat ellen fognak szavazni, mert azt Csehország szempontjá­ból hátrányosnak tartják. A cseh közvélemény mintegy 60 százaléka a legújabb felméré­sek szerint kedvezően ítéli meg a cseh-német megbékélési nyilat­kozatot, s úgy véli, hogy bár a múltból örökölt problémákat nem oldja meg egycsapásra, mégis se­gít a cseh-német közeledésben.­­ A cseh parlament várhatóan a jövő héten tűzi napirendre a cseh-német megbékélési nyilat­kozatot. Szeleznyov a NATO ellen A NATO bővítését bírálta az orosz duma csütörtökön Buka­restbe érkezett küldöttségének élén Gennagyij Szeleznyov, a törvényhozási testület elnöke. Ion Diaconescuval, a képviselő­ház elnökével lezajlott találkozóján kifejtette, hogy az orosz államhata­lom minden eleme, az elnökség, a kormány és a parlament egyaránt ellenzi a NATO kiterjesztését. A NATO, mondotta, „archaizmus”, egy igen sokba kerülő szervezet, és a hozzá csatlakozó országok csak adósságaikat növelik. További érve volt, hogy Európában nincsenek el­lenséges országok, a biztonságot ezért egészen más elvekre kell ala­pozni. Ugyanakkor a bukaresti rádi­ónak nyilatkozva Szeleznyov kije­lentette, hogy Románia csatlakozá­sa a NATO-hoz nem fog „nagyon erős” hatást gyakorolni a román-orosz kapcsolatokra. A kommunizmus bukása még nem demokrácia A Nyugat jóleső érzéssel könyvelheti el, hogy Oroszor­szág nagy valószínűséggel nem fog visszatérni a kommunizmus­hoz. Ez azonban nem jelenti fel­tétlenül a demokrácia és a sza­bad piac korszakának beköszön­tét - írta pénteken Londonban közölt elemzésében az egyik ve­zető liberális orosz politikus és közgazdász. Grigorij Javlinszkij, a Jab­­loko párt vezetője, a moszkvai gazdasági és politikai kutatóin­tézet elnöke a Financial Times hasábjain kifejti: az Oroszor­szágban megjelenő új veszé­lyekkel szemben a nyugati vé­delmi rendszer teljesen felkészü­letlenül áll. A NATO hatékony volt addig, amíg a háború kitöré­sét kellett megakadályozni Eu­rópában, alkalmatlan azonban az orosz nukleáris arzenál ellenőr­zésével, a terrorizmus és a szer­vezett bűnözés burjánzásával és a globális szintű környezeti ka­tasztrófa veszélyével kapcsola­tos kihívások kezelésére. Javlinszkij szerint e három területen jelenti ma Oroszország a legnagyobb veszélyt egyrészt saját magára, másrészt a külvi­lágra. A liberális politikus hang­súlyozza: ma már atomerőmű­vekben is előfordulnak éhség­­sztrájkok, egyszerűen azért, mert a szakemberek nem kapnak fizetést. A szerző felfedi: a sznyezsinszki szupertitkos atom­fegyverközpont igazgatója, Vla­gyimir Nyecsai néhány hónapja nem természetes halállal halt meg, hanem főbe lőtte magát, miután a krónikus pénzhiány már az alapvető biztonságot ve­szélyeztette. Az igazgató az orosz atomfegyverzet biztonsá­gát fenyegető veszélyekre akarta felhívni a világ figyelmét; az ön­­gyilkossága óta eltelt hónapok­ban semmi sem változott, s ha a hadsereget továbbra sem fizetik, a korszerű nukleáris fegyverek elkerülhetetlenül „nem kívána­tos kezekbe kerülnek” - írja Javlinszkij. Az orosz politikus elemzése szerint az Oroszországban ma kormányzó elit „sem demokrata, sem kommunista, sem liberális... s nem is zöld vagy vörös, egy­szerűen kapzsi és pénzéhes”. A hatalmat és az erőforrásokat „a nomenklatúra ragadta magához, szoros szövetségben a fekete­­gazdasággal és a szervezett bű­nözéssel... a régi szovjet szörny­­monopóliumok érintetlenek, a magántulajdonról szóló törvé­nyeket nem alkalmazzák, a ver­seny nem érvényesül” - áll a ve­zető brit lapnak írt cikkben. Javlinszkij szerint az orosz nép­nek és a Nyugatnak közös érde­kében áll felismerni „a szovjet birodalom romjaiból építkező bűnöző állam” veszélyeit, s fel­hagyni az állítólagos orosz piac­­gazdasági átalakulással szemben táplált önelégült nyugalommal.

Next