Nógrádi Krónika, 1997. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

2 Nógrádi Krónika Moszkva - Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerdán Kemlben találkozik a két ország a integrációjának elmélyítése vé­gett. A tervezett orosz-fehéro­rosz szövetség megvalósításának tervét máris finomították több olyan ponton, amelyeket élesen támadott az orosz sajtó - közölte hétfőn, meg nem nevezett diplo­máciai forrás nyomán az ITAR­­TASZSZ. Az orosz elnökséghez közeli források szerint már csak a két elnök aláírása hiányzik a dokumentumról. Strasbourg - Starsbourgi kongresszusán a francia szélső­­jobboldal pártja, a Nemzeti Front vasárnap ismét Jean-Marie Le Pent választotta meg elnökének. Le Pen az egyetlen jelölt volt, s 2200 küldött egyhangúlag adta szavazatát a párt alapítójára - je­lentette az AFP. A kongresszu­son vasárnap elmondott beszédé­ben Le Pen javasolta az európai nacionalista pártok szorosabb együttműködését, s tevékenysé­gük egyeztetése céljából hivata­los szervezet létrehozását indít­ványozta. Kairó - Az Arab Liga kül­ügyminiszterei kairói tanácsko­zásukon vasárnap az Izraellel va­ló kapcsolatnormalizálás befa­gyasztására szólították fel a pán­­arab szervezet tagállamait, és ar­ra, hogy közülük azok, amelyek­nek érdekképviseletük van a zsi­dó államban, zárják azt be. A Li­ga miniszteri tanácsa ajánlásában az Izrael elleni bojkott felújítását és a regionális kérdéseket taglaló többoldalú tárgyalásokon való arab részvétel beszüntetését irá­nyozta elő. Washington - Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem hiszi, hogy az arab országok megszakítanák országával a kap­csolatot az izraeli-palesztin fe­szültség fokozódása és a naponta ismétlődő összecsapások nyo­mán. A CBS amerikai televízió vasárnapi vitaműsorában nyilat­kozva ugyanakkor megismételte azt az álláspontját, amely szerint a béketárgyalások azért akadtak el, mert Jasszer Arafat nem fé­kezte meg kellő mértékben a ter­rorcsoportok tevékenységét. Az­zal vádolta a palesztinokat, hogy az erőszakot tárgyalási fegyver­ként vetették be, aminek köszön­hetően a „békefolyamat gyakor­latilag összeomlott”. Phnompenh - A legújabb hi­vatalos adat szerint 16-ra nőtt a halálos áldozatok száma a kam­bodzsai fővárosban, ahol vasár­nap egy kormányellenes tüntetés résztvevőire kézigránátokat dob­tak. Elemzők szerint félő, hogy az őszre kiírt általános választá­sok egyfajta bevezetője az utób­bi négy év legsúlyosabb kambo­dzsai politikai merénylete. Attól lehet tartani, hogy az erőszak újabb hulláma indul el, és az ed­dig a demokrácia felé haladó or­szágban a folyamatok teljes for­dulatot vesznek - írta a Reuter. Kijev - Az Ukrajna részét képező Krím-félsziget legna­gyobb kikötővárosát, Szevaszto­polt vissza kell juttat­ni Oroszországnak - tűzte ki cé­lul a hét végén a Krím orosz kö­zösségeinek első kongresszusa. A kongresszus határozatot foga­dott el, amelynek értelmében a résztvevők arra törekszenek, hogy alkotmányos úton érvényt szerezzenek az orosz parlament alsó- és felsőháza által megho­zott azon döntésnek, amely sze­rint Szevasztopol oroszországi státusú. VILÁG TÜKÖR Nemzetközi erők Albániába A többnemzetiségű rendőri erők feltehetőleg két héten belül kezdik meg tevékenységüket Al­bániában. Az alakulat mintegy 5 ezer főből áll majd. Eddig 10 or­szág részvétele tűnik többé-ke­­vésbé biztosnak, Magyarország 200 fegyverest fog küldeni - de­rül ki azokból az írásokból, ame­lyeket a vasárnapi olasz lapok közöltek a várható albániai akci­óról. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának jóváhagyása zöld utat biztosított, de eddig csak az ak­ció vezetésével megbízott Olasz­ország áll készen arra, hogy azonnal (egy- két napon) belül lépjen. A nemzetközi alakulat felállításához és bevetéséhez azonban legalább két hét szüksé­ges. A csatlakozásra felkért or­szágoknak még meg kell hozni­uk a hivatalos végső döntést és egyeztetniük kell a technikai részleteket. Az olasz lapok emlékeztettek arra, hogy a csatlakozásra felkért több ország katonai illetékesei­vel - köztük a magyarokkal - már megtörténtek az első tárgya­lások. A lapok úgy tudják, hogy Olaszország 2000-2500, Fran­ciaország pedig 800-1000 kato­nát küld majd. 500 katona várha­tó Görögországból, Törökor­szágból és esetleg Spanyolor­szágból. Románia és Magyaror­szág 200-200, Ausztria 100 ka­tonát küldene. A svéd és a szlo­vén részvétel ennél kisebb mér­tékű lesz. Az olasz sajtó emlékeztetett arra is, hogy Magyarország, Ro­mánia és Szlovénia számára a re­mélt NATO-csatlakozás miatt is fontos kérdés a részvétel. Ma­gyarország és Szlovénia felkéré­se azért sem véletlen, mert ezek­kel az országokkal Olaszország néhány hónapja szorosabb együttműködést kezdett, s ez az együttműködés katonai területre is kiterjed. Erről a szorosabb ka­tonai együttműködésről fog tár­gyalni április 4-én Szlovéniában a három ország védelmi minisz­tere. Románia a legelsők között volt, amely jelezte, hogy kész részt venni az albániai katonai akcióban. Magyarország és Ro­mánia már korábban megállapo­dott egy közös katonai dandár felállításában, a mostani­­ római értesülések szerint „Napfelkelte” (angolul Sunrise, olaszul Alba) fedőnevű­­ művelet akár ennek gyakorlati próbája lehet. * * * Albánia római nagykövete szerint az olasz haditengerészet hajója szándékosan ütközött neki - méghozzá nem is egyszer - an­nak az albán hajónak, amely szombatra virradóra Brindisi kö­zelében elsüllyedt, a fedélzetén albán menekültek tizeivel. A nagykövet jelentését az ATA albán hírügynökség vasár­nap ismertette, s eszerint az olasz hajó először az albán hajó hátsó részének, majd a közepé­nek, majd ismét a hátsó részének ment neki, s ezek az ütések ve­zettek oda, hogy az albán hajó elsüllyedt. A diplomata szerint a utasok közül aki tehette, beug­rott a vízbe. A nagykövet jelen­tése négy vízbefúlt menekültről, 79 eltűntről és 34 kimentett al­bánról szól. FRANCIAORSZÁG DIPLOMÁCIAI KÁRPÓTLÁSA Orosz-NATO megállapodás­­ májusban? Borisz Jelcin orosz elnök má­jusban várhatóan Párizsba láto­gat, ahol a tervek szerint aláírják az Oroszország és a NATO vi­szonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz-ameri­kai csúcstalálkozón született döntés - jelentette az ITAR­­TASZSZ jólértesült kremlbeli forrásra hivatkozva. Az orosz hírügynökség hoz­zátette: Jelcin várhatóan részt vesz a NATO- tagországok ál­lamfőinek júliusi madridi csúcs­­értekezletén is, s ezen időpontra az említett egyezménynek már szabályoznia kell az észak-atlan­ti szervezet és Oroszország vi­szonyát. Az AFP érdeklődésére a Kreml sajtószolgálata sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tudta az ITAR-TASZSZ értesülését. Az AFP-nek nyilatkozva egy Moszkvában dolgozó nyugati diplomata sem tudta megerősíte­ni a NATO-orosz megállapodás májusi párizsi aláírását, de elis­merte: az ötlet „a levegőben van”, beleértve, hogy Bill Clin­ton amerikai elnök valószínűleg részt vesz a ceremónián. A dip­lomata emlékeztetett rá: Clinton­nak május 27-28-án, a Marshall­­terv ötvenéves évfordulója alkal­mából Európába „kell jönnie” az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozójára. A diplomata szerint Párizs számára „diplomáciai kárpótlás” lehet kiválasztása NATO-orosz megállapodás alá­­ írásának helyszínéül azért, hogy Washington elutasította azt a Franciaország által szorgalma­zott elképzelést, hogy az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével tartsa­nak „minicsúcstalálkozót” a NATO-ról. Mint az AFP megjegyezte, Klaus Kinkel német külügymi­niszter orosz kollégájával tartott szombati bonni megbeszélésén szintén említette egy májusi egyezmény lehetőségét. Az alá­írás helyszínéül viszont inkább Portugáliát említette, ahol a NA­­TO-tagállamok külügyminiszte­rei május végén találkoznak. A NATO és Oroszország vi­szonyát szabályozó egyezmény arra hivatott, hogy feloldja Moszkva ellenállását az észak­atlanti szervezet keleti irányú bő­vítésével szemben. A bővítés hi­vatalosan a júliusi NATO-csú­­cson kezdődhet meg, azzal hogy Magyarországot, Lengyelorszá­got és Csehországot várhatóan meghívják a szervezetbe tette hozzá az AFP. Arafat kész fellépni az erőszak ellen Békülékeny hangvételű üze­netet küldött Jasszer Arafat pa­lesztin elnök Dávid Lévi izraeli külügyminiszternek, jelezve: kész fellépni az erőszak ellen, amely a jeruzsálemi építkezések nyomán újult ki a térségben. A palesztin tüntetők vasárnap is összecsaptak a kivezényelt izrae­li katonákkal a Jordán-folyó nyu­gati partjának településein. Az AFP az izraeli külügymi­nisztériumhoz közel álló forrás­ból vasárnap úgy értesült, hogy Arafat üzenetét Angel Miguel Moratinos, az Európai Unió kö­zel-keleti különmegbízottja adta át a tárca vezérigazgatójának. Moratinos az amerikai közvetítő, Dennis Ross után „veszi át a sta­fétabotot”, aki újra kívánta élesz­teni az építkezés miatt megtor­pant közel-keleti békefolyamatot. Az AFP szerint az izraeli hadsereg által előző nap lelőtt palesztin fiatal temetésén vasár­nap több száz palesztin Izrael-el­­lenes bosszúra hívott fel. Az Arafat vezette Fatah mozgalom­hoz tartozó fiatal férfi halálát pa­lesztin állítások szerint éleslövedék okozta, míg az izra­eli hadsereg illetékese azt állítja, hogy katonái csak gumilövedé­ket és könnygázt vetettek be. Hasonló megmozdulásokra került sor a Jordán-folyó nyugati partjának és a Gázai-övezet más településein is a föld napja alkal­mából - 1976-ban ugyanis e na­pon izraeli katonák lelőttek hat palaesztint, akik a földelkobzá­sok miatt tüntettek. Az évforduló azóta az Izrael-ellenes tüntetések hagyományos napja. Izraeli katonák gumilövedé­kekkel és könnyfakasztó gáz al­kalmazásával próbálták meg szétoszlatni a tiltakozó, köveket hajigáló palesztinok több száz fős tömegét Dzseninnél és más nyugati parti településeken. Gá­zában a palesztin rendőrség tar­tóztatta fel a tiltakozók menetét, amely egy izraeli ellenőrző pont­hoz tartott. A dzsalazúni mene­külttábor közelében ismeretle­nek Molotov-koktélt dobtak egy izraeli katonai járőrre, de ez nem okozott sebesülést. Michel Sabbah, Jeruzsálem la­tin pátriárkája húsvéti üzenetében is a kiújult zavargásokkal foglal­kozott. - Sajnálatos módon még mindig vér folyik. Az erőszak még mindig a szívekben van és a mások jogaira való vakság még mindig a vezetők gondolataiban van - állapította meg a pátriárka. A palesztin hatóság nem fog együttműködni Izraellel a merény­letek megelőzésében, amíg újra nem kezdődnek a béketárgyalások - közölte egy palesztin vezető. - Ha a politikai egyeztetésé­ben előbbre lépünk, eredményre juthatunk a biztonsági együttmű­ködés terén is - mondta Dzsibril Radzsub ezredes, a palesztin biz­tonsági szolgálat vezetője, aki azt is elárulta az izraeli rádiónak adott interjúban, hogy jelen pil­lanatban nincs közvetlen kapcso­lat a két fél biztonsági szolgálatai között. 1997. ÁPRILIS 1., KEDD RABLOTT NÁCI ARANYKINCS A brit Labour konferenciát akar A brit Munkáspárt, amely 18 évi ellenzéki politizálás után ez­úttal a győzelem egyelőre biztos­nak tűnő esélyével fordult a vá­lasztási célegyenesbe, kormány­ra jutása után szinte azonnal nemzetközi konferenciát hív össze Londonba a zsidó közössé­gektől rabolt arany ügyében. Robin Cook, a Labour kül­ügyminiszter-jelöltje kijelentet­te: ez lesz „az új munkáspárti kormány” egyik első hivatalos lépése. A nagyszabású rendez­vényre a tervek szerint legalább 16 ország kapna meghívót. A há­ború után alakult szövetséges hárompárti bizottság országai - az Egyesült Államok, Franciaor­szág és természetszerűleg Nagy- Britannia - mellett a gyakorlati­lag orgazdasággal vádolt álla­mok, elsősorban is Svájc képvi­selői vennének részt a konferen­cián, valamint azon országok, amelyek kártérítési igénnyel lép­nek fel. Cook kijlentette: Nagy-Bri­tannia - amelynek jegybankjá­ban a mai napig jelentős mennyi­ség szunnyad a háború után le­foglalt, rablott náci aranykincs­ből - „lopott zsidó vagyonon ül már ötven éve”, s ezt a kérdést meg kell oldani. London azon­ban egyedül nem hivatott erre, a megoldási folyamatba be kell vonni az összes érintett ország képviselőit is - tette hozzá a ve­zető ellenzéki politikus. Független brit kutatók szerint is immár bizonyítható, hogy a szövetségesek által a háború után visszaszerzett, részben elosztott, részben letétbe helyezett rablott náci aranykincs jó része az el­pusztított zsidóktól származott, például a koncentrációs táborok áldozatainak kitört és beolvasz­tott aranyfogaiból. A Brit Holo­caust Oktatási Alap nevű függet­len szervezet éppen egy hete kö­zölte: az általa megbízott törté­nészek több ország levéltáraiban lelték fel és rakták össze az ezt bizonyító iratokat. A szakértők szerint az Angol Bank széfjeiben a háború óta őrzött náci arany egy része is az üldözött európai zsidóság elrabolt vagyona. A há­ború után főleg Svájcból előke­rült, a nácik által ellopott és ki­menekített kincsből még mindig vagy 50 millió font sterling (14 milliárd forint) értékű hányad hever a Bank of England, illetve a Federal Reserve - az amerikai jegybank - mélyén. Új amerikai NATO-parancsnok Bill Clinton amerikai elnök Wesley Clark tábornokot fogja kinevezni az Európában állomá­sozó amerikai NATO-erők élére, s egyben őt javasolják a szövet­ségesek európai haderejének fő­­parancsnokává - írta hétfőn ame­rikai lapértesülésekre hivatkozva a Reuter és az AFP. Wiliam Cohen amerikai vé­delmi miniszter 13 jelölt közül választotta ki, s terjesztette elő a NATO-parancsnokságra Clar­kot. A posztról a nyáron távozik - nyugdíjba megy - George Joulwan tábornok. A The Wa­shington Post meg nem nevezett védelmi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy még hétfőn meg­történhet a kinevezés hivatalos bejelentése. Az 52 éves Wesley Clark jelenleg az úgynevezett déli parancsnokságot vezeti, amely az Egyesült Államok kö­zép- és dél-amerikai hadművele­teit irányítja. Ő volt a legmaga­sabb rangú katonai szakértő a Richard Holbrooke vezette kül­döttségben, amely a daytoni bé­keegyezmény előkészítését vé­gezte. A zaire-i lázadók készek tárgyalni A zaire-i lázadók hajlandók csütörtöktől „hatékony tárgyalá­sokat” folytatni a kinshasai ható­ságokkal - közölte vasárnap este a kelet-zaire-i Gomában a felke­lők „igazságügy-minisztere”. Kongolo Mwenze elmondása szerint a küldöttségek feladata az lenne, hogy előkészítsék Laurent-Désiré Kabila (a lázadó vezér) és Mobutu Sese Seko zaire-i elnök találkozóját. Jó esély van arra hangzott el a sajtó­­értekezleten, amelyet az AFP is­mertetett­­, hogy a megbeszélést Dél- Afrikában tartsák. „A mó­dozatokról, a munka elveiről, az előfeltételekről” tárgyalnának, azt kívánják tisztázni, hogy kivel állnak szemben, és nem a hata­lom megosztása lesz napirenden - szögezte le a felkelők illetéke­se, és Kabila kimerültségével magyarázta azt, hogy (Mwenze) és nem a felkelők első­­ embere jelent meg az újságírók előtt. Mobutu távozása nem előfel­tétele a tárgyalásoknak - mond­ta, és amikor megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy Kinshasában nincs miniszterel­nök, és arról, hogy belső ellenté­tek tépázzák a kinshasai veze­tést, úgy ítélte meg, hogy Mobutunak „még van hatalma”, s hogy ő az egyetlen, akinek módjában áll kijelölni egy tár­gyalóküldöttséget. A lázadók törekvéseihez Mwenze szerint nem szükséges a katonai győzelem, jobb volna a békés győzelem. Továbbra is céljuk az, hogy júniusig Kinshasába jussanak, és ezt jobb lenne tárgyalások útján megtenni - mondta, hozzátéve viszont, hogy ha kell, akkor fegyveres úton érik el a fővárost. KÍNAI EMBERJOGI ÜGY Párizs az együttműködést választotta Peking A Zsenmin Zsipao cí­mű kínai hivatalos napilap hét­főn szerkesztőségi cikkben üd­vözölte, hogy Franciaország nem támogatja az ENSZ-ben Peking elítélését emberi jogi politikája miatt, s megállapította, hogy Franciaország e döntésével a Kí­nával való együttműködést vá­lasztotta, nem pedig a vele való szembehelyezkedést. Párizs a múlt héten közölte a világszervezet genfi emberi jogi bizottságában, hogy nem támo­gatja Kína megbírálását, mert mint Párizs képviselője mondta, Peking fejlődik az alapvető sza­badságjogok megvédésében. A lap szerint senkinek nincs joga támadni Párizst e döntéséért. Az Egyesült Államok bejelen­tette, hogy az idén is indítványoz­za az ENSZ- bizottságban a Kínát elítélő határozat meghozatalát, mint ahogy az 1989-es diákláza­dás elfojtása óta minden évben, karöltve az Európai Unióval. Kína az idén eddig még elkerülte a hi­vatalos bírálatot, mert a fejlődő országoknak csak egy része támo­gatja azt, s az Európai Unió orszá­gai is megosztottak a kérdésben. A pekingi kormány - számít­va az Egyesült Államok és bizo­nyos EU-tagállamok ez évben is várható kritikájára - kiadott egy dokumentumgyűjteményt, amelyben védelmébe vette saját emberi jogi politikáját és hang­súlyozta, hogy Kínában egyre inkább érvényesülnek a szabad­ságjogok. Zsang Hsziu-fu he­lyettes kínai igazságügy-minisz­ter kijelentette, hogy politikai okból Kínában nincs bebörtö­nözve senki. A Reuter ezzel ös­szefüggésben emlékeztet arra, hogy az országban több mint 2000 ember ül börtönben a ható­ságok által hivatalosan „ellen­­forradalmi bűncselekménynek” nevezett felforgató tevékenység miatt. „Kínában az ellenforra­dalmi tevékenység nem politikai bűntett, hanem az állambizton­ság aláásása, illetve a kínai poli­tikai hatalom megdöntésére irá­nyuló tevékenység” - jelentette ki a miniszterhelyettes hétfői sajtóértekezletén.

Next