Nógrádi Krónika, 1997. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
2 Nógrádi Krónika Marseille - A legradikálisabb korzikai illegális szervezet vállalta magára a Marseille egyik postahivatala ellen végrehajtott pokolgépes merényletet. A terroristák tudatták azt is, hogy a Korzika déli részén fekvő Proprianóban péntekre virradó éjjel az ő tagjai hajtották végre a kereskedelmi és iparkamara helyiségei elleni támadásokat. Kiszlovodszk - Az észak-Kaukázus térségében fekvő köztársaságok, térségek és megyék vezetői a dél-oroszországi városban szombaton tartott találkozójukon abban állapodtak meg, hogy eltökélten és minden lehetséges módon igyekeznek hozzájárulni a szilárd béke és a biztonság megteremtéséhez a térségben. Bogota - Kollektív öngyilkossággal fenyegetőzik egy kolumbiai indián törzs arra az esetre, ha a bogotai kormány nem állíttatja le a területükön folyó olajfúrásokat. A mintegy 5 ezer lelket számláló „u’wa” indiánok azért folyamodnak ehhez a kétségbeesett lépéshez, mert az olajbányászok lerombolják őseik földjét. Karacsi - Pokolgép robbant szombaton a pakisztáni Karacsi egyik piacán, s kioltotta egy ember életét, további 15 főt pedig megsebesített. A detonáció olyan erős volt, hogy egy közeli betonház romba dőlt. A bomba a Pakisztán nagyváros egy olyan kerületében robbant, ahol gyakoriak a nemzetiségek közötti összetűzések. Hongkong - A brit diplomáciai képviseletek május 30-val szerte a világon beszüntették a hongkongi vízumkérelmek elfogadását. Mivel Hongkong július 1 - jével kerül vissza Kínához, így a vízumkérelmek elfogadásának egy hónappal korábbi lezárása azt szolgálja, hogy a brit hatóságok a köztes időben még el tudják intézni a dokumentumokkal kapcsolatos tennivalókat. Tokió - Japánban sikerrel járt az a tudományos eljárás, amelynek keretében embergént ültettek át egerekbe. Ez a géntechnológia új utakat tárhat fel a rák elleni harchoz és más betegségek leküzdéséhez szükséges proteinek előállítása előtt. Hasonló átültetést már végrehajtottak ugyan, de nem ilyen szintűt. Peking - Több mint ötven bányász vesztette életét egy kínai szénbányában, Liaoning tartományban. A robbanás helyi idő szerint még szerdán este történt Fushunban. A robbanás pillanatában 68-an tartózkodtak a bányában. 24 órával a katasztrófát követően mintegy 50 holttestet hoztak felszínre, s félő, hogy további halálos áldozatok is vannak. Párizs - Tragikus közlekedési baleset történt Dél-Franciaországban, Saint-Rémy-de-Provence-ban: egy autós elvesztette uralmát kocsija felett, s felhajtott egy kávéház teraszára, az ott üldögélő turisták és helybeliek közé. Három ember meghalt, tizenheten pedig megsebesültek, közülük ötnek súlyos az állapota. Jeruzsálem - Kitették az állásából a Berlini Operaház Izraelben vendégszereplő együttesének egyik zenészét, mert botrányt okozott a szállodában: Adolf Hitlerként írta alá az italszámlát, amelyet a pincér elé rakott. A zenészt felkérték, hogy Izraelből azonnal utazzon haza Németországba, ahol egyébként büntetőeljárás várja őt. Moszkva - Grúzia vissza akarja szerezni a volt szovjet fekete-tengeri flottának azokat a hajóit, amelyeknek a hozzá tartozó Poti kikötőjében volt a támaszpontja - közölte Irakli Menagarisvili grúz külügyminiszter, azután, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodást írt alá a flotta megosztásáról. w- VILAG TU KOR II. JÁNOS PÁL LENGYELORSZÁGBAN Aggódik a pápa a szegénység miatt A tervbe vettnél valamivel hosszabb, de a jelek szerint csak mérsékelten szívélyes légkörű találkozó zajlott le szombaton Wroclawban a hazájába látogató II. János Pál pápa és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő között. - Első találkozónk a Vatikánban múlt április elején barátibb volt - ismerte el az elnök a találkozó után újságírók kérdésére. Mint mondta, a mostani megbeszélést a Lengyelországgal kapcsolatos aggodalmak töltötték meg. A pápát rendkívüli mértékben aggasztja a munkanélküliek, a szegények, a fiatalok helyzete az új gazdasági viszonyok között - számolt be Kwasniewski, aki szerint a katolikus egyházfő aláhúzta: Lengyelországnak az emberek közötti párbeszédre van szüksége, amely végleges megbékélést hoz majd. A Vatikán és a lengyel kormány között 1993-ban létrejött megállapodásról, amelynek ratifikálását a szejm baloldali többsége megakadályozza, az elnök beszámolója szerint nem került szóba. Kwasniewski megfogalmazása szerint a pápa nem akarta a politikát belekverni ebbe a kérdésbe. II. János Pál mostani hazai zarándoklata első napjának legfontosabb eseménye felszólalása volt a 46. Eukarisztikus Világkongresszus résztvevői előtt. „Európának mindannyiunkra szüksége van, akik szolidaritásban egyesülünk a kereszt és az evangélium körül” - mondta a katolikus egyházfő, és a tolerancia szükségességét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem elég az egyházak közötti türelem, „kölcsönösen el kell fogadnunk egymást”, emlékeztetve arra, hogy a kereszténység hovatovább harmadik évezredébe lép. A pápa közös keresztény tanúságtételre szólította fel a katolikus, de a más keresztény egyházak híveit is. Az ökumenikus ima után a pápa egy lutheránus lelkipásztorral és egy ortodox metropolitával egyetemben Áron áldását adta a megjelentekre. * * * Kisebb incidens kísérte a vasárnapi wroclawi pápai mise előkészületeit. Rövid időre letartóztattak egy fiatal nőt, aki gázsprayt és más valaki nevére kiállított sajtóakkreditálási okmányt tartott magánál, továbbá egy-egy engedélyt a wroclawi és az egy hét múlva esedékes Zakopanéi mise közvetlen közelről történő megtekintésére. A fegyverviselésért a kihallgatása után elengedett nőt akár 1500 dollárnak megfelelő összegű büntetéssel is sújthatják. SIERRA LEONE: NÉPSZERŰTLENEK AZ „ÚJ URAK" Nemzetközi nyomás a puccsistákra Katonai és diplomáciai nyomás nehezedik a nyugat-afrikai országok részéről Sierra Leone új uraira, akik múlt vasárnap ragadták magukhoz a hatalmat Freetownban. Szombaton a francia haderő legkevesebb 250 külföldit, zömében britet evakuált tengeri úton a puccs nyomán veszélyes hellyé vált állam területéről. A nyugat-afrikai közös katonai alakulat, az Ecomog fő erejét adó Nigéria légierejének egy Alphajet mintájú gépe szombat délután átrepült Freetown fölött, noha a junta korábban repülési tilalmat és határzárat rendelt el. Freetownban tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint Nigéria katonai offenzívát fontolgat a puccsisták ellen, az általuk elűzött, tavaly demokratikusan megválasztott elnök, Ahmad Tejan Kabbah hatalmának visszaállítására. Conakryból származó hírek szerint a szomszédos Guineából tengeri és szárazföldi úton katonai erőket indítottak útnak a Sierra Leone-i határra. Guinea a most megbuktatott elnökkel, Kabbahhal létrejött korábbi megállapodás értelmében mintegy 500 katonát állomásoztál Freetownban. Kabbah a puccs után Conakryba menekült. Ghána óvatosabb állásponton van. Accrában terjedő információk szerint, amelyekről az AFP francia hírügynökség számolt be, az ország vezetői felvették a kapcsolatot a szubrégió államfőivel, és „a tárgyalásos, politikai megoldás” keresésére helyezték a hangsúlyt. Egy accrai kormányforrás szerint a katonai megoldás az utolsó, amelyet fontolóra szabad venni Sierra Leonéban. John Koroma őrnagy, a freetowni junta első embere csütörtökön egyébként hosszú telefonbeszélgetést folytatott Jerry Rawlings ghánai elnökkel. Ghánai tájékoztatás szerint „a tárgyalások igen kényes szakaszban vannak”. Nincs hír más térségbeli országok és a Sierra Leone-i puccsisták közötti érintkezésekről. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni tudósítása szerint egy héttel az államcsíny után világossá vált, hogy a puccsistáknak nem sikerült sem az ország közvéleményét megnyerni, sem a térség államainak szembehelyezkedését leküzdeni. KÍNAI RAKÉTÁK IRÁNNAK Fenyegetett olajútvonalak a Perzsa-öbölben Az amerikai külügyminisztérium a kongresszus elé terjesztett jelentésében megerősítette, hogy Kína olyan, hajók ellen bevethető manőverező robotrepülőgépeket (cirkáló rakétákat) adott el Iránnak, amelyek az eddiginél nagyobb fenyegetést jelenthetnek a Perzsa(Arab)-öböl olajútvonalaira és a térségben állomásozó amerikai erőkre. A száz kilométeres hatótávolságú, C-802-es jelzésű rakétát tavaly próbálta ki az iráni haditengerészet az Arab-tenger északi részében, az öböl bejáratánál. A hét végén ismertetett, huszonöt oldalas külügyminisztériumi jelentés újabb adalék azokhoz a feltételezésekhez, amelyek szerint a kínai fegyver- és technológiaszállítások nagyban előmozdítják Irán fegyverkezési programját. Washington és Peking viszonyában az egyik örökzöld vitatémát éppen a kínai eladások jelentik. Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy Teherán regionális hatalomként szeretne akár katonai erejének kivetítése révén minél nagyobb befolyásra szert tenni a térségben. Amerikai katonai szakértők szerint a francia Exocet rakétához hasonlított C-802-es megjelenése „új dimenziót kölcsönöz” a nemzetközi hajózási útvonalakra leselkedő feltételezett iráni fenyegetésnek. A legnagyobb veszélyt abban látják, hogy az új rakétákkal Teherán hatásosabban le tudná zárni a Hormuzi-szoros bejáratát, blokkolva az olajszállítási útvonalakat. A C-802-es cirkáló rakéták eladását nem tiltja a rakétatechnológiák exportjának szabályozására életre hívott nemzetközi rendszer, mivel hatóképessége nem éri el az egyezményben rögzített küszöbértéket. Mindazonáltal az ügyletre is vonatkozik az az amerikai törvény, amely tilalmakat helyez kilátásba országok vagy térségek helyzetét megingató katonai szállítások esetén. A kongresszus elé terjesztett jelentés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy Madeleine Albright külügyminiszter bejelentette: szankciókat vetnek ki két kínai vállalatra, mert iráni szállításaikkal megsértették azt az 1991-ben született rendelkezést, amely tiltja vegyi hatóanyagok eladását a nemzetközi terrorizmussal vádolt országoknak. Jelcin vagyona Borisz Jelcin orosz elnök, két héttel azután, hogy rendeletben írta elő a vezető állami hivatalnokok számára a jövedelem- és vagyonbevallást, a példamutatás nyilvánvaló céljával péntek este nyilvánosságra hozta saját maga tavalyi jövedelmeit, és feltárta vagyoni helyzetét. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint Jelcin 1996-ban 243,5 millió rubelt keresett, ami körülbelül 43 ezer amerikai dollárak felel meg. Jövedelmének forrásai: fizetése, könyveladások és bankbetéteinek kamatai. Ingatlan vagyonának értéke 1,2 milliárd rubel, vagyis mintegy 210 ezer dollár. Moszkva körzetében egy négyhektáros területen van egy 452 négyzetméteres dácsája, külföldön ellenben nincs ingatlana - tudatja a közlemény. 1 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ NAGY BRITANNIÁBAN NEM KÉRNEK BELŐLE Süllyesztőbe kerül a személyi igazolvány A munkáspárti brit kormány végleg a süllyesztőbe küldte konzervatív elődjének egyébként is meglehetősen tétova terveit a kötelező személyi igazolvány meghonosítására; a döntés a London és az Európai Unió között feszülő, egyik legsarkalatosabb nézeteltérés miatt bír elsődleges jelentőséggel. Tony Blair miniszterelnök kormánya semmiféle formában nem kíván személyi azonosító okmányt bevezetni. A Labour-kabinet elsősorban éppen az igazolvány hiányára hivatkozva száll szembe a belső határellenőrzés lebontását célzó uniós tervekkel, mondván: az országban tartózkodók belső ellenőrzésének teljes hiánya megköveteli a külső - vagyis a határokon történő szűrés fenntartását. A brit kormány, tory elődjéhez hasonlóan, elutasítja „Schengenországot”, s követeli, hogy az amszterdami záróokmány hivatalosan rögzítse is a „sajátságos földrajzi helyzetű” brit szigetország jogát a saját határellenőrzés fenntartásához. Az unión belül London mellett Írország sem hajlandó aláírni a schengeni megállapodást, nem véletlenül: a brit kormány már régebben kilátásba helyezte, hogy ha Dublin csatlakozik, London felmondja a szabad utasforgalomról szóló kétoldalú egyezményt. Ez komoly fennakadásokat jelentene a két ország közötti hatalmas forgalomban, amely régóta útlevél- és vámellenőrzés nélkül zajlik. Nagy-Britanniában semmiféle hivatalos személyi azonosító okmány nem létezik, a bankok rendszerint névre szóló gáz- vagy villanyszámla, esetleg jogosítvány felmutatását kérik valamely bizalmas tranzakció esetén, s ismeretlen a közúti, közterületi rendőri ellenőrzés intézménye is. Az autósoknak még jogosítványukat sem kell maguknál tartaniuk, sőt, ettől a hatóságok el is tanácsolják őket; ha bemutatása valami miatt - például baleset, vagy kihágás után - szükségessé válik, ezt egy hónapon belül megtehetik. A brit kormány - az ország sziget mivolta mellett - elsősorban erre a helyzetre hivatkozva érvel azzal, hogy csak a saját ellenőrzésű határokban bízik, mert Nagy-Britanniában már igen nehéz fellelni és azonosítani bárkit is, aki egyszer bejutott az országba. KIADATÁS A VÁLASZTÁSOK UTÁN Háborús bűnösök Slobodan Milosevic szerb elnök megígérte Robert Gelbardnak, az Egyesült Államok délszláv kérdésekben illetékes megbízottjának, hogy a szerbiai választások után Belgrád kiadja a hágai nemzetközi törvényszéknek azokat a jugoszláv állampolgárokat, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt a bírói testület. Milosevic elnök néhány nappal ezelőtt a Gelbarddal folytatott belgrádi megbeszéléseken tett ígéretet a háborús bűnösök kiadására. A belgrádi vezetők eddig azzal utasították el a kiadatási kérelmeket, hogy a szövetségi alkotmány nem teszi lehetővé jugoszláv polgárok kiadását más országoknak. Gelbard a tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a tilalom nem vonatkozhat a hágai törvényszékre, mert az nem állam, hanem nemzetközi bírói testület. A hágai törvényszéknél vajló együttműködés megtagadása az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok még mindig nem bontotta le a Jugoszlávia elleni szankciók „külső falát”, azaz Washington nem teszi lehetővé, hogy Jugoszláviát visszavegyék a fontos nemzetközi politikai és pénzügyi szervezetekbe. RENDKÍVÜLI ALBÁNIAI KOMISSÁRT IS KINEVEZTEK Róma nagykövetet cserél Az olasz kormány Manfredo Incisa di Camerana személyében, új nagykövetet nevezett ki Albániába, miután eddigi tiranai képviselőjét az albán ellenzék elfogultsággal vádolta meg. A nagykövetcserével egy időben a kormány rendkívüli albániai kommiszárt is kinevezett a balkáni országnak szánt olasz segélyakciók összehangolására. Paolo Foresti, az eddigi olasz nagykövet helyzete akkor vált lehetetlenné Albániában, amikor az egyik ellenzéki albán lap nyilvánosságra hozta a diplomata és Triton Shehu, a korábban egyeduralkodó Demokrata Párt elnöke közti telefonbeszélgetést. E beszélgetés során Foresti teljes támogatásáról biztosította a Demokrata Pártot és Sali Berisha államfőt. A kínos incidenst mind Róma, mind Tirana igyekezett a lehető leggyorsabban elsimítani. Az olasz külügyminisztérium ugyan hitelt adott Foresti cáfolatának, de egy pillanatig sem tette kétségessé, hogy hazarendeli a diplomatát. A sorok rendezését szolgálja, hogy az olasz kormány Franco Angioni nyugalmazott tábornok személyében rendkívüli kommiszárt nevezett ki az Albániának szánt olasz segélyakciók összehangolására. Olaszország segítséget ígért a közrend, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az egészségügy, a gazdaság helyreállításához, s a hivatalos indoklás szerint szükség van arra, hogy a legalább tucatnyi érintett olasz minisztérium tevékenységét egyetlen, különleges jogkörrel felruházott személy hangolja össze. ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁST AKAR A NÉMET ELLENZÉK Támadják a Kohl-kabinetet Az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke szombaton előrehozott parlamenti választások mellett szállt síkra a keresztény-liberális kormány elhibázott gazdaság- és pénzügypolitikája miatt. Helmut Kohl kancellár kabinetje az elmúlt napokban a támadások kereszttüzébe került, mert a költségvetés rendkívüli mértékű deficitjét az aranytartalék újraértékelésével kívánja csökkenteni. A tervet a szövetségi jegybank vezetése is elutasította és a bank függetlensége elleni támadásnak értékelte. Az ellenzék mellett a kormányhoz közel álló pénzügyi szakemberek is károsnak ítélik a kabinet szándékát. Rámutatnak, hogy Theo Waigel pénzügyminiszter gyakorlatilag egy könyvelési trükkel akarja csökkenteni a hiányt, s ily módon megfelelni a közös pénzrendszehhez való csatlakozás maastrichti követelményeinek. Az arany- és devizatartalékok átértékelésével a kormány árt a német márkának, s csökkenti a majdani közös pénz, az euro iránti egyébként is csekély lakossági bizalmat - vélte a Német Bankszövetség. A Der Spiegel című hetilap hétfőn megjelenő számának szombaton közzétett értesülése szerint Hans Tietmeyer, a szövetségi jegybank elnöke egy zártkörű tanácskozáson a tervezett közös pénzrendszer elhalasztása mellett érvelt. Egyáltalán nem lenne katasztrófa, ha a német és a francia kormány megállapodna a valutaunió későbbre halasztásában - vélte Tietmeyer. Waigel pénzügyminiszter a jegybanki elnök kijelentését kommentálva a leghatározottabban elutasította a közös pénzrendszer 1999-es kezdésének halasztását. Oskar Lafontaine, az SPD elnöke a Der Spiegelnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Kohl-kormány kiszámíthatatlan pénzügypolitikájával veszélyezteti az európai egyesülési folyamat jövőjét. Utalva arra, hogy a kereszténypártok soraiban, s a koalíciós pártok között is vita folyik a gazdaságpolitikáról, Lafontaine előrehozott választások kiírását szorgalmazta. Az eredeti menetrend szerint jövő év őszén tartanak szövetségi parlamenti választást.