Nógrádi Krónika, 1997. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

2 Nógrádi Krónika Marseille - A legradikálisabb korzikai illegális szervezet vállal­ta magára a Marseille egyik pos­tahivatala ellen végrehajtott po­kolgépes merényletet. A terroris­ták tudatták azt is, hogy a Korzi­ka déli részén fekvő Proprianó­­ban péntekre virradó éjjel az ő tagjai hajtották végre a kereske­delmi és iparkamara helyiségei elleni támadásokat. Kiszlovodszk - Az észak-Ka­­ukázus térségében fekvő köztár­saságok, térségek és megyék ve­zetői a dél-oroszországi városban szombaton tartott találkozójukon abban állapodtak meg, hogy eltö­kélten és minden lehetséges mó­don igyekeznek hozzájárulni a szilárd béke és a biztonság meg­teremtéséhez a térségben. Bogota - Kollektív öngyilkos­sággal fenyegetőzik egy kolumbi­ai indián törzs arra az esetre, ha a bogotai kormány nem állíttatja le a területükön folyó olajfúrásokat. A mintegy 5 ezer lelket számláló „u’wa” indiánok azért folyamod­nak ehhez a kétségbeesett lépés­hez, mert az olajbányászok lerom­bolják őseik földjét. Karacsi - Pokolgép robbant szombaton a pakisztáni Karacsi egyik piacán, s kioltotta egy em­ber életét, további 15 főt pedig megsebesített. A detonáció olyan erős volt, hogy egy közeli beton­ház romba dőlt. A bomba a Pak­isztán nagyváros egy olyan kerü­letében robbant, ahol gyakoriak a nemzetiségek közötti összetűzé­sek. Hongkong - A brit diplomá­ciai képviseletek május 30-val szerte a világon beszüntették a hongkongi vízumkérelmek elfo­gadását. Mivel Hongkong július 1 - jével kerül vissza Kínához, így a vízumkérelmek elfogadásának egy hónappal korábbi lezárása azt szolgálja, hogy a brit hatóságok a köztes időben még el tudják in­tézni a dokumentumokkal kap­csolatos tennivalókat. Tokió - Japánban sikerrel járt az a tudományos eljárás, amely­nek keretében embergént ültettek át egerekbe. Ez a géntechnológia új utakat tárhat fel a rák elleni harchoz és más betegségek leküz­déséhez szükséges proteinek elő­állítása előtt. Hasonló átültetést már végrehajtottak ugyan, de nem ilyen szintűt. Peking - Több mint ötven bá­nyász vesztette életét egy kínai szénbányában, Liaoning tarto­mányban. A robbanás helyi idő szerint még szerdán este történt Fushunban. A robbanás pillanatá­ban 68-an tartózkodtak a bányá­ban. 24 órával a katasztrófát kö­vetően mintegy 50 holttestet hoz­tak felszínre, s félő, hogy további halálos áldozatok is vannak. Párizs - Tragikus közlekedési baleset történt Dél-Franciaor­­szágban, Saint-Rémy-de-Proven­­ce-ban: egy autós elvesztette ural­mát kocsija felett, s felhajtott egy kávéház teraszára, az ott üldögélő turisták és helybeliek közé. Há­rom ember meghalt, tizenheten pedig megsebesültek, közülük öt­nek súlyos az állapota. Jeruzsálem - Kitették az állá­sából a Berlini Operaház Izrael­ben vendégszereplő együttesének egyik zenészét, mert botrányt okozott a szállodában: Adolf Hit­lerként írta alá az italszámlát, amelyet a pincér elé rakott. A ze­nészt felkérték, hogy Izraelből azonnal utazzon haza Németor­szágba, ahol egyébként büntető­­eljárás várja őt. Moszkva - Grúzia vissza akarja szerezni a volt szovjet fe­kete-tengeri flottának azokat a hajóit, amelyeknek a hozzá tarto­zó Poti kikötőjében volt a támasz­pontja - közölte Irakli Menaga­­risvili grúz külügyminiszter, azu­tán, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodást írt alá a flotta megosztásáról. w- VI­LAG TU KOR II. JÁNOS PÁL LENGYELORSZÁGBAN Aggódik a pápa a szegénység miatt A tervbe vettnél valamivel hosszabb, de a jelek szerint csak mérsékelten szívélyes légkörű találkozó zajlott le szombaton Wroclawban a hazájába látogató II. János Pál pápa és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő között. - Első találkozónk a Vatikán­ban múlt április elején barátibb volt - ismerte el az elnök a talál­kozó után újságírók kérdésére. Mint mondta, a mostani megbe­szélést a Lengyelországgal kap­csolatos aggodalmak töltötték meg. A pápát rendkívüli mérték­ben aggasztja a munkanélküliek, a szegények, a fiatalok helyzete az új gazdasági viszonyok között - számolt be Kwasniewski, aki szerint a katolikus egyházfő alá­húzta: Lengyelországnak az em­berek közötti párbeszédre van szüksége, amely végleges megbé­kélést hoz majd. A Vatikán és a lengyel kor­mány között 1993-ban létrejött megállapodásról, amelynek ratifi­kálását a szejm baloldali többsége megakadályozza, az elnök beszá­molója szerint nem került szóba. Kwasniewski megfogalmazása szerint a pápa nem akarta a politi­kát belek­verni ebbe a kérdésbe. II. János Pál mostani hazai za­rándoklata első napjának legfon­tosabb eseménye felszólalása volt a 46. Eukarisztikus Világkong­resszus résztvevői előtt. „Európá­nak mindannyiunkra szüksége van, akik szolidaritásban egyesü­lünk a kereszt és az evangélium körül” - mondta a katolikus egy­házfő, és a tolerancia szükséges­ségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem elég az egyházak kö­zötti türelem, „kölcsönösen el kell fogadnunk egymást”, emlé­keztetve arra, hogy a keresztény­ség hovatovább harmadik évezre­débe lép. A pápa közös keresz­tény tanúságtételre szólította fel a katolikus, de a más keresztény egyházak híveit is. Az ökumeni­kus ima után a pápa egy lutherá­nus lelkipásztorral és egy ortodox metropolitával egyetemben Áron áldását adta a megjelentekre. * * * Kisebb incidens kísérte a va­sárnapi wroclawi pápai mise elő­készületeit. Rövid időre letartóz­tattak egy fiatal nőt, aki gázsprayt és más valaki nevére kiállított saj­tóakkreditálási okmányt tartott magánál, továbbá egy-egy enge­délyt a wroclawi és az egy hét múlva esedékes Zakopanéi mise közvetlen közelről történő megte­kintésére. A fegyverviselésért a kihallgatása után elengedett nőt akár 1500 dollárnak megfelelő összegű büntetéssel is sújthatják. SIERRA LEONE: NÉPSZERŰTLENEK AZ „ÚJ URAK" Nemzetközi nyomás a puccsistákra Katonai és diplomáciai nyo­más nehezedik a nyugat-afrikai országok részéről Sierra Leone új uraira, akik múlt vasárnap ragad­ták magukhoz a hatalmat Free­­townban. Szombaton a francia haderő legkevesebb 250 külföldit, zömében britet evakuált tengeri úton a puccs nyomán veszélyes hellyé vált állam területéről. A nyugat-afrikai közös katonai alakulat, az Ecomog fő erejét adó Nigéria légierejének egy Alphajet mintájú gépe szombat délután át­repült Freetown fölött, noha a jun­ta korábban repülési tilalmat és határzárat rendelt el. Freetownban tartják magukat azok a hírek, ame­lyek szerint Nigéria katonai offen­­zívát fontolgat a puccsisták ellen, az általuk elűzött, tavaly demokra­tikusan megválasztott elnök, Ahmad Tej­an Kabbah hatalmának visszaállítására. Conakryból származó hírek szerint a szomszédos Guineából tengeri és szárazföldi úton katonai erőket indítottak útnak a Sierra Leone-i határra. Guinea a most megbuktatott elnökkel, Kabbahhal létrejött korábbi megállapodás ér­telmében mintegy 500 katonát ál­lomásoztál Freetownban. Kabbah a puccs után Conakryba menekült. Ghána óvatosabb állásponton van. Accrában terjedő informáci­ók szerint, amelyekről­­ az AFP francia hírügynökség számolt be­­, az ország vezetői felvették a kapcsolatot a szubrégió államfői­vel, és „a tárgyalásos, politikai megoldás” keresésére helyezték a hangsúlyt. Egy accrai kormány­forrás szerint a katonai megoldás az utolsó, amelyet fontolóra sza­bad venni Sierra Leonéban. John Koroma őrnagy, a freetowni junta első embere csütörtökön egyéb­ként hosszú telefonbeszélgetést folytatott Jerry Rawlings ghánai elnökkel. Ghánai tájékoztatás sze­rint „a tárgyalások igen kényes szakaszban vannak”. Nincs hír más térségbeli országok és a Sierra Leone-i puccsisták közötti érintkezésekről. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni tudósítása szerint egy héttel az államcsíny után világos­sá vált, hogy a puccsistáknak nem sikerült sem az ország közvéle­ményét megnyerni, sem a térség államainak szembehelyezkedését leküzdeni. KÍNAI RAKÉTÁK IRÁNNAK Fenyegetett olajútvonalak a Perzsa-öbölben Az amerikai külügyminisztérium a kongresszus elé terjesztett jelentésében megerősítette, hogy Kína olyan, hajók ellen bevet­hető manőverező robotrepülőgépeket (cirkáló rakétákat) adott el Iránnak, amelyek az eddiginél nagyobb fenyegetést jelenthet­nek a Perzsa(Arab)-öböl olajútvonalaira és a térségben állomá­sozó amerikai erőkre. A száz kilométeres hatótávol­ságú, C-802-es jelzésű rakétát ta­valy próbálta ki az iráni haditen­gerészet az Arab-tenger északi ré­szében, az öböl bejáratánál. A hét végén ismertetett, huszonöt olda­las külügyminisztériumi jelentés újabb adalék azokhoz a feltétele­zésekhez, amelyek szerint a kínai fegyver- és technológiaszállítások nagyban előmozdítják Irán fegy­verkezési programját. Washing­ton és Peking viszonyában az egyik örökzöld vitatémát éppen a kínai eladások jelentik. Az Egye­sült Államok meggyőződése, hogy Teherán regionális hatalom­ként szeretne akár katonai erejé­nek kivetítése révén­­ minél na­gyobb befolyásra szert tenni a tér­ségben. Amerikai katonai szakér­tők szerint a francia Exocet raké­tához hasonlított C-802-es megje­lenése „új dimenziót kölcsönöz” a nemzetközi hajózási útvonalakra leselkedő feltételezett iráni fenye­getésnek. A legnagyobb veszélyt abban látják, hogy az új rakéták­kal Teherán hatásosabban le tudná zárni a Hormuzi-szoros bejáratát, blokkolva az olajszállítási útvona­lakat. A C-802-es cirkáló rakéták el­adását nem tiltja a rakétatechnoló­giák exportjának szabályozására életre hívott nemzetközi rendszer, mivel hatóképessége nem éri el az egyezményben rögzített küszöbér­téket. Mindazonáltal az ügyletre is vonatkozik az az amerikai tör­vény, amely tilalmakat helyez ki­látásba országok vagy térségek helyzetét megingató katonai szál­lítások esetén. A kongresszus elé terjesztett jelentés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy Madeleine Albright külügymi­niszter bejelentette: szankciókat vetnek ki két kínai vállalatra, mert iráni szállításaikkal megsértették azt az 1991-ben született rendelke­zést, amely tiltja vegyi hatóanyag­ok eladását a nemzetközi terroriz­mussal vádolt országoknak. Jelcin vagyona Borisz Jelcin orosz elnök, két héttel azután, hogy rendelet­ben írta elő a vezető állami hi­vatalnokok számára a jövede­lem- és vagyonbevallást, a pél­damutatás nyilvánvaló céljával péntek este nyilvánosságra hoz­ta saját maga tavalyi jövedel­meit, és feltárta vagyoni helyze­tét. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint Jelcin 1996-ban 243,5 millió rubelt keresett, ami körülbelül 43 ezer amerikai dollárak felel meg. Jö­vedelmének forrásai: fizetése, könyveladások és bankbetétei­nek kamatai. Ingatlan vagyoná­nak értéke 1,2 milliárd rubel, vagyis mintegy 210 ezer dollár. Moszkva körzetében egy négy­hektáros területen van egy 452 négyzetméteres dácsája, kül­földön ellenben nincs ingatlana - tudatja a közlemény. 1 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ NAGY BRITANNIÁBAN NEM KÉRNEK BELŐLE Süllyesztőbe kerül a személyi igazolvány A munkáspárti brit kormány végleg a süllyesztőbe küldte kon­zervatív elődjének egyébként is meglehetősen tétova terveit a kö­telező személyi igazolvány meg­honosítására; a döntés a London és az Európai Unió között feszülő, egyik legsarkalatosabb nézetelté­rés miatt bír elsődleges jelentő­séggel. Tony Blair miniszterelnök kormánya semmiféle formában nem kíván személyi azonosító ok­mányt bevezetni. A Labour-kabi­­net elsősorban éppen az igazol­vány hiányára hivatkozva száll szembe a belső határellenőrzés le­bontását célzó uniós tervekkel, mondván: az országban tartózko­dók belső ellenőrzésének teljes hi­ánya megköveteli a külső - vagyis a határokon történő szűrés fenn­tartását. A brit kormány, tory elődjéhez hasonlóan, elutasítja „Schengenországot”, s követeli, hogy az amszterdami záróokmány hivatalosan rögzítse is a „sajátsá­gos földrajzi helyzetű” brit sziget­­ország jogát a saját határellenőr­zés fenntartásához. Az unión belül London mellett Írország sem hajlandó aláírni a schengeni megállapodást, nem véletlenül: a brit kormány már ré­gebben kilátásba helyezte, hogy ha Dublin csatlakozik, London felmondja a szabad utasforgalom­ról szóló kétoldalú egyezményt. Ez komoly fennakadásokat jelen­tene a két ország közötti hatalmas forgalomban, amely régóta útle­vél- és vámellenőrzés nélkül zaj­lik. Nagy-Britanniában semmiféle hivatalos személyi azonosító ok­mány nem létezik, a bankok rend­szerint névre szóló gáz- vagy vil­lanyszámla, esetleg jogosítvány felmutatását kérik valamely bizal­mas tranzakció esetén, s ismeret­len a közúti, közterületi rendőri ellenőrzés intézménye is. Az au­tósoknak még jogosítványukat sem kell maguknál tartaniuk, sőt, ettől a hatóságok el is tanácsolják őket; ha bemutatása valami miatt - például baleset, vagy kihágás után - szükségessé válik, ezt egy hónapon belül megtehetik. A brit kormány - az ország sziget mivol­ta mellett - elsősorban erre a hely­zetre hivatkozva érvel azzal, hogy csak a saját ellenőrzésű határok­ban bízik, mert Nagy-Britanniá­­ban már igen nehéz fellelni és azonosítani bárkit is, aki egyszer bejutott az országba. KIADATÁS A VÁLASZTÁSOK UTÁN Háborús bűnösök Slobodan Milosevic szerb el­nök megígérte Robert Gelbard­­nak, az Egyesült Államok dél­szláv kérdésekben illetékes meg­bízottjának, hogy a szerbiai vá­lasztások után Belgrád kiadja a hágai nemzetközi törvényszéknek azokat a jugoszláv állampolgáro­kat, akiket háborús bűncselekmé­nyek elkövetésével vádolt a bírói testület. Milosevic elnök néhány nappal ezelőtt a Gelbarddal folytatott belgrádi megbeszéléseken tett ígé­retet a háborús bűnösök kiadására. A belgrádi vezetők eddig azzal utasították el a kiadatási kérelme­ket, hogy a szövetségi alkotmány nem teszi lehetővé jugoszláv pol­gárok kiadását más országoknak. Gelbard a tárgyalásokon azzal ér­velt, hogy a tilalom nem vonatkoz­hat a hágai törvényszékre, mert az nem állam, hanem nemzetközi bí­rói testület. A hágai törvényszék­nél vajló együttműködés megtaga­dása az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok még mindig nem bontotta le a Jugoszlávia elle­ni szankciók „külső falát”, azaz Washington nem teszi lehetővé, hogy Jugoszláviát visszavegyék a fontos nemzetközi politikai és pénzügyi szervezetekbe. RENDKÍVÜLI ALBÁNIAI KOMISSÁRT IS KINEVEZTEK Róma nagykövetet cserél Az olasz kormány Manfredo Incisa di Camerana személyében, új nagykövetet nevezett ki Albá­niába, miután eddigi tiranai kép­viselőjét az albán ellenzék elfo­gultsággal vádolta meg. A nagy­követcserével egy időben a kor­mány rendkívüli albániai kom­­miszárt is kinevezett a balkáni or­szágnak szánt olasz segélyakciók összehangolására. Paolo Foresti, az eddigi olasz nagykövet helyzete akkor vált le­hetetlenné Albániában, amikor az egyik ellenzéki albán lap nyilvá­nosságra hozta a diplomata és Triton Shehu, a korábban egyed­uralkodó Demokrata Párt elnöke közti telefonbeszélgetést. E beszél­getés során Foresti teljes támogatá­sáról biztosította a Demokrata Pár­tot és Sali Berisha államfőt. A kínos incidenst mind Róma, mind Tirana igyekezett a lehető leggyorsabban elsimítani. Az olasz külügyminisztérium ugyan hitelt adott Foresti cáfolatának, de egy pillanatig sem tette kétséges­sé, hogy hazarendeli a diplomatát. A sorok rendezését szolgálja, hogy az olasz kormány Franco Angioni nyugalmazott tábornok személyében rendkívüli kom­­miszárt nevezett ki az Albániának szánt olasz segélyakciók össze­hangolására. Olaszország segítsé­get ígért a közrend, az igazság­szolgáltatás, az oktatás, az egész­ségügy, a gazdaság helyreállításá­hoz, s a hivatalos indoklás szerint szükség van arra, hogy a legalább tucatnyi érintett olasz minisztéri­um tevékenységét egyetlen, kü­lönleges jogkörrel felruházott sze­mély hangolja össze. ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁST AKAR A NÉMET ELLENZÉK Támadják a Kohl-kabinetet Az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke szombaton előrehozott parlamenti választások mellett szállt síkra a keresztény-liberális kormány elhibázott gazdaság- és pénzügypolitikája miatt. Helmut Kohl kancellár kabi­netje az elmúlt napokban a táma­dások kereszttüzébe került, mert a költségvetés rendk­ívüli mértékű deficitjét az aranytartalék újraér­tékelésével kívánja csökkenteni. A tervet a szövetségi jegybank ve­zetése is elutasította és a bank függetlensége elleni támadásnak értékelte. Az ellenzék mellett a kormányhoz közel álló pénzügyi szakemberek is károsnak ítélik a kabinet szándékát. Rámutatnak, hogy Theo Waigel pénzügymi­niszter gyakorlatilag egy könyve­lési trükkel akarja csökkenteni a hiányt, s ily módon megfelelni a közös pénzrendszehhez való csatla­kozás maastrichti követelményei­nek. Az arany- és devizatartalé­kok átértékelésével a kormány árt a német márkának, s csökkenti a majdani közös pénz, az euro irán­ti egyébként is csekély lakossági bizalmat - vélte a Német Bank­­szövetség. A Der Spiegel című hetilap hét­főn megjelenő számának szomba­ton közzétett értesülése szerint Hans Tietmeyer, a szövetségi jegy­bank elnöke egy zártkörű tanácsko­záson a tervezett közös pénzrend­szer elhalasztása mellett érvelt. Egyáltalán nem lenne katasztrófa, ha a német és a francia kormány megállapodna a valutaunió később­re halasztásában - vélte Tietmeyer. Waigel pénzügyminiszter a jegy­banki elnök kijelentését kommen­tálva a leghatározottabban elutasí­totta a közös pénzrendszer 1999-es kezdésének halasztását. Oskar Lafontaine, az SPD el­nöke a Der Spiegelnek adott inter­júban úgy fogalmazott, hogy a Kohl-kormány kiszámíthatatlan pénzügypolitikájával veszélyezteti az európai egyesülési folyamat jö­vőjét. Utalva arra, hogy a keresz­ténypártok soraiban, s a koalíciós pártok között is vita folyik a gaz­daságpolitikáról, Lafontaine előre­hozott választások kiírását szor­galmazta. Az eredeti menetrend szerint jövő év őszén tartanak szö­vetségi parlamenti választást.

Next