Nógrádi Krónika, 1997. július (2. évfolyam, 151-171. szám)

1997-07-01 / 151. szám

2 Nógrádi Krónika Bukarest - Több bukaresti lap ismertette és kommentálta hétfőn azt a nyilatkozatot, amelyet Emil Constantinescu államfő tett az amszterdami EU-csúcsérteke­­zletről hazatérőben a különgép fe­délzetén, miszerint Románia első körbeli csatlakozása a NATO-hoz „teljesen lezárt probléma”, mivel az amerikai döntés csak három or­szág támogatásáról „végleges” és „az egész világ megértette, hogy az Egyesült Államokat nem lehet megsérteni”. Moszkva - Folytatódik a mű­kincstörvény tologatása Jelcin el­nök és az orosz parlament között. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő hétfőn bejelentette, hogy Borisz Jelcin formai okokból is­mét visszaküldte a képviselőknek a második világháború idején a Szovjetunióba hurcolt műkincse­ket orosz tulajdonná nyilvánító törvényt. Iszlámábád­­ Autóbuszba rej­tett pokolgép robbant hétfőn a pa­kisztáni Pandzsáb tartomány kele­ti részén lévő Szijalkot környé­kén, nyolc utast megölve és 12-őt megsebezve - jelentette az AFP. Mintegy húsz utasával a busz me­netrend szerint tartott az indiai­pakisztáni határ menti Lahnal te­lepülésről Szijalkotba, és már-már megérkezett, amikor a pokolgép felrobbant. A robbanószerkezetet a gépjármű hátsó részében helyez­ték el. Bonn - A lübecki bíróság hét­főn felmentette azt a libanoni fia­talembert, akit a tíz ember halálát okozó, másfél évvel ezelőtti gyúj­togatással vádoltak. Az észak-né­metországi városban tavaly janu­árban az ötven afrikai és ázsiai menekült által lakott otthonban hatalmas tűz keletkezett, ami tíz ember halálát okozta és 38 lakót súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Prága - Rasszista hangvételű és idegengyűlöletre buzdító pla­kátok jelentek meg a hét végén a cseh fővárosban. A villamosokon, buszokon és a metróállomásokon kiragasztott plakátokat a Hazafias Front elnevezésű hivatalosan elis­mert társadalmi szervezet jegyzi, amelyet azonban a rendőrség és számos cseh emberjogi szervezet is nyíltan újfasiszta mozgalomnak tart. Moszkva - Nem sikerült az első fordulóban kormányzót vá­lasztani a közép-oroszországi Nyizsnyij Novgorod megyében, ahol az év elején miniszterelnök­helyettessé kinevezett fiatal refor­mer, Borisz Nyemcov megürese­dett székéért öten versengtek. Mi­vel egyik jelölt sem kapott többsé­get, két hét múlva megismétlik a választást. Havanna - Vasárnap több mint harmincöt év után először ve­hettek részt a havannaiak szabad­téri istentiszteleten: a kubai fővá­ros székesegyháza előtti téren Jaime Ortega, Havanna bíboros­érseke mutatott be misét abból az alkalomból, hogy a szigetország népe megkezdte II. János Pál pá­pa fogadásának az előkészületeit. A katolikus egyházfő a tervek sze­rint januárban látogat el Kubába. Zágráb - Ismét elnapolták a horvát és a boszniai államfő talál­kozóját. Franjo Tudjman és Alija Izetbegovic hétfőn találkozott vol­na Horvátországban, hogy átte­kintse a kétoldalú kapcsolatokat, valamint megoldást keressen a boszniai muzulmánok és horvátok között feszülő ellentétekre. A hor­vát államelnökség vasárnapi köz­leménye szerint a két államférfi személyes eszmecseréjét legké­sőbb két hét múlva tartják meg. Kinshasa - A Kongói De­mokratikus Köztársaság (volt Zai­re) kormánya kifogásolja az or­szág keleti részén történt tömeg­gyilkosságok kivizsgálására felál­lított ENSZ-bizottság vezetőjének személyét, s azt kérte, hogy a ku­tatások időtartamát ne az 1996 őszétől, hanem az 1993 márciusá­tól kezdődő, s az idei év május kö­zepéig tartó intervallumban hatá­rozzák meg. VILÁGTÜKÖR FEJENKÉNT 100-100 EZER LEJT KAPTAK Tévétrükk a sátánistákról Brit-amerikai bojkott ____________III.____________ Meghökkentő félrevezetési kísérletre derült fény a székely­­földi Hargita megyében. Egy, a román közszolgálati televízióban (TVR) hetekkel ezelőtt adásba került „helyszíni riport” Gyergyó vidéki Ditró nagyközség a temetőjének éjszakai csendjében három „sátánista fiatalt” mutatott be, amint éppen valamiféle titok­zatos szertartást végeztek. A tévé­riport utáni napokban a bukaresti Adevarul napilap arról igyekezett meggyőzni az olvasóit, hogy a Romániában nagy aggodalmat keltő - a Román Hírszerző Szol­gálat jelentéseiben is szereplő - „sátánista mozgalom” fészke ma­gyarok lakta vidéken, nevezete­sen Hargita megyében keresendő. A minap a Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe című na­­pilap egyik munkatársa utánané­zett a dolgoknak, megkereste a té­vériportban szereplő „sátánista fi­atalok” egyikét, akit a rendőrség már korábban azonosított. A helyszíni riportjából kiderül, a három fiatalt a tévészerkesztők félrevezették, azt állítva, hogy egy magántelevízió számára ké­szítenek rövidfilmet. A stáb tagjai álneveket használtak. Az egyik „sátánista fiú” bevallotta, hogy a filmezés előtt jól leitatták őket s adtak nekik fejenként 100-100 ezer lejt (2500 forint). A filmezés egyik helyszíne a ditrói temető kriptája volt, ahol a román TVR stábjának még arra is volt gondja, hogy a kegytárgyakat elmozdít­sák a helyükről, a Jézus-alakot le­emeljék a feszületről. A trükkfel­vételek „művészi kellékei” közül nem hiányzott az emberi koponya (!) és a gyertyacsokor se. Érdekes „véletlen”, hogy a te­metői trükkfelvételek kiagyalója­­rendezője a TVR székelyföldi terü­leti tudósítója, ugyanaz a személy, aki évekkel ezelőtt egy olyan ri­portsorozatot készített, „amely a magyarlakta településeken meg­rongált, lerombolt, gazdátlanul álló ortodox templomok tragédiájára és a Székelyföldön elmagyarosított románok drámai helyzetére” kí­vánta figyelmeztetni a közvéle­ményt. Sajnos, mindkét befeketíté­­si kísérlet sikeresnek mondható a szerzők szempontjából, mert a ma­gyarok tiltakozásai általában keve­sebb román emberhez jutnak el, mint a félrevezetés. EU - LUXEMBURGI ELNÖKSÉG A bővítésre összpontosítanak Az Európai Unió keleti bőví­tési folyamatának megkezdése a legfontosabb feladata Luxem­burgnak, amely ma veszi át a félévenként váltott EU-elnök­­séget a verejtékes hónapokat zá­ró Hollandiától. A belső kérdé­sek többé-kevésbé kielégítő le­zárásával a nagyhercegség a bő­vítésre kíván összpontosítani, olyannyira, hogy a decemberi EU-csúcstalálkozón hivatalosan deklarálni kívánja e folyamat kezdetét. A luxemburgi elnök­ség sikerén is múlik, hogy az EU meg tudja-e adni a kellő kezdő lendületet a csatlakozási tárgyalásokhoz, amelyek egybe­hangzó remények szerint a leg­felkészültebb országokkal leg­később 2000-re meghozhatják gyümölcsüket. nak­y fiatal, de kiváló piolitikus­­bizonyult Jean Claude Juncker miniszterelnök és a bő­vítés előkészítéséért egy sze­mélyben felelős, tizenhárom éves külügyminiszteri tapaszta­lattal rendelkező Jacques Poos személyében az EU remélhető­leg megfelelő kezekbe teszi sor­sának irányítását. Poos az MTI- nek Amszterdamban adott nyi­latkozatban leszögezte, hogy a felkészülés megfelelő össze­egyeztetése érdekében a soros elnökség folyamatos kapcsolat­ban marad a társult államokkal. Luxemburg arra is kész, hogy megvizsgálja a tagjelöltek eset­leges kifogásait a brüsszeli bi­zottság rövidesen közzéteendő országvéleményeivel kapcsolat­ban. A külügyminiszter figyel­meztetett arra is: a tagjelölt or­szágokban számos reformot végre kell még hajtani ahhoz, hogy be tudják fogadni az EU jogszabályrendszerét. Juncker a múlt héten bejelen­tette, hogy Luxemburg szakítani fog a társult államokkal folyta­tott kapcsolattartás eddigi rend­szerével. Nyilatkozata feltehető­leg azt jelenti, hogy a továbbra is rendszeres EU-társult miniszteri találkozók eztán ténylegesen vi­­tajellegűek lesznek, nem pedig csoportos monológok, mint ed­dig voltak. HATALMI HARC A BOSZNIAI SZERBEKNÉL Plavsic államfő őrizetben Dragan Kijac boszniai szerb belügyminiszter keményvonalas hívei vasárnap este őrizetbe vet­ték Biljana Plavsic asszonyt, boszniai szerb államfőt. A Reuter jelentése szerint állítólag ily mó­don akarták eltávolítani a hata­lomból, azzal a céllal, hogy meg­akadályozzák egy magas szintű korrupciós ügy leleplezését. A hírügynökség ezt boszniai szerb kormányforrásokra hivatkozva közölte. A megnevezésük mellőzésé­nek fetételével nyilatkozó forrá­sok szerint az elnök asszonyt az északkelet-boszniai Bijeljina kö­zelébe szállították. A BETA füg­getlen belgrádi hírügynökség ko­rábban azt jelentette, hogy a jugo­szláv rendőrség vasárnap este a belgrádi repülőtéren másfél órára őrizetbe vette és kihallgatta a Nagy-Britanniából hazatartó ál­lamfőt. Ezt követően Plavsicot a jugoszláv-boszniai határra kísér­ték, ahol átadták a boszniai Szerb Köztársaság rendőrségének. Plavsic a hét végén kísérletet tett Kijac belügyminiszter me­nesztésre, de a boszniai szerb kor­mány megsemmisítette, alkot­mányellenesnek és törvénytelen­nek minősítette döntését. A mi­niszter a tavaly lemondásra kényszerített, de még mindig be­folyásos személyiségként számon tartott Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnöknek és Momcilo Krajisniknak, a boszniai szövetségi elnökség szerb tagjá­nak a híve. Paléi források szerint Plavsic azért akarta leváltatni Kijacot, mert a belügyminiszter elutasította, hogy Karadzic és Krajisnik irányítása alatt lévő két nagyvállalatnál rendőrségi vizs­gálatot kezdjenek. Jelcin tanácsadójává nevezte ki a lányát Borisz Jelcin tanácsadójává nevezte ki kisebbik lányát, Tatyjana Gyacsenkót, aki az ál­lamfő imázsának alakításával foglakozik majd. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő jelentette be hétfőn. Közölte egy­ben, hogy Jelcin július 7-től sza­badságra megy. Jelcin lánya tavaly tagja volt az elnök újraválasztására életre hívott stábnak és rendszeresen el­kíséri apját bel- és külföldi utazá­saira is. A 37 éves programozó Tatyjana Gyacsenko tanácsadói kinevezésének lehetősége tavaly merült fel, de akkor cáfolta a szándékot Jelcin szóvivője. Moszkvában a kinevezést összefüggésbe hozzák azzal, hogy az államfő környezetében a tavalyi újraválasztását elősegítő politikusok kerültek túlsúlyba. A hírek szerint Jelcin lányára jelen­tős befolyással bíró Anatolij Csubajsz Tatyjana Gyacsenko se­gítségével érte el a keményvona­lasok, köztük a befolyásos testőr­főnök, Alekszandr Korzsakov menesztését. Moszkva ellenlépésekre készül Jelcin elnök és az orosz kor­mány ellenlépésekre készül, mert a NATO kiszélesítésével az orosz határokhoz közelebb kerül az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúrája. Ezt Viktor Cser­­nomirgy­in miniszterelnök jelentet­te be hétfőn. Az orosz kormányfő a katonai akadémiák végzett hallgatói szá­mára a Kremlben adott fogadáson nem részletezte, hogy milyen lé­pésekről van szó. Hangsúlyozta viszont, hogy halaszthatatlan a katonai reform. A moszkvai veze­tés egy kisebb létszámú, de kor­szerűen felszerelt és mozgékony fegyveres erőt tart szükségesnek, amely összhangban áll az ország gazdasági lehetőségeivel. Csernomirgyin beszámolt ar­ról, hogy hétfőn telefonon beszélt Borisz Jelcinnel, aki utasítást adott a kormánynak: a nyár végé­ig fizessék ki a katonák elmaradt járandóságait. Mindamellett az orosz média jelentései szerint egyre gyakrabban tartanak éhségsztrájkot a katonák hónapszámra elmaradó illetmé­nyüket követelve. Szibériában hét­főn elzárták egy katonai repülőtér kifutópályáját, a Tengermelléki te­rületen pedig egy atomtengeralat­tjárókat gyártó egyesülés dolgozói kedden a transzszibériai vasutat készülnek eltorlaszolni, tiltakozá­sul a bérelmaradások miatt. A múlt héten Lev Rohlin, a duma védelmi bizottságának elnö­ke Jelcin elnököt tette felelőssé a hadsereg helyzetéért. A nagy visszhangot keltő nyilatkozat szerzője az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az ő nyilatkozata, illetve a nyo­másgyakorlásnak ez a formája is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Jel­cin elnök utasítást adott a kor­mánynak a hadsereggel szembeni tartozások kiegyenlítésére. 1997. JÚLIUS 1., KEDD HONGKONGI ÁTADÁSI CEREMÓNIA Tony Blair brit miniszterel­nök hétfőn külügyminisztere, Robin Cook kíséretében megér­kezett a kínai fennhatóság alá hétfőn éjfélkor visszakerülő Hongkongba. A kormányfő kije­lentette, hogy Nagy-Britannia erős és szilárd kapcsolatokat sze­retne kiépíteni Kínával, de elvár­ja, hogy Peking betartsa a hong­kongi szabadságjogok tisztelet­ben tartására tett ígéreteit. A brit vezetők úgy döntöttek, hogy bojkottálják a jövőre tar­tandó választásokig terjedő idő­tartamra Kína által kinevezett ideiglenes törvényhozás tagjai­nak beiktatását. Nem vesz részt az éjfél után tartandó beiktatási ceremónián Madeleine Albright amerikai külügyminiszter sem. Nagy-Britanniát és a hongkongi ellenzéket aggasztja a hongkongi polgári és demokratikus szabad­ságjogok felvizezése. Szerintük ennek egyik megnyilvánulása volt az 1995-ben tartott választá­sokon megválasztott hongkongi parlament feloszlatása, és az ide­iglenes törvényhozás felállítása Peking által. Lloyd Axworthy kanadai kül­ügyminiszter viszont hétfőn be­jelentette, hogy nem csatlakozik a brit-amerikai bojkotthoz, és je­len lesz a választott parlament helyére állított testület eskütéte­lénél. Axworthy kijelentette, hogy Kanadának fontos érde­keltségei vannak Hongkongban, és szeretne szoros viszonyt fenn­tartani a Tung Csi-hua vezette új kormánnyal, ugyanakkor leszö­gezte: Kanada elvárja, hogy Kí­na tiszteletben tartsa Hongkong autonómiájával, intézményeivel és életmódjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Hong­kongban több mint 30 ezer kana­dai él. * * * Csiang Cö-min kínai elnök hétfőn Hongkongba érkezett, hogy 156 évnyi gyarmati uralom után jelképesen visszavegye Nagy-Britanniától a koronagyar­matot. Csiang cö-min, akivel együtt érkezett Li Peng minisz­terelnök és Csuo Lin, Teng Hszaio-ping özvegye is, az első kínai államfő, aki Hongkong földjére lépett. A kínai vezetők, akik ma tér­nek vissza Kínába, rövid hong­kongi tartózkodásuk alatt részt vettek a hivatalos átadási cere­mónián és tárgyaltak Károly brit trónörökössel, Tony Blair brit miniszterelnökkel és az ünnep­ségre Hongkongba érkezett kül­földi államférfiakkal. * * * Chris Patten, Nagy-Britannia utolsó hongkongi kormányzója hétfő délután (közép-európai idő szerint délelőtt) a Hongkong kí­nai fennhatóság alá való vissza­kerülése alkalmából tartott hiva­talos búcsúceremónia első aktu­saként elbúcsúzott munkatársai­tól, és elhagyta a kormányzóság székhelyét. NATO-bővítés és csúcsmenetrend Az a „csomag”, amit a júliusi madridi NATO-csúcs áttekint és jóváhagy majd, végleg „a helyes vágányra helyezi az európai biz­tonság építményét” szögezte le Robert Hunter amerikai NATO- nagykövet brüsszeli tudósítók egy csoportjával találkozva. A biztonsági struktúra egymást erősítő elemeiről van szó, ame­lyekre együttesen szükség van az európai biztonság szempontjából - mutatott rá. Egyes kérdésekben vannak még viták, de ez „tökéle­tesen összhangban áll a NATO hagyományaival” - tette hozzá, utalva a parancsnoki rendszer re­formjának még nyitott kérdései­re. Az amerikai nagykövet kilen­cet jelölt meg a csúcs témái kö­zül. Elsőként említett az új tagok meghívását, majd utalt annak deklarálására, hogy a bővítési fo­lyamat Madrid után is folytató­dik. További fontos elem a béke­partneri együttműködés elmélyí­tése, illetve az Euroatlanti Part­nerségi Tanács létrejötte, amely­nek tagjai első alkalommal talál­kozhatnak csúcsszinten is. A szövetség külkapcsolatai­­ban meghatározó jelentőségű a már Párizsban aláírt NATO-orosz kétoldalú megálla­podás, csakúgy, mint a Lissza­bonban parafált és Madridban aláírásra kerülő NATO-ukrán egyezmény. Lényeges tényező a szövetség katonai struktúráinak megújítása, valamint az európai védelmi szerepvállalás erősítése, sorolta a „csomag” további ré­szeit az amerikai nagykövet, aki végezetül a csúcs elé kerülő té­mák közül utalt még a NATO és a földközi tengeri térség kapcso­lataira. Hunter kitért az elől, hogy találgatásokba bocsátkoz­zon a bővítés várható eredmé­nyével kapcsolatban. Egy neve mellőzését kérő, vezető beosztá­sú szövetségi illetékes ugyanak­kor megerősítette: minden jel ar­ra mutat, hogy kialakul majd e kérdésben a szükséges konszen­zus a tagországok között. Cseh­ország, Lengyelország és Ma­gyarország meghívásával min­denki egyetért, ami a többi jelölt­ről nem mondható el - mutatott rá. LIBANONI BÉKEFENNTARTÓK: Izrael francia vezetést javasol Jichák Mordehai izraeli vé­delmi miniszter azt javasolta a párizsi kormánynak, hogy Fran­ciaország vezesse a Dél-Libanon­­ba küldendő, nemzetközi erőket, amelyek lehetővé tennék az izrae­li csapatok kivonulását az érintett területről - jelentette hétfőn a Maariv című újság. A napilap szerint Mordehai június közepén tett párizsi látoga­tásán ismertette az izraeli javasla­tot francia kollégájával, Alain Richard védelmi miniszterrel. Az izraeli hadsereg 1978 óta 850 négyzetkilométeres „bizton­sági övezetet” tart megszállás alatt Libanon déli részén, északi határa mentén. A Maariv szerint Izrael hajlandó egyoldalúan visszavonni csapatait az övezet­ből, ha olyan többnemzetiségű erőt vezényelnek a térségbe, amely hatékonyan szavatolja Galilea biztonságát. Az újság szerint Mordehai in­dítványának van bizonyos esélye az elfogadásra, miután Franciaor­szág kivételesen jó kapcsolatokat ápol Bej­rúttal és főként Szíriával, amelynek 35 ezer katonája állo­másozik Dél-Libanonban. A napilap mindamellett hoz­zátette, hogy a szíriai beleegye­zéshez a nemzetközi erők gondo­latának hathatós amerikai támo­gatása szükséges. A tel-avivi védelmi miniszté­rium a részleteket mellőzve meg­erősítette, hogy a témát behatóan megvitatták Mordecai és Richard legutóbbi párizsi hivatalos tár­gyalásain. „Szeretnénk, hogy Franciaor­szág hasznosítaná Libanonhoz fű­ződő kapcsolatait az erőszak és a terror megfékezése érdekében” - mondta Párizsban Mordehai. Az AFP megjegyezte, hogy Franciaország átfogó rendezésre törekszik a szíriai-libanoni és libanoni-izraeli tárgyalásokon, az ENSZ határozatai, elsősorban az izraeli csapatok Dél-Libanonból történő, feltételek nélküli kivonu­lását előíró 425. határozat alap­ján. Párizs szerint a szíriai-izraeli és libanoni-izraeli béketárgyalás­ok összefüggenek. Ez egyet jelent az Izrael által szorgalmazott, kü­­lön-külön folytatandó megbeszé­lések gondolatának elvetésével. Az ENSZ libanoni békefenn­tartó erőinek (UNIFIL) köteléké­ben már állomásozik egy francia alakulat Dél-Libanonban.

Next