Nógrádi Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 NÖGRADT SZÖVETKEZETEK Kádár János felszólalása (Folytatta az I. oldalról) riálpolitikai tekintetben pe­dig a teljes azonosság foko­zatos közelítésére. Pártunk és kormányunk mint eddig, a le­hetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges tá­­­mogatást a mezőgazdaságnak. Gondoskodik róla, hogy fo­lyamatosan rendelkezésre áll­janak a különböző ipari anya­gok és eszközök. A magyar mezőgazdaságnak, a termelő­­szövetkezeteknek nemcsak hősi múltja, biztató jelene, ha­nem biztos jövője is van. Tovább erősítjük a mezőgaz­dasági szocialista termelőszövetkezetek jellegét. A szövet­kezeti tulajdon szocialista tu­lajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos felada­tunk. Az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve, nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének meg­teremtésére. Az általuk hasz­nált földnek csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú ideig tartó és­­ sok türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szo­cialista jellegének erősítése többirányú feladat — hangsú­lyozta Kádár János. A szocia­lista jelleg erősítésében külö­nösen nagy szerepe van az Uhlár László Bevezetőként a megye ter­melőszövetkezetei kedvezőtlen termőhelyi adottságairól szólt. Hangsúlyozta, hogy IV. ötéves tervben a szerény a lehetőségekből sokat kihasz­náltak a megye közös gazda­ságai. Bogyós tájkörzetet ala­kítottak ki, fejlődött a burgo­nya, kukorica, a cukorrépa­­ termesztése. Ahol a lehetősé­­gek biztosítva voltak, iparsze­üzemméretnek, és a különféle együttműködési formáknak. Nemcsak a gazdasági haté­konyság szempontjából van nagy jelentőségük, hanem po­litikai és társadalmi szem­pontból is. A munka társadal­­masításának magasabb fokát jelzik. Előmozdíthatják a tu­lajdonviszonyok fejlődését, segíthetik a gazdaságok kö­zötti különbségek kiegyenlítő­dését. A fejlődésnek természe­tesen logikus sorrendje­­ van. Először a meglevő keretekben kell a rendelkezésre álló erő­forrásokat gazdaságosan ki­használni, meghatározott fej­lettséget elérni, s ott kell a gyakorlatban kipróbált elvek alapján közös vállalásokba kezdeni, ahol tudományosan és gazdaságilag megalapozott, ahol a nagyobb eredmény et­től várható. Végezetül Kádár János, a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésének, az önállóság és az állami irányítás összhangjá­ról a szocializmus építésének nemzeti ügyként kezeléséről szólott. A vitában számos küldött között felszólalt Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. A kongresszus második napján szólalt fel Nógrád képviseltében Uhlár László, a nagybátonyi Mátra Termelőszövetkezet elnöke, felszólalása rűvé tették a termelést. Búza­­termesztésünket sikerült olyan színvonalra emelni, hogy nem kell szégyenkezni miatta. Az ésszerű földhasználat nem­csak lehetőség maradt a me­gyében, hanem a célszerűség keretei között éltünk is vele. A kutatóintézetek gyepgaz­dálkodási tervei alapján tör­téntek a gyeptelepítések, me­lyek olcsó és tartós biológiai védelmet biztosítanak az eró­zióval szemben. Ezzel egy idő­­ben viszonylag magas hoza­mú, változatos formában hasz­nosítható takarmányterm­ő területek alakultak ki. A technológiában meghatáro­zott munka — műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás, fű­betakarítás — végrehajtásához speciális gépeink nincsenek. Ennek híján két választási le­hetőség maradt: a meglevő gépparkkal vállalni a gépbo­rulás kockázatát, vagy lehe­tetlenül nézni a nagy értéket képviselő legelőfüvek pusz­tulását. Üzemünk és vele együtt néhány üzem több más kockázattal együtt 1976-ban a betakarítást választotta, amit baj nélkül megoldottunk. Ki­zárólag ennek köszönhető, hogy az üzemi felül 20—25 vagon szükségleten szálasta­karmánnyal segíthettük a társgazdaságok takarmányo­zási gondjainak csökkentését. . A­ gondok megoldásával le­hetővé válna, hogy a lejtős területeken a szántóföldi mű­velést megszüntetve tovább csökkenthetnénk a veszteségek forrását. A meglevőnél jóval több szarvasmarha és tartására nyílna lehetőség,­­áh a fajlagos mutatók növelése mellett. Nógrádban az elmúlt ötéves terv során telepített 4270 hek­tár, és a mostani ötéves terv­ben előirányzott 3300 hektár gyepterület biztosítani tudja az V. ötéves tervben előirány­zott szarvasmarha- és juhlét­­szám, valamint hozamnöveke­dés szánt takarmányfedezetét. Vi­az állománynövekedés beruházási, pénzeszközigé­nyére ez nem mondható el. A gyeptelepítés a támogatás jelenlegi formája mellett is­ megvalósítható, ám az ará­nyos létszámfejlesztést ezzel párhuzamosan biztosítani nem tudjuk a szarvasmarha- és juhágazat nagy beruházási igé­nye és ebben a gazdálkodási környezetben képződő sze­rény, saját erőforrás miatt. Az ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásának cselekvő részesei akarunk len­ni. Elsősorban inknak legjobban az adottság a­megfelelő szarvasmarha- és juhágazat dinamikus fejlesztését kíván­juk biztosítani. E két ágazat fejlesztésében meglevő orszá­gos gondokat hatványozza kedvezőtlen adottságokból adó­­­dó környezet, amely az átla­gostól jóval nagyobb és koc­kázatosabb munkát kíván szö­vetkezeteink vezetőitől. Ah­hoz, hogy az ötéves tervben meghatározott feladatainkat ilyen körülmények között is maradéktalanul megvalósít­suk, kérnénk beruházásaink gyorsításához a szükséges kül­ső anyagi források bővítését. Végezetül köszönetet mon­dott a TOT-nak és a területi szövetségnek a termelés szer­vezésében és más területen végzett sokrétű, segítő mun­káért. A vita befejeztével került sor a kongresszus határozatá­nak elfogadására és a vezető szervek megválasztására. A Termelőszövetkezetek gos Tanácsának tagjává Orszá­vá­lasztották Nógrádból Pintér Ferencet, az termelőszövetkezet érsekvadkerti elnökét, Kuncz Tihamérnét, a karancs­­lapujtői termelőszövetkezet növénytermesztési brigádve­­­zetőjét, és dr. Bencze Barnat, pásztói termelőszövetkezet elnökét. A TOT megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökséget, valamint a tisztségviselőket. A TOT el­nöke ismét Szabó István, a nádudvari termelőszövetkezet elnöke lett. Szabó István meg­köszönte a bizalmat és zársza­vával fejeződött be a mező­­gazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Könyvesboltok versenye Sikeresen zárult me­gyénkben a szövetkezeti könyvesboltok között meg­hirdetett „őszi megyei könyvhetek” verseny. A rendezvénysorozat alatt a könyvesboltok dolgozóinak, bizományosainak résében 47 irodalmi szerve­dezvény megtartására ren­de­rült sor. A könyvesbolti a dolgozók, a bizományosok, KISZ-szervezetek, az ÁFÉSZ és a takarékszövet­kezeti dolgozók becsületes, megfeszített munkájának eredménye, hogy a verseny célkitűzését, a vállalt 18 százalékos teljesítését, a bázisforgalom fogyasztási szövetkezetek VIII. resszusa tiszteletére kény­39,1 százalékra valósították meg. E kiemelkedő forga­lom elérése mellett a könyvterjesztési verseny sikerét fokozza, hogy az el­ért eredményekkel arány­ban növekedett az olvasók tábora, a közművelődési szövetkezetek tevékeny­sége, a szocialista brigádok vállalásainak teljesítése, amelyek a könyvterjesztés ideje alatt több mint 250 000 forint forgalmat bo­nyolítottak le. Az őszi megyei könyvhe­tek ideje alatt Jókai Anna, Zalka Miklós, Soós Zol­tán, Hárs László, Végh Antal, Lakos György, Ha­­um Péter, Kiss Dénes és Takács Tibor íróval talál­koztak az érdeklődők, a szocialista brigádok tagjai. Az írók a helyszínen de­dikálták műveiket. Az eredmények értékelé­se alapján a MÉSZÖV el­nöksége a verseny díjait az alábbi könyvesboltok­nak ítélte: I. helyezett: Kétség (170,6 százalékos teljesítés­sel), II. helyezett Kiste­­renye (166,1 százalékos tel­jesítéssel), III. helyezett Balassagyarmat (139,7 szá­zalékos teljesítéssel). Lefler Mihályné A szécsényi 23. számú élelmiszer­­boltot az elmúlt esz­tendőben alakították át. Ügyes dolognak bizonyult, hiszen a település szívében fekvő kereskedelmi egység­nak a régi forgalmi­körül­mények már kevésbé feleltek meg. Az át­alakítással nagyob­bodott az eladótér, korszerűbb beren­dezéssel szerelhették fel, s önkiszolgáló egységgé vált. A pultokon ízlése­sen elrendezett áruk, a kiszolgálók készsé­gesek, nem véletlen tehát, hogy kedvelt bevásárlóhelye a szécsényieknek, de a településekről a já­rási székhelyre uta­zóknak is.­­ Decemberben másfél millió forin­tos forgalmat bo­nyolítottunk le — mondja Percze Ist­ván, az üzlet vezető­je, akiről azt mesé­lik az ismerősei, hogy vérbeli kereskedő, hiszen nyáron nem egy példa volt rá, hogy hajnal fél négy­kor saját kocsiján utazott Hatvanba, hogy nyitásra friss zöldségféléket tud­janak kínálni a vá­sárlóknak. — Mennyi volt tavalyi tervük? — Kilencmillió 770 ezer forintot irá­nyoztunk elő, s csak­nem kétmillió fo­rinttal többet telje­sítettünk. — Az idén? — Többre számí­tunk, de nem félünk a nagyobb feladattól — válaszol félig tré­fásan, s ezt a „bá­torságot” onnan me­ríti, hogy olyan el­adókkal dolgozik együtt mint Kelecsé­­nyi Teréz, Mester Zsuzsa, akik fiatal koruk ellenére ta­pasztalt kereske­delmi dolgozóknak számítanak, de a többiekre sem lehet panasz. Erről vásárlók legtöbbet a tudnának beszélni. Másfél millió egy hónapban Jogászok tanácskozása : Párhuzamosságok nélkül A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága az ipari és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei a szövet­kezetek jogászainak decem­berben a MESZÖV-székház tanácstermében együttes, konzultatív jellegű tanácsko­zást tartottak. A vita vezetője dr. Halász István, az ipari szövetkezetek jogtanácsosa volt. A tanács­kozás munkájában részt vett Pilinyi László, a MÉSZÖV el­nöke és Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke. A megbeszélés célja volt, hogy a szövetkezeti jogszabá­lyok módosításának terveze­tét a szövetkezeti veze­tők a jogi és a szövetkezet­­politikai szakemberek a közel­múltban lezajlott ipari és fo­gyasztási szövetkezetek kong­resszusainak határozatai alapján, a gyakorlati tapasz­talataik figyelembevételével véleményezzék, javaslataik­kal segítsék elő a szerkesztők tevékenységét az új jogszabá­lyok megalkotásában. E cél­kitűzés eredményességét lé­nyegesen elősegítette az Igaz­ságügyminisztérium által kiadott — a tanácskozáson résztvevők számára előzete­sen megküldött — tájékozta­tó a szövetkezeti jogszabá­lyok módosításáról. Javaslatok hangzottak el többek között, hogy a szövet­kezeti jogszabályok az eddigi­nél egyértelműbben és konk­rétabban juttassák kifejezés­re a különböző szövetkezeti ágazatok — fogyasztási, ipari és mezőgazdasági — rendelte­tését, sajátos tevékenységi és működési helyzetét, megfelelően az ágazati Ennek jog­szabályok adjanak lehetősé­get a különböző szövetkezeti ágazatok helyzetéből fakadó sajátosságok fokozottabb ér­vényesítéséhez. Kifejezésre juttatták a köz- és küldöttgyűlés szerepének, funkciójának növelését, hogy a reális lehetőségeknek meg­felelően kell kiküszöbölni a párhuzamosságot, az öncélú formaságokat. Sürgetően hangzott el az az igény, hogy csökkenteni kell a szövetkezetek részére köte­lező érvénnyel előírt külön­böző szabályzatok számát. Helyeselték az érdekvédelmi szervek munkájának haté­konyabbá tételét. E témakör­rel összefüggően szükséges­nek tartják a revizori iroda szerepének növelését. Ugyan­akkor indokolt a különböző szervek részéről történő vizs­gálatok szabályozása, hogy ne fordulhasson elő több szerv­­egyidejű vizsgálata. A vállalati jellegű gazdál­kodás elemeinek erősödéséből adódóan hangzottak el olyan javaslatok, hogy konkrétabban kell szabályozni a választott testületek és a függetlenített gazdasági vezetés jogkörét. Egyértelműen kell meghatá­rozni a gazdasági vezetés és a testületi vezetés döntési ha­tárait. Javasolták, hogy a területi intéző és ellenőrző bizottsá­gok ne a részközgyűlési kör­zetekre épüljenek, hanem kialakult tanácsi közigazgatá­­­si területnek megfelelően alakuljanak, amelyben a la­kóhelyek arányosan kapnának képviseleti lehetőséget. Ez a forma lényegesen emelné testületi munka tartalmi szín­a­vonalát és hatékonyságát. A vélemények mindegyiké­ből kicsendült, hogy a szövet­kezeti törvényeknek a párt szövetkezetpolitikáját kell, hogy kifejezésre juttassák, e politika gyakorlati végrehaj­tását kell elősegíteniük. Dr. T. L. 1977. január Szempontok az értékeléshez Segítsük a tervek megvalósítását MÉSZÖV szövetkezetpolitikai és versenybizottsága a közelmúltban megtartott ülésén tárgyalta meg a szocialista munkaverseny 1976. évi eredményeit, időszerű tennivalókat. A korábbi évek tapasztalatai az nyítják, hogy a szocialista munkaverseny értékelése felelős­bizo­ségteljes és alapos munkát igényel. Tavaly pedig a munka­­verseny, s ezen belül a szocialista brigádok tevékenységé­nek vizsgálata, annak reális és sokoldalú értékelése a ko­rábbi éveknél több felelősséget és fokozottabb figyelmet követelt. A szövetkezetpolitikai és versenybizottság egyértelmű állásfoglalása kifejezi,,, hogy az 1976. évi szocialista munka­versenynek szerves részét képezik a fogyasztási szövetkeze­tek VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások is. A szövetkezetek kongresszusi akcióprogramjukban foglalt vál­lalások közvetlenül kapcsolódtak a szövetkezetek tavalyi tervéhez és üzletpolitikai célkitűzéseihez.­ Mindezekből kö­vetkezően indokoltnak tartja a bizottság az 1976. évi ver­seny és a kongresszusi akcióprogram megvalósulásának együttes értékelését. A testületi állásfoglalás az 1976. évi szocialista munka­­verseny-értékelés alapelveinek helyes és egységes értelme­zésére, azok következetes megvalósítására hívja fel a szö­vetkezetek gazdasági és mozgalmi vezetőségének figyel­mét. Megállapította, hogy az elmúlt évben a sajátos körül­ményekből adódóan a kiváló szövetkezeti cím pályázatá­nak elkészítéséhez, a szocialista brigádok munkájának mi­nősítéséhez a korábbinál még felelősségteljesebb, sokolda­lúbb vizsgálatra van szükség. A szocialista munkaverseny értékelésének megnöveke­dett feladatai alapján javasolta a bizottság: az 1976. évi munkaverseny és akcióprogram célkitűzései megvalósulá­sainak közös értékelését és összegezését januárban a mér­leg elkészítése előtt célszerű megkezdeni. Az 1976-os szocialista munkaverseny eredményeinek ér­tékelése, a szövetkezetek éves gazdasági és mozgalmi te­vékenysége fejlődésének elemzése számos tapasztalatot ad az idei munkaverseny céljainak kimunkálásához, a konkrét feladatok meghatározásához. Alapvető követelményként jelölte meg a szövetkezet­­politikai és versenybizottság, hogy a szövetkezetek gazda­sági és mozgalmi vezetősége az V. ötéves terv második évé­nek feladataiból kiindulva ismerje fel a szocialista mun­kaverseny szerepét, a szövetkezet éves tervének és üzlet­­poltikai célkitűzéseinek végrehajtásában. Ennek figyelembe­vételével hangsúlyozza a bizottság, hogy a szocialista mun­kaverseny, s ezen belül a szocialista brigádmozgalom az eddiginél hatékonyabban járuljon hozzá a szövetkezeti mozgalomban rejlő belső tartalékok felszínre hozásához. A szocialista munkaverseny-mozgalom szerepét és fel­adatait figyelembe véve, a szövetkezetpolitikai és verseny­­bizottság az 1976. évi munkaverseny eredményességének vizsgálatánál felhívta a figyelmet rá, hogy az eddiginél fo­kozottabban vegyék figyelembe: a szocialista munkaver­seny-mozgalom minőségi fejlődése, a szocialista brigádmoz­galom hármas követelményének együttes megvalósulása hogyan segítette elő az 1976. évi üzletpolitikai célkitűzések és az akcióprogramban meghatározott feladatok teljesítését? E vizsgálat során előtérbe kell, hogy kerüljön a szövetkezet egész gazdasági folyamatának, a tervszerű gazdálkodás fej­lődésének konkrét és részletes elemzése. Fő figyelmet kell, hogy kapjon a munka­verseny eredményei vizsgálatán a­ munka hatékonysága és a termelékenység fokozásának ja­a­vítása érdekében tett vállalások teljesítése, a belső tartalé­kok feltárásának alakulása. Arra a kérdésre kell tehát vá­laszt kapni, hogy a szocialista munkaversenyben levő kol­lektívák és egyének részéről növekedett-e a kezdeményező készség a szövetkezet 1976. évi gazdasági és mozgalmi cél­jainak megvalósításában.­­ Megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani az üzem- és munkaszervezés, valamint a belső irányítási rend­szer továbbfejlesztése és hatékonyabbá tétele érdekében végzett munka eredményességének vizsgálatára. Vizsgálni szükséges a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyei javítását, az anyagi érdekeltség fejlődését. Különösen fontos az olyan területek alapos mérlegelése, mint az üze­mi-munkahelyi demokrácia fejlődése, a párt­, a szakszer­vezet, a KISZ és a gazdasági vezetés munkakapcsolatának alakulása, a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehaj­tása, a közművelődési határozat megvalósításának eredmé­nyei, a szövetkezeti demokrácia fejlődése, különös tekintet­tel a választott testületek munkájának alakulására. A szövetkezetpolitikai és versenybizottság állást foglalt amellett, hogy az 1977. évi munkaverseny-vállalás alapvető tartalmát és célját az MSZMP KB 1976. december 1-i ülé­sének határozata adja. Ez azt is jelenti, hogy az 1977. évi népgazdasági terv az elmúlt évinél erőteljesebb fejlődést és olyan szigorú gazdálkodási követelményeket ír elő, amely az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván a szövetkezetek­­től is. A célkitűzések csak akkor valósulhatnak meg mara­déktalanul, ha tovább javul a szocialista brigádok vállalásainak tartalma, konkrétsága és növekszik a­ gazdasági vezetés felelősségérzete, az azok teljesítéséhez szükséges fetételek megteremtéséért. Dr. Toronyi László A Nőbizottság tanácskozása A MÉSZÖV nőbizottsága de­ Tájékoztatás hangzott el de­­cemberi ülésén vitatta meg a­vábbá a háztáji és kisegítő MÉSZÖV elnökség elé kerülő gazdaságok továbbfejlesztése­­jelentést, amely a nő- és it- re hozott határozatok végre­­jtságpolitikai határozat vég­­hajtásának tapasztalatairól behajtására tett intézkedések és az újabb feladatokról, helyzetéről ad tájékoztatást . Végezetül az 1977. évi mam­­vita során — többek között katerv megtárgyalására és ez­­— elhangzott, hogy a nő és fogadására került sor. A fiatal dolgozók arányának munkaterv elkészítésénél a megfelelően biztosítani kell nőbizottság figyelembe vette, képviseletüket a vezetésben, a­hogy az MSZMP XI. és a közéleti tevékenységben. fogyasztási szövetkezetek VIII. Problémaként vetődött fel, kongresszusa újabb felada­­thogy a vendéglátóiparban tehát határozott meg a nők dolgozó fiatalok részére nem gazdasági, politikai és szó­­minden esetben tudja az egy­ ciális helyzetének javítása sogvezető biztosítani — az érdekében. A bizottság ennek igényeknek megfelelően — a megfelelően alakította ki az szabad időt. 1977. évi munkaprogramját. V

Next