Nógrádi Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
2 NÖGRADT SZÖVETKEZETEK Kádár János felszólalása (Folytatta az I. oldalról) riálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Gondoskodik róla, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak a különböző ipari anyagok és eszközök. A magyar mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek nemcsak hősi múltja, biztató jelene, hanem biztos jövője is van. Tovább erősítjük a mezőgazdasági szocialista termelőszövetkezetek jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk. Az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve, nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú ideig tartó és sok türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése többirányú feladat — hangsúlyozta Kádár János. A szocialista jelleg erősítésében különösen nagy szerepe van az Uhlár László Bevezetőként a megye termelőszövetkezetei kedvezőtlen termőhelyi adottságairól szólt. Hangsúlyozta, hogy IV. ötéves tervben a szerény a lehetőségekből sokat kihasználtak a megye közös gazdaságai. Bogyós tájkörzetet alakítottak ki, fejlődött a burgonya, kukorica, a cukorrépa termesztése. Ahol a lehetőségek biztosítva voltak, iparszeüzemméretnek, és a különféle együttműködési formáknak. Nemcsak a gazdasági hatékonyság szempontjából van nagy jelentőségük, hanem politikai és társadalmi szempontból is. A munka társadalmasításának magasabb fokát jelzik. Előmozdíthatják a tulajdonviszonyok fejlődését, segíthetik a gazdaságok közötti különbségek kiegyenlítődését. A fejlődésnek természetesen logikus sorrendje van. Először a meglevő keretekben kell a rendelkezésre álló erőforrásokat gazdaságosan kihasználni, meghatározott fejlettséget elérni, s ott kell a gyakorlatban kipróbált elvek alapján közös vállalásokba kezdeni, ahol tudományosan és gazdaságilag megalapozott, ahol a nagyobb eredmény ettől várható. Végezetül Kádár János, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének, az önállóság és az állami irányítás összhangjáról a szocializmus építésének nemzeti ügyként kezeléséről szólott. A vitában számos küldött között felszólalt Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A kongresszus második napján szólalt fel Nógrád képviseltében Uhlár László, a nagybátonyi Mátra Termelőszövetkezet elnöke, felszólalása rűvé tették a termelést. Búzatermesztésünket sikerült olyan színvonalra emelni, hogy nem kell szégyenkezni miatta. Az ésszerű földhasználat nemcsak lehetőség maradt a megyében, hanem a célszerűség keretei között éltünk is vele. A kutatóintézetek gyepgazdálkodási tervei alapján történtek a gyeptelepítések, melyek olcsó és tartós biológiai védelmet biztosítanak az erózióval szemben. Ezzel egy időben viszonylag magas hozamú, változatos formában hasznosítható takarmánytermő területek alakultak ki. A technológiában meghatározott munka — műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás, fűbetakarítás — végrehajtásához speciális gépeink nincsenek. Ennek híján két választási lehetőség maradt: a meglevő gépparkkal vállalni a gépborulás kockázatát, vagy lehetetlenül nézni a nagy értéket képviselő legelőfüvek pusztulását. Üzemünk és vele együtt néhány üzem több más kockázattal együtt 1976-ban a betakarítást választotta, amit baj nélkül megoldottunk. Kizárólag ennek köszönhető, hogy az üzemi felül 20—25 vagon szükségleten szálastakarmánnyal segíthettük a társgazdaságok takarmányozási gondjainak csökkentését. . A gondok megoldásával lehetővé válna, hogy a lejtős területeken a szántóföldi művelést megszüntetve tovább csökkenthetnénk a veszteségek forrását. A meglevőnél jóval több szarvasmarha és tartására nyílna lehetőség,áh a fajlagos mutatók növelése mellett. Nógrádban az elmúlt ötéves terv során telepített 4270 hektár, és a mostani ötéves tervben előirányzott 3300 hektár gyepterület biztosítani tudja az V. ötéves tervben előirányzott szarvasmarha- és juhlétszám, valamint hozamnövekedés szánt takarmányfedezetét. Viaz állománynövekedés beruházási, pénzeszközigényére ez nem mondható el. A gyeptelepítés a támogatás jelenlegi formája mellett is megvalósítható, ám az arányos létszámfejlesztést ezzel párhuzamosan biztosítani nem tudjuk a szarvasmarha- és juhágazat nagy beruházási igénye és ebben a gazdálkodási környezetben képződő szerény, saját erőforrás miatt. Az ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásának cselekvő részesei akarunk lenni. Elsősorban inknak legjobban az adottság amegfelelő szarvasmarha- és juhágazat dinamikus fejlesztését kívánjuk biztosítani. E két ágazat fejlesztésében meglevő országos gondokat hatványozza kedvezőtlen adottságokból adódó környezet, amely az átlagostól jóval nagyobb és kockázatosabb munkát kíván szövetkezeteink vezetőitől. Ahhoz, hogy az ötéves tervben meghatározott feladatainkat ilyen körülmények között is maradéktalanul megvalósítsuk, kérnénk beruházásaink gyorsításához a szükséges külső anyagi források bővítését. Végezetül köszönetet mondott a TOT-nak és a területi szövetségnek a termelés szervezésében és más területen végzett sokrétű, segítő munkáért. A vita befejeztével került sor a kongresszus határozatának elfogadására és a vezető szervek megválasztására. A Termelőszövetkezetek gos Tanácsának tagjává Orszáválasztották Nógrádból Pintér Ferencet, az termelőszövetkezet érsekvadkerti elnökét, Kuncz Tihamérnét, a karancslapujtői termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetőjét, és dr. Bencze Barnat, pásztói termelőszövetkezet elnökét. A TOT megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökséget, valamint a tisztségviselőket. A TOT elnöke ismét Szabó István, a nádudvari termelőszövetkezet elnöke lett. Szabó István megköszönte a bizalmat és zárszavával fejeződött be a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Könyvesboltok versenye Sikeresen zárult megyénkben a szövetkezeti könyvesboltok között meghirdetett „őszi megyei könyvhetek” verseny. A rendezvénysorozat alatt a könyvesboltok dolgozóinak, bizományosainak résében 47 irodalmi szervedezvény megtartására renderült sor. A könyvesbolti a dolgozók, a bizományosok, KISZ-szervezetek, az ÁFÉSZ és a takarékszövetkezeti dolgozók becsületes, megfeszített munkájának eredménye, hogy a verseny célkitűzését, a vállalt 18 százalékos teljesítését, a bázisforgalom fogyasztási szövetkezetek VIII. resszusa tiszteletére kény39,1 százalékra valósították meg. E kiemelkedő forgalom elérése mellett a könyvterjesztési verseny sikerét fokozza, hogy az elért eredményekkel arányban növekedett az olvasók tábora, a közművelődési szövetkezetek tevékenysége, a szocialista brigádok vállalásainak teljesítése, amelyek a könyvterjesztés ideje alatt több mint 250 000 forint forgalmat bonyolítottak le. Az őszi megyei könyvhetek ideje alatt Jókai Anna, Zalka Miklós, Soós Zoltán, Hárs László, Végh Antal, Lakos György, Haum Péter, Kiss Dénes és Takács Tibor íróval találkoztak az érdeklődők, a szocialista brigádok tagjai. Az írók a helyszínen dedikálták műveiket. Az eredmények értékelése alapján a MÉSZÖV elnöksége a verseny díjait az alábbi könyvesboltoknak ítélte: I. helyezett: Kétség (170,6 százalékos teljesítéssel), II. helyezett Kisterenye (166,1 százalékos teljesítéssel), III. helyezett Balassagyarmat (139,7 százalékos teljesítéssel). Lefler Mihályné A szécsényi 23. számú élelmiszerboltot az elmúlt esztendőben alakították át. Ügyes dolognak bizonyult, hiszen a település szívében fekvő kereskedelmi egységnak a régi forgalmikörülmények már kevésbé feleltek meg. Az átalakítással nagyobbodott az eladótér, korszerűbb berendezéssel szerelhették fel, s önkiszolgáló egységgé vált. A pultokon ízlésesen elrendezett áruk, a kiszolgálók készségesek, nem véletlen tehát, hogy kedvelt bevásárlóhelye a szécsényieknek, de a településekről a járási székhelyre utazóknak is. Decemberben másfél millió forintos forgalmat bonyolítottunk le — mondja Percze István, az üzlet vezetője, akiről azt mesélik az ismerősei, hogy vérbeli kereskedő, hiszen nyáron nem egy példa volt rá, hogy hajnal fél négykor saját kocsiján utazott Hatvanba, hogy nyitásra friss zöldségféléket tudjanak kínálni a vásárlóknak. — Mennyi volt tavalyi tervük? — Kilencmillió 770 ezer forintot irányoztunk elő, s csaknem kétmillió forinttal többet teljesítettünk. — Az idén? — Többre számítunk, de nem félünk a nagyobb feladattól — válaszol félig tréfásan, s ezt a „bátorságot” onnan meríti, hogy olyan eladókkal dolgozik együtt mint Kelecsényi Teréz, Mester Zsuzsa, akik fiatal koruk ellenére tapasztalt kereskedelmi dolgozóknak számítanak, de a többiekre sem lehet panasz. Erről vásárlók legtöbbet a tudnának beszélni. Másfél millió egy hónapban Jogászok tanácskozása : Párhuzamosságok nélkül A Hazafias Népfront megyei bizottsága az ipari és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei a szövetkezetek jogászainak decemberben a MESZÖV-székház tanácstermében együttes, konzultatív jellegű tanácskozást tartottak. A vita vezetője dr. Halász István, az ipari szövetkezetek jogtanácsosa volt. A tanácskozás munkájában részt vett Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke és Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke. A megbeszélés célja volt, hogy a szövetkezeti jogszabályok módosításának tervezetét a szövetkezeti vezetők a jogi és a szövetkezetpolitikai szakemberek a közelmúltban lezajlott ipari és fogyasztási szövetkezetek kongresszusainak határozatai alapján, a gyakorlati tapasztalataik figyelembevételével véleményezzék, javaslataikkal segítsék elő a szerkesztők tevékenységét az új jogszabályok megalkotásában. E célkitűzés eredményességét lényegesen elősegítette az Igazságügyminisztérium által kiadott — a tanácskozáson résztvevők számára előzetesen megküldött — tájékoztató a szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Javaslatok hangzottak el többek között, hogy a szövetkezeti jogszabályok az eddiginél egyértelműbben és konkrétabban juttassák kifejezésre a különböző szövetkezeti ágazatok — fogyasztási, ipari és mezőgazdasági — rendeltetését, sajátos tevékenységi és működési helyzetét, megfelelően az ágazati Ennek jogszabályok adjanak lehetőséget a különböző szövetkezeti ágazatok helyzetéből fakadó sajátosságok fokozottabb érvényesítéséhez. Kifejezésre juttatták a köz- és küldöttgyűlés szerepének, funkciójának növelését, hogy a reális lehetőségeknek megfelelően kell kiküszöbölni a párhuzamosságot, az öncélú formaságokat. Sürgetően hangzott el az az igény, hogy csökkenteni kell a szövetkezetek részére kötelező érvénnyel előírt különböző szabályzatok számát. Helyeselték az érdekvédelmi szervek munkájának hatékonyabbá tételét. E témakörrel összefüggően szükségesnek tartják a revizori iroda szerepének növelését. Ugyanakkor indokolt a különböző szervek részéről történő vizsgálatok szabályozása, hogy ne fordulhasson elő több szervegyidejű vizsgálata. A vállalati jellegű gazdálkodás elemeinek erősödéséből adódóan hangzottak el olyan javaslatok, hogy konkrétabban kell szabályozni a választott testületek és a függetlenített gazdasági vezetés jogkörét. Egyértelműen kell meghatározni a gazdasági vezetés és a testületi vezetés döntési határait. Javasolták, hogy a területi intéző és ellenőrző bizottságok ne a részközgyűlési körzetekre épüljenek, hanem kialakult tanácsi közigazgatási területnek megfelelően alakuljanak, amelyben a lakóhelyek arányosan kapnának képviseleti lehetőséget. Ez a forma lényegesen emelné testületi munka tartalmi színavonalát és hatékonyságát. A vélemények mindegyikéből kicsendült, hogy a szövetkezeti törvényeknek a párt szövetkezetpolitikáját kell, hogy kifejezésre juttassák, e politika gyakorlati végrehajtását kell elősegíteniük. Dr. T. L. 1977. január Szempontok az értékeléshez Segítsük a tervek megvalósítását MÉSZÖV szövetkezetpolitikai és versenybizottsága a közelmúltban megtartott ülésén tárgyalta meg a szocialista munkaverseny 1976. évi eredményeit, időszerű tennivalókat. A korábbi évek tapasztalatai az nyítják, hogy a szocialista munkaverseny értékelése felelősbizoségteljes és alapos munkát igényel. Tavaly pedig a munkaverseny, s ezen belül a szocialista brigádok tevékenységének vizsgálata, annak reális és sokoldalú értékelése a korábbi éveknél több felelősséget és fokozottabb figyelmet követelt. A szövetkezetpolitikai és versenybizottság egyértelmű állásfoglalása kifejezi,,, hogy az 1976. évi szocialista munkaversenynek szerves részét képezik a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások is. A szövetkezetek kongresszusi akcióprogramjukban foglalt vállalások közvetlenül kapcsolódtak a szövetkezetek tavalyi tervéhez és üzletpolitikai célkitűzéseihez. Mindezekből következően indokoltnak tartja a bizottság az 1976. évi verseny és a kongresszusi akcióprogram megvalósulásának együttes értékelését. A testületi állásfoglalás az 1976. évi szocialista munkaverseny-értékelés alapelveinek helyes és egységes értelmezésére, azok következetes megvalósítására hívja fel a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi vezetőségének figyelmét. Megállapította, hogy az elmúlt évben a sajátos körülményekből adódóan a kiváló szövetkezeti cím pályázatának elkészítéséhez, a szocialista brigádok munkájának minősítéséhez a korábbinál még felelősségteljesebb, sokoldalúbb vizsgálatra van szükség. A szocialista munkaverseny értékelésének megnövekedett feladatai alapján javasolta a bizottság: az 1976. évi munkaverseny és akcióprogram célkitűzései megvalósulásainak közös értékelését és összegezését januárban a mérleg elkészítése előtt célszerű megkezdeni. Az 1976-os szocialista munkaverseny eredményeinek értékelése, a szövetkezetek éves gazdasági és mozgalmi tevékenysége fejlődésének elemzése számos tapasztalatot ad az idei munkaverseny céljainak kimunkálásához, a konkrét feladatok meghatározásához. Alapvető követelményként jelölte meg a szövetkezetpolitikai és versenybizottság, hogy a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi vezetősége az V. ötéves terv második évének feladataiból kiindulva ismerje fel a szocialista munkaverseny szerepét, a szövetkezet éves tervének és üzletpoltikai célkitűzéseinek végrehajtásában. Ennek figyelembevételével hangsúlyozza a bizottság, hogy a szocialista munkaverseny, s ezen belül a szocialista brigádmozgalom az eddiginél hatékonyabban járuljon hozzá a szövetkezeti mozgalomban rejlő belső tartalékok felszínre hozásához. A szocialista munkaverseny-mozgalom szerepét és feladatait figyelembe véve, a szövetkezetpolitikai és versenybizottság az 1976. évi munkaverseny eredményességének vizsgálatánál felhívta a figyelmet rá, hogy az eddiginél fokozottabban vegyék figyelembe: a szocialista munkaverseny-mozgalom minőségi fejlődése, a szocialista brigádmozgalom hármas követelményének együttes megvalósulása hogyan segítette elő az 1976. évi üzletpolitikai célkitűzések és az akcióprogramban meghatározott feladatok teljesítését? E vizsgálat során előtérbe kell, hogy kerüljön a szövetkezet egész gazdasági folyamatának, a tervszerű gazdálkodás fejlődésének konkrét és részletes elemzése. Fő figyelmet kell, hogy kapjon a munkaverseny eredményei vizsgálatán a munka hatékonysága és a termelékenység fokozásának jaavítása érdekében tett vállalások teljesítése, a belső tartalékok feltárásának alakulása. Arra a kérdésre kell tehát választ kapni, hogy a szocialista munkaversenyben levő kollektívák és egyének részéről növekedett-e a kezdeményező készség a szövetkezet 1976. évi gazdasági és mozgalmi céljainak megvalósításában. Megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani az üzem- és munkaszervezés, valamint a belső irányítási rendszer továbbfejlesztése és hatékonyabbá tétele érdekében végzett munka eredményességének vizsgálatára. Vizsgálni szükséges a dolgozók élet- és munkakörülményei javítását, az anyagi érdekeltség fejlődését. Különösen fontos az olyan területek alapos mérlegelése, mint az üzemi-munkahelyi demokrácia fejlődése, a párt, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés munkakapcsolatának alakulása, a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása, a közművelődési határozat megvalósításának eredményei, a szövetkezeti demokrácia fejlődése, különös tekintettel a választott testületek munkájának alakulására. A szövetkezetpolitikai és versenybizottság állást foglalt amellett, hogy az 1977. évi munkaverseny-vállalás alapvető tartalmát és célját az MSZMP KB 1976. december 1-i ülésének határozata adja. Ez azt is jelenti, hogy az 1977. évi népgazdasági terv az elmúlt évinél erőteljesebb fejlődést és olyan szigorú gazdálkodási követelményeket ír elő, amely az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván a szövetkezetektől is. A célkitűzések csak akkor valósulhatnak meg maradéktalanul, ha tovább javul a szocialista brigádok vállalásainak tartalma, konkrétsága és növekszik a gazdasági vezetés felelősségérzete, az azok teljesítéséhez szükséges fetételek megteremtéséért. Dr. Toronyi László A Nőbizottság tanácskozása A MÉSZÖV nőbizottsága de Tájékoztatás hangzott el decemberi ülésén vitatta meg avábbá a háztáji és kisegítő MÉSZÖV elnökség elé kerülő gazdaságok továbbfejlesztésejelentést, amely a nő- és it- re hozott határozatok végrejtságpolitikai határozat véghajtásának tapasztalatairól behajtására tett intézkedések és az újabb feladatokról, helyzetéről ad tájékoztatást . Végezetül az 1977. évi mamvita során — többek között katerv megtárgyalására és ez— elhangzott, hogy a nő és fogadására került sor. A fiatal dolgozók arányának munkaterv elkészítésénél a megfelelően biztosítani kell nőbizottság figyelembe vette, képviseletüket a vezetésben, ahogy az MSZMP XI. és a közéleti tevékenységben. fogyasztási szövetkezetek VIII. Problémaként vetődött fel, kongresszusa újabb feladathogy a vendéglátóiparban tehát határozott meg a nők dolgozó fiatalok részére nem gazdasági, politikai és szóminden esetben tudja az egy ciális helyzetének javítása sogvezető biztosítani — az érdekében. A bizottság ennek igényeknek megfelelően — a megfelelően alakította ki az szabad időt. 1977. évi munkaprogramját. V