Nógrádi Szövetkezetek, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Munka- és életkörülmények a Pentamernél Régi terv a megvalósítás küszöbén Az 1. számú lakatoscsar­nok előtt hosszan nyúlik el a hatalmas testű, készülőben levő 25 tonnás bakdaru. Ha elkészül, a ferencvárosi ren­dező pályaudvaron „teljesít szolgálatot”. Néhányan mel­lette, többen bent a csarnok­ban szorgoskodnak. — Nagyméretű, egyedi szerkezeteket gyártunk — mondja Mrázik László he­gesztő-lakatos, csoportveze­tő-helyettes, aki a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára kapta meg a Műnket Érdemrend bronz fokozatát. — Nem férnek be a műhelybe, ezért télen-nyá­­ron főképpen a szabadban dolgozunk. — Szívesen? Nem fáznak ilyenkor? A harminc év körüli fia­talember mosolyog a kérdé­sen. — A levegőn a legjobb, különösen szép időben... Egyébként, mivel kint dolgo­zunk, ruhával i­i jobban el vagyunk látva a többieknél. Persze a fűtésünk gyengébb, nálunk hagyományos tüzelés van, a másik két csarnokban olajos, meleglevegő-befúvás­­sal. Nem panaszkodnak a mű­hely megvilágítására sem, de ha akarnák, sem tehetnék, hiszen méterenként világít gy-egy armatúra. — A tisztálkodás lehető­ségei milyenek? — Nem éppen rózsásak, de vagy fél éve bevezettük a lépcsőzetes munkakezdést, így csökkent a zsúfoltság. Meg aztán megértők vagyunk a egymással szemben, kivárjuk a másikat. Legfeljebb öt­­ perccel később végzünk. . Sterling László, személy­zeti vezető jól fűtött irodá­­­­jában, vele és Dudás Pállal a­­ szövetkezeti bizottság elnö­­­­kével beszélgetünk a nagy-­­­bátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet szo­­­­ciális ellátottságáról és szol­­­­gáltatásairól. — Milyen tények bizonyít­ják, hogy a szövetkezet ve­­­­zetése törődik a dolgozók munka- és életkörülményei­nek javításával? Az előző beszélgetőpartne­­­­remhez hasonló korú, szövet­kezeti elnök gondolkodás és habozás nélkül sorolja: az 1.­­ 1 számú lakatoscsarnokban nemcsak fénycsöveket szerel­­­­tek fel a közelmúltban, ha­nem szigetelték a tetőt is, a belső hőmérséklet jobb meg­­t­­artása végett. lakatosműhelyben A másik két , olajtüze­lésű kazánt építettek be, az anyagmozgatás könnyítésére elektromos emelőt szereltek fel és beszereztek egy villás­­targoncát. „ — Az élőmunka jobb ki­használása érdekében — ös­­­szegzi Dudás Pál mondandó­ját —, történtek ezek a fej­lesztések. A munkavégzés körülményei lényegesen ja­vultak, s úgy gondoljuk, a­hogy ilyen feltételek mellett munka minősége, haté­konysága is tovább fog ja­vulni. — Körülbelül üzemi orvosunk egy év óta is van, dr. Székely István körzeti orvos személyében — szövi tovább a beszélgetés fonalát ling László. — Hetente Sper­két­szer fogad, lelkiismeretes, jó munkát végez. Nemrégiben sikerült megszerveznünk sa­ját SZTK-kifizetőhelyünket, így dolgozóink a korábbinál sokkal gyorsabban és hely­ben kapják meg táppénzü­ket. — Szívesen veszik igénybe szövetkezeti tagjaink az üdü­lőket — szól másról a szö­vetkezeti bizottság elnöke. — Berekfürdői saját házunk május elseje és szeptember 30-a között 44 családnak biz­tosít helyet, korszerűsítettük. Folyamatosan ma teljes komfort biztosítva, s kitűnő a felszereltsége. Másik üdü­lési lehetőségünk a KISZÖV-beutaló­, az OKISZ cégével nincsen baj. Mennyi­csupán az időpont nem megfelelő. Elvétve kapunk jegyet­ a fő­szezonba,­­ amikor dolgozóink mennének. A most kapott 13 beutaló közül egy főszezont, noha kellene, legalább kettővel több Aztán, ha a jegyek nem kelnek el, ki kell fi­zetni az árukat, meg még az önköltséget is utána. — E kétségtelen gond mel­lett itt-jártamkor tapasztal­tam egy másikat is: szűk a mosdó, öltöző... — Kétségtelen, hogy mostani egy helyiség kevés a a létszámhoz viszonyítva, s kulturáltsági foka sem kielé­­­égítő. Tudjuk, és tervezzük egy korszerű szociális épület felépítését. — Mikorra várható az el­készülte? A két vezető egymásra néz, aztán szinte egyszerre mond­ják: — Már csak a követke­ző ötéves terv elejére. Eddig ugyanis a fejlesztési alapunk csekélysége miatt nem tud­tunk szociális épületet felépí­teni, aztán az 5,4 millió fo­rintos költséggel épült szer­viz is előbbre került, mert a lakossági szolgáltatás fejlesz­tése kiemelt feladatunk lett. Szóval, úgy érezzük, most jutunk el odáig, hogy régi tervünket, valóra váltsuk. Bízunk benne, hogy a szövetkezeti tagság mielőbbi és jobb megelégedésére. (sulyok) Kismamák találkozója­ ­ (Tudósk­onkrét) A szakszervezet nyerésére, bensőséges kezdemé­körül­mények között első alkalom­mal szervezték meg a szé­­csényi ÁFÉSZ-nél a gyer­mekgondozási segélyen le­vők találkozóját. A rendez­vényre 51 kismamát hívtak meg. A találkozón jelen volt Szercsik Pál, az igazgatóságának elnöke ÁFÉSZ Hor­váth Albert, a szakszerveze­ti titkár és Gonda Pál, a szö­vetkezet áruforgalmi főosztá­lyának vezetője. A jelenlevőket a szakszer­vezet titkára köszöntötte, majd ezt követően a szövet­kezet igazgatóságának elnöke rövid ÁFÉSZ tájékoztatást adott az tényeiről működésének ered­et­i feladatairól. Majd dr. Murányi Ferencné, pszichológus tartott érdekfe­szítő előadást az 1—3 éves gyermekek neveléséről. Az előadások megtartása után a baráti elbeszélgetésekből ki­csengett a kismamák elége­dettsége és a szövetkezet kez­deményezését örömmel fogad­ták. Megfogalmazódott az is, hogy a szövetkezeti kollektí­vától, a közösségtől való tá­volmaradásukat pótolta ez a találkozás. A kismamák kö­szöntése után Szlobodnyi Ad­rienn a szemekbe könnyet csalogató, Bodor Aladár: Édesanyám című versét mondta el. A szervezési munkát a központi igazgatás Martos Flóra Szocialista Brigád tagjai bonyolították le, akik ez alkalommal is jelesre vizs­­gáztak. Bizonyára a szövetke­zet vezetése megtalálja a le­hetőségét annak, hogy a szö­vetkezetnél gyakorlattá vál- Pillanatfelvétel a szécsényi Palóc Áruházban. woenAw A víz második élete Az ivóvíz tisztításának, az ipari szennyvizek ismételt felhasználásának lehetőségét biztosító új eljárást dolgozták ki ukrán tudósok. Az elvileg új eljárás alap­ja a vízbeni lebegő szennye­zőanyagoknak a diszperziós, fázisos osztályozása és ke­vés számú csoportokba tör­ténő elkülönítése. Szabvá­nyos típusblokkokat dolgoz­tak ki az egyes szennyező­anyag-csoportok eltávolítá­sára. Bármilyen állapotú is s legyen az ipari , másodszor is életre szennyvíz, kelthető,­­ visszanyerheti átlátszó ra­­­­gyogását, ha a szennyezőktől függően megfelelő sorrend­ben bocsátják át az új szű­rőberendezésen. A szabványos típusú szűrő­­­blokkok lehetővé teszik, hogy­­ a mindenkori követelmények­­­nek — pontosan a víz szen­­­­nyezettségének — megfelelő­­ víztisztító objektumokat ré­­s­zesítsenek. W86. Január A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szövetkezeti paraszt­ág legutóbbi, III. kongres­­­szusát 1976-ban hívta össze. A kongresszus határozatainak és javaslatainak végrehajtá­­ában félidőhöz érkeztünk, é i hagyományos szokásnak engedve áttekintjük az eltelt hő munkavégzését és ponto­­sítjuk a hátralevő időszak fel­­adatainak meghatározását. Különösen jelentős e mun­kálkodásunk napjainkban imikor­resszusára pártunk XII. kong­készülünk és szo­­cialista célkitűzéseink meg­­térésében egyre emelkedőül: hatékonysági és minőségi nor­­matíváknak kell­­ünk. Az 1976-os eleget­ten­­termelő­szövetkezeti kongresszus 4 főt delegált megyénkből a termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsába: Pintér Fe­rencet, az érsekvadkerti tsz elnökét, Koncz Tihamérnét i karancslapujtői tsz brigád­­vezetőjét, Faggyas Jánost, a nógrádi tsz vontatóvezetőjét és dr. Bencze Barnát, a pász­tói tsz elnökét. Az elmúlt három esztendő­ben a rendelkezésre álló idő függvényében igyekeztünk feladatainkat ellátni és az országos fórumokon, vala­­mint a területi szövetség ren­­dezvényein megfelelően kép­­viselni szövetkezeti dolgo­zóink érdekeit. Mindannyi­­unk számára hosszú távra adott útravalót és feladatot az 1976. december 14—15-é t­anácskozó III. termelőszövet­kezeti kongresszus. Az azóta eltelt esztendők alatt jelentősen gyarapodot i termelőszövetkezetek va­gyona, a szociális, kommuná­lis helyzet. Sikeresen oldot­tá­k meg a termelőszövetkeze­ti munka egyes részterületé­nek további javult az üzem­ integrálódását és munka­szervezés az üzemek között: együttműködés, s nőtt technikai és tudományos mű­s veltség. Sikeresen halad elő­­re az V. ötéves terv élelms­­szer-gazdálkodási célkitűzé­­sének teljesítése, a népgaz­­daság célkitűzésének megfe­lelően és a III. kongresszus határozatának szellemében. A jobb gazdálkodás, és szervezettebb a következete­sebb költséggazdálkodás, munkafegyelem és a munka- a­rrkölcs javítása, valamint a­ermelőszövetkezeti demok­­­ácia érvényesülésének bő­vülése révén csaknem min­den területen dinamikus fej­­lődés következett be. Az is­mert nehézségek ellenére a termelőszövetkezetek nyere­sége szinten maradt, illetve alig csökkent. A TOT féléves munkater­vében meghatározott terv­­szerűségben tevékenykedik, tartja meg üléseit, hozza meg határozatait. A napirendre tűzött témák a szövetkezeti élet, a termelői-gazdálkodói munka minden részletére ki­­terjedőek, elősegítik a és nagymértékben jó szocialista szövetkezeti fa­­ paraméterei­nek kialakulását. Az országos tanács egye­bek között megtárgyalta és elfogadta saját apparátusára szóló alapszabályát, különféle testületi szerveinek ügyrend­jét, az ügyintézés és működési elveit. szervezeti Megtár­gyalta és elfogadta a III. kongresszus határozatai vég­rehajtására kaprogramot, kidolgozott mun­ajánlást fo­gadott el és bocsáj­­tott ki a zöldségterme­lés fejlesztését elősegítő kor­mányprogram végrehajtásá­ra. Önálló napirendként tár­gyalta meg a termelőszövet­kezetek ellenőrzésének ta­pasztalatait, valamint a ta­gok és alkalmazottak egyé­ni érdekvédelmének helyze­tét. Mi, Nógrád megyei küldöt­tek négy alkalommal kér­tünk szót az országos tanács ülésének vitájában, a sajátos szövetkezeti gondjainkról, problémáinkról, főbb célkitű­zéseinkről. Különösen a ked­vezőtlen adottságú termelő­­szövetkezetek "közgazdasági szabályozása, ... életkörülmé­nyeinek javítása és az üze­mek közötti differenciálódás mérséklése témakörében fej­tettük ki álláspontjainkat. Felvetettük a meliorációs beruházások bővítésének szükségességét, a mezőgazda­­sági szakemberek fizetésének dotációval történő kiegészí­tését, a komm­unális ellátott­ság javítását, a forgóeszköz­bővítés folymatának gyor­sítását, fejlesztési támogatás felhasználásával, az amortizá­ciós alap felhasználásánál a jogszabályi megkötöttség fel­oldását. .. Felvetéseinkkel hozzájá­rultunk a vita érdemi kiszéle­sítéséhez, s ugyanakkor meg­felelő információt adtunk, a TOT tagjainak termelőszö­vetkezeteink társulási hely­zetéről, a mindannyiunkat érintő és általánosítható ta­pasztalatok bemutatásával. Ugyanezen célokat szolgál­ta az országos tanács elnök­ségének munkálkodása is, mely testület még alaposab­ban és széleskörűbben várta és tanulmányozza vizs­ele­tünk legfontosabb szövetke­zetpolitikai eseményeit. E testületben, mint az Országos Termelési és Közgazdasági Bizottság elnöke én képvi­selem területi szövetségünket és szövetkezeteinket s igyek­szem olyan helyzetmegvilágo­­sítást adni, ami elősegíti az elnökség jobb informáltságát, és határozatainak, ajánlásai­nak megalapozottságát. Kedvezően kell szólnunk személyes kapcsolatok alaku­­­lásáról, mely az elmúlt há­rom év során gyakorlati megvalósulásában is hasznos­sá vált. Az országos tanács minden első számú tisztségvi­selője már tett látogatást me­gyénkben. Hasznos eszme­cseréket folytattunk és­ jelen­tős segítséget kaptunk a TOT függetlenített appará­tusától, munkatársaitól is. A területi szövetség munkatár­saival együtt gyakran hív­tuk meg az országos tanács ügyviteli apparátusának tag­jait az általuk irányított te­rület főbb ismeretanyagainak közzétételére, oktatások, tan­folyamok, vizsgáztatások ke­retében. A TOT és a szövetség kap­csolatát jónak ítéljük meg, mert az egymásra utaltság és a segítségadás fő vezérlő elvvé vált, kialakult a rend­szeres információcsere, nőtt az együttműködés hűsége. Az országos tervezó­tanács rendszeresen kikéri a szövet­ség munkatársainak vélemé­nyét, azokban a kérdésekben, amelyeket elnökségi, bizott­sági és országos tanácsi fó­­rumoknál készít és ezt szé­leskörűen megvitatja. E munkák során jelentős se­gítséget tudtunk adni a gépe­sítés, gépjavítás helyzeté­nek felméréséhez, a kedve­zőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek fejlesztésének gyorsításához, kieg­észítő tevé­kenység szabályozása és ko­ordinálása című témákhoz. A szövetkezetek gazdálko­dásáról készített éves átte­kintéseket a tervezői munká­val kapcsolatos ismeretanya­gainkat megküldjük az orszá­gos tanácsnak. Az országos tanács viszont szintetizálja a területi szövetségek adatait s az így kialakult országos paraméterekről visszainfor­mál bennünket. Küldöttgyű­léseinken, elnökségi ülésein­ken a TOT munkatársai rendszeresen részt vesznek. Összességében megállapít­ható, hogy kapcsolati rend­­szerünk is jól szolgálja a me­gye termelőszövetkezeteinek gyorsabb ütemű fejlődését. Már ez ideig is jelentős ja­vulás következett be a ká­der- és személyzeti munka végzésében, a nőpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok végrehaj­tásában, a rendsze­ressé váló ifjúsági parlamen­tek érdemi bonyolításában, a szövetkezeti híradók, és üzemi sajtók színvi­onalának javulásában, a belső ellenőr­zés és a rendészeti tevékeny­ség érdemibbé válásában, a takarékosabb energiafelhasz­nálás gyakorlati megvalósítá­sában. Sikereink nagymértékben kapcsolódnak a szocialista munkaverseny és brigádmoz­galom belső tartalékainak ér­­vényre jutásához, mozgósító hatásának alkalmazásához. Fladataink között to­vábbra is fontos ten­nivaló az V. ötéves terv hátralevő termelési és gazdálkodási tennivalók ma­radéktalan teljesítése, a párt agrár- és szövetkezetpolitikai­­ célkitűzéseinek valóra váltá­sa. Dr. Bencze Barna, TOT-tag Küldöttek a TOT-ban F Nógrád megye jó néhány I nnvol/ ___ AsSZOfl vök mezőgazdasagi termeloszo­ yv­'i'­­njazui i­ zetkezetének dolgozói isme­rik és nagy példányszámban járatják a Szovjetunióról szó­­ló lapokat. Ebben is élen jár a palotást Május 1. Ter­melőszövetkezet. A Lányok— Asszonyok című lapot 270 pél­dányban vásárolják a tsz dolgozói. Ez adta az ötletet és az igényt arra, hogy a lap olvasói találkozzanak a szer­kesztőkkel, rovatvezetőkkel. A közelmúltban lezajlott találkozón a palotási Műve­lődési Ház klubterme nem teljesen megtelt az csak­ér­deklődő lányokkal, asszo­­nyokkal, akiket Honfi József­­né olvasószerkesztő tájékoz­tatott a lap készítéséről, mű­helytitkairól, nehézségeikről, és sikereikről. re A számtalan kérdés, mely­ugyancsak az olvasó szer­kesztő és rovatvezető Pikter Magdolna válaszolt — azt tükrözték, hogy a lapot for­gatók nagyon jól ismerik an­nak tartalmát. Elismeréssel szóltak a kivitelezéséről, szí­nes, érdekes cikkeiről ké­peiről, melyeket a gyermekek is szívesen nézegetnek. A kérdések, kérések között derültségre okot adó is volt, mint például: — A Szovjet­unióban sok 120 évet élt ember található, jó meg­len­ne, ha közölnék, mi ennek­­ a receptje?! Vagy­; elvétve akadnak orosz ételreceptek is a lapban, szeretnék, ha ez gyakrabban előfordulna, mert a közös megbeszélések után ki is szokták próbálni. Csak­ az a kérdés, hogy jól sike­rült-e, olyannak kell-e len­nie ahogyan elkészült. Örül­nének, ha időnként egy szü­letett szovjet nő mondana róla véleményt. Elmondták azt is, hogy bizalmasabb hangvételű családi kérdé­sekkel foglalkozó írásokat is szeretnének olvasni. Szó esett a gyermeknevelésről, az olim­piáról és sok, a Szovjetunió­­val kapcsolatos témáról. A családias, beszélgetés kapcsán kedves bejelentés­re került sor. A Petőfi Szo­cialista Brigád vezetője, Kiss Lászlóné javasolta, alakítsa­nak Lányok—Asszonyok klubját a tsz-ben dolgozó nők részvételével. Javaslata nagy tetszést aratott mind mun­katársai, mind a szerkesztő­­ség képviselői részéről. Utób­biak ígéretet tettek, hogy örömmel segítik a klub létrejöttét, és abban is, hogy egy szovjet szocialista brigád­dal felvegyék a kapcsolatot. Ezáltal még mélyebben megismerhetik a szovjet nők, a dolgozók életét, társadalmi tevékenységét, a szocialista brigádok munkáját, vállalá­saikat és sok egyéb érdeklő­désre is számot tartó ismeret birtokába eljutnak. A kellemes, jó hangulatú délutáni beszélgetésről az­zal váltunk el, hogy remélhe­tőleg rövidesen találkozunk a Lányok—Asszonyok palotái klubjában. I. Z- Találkozó Palotáson »

Next