Nógrádi Szövetkezetek, 1988 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1988-03-01 / 1. szám

2 ÁFÉSZ-mérleg Küldöttközgyűlések és tanulságai A megye fogyasztási szö­vetkezetei februárban és márciusban rendezték meg tagértekezleteiket és a múlt év értékelését összegző kül­döttgyűléseiket. 1987-ben az előző Áfészeink évekhez hasonlóan célul tűzték ki az eredményesebb gazdálko­dást, az átlagukat meghala­dó teljesítményt. Az éves előirányzatot­­ a vendéglá­tás, a nagykereskedelem, ipari üzemág kivételével teljesítették. Az bruttó árbevétele 5,5 áfészek mil­liárd forint, amely 2,8 szá­zalékkal haladja meg a ter­vet. Nőtt a bolti kiskereske­delem, az alaptevékenységen kívüli­­ tevékenység bevé­tele, a felvásárlás részese­dése azonos méretű az elő­ző évivel. Az áfészek része­sedése a megyei kiskeres­kedelmi forgalomból 37,5 százalék, amely sajnos csök­kent, elsősorban a verseny­társak bővítése, erőteljesebb hálózat­­valamint a ma­gánkereskedelem bővülése miatt. A szövetkezetek műkö­dési területükön táki az alapellátás megtartot­színvo­nalát, sőt az árubeszerzés bővítésével jobb kínálatot teremtettek. A kistelepülé­sek­­ áruellátására fokozott figyelmet fordítottak. Jó készletek kialakításával a második fél évben rohamo­san megnőtt forgalmat si­került kiegyensúlyozni, el­sősorban az élelmiszerből és ruházati cikkekből. A ve­gyesiparcikkekből elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kekből, építőanyagokból és tüzelőből a kínálat és ke­reslet egyensúlyát a pótló­lagos beszerzések ellenére nem tudták tartani, a ke­reslet megnövekedése, a tartalékra való vásárlás miatt. A vendéglátás bevétele csökkent, a kieső szeszfo­gyasztást az alkoholmentes italok bővebb kínálatával egyensúlyozták. Az ételfor­galom mérsékelten növeke­dett, több egységben kínál­nak olcsó ételeket. A szö­vetkezetek üzletpolitikájá­ban megfogalmazottak sze­rint kiemelten foglalkoz­tak a mezőgazdasági ter­meltetést elősegítő mun­kával. Az elmúlt évben 300 millió forint értékben vá­sároltak mezőgazdasági ter­mékeket kistermelőktől, 10,7 százalékkal­­ többet, mint előző évben. Néhány szö­vetkezetnél a konkurencia által kínált felvásárlási árakkal nem tudtak verse­nyezni a körültekintő szer­vezőmunka ellenére. Így is a mezőgazdasági felvá­sárlásból származó tibilis export 162,6 kenver­millió forint volt, 13,4 százalékkal magasabb, mint 1986-ban. Az áfészek nyeresége elér­te a 133,7 millió forintot, a nyereségszint 2,62, az or­szágos 3,46 százalékkal szemben. Ebből is látható, hogy van még mit tenni megyénk áfészeinek, mert az országos listán bizony a gazdálkodási végén he­lyezkednek el szövetkeze­teink. Ez csak részben tud­ható be a hátrányos körül­ményeknek. Ahhoz, hogy ne csak regisztrálói, de leg­alább alakítói, befolyáso­lói legyünk a lakossági ke­resletnek, az eddiginél színvonalasabb, tartalma­sabb, szakszerűbb, jobban szervezett kereskedelmi munkára van szükség. Ez a feltétele annak, hogy az áruforgalom növekedésé­nek üteme, ha átmenetileg alacsonyabb szinten is, de fennmaradjon, és ezáltal ne romoljanak a jövedelmező­ségi pozíciók a meghatáro­zó ágazatokban.­­Nehéz, de eredményes évet tudhatnak maguk mö­gött a takarékszövetkezetek is. A személyi jövedelem­­adózás körüli bizonytalan­ság hatására a második fél évben csökkent a betétállo­mányuk, csak év végén kezdett újra növekedni, így is 1 milliárd forint be­tétet gyűjtöttek. A hitele­zési tevékenység élénkült, különösen az meg­épí­tési, és személyi kölcsönök iránt nőtt meg az igény. Az összes kölcsönállomány év végén 379 millió forint volt. A megyében működő 16 lakásszövetkezet 3757 lakás­sal rendelkezik. A szövetke­zeti lakásépítés évek óta kismértékű, a múlt évben az épülő 18 lakásból nyolcat tudtak átadni. Ugyanakkor a salgótarjáni Pécskő úti, és a H 4 jelű OTP-épületek szövetkezetté alakulásával, 264-gyel növekedett a szö­vetkezeti fenntartású laká­sok száma. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy 198ß-ban jelentősen­­ megváltozik a termelés, a működés köz­­gazdasági feltételrendszere. A kibontakozási program a gazdálkodó szervek munká­jának hatékonyságára, a jövedelemtermelő képessé­gük növelésére, vállalko­zási sére a magatartásuk felkelte­korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez. A közgyűléseken, küldött­­gyűléseken tájékoztatták a tagságot a szövetkezeti tör­vény­ről is. várható módosítása­Hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti mozgalom­nak meg kell őriznie sajá­tos jellegét. A szövetkezet­politikának a kiút keresése a feladatok megvalósításá­ban igen nagy feladatokat kell vállalnia. Ez azt jelen­ti, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek tagjainak, gázainak az új helyzet del­is­meretében, ahhoz alkalmaz­kodva kell kiállni a szövet­kezet közös érdekei mellett. E munka alapja a szövet­kezetek önállóságának nö­vekedése a gazdasági élet­ben, az érdekeltség növeke­dése a jövedelem és vagyon gyarapításában. A jobb mun­ka érdekében tartalmában, és módszereiben is erősíteni kell a tagsági kapcsolatot. A szövetkezeti jelleg meg­őrzése, a szövetkezeti de­mokrácia fejlődése elkép­zelhetetlen a tagság közre­működése és bizalma nél­kül. Meg kell újítani­­ az önkormányzati fórumok, testületek munkájának tar­talmát, nagyobb lehetőséget kell adni számukra ahhoz, hogy a döntésekben érdem­legesen részt vagy figyelmet vehessenek, kell fordí­tani a mozgalomhoz érzel­mileg kötődő idősebb kor­osztályára, ugyanakkor az utánpótlás nevelése sem lehet közömbös számunkra. A stabilizációs időszakban a célkitűzések megismerte­­tése, megértetése, a felada­tok végrehajtására való mozgósítás erőteljes szövet­kezeti igényei. A propagandamunkát tájékoztatásnak gyorsnak, pontosnak kell lennie. Ebben a munkában a jelenleginél nagyobb sze­repet kell vállalni az igaz­gatósági tagoknak, az intéző­­bizottságoknak, rétegbizott­ságoknak egyaránt. Egyik legfontosabb feladat a tu­lajdonosi szemlélet erősítése, amelynek eleme a hatéko­nyabb ellenőrzés. Ez nem­csak az ellenőrző szerveze­tek jobb munkáját feltétele­zi, e munkába bekapcsolható egyén és közösség egyaránt. A szövetkezetek előreha­ladása sok tekintetben attól is függ, hogy a mozgalmunk milyen mértékben rendelke­zik művelt, jól képzett em­berekkel. Megyénkben bővíteni kell a szellemi bá­ii­zist, a meglévő szellemi erőknek pedig érvényesü­lési teret engedni. A fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusának ha­­­tározata kimondta, azt, hogy tagok és a szövetkezet kapcsolatában nagyobb állóságot kell biztosítani. ön­A szövetkezeti jogszabályok folyamatban lévő módosí­tása ezt figyelembe véve jobban megteremti a lehe­tőséget a kölcsönös érde­keltségre, a gazdálkodásban, vagyongyarapításban való részvételre. A szövetkeze­teknek fontos érdekük fű­ződik ahhoz, hogy az új szabályozás adta lehetősége­ket kihasználják, és gyor­san rugalmasan olyan meg­oldásokat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik a tagsá­gi kapcsolatok erősítését, a vállalkozói magatartás, a teljesítményelv erőteljesebb kibontakozását. Csizmadia Gézáné A Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezet árbevé­telének 74 százalékát teszi ki a melléküzemági tevé­kenység. Felvételen: a Tungsramnak darabolnak üvegcsöveket. — bp — t NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK 1988. március Szügyi tapasztalatok Hét és fél milliós nyereség Az utóbbi időszak egyik legjobb évéről adhattak szá­mot a tagságnak a szügyi termelőszövetkezet vezetői februári küldöttgyűlésen. Amint a elmondták, a háromszázhet­ven fős kollektíva csaknem hét és fél millió forint nyere­séget állított elő. Gaal György főmérnök tá­jékoztatása szerint a növény­­termesztési mérleget nagyban befolyásolta a kedvezőtlen el­oszlású csapadék, így a ga­bona- és a takarmányféleségek­nél jó, közepes termés, míg a burgonyánál gyengébb sike­redett. Búzából a 47 mázsás hektáronkénti tervvel szem­ben több mint ötven rozsból 17,5, lencséből mázsa, pedig hét mázsát takarítottak be. A bogyós gyümölcsök közül piros­­ribizliből hektáronként ötven, feketeribizliből pedig ennek a felét szedték. Az rések szerint az idén elképze­tővább bővül a termékskála a háztá­jikban történő szamócatele­­pítéssel. Összességében a nö­vénytermesztési ágazat hozta a tervét, bár ahogyan a fő­mérnök említette: „csak ép­­penhogy”. Kedvezőbb­­ a kép az állat­­tenyésztésben, ahol a húste­henészetet, amely eleddig min­den évben veszteséggel járt, fölszámolták. Év végére ala­kult ki a profil, ami a húzó­­marha-előállításra épül, éven­te mintegy nyolcszáz állattal. Már a korábbi esztendőben elkezdődött, saját és interven­ciós forrásokból az állatte­nyésztő telepek teljes rekonst­rukciója, s ha minden igaz az idén május végére be is fe­jeződik. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az feltételei változnak állattartás lényege­sen, hanem a dolgozói lét­szám is felére csökken az át­alakítás által. Az ipari ágazat több mint négymillió forinttal teljesítet­te túl eredeti elképzeléseit, említette Gaál György főmér­nök, hozzátéve, hogy viszont a hatékonysági mutatók csak mérsékelten nőttek, a tervüket" a csesztvei "Hozták fém­tömegcikküzemiek, ellenben nem sikerült ez a szügyieknek, lévén akadozott az alapanyag­ellátás. Évek óta meglévő lét­számmal, ám egyre jobb ár­bevételt ér el a gázkonvektor­­szerelő üzem, s ugyancsak szép teljesítményt mutatott fel az alkatrész- és az elex­­üzem, bár az utóbbinál gon­dok akadtak a minőséget il­letően. A múlt év első felé­ben vette át a téesz a lakat­üzemet, s jószerivel a ter­melés csak a második fél év­ben indulhatott meg. De mint a jelek mutatják, ígéretes volt a kezdés, van jövője a lakat­üzemnek. A háztáji és belkereskedel­mi alágazatból 19 milliós be­vételre számítottak az év kez­detén, s az innen származó árbevétel elérte a huszonnyolc­millió forintot. Nőtt a felvá­sárlás a tejből, a hizómarhá­­ból, uborkából, málnából, bur­gonyából. Milyenek a kilátások erre az évre? Nyilvánvaló, hogy a gaz­dasági nehézségek nem hagy­ják érintetlenül őket sem. Ám a háromszázhetven fős gárda eddigi eredményei zálogát je­­lentik-jelenthetik egy újabb eredményes esztendőnek. Az eredményes kibontakozás jegyében MS bátonyterenyei áfész az új esztendeiben Az Egyesült Zagyvavölgye Áfész pár évvel ezelőtt még a gyengén gazdálkodó szövet­kezetek között szerepelt. Gya­kori volt a vezetőváltás, de nemhogy javult volna a szö­vetkezet helyzete, inkább egyre romlott. De Danyi Ba­lázs elnöklete alatt a szövet­­kezet gazdasági mutatója fel­felé ível. A fejlődés már 1985-ben látható volt, amikor a szö­vetkezet 366,7 millió forint árbevétel mellett 12,6 millió forint nyereséget produkált. 1986- ban 410,8 millió forint árbevételnél a nyereség 14 millió 60 ezer forint volt, 1987- ben pedig a várható 456,2 millió forint árbevétel 14,1 millió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek. A bátonyterenyei áfész gazdasági és mozgalmi veze­tése számol azzal, hogy az ár- és adóreform következté­ben, az új szabályozók hatá­sára a szövetkezeti nyereség csökken, pedig az elmúlt há­rom évben a szövetkezet megújulása már visszaszerez­te tekintélyét a tagság és a lakosság körében. De a sza­bályozók fergetegében már látszik, hogy még­ sok a meg­oldásra váró feladat, a­mely nem tűr halogatást. Ezért készített a szövetke­zet időben egy kibontakozá­si programot, melynek meg­valósítása 1988-tól is biztosít­hatja a szövetkezet talpon­­maradását. A program lé­nyege, hogy a szövetkezet a gazdasági-piaci körülmé­nyekhez rugalmasan igazodó, több lábon álló, szolgáltató, termelő tevékenységét magas szinten szervező, hatékony, eredményesen gazdálkodó, sta­bil, önerőből fejlődni képes szervezet legyen. A tagsági érdekek hosszú távon történő képviseletéhez­­ szükséges a jövedéltermelő képesség fokozása, vagyis a szükséges nyereség kigazdál­kodása. A bolti kiskereske­delemben és vendéglátásban megvizsgálják, hogy a keres­kedelmi egységek profiljai­­ megfelelnek-e a kereslet-kí­nálat alakulásának. Minden kereskedelmi egységre vonat­kozóan évenként­­ mérik jövedelmezőséget. Az értékes­s­lést megtárgyalják az érin­tett boltvezetőkkel, hogy szükséges intézkedéseket tud­janak tenni. Elemzés alá veszik a fel­vásárlás szerkezetét, a szer­vezés színvonalát és módját, a költségviszonyokat és az eredményességet. A kister­melőkkel és szakcsoportok­kal a kölcsönös gazdasági érdekek és garanciák mel­lett érvényesítik a szerződé­ses viszonyokat. Megvizsgál­­ják azt is, hogy a termelte­tett és felvásárolt mezőgaz­dasági termékeket érdemes-e feldolgozni szakcsoporti, vagy egyéb társulási formá­ban. A komplex értékelést évenként, a tervezés szaka­szában végzik el, hogy a jó előkészítés alapján tudjanak dönteni. Kiemelt figyelmet fordíta­nak az ipari tevékenységre, az iparfejlesztés lehetőségei­re. Várhatóan ugyanis az ipari tevékenység jövedelme­zősége a jövőben is többszö­rösen meghaladja a kereske­­delmi tevékenység jövedel­mezőségét. Ezért a szövetke­­­zet fejlődését az ipari tevé­kenység bővítésével alapoz­hatják meg, mert az vis­­­szahathat a kereskedelmi­­ fej­lesztésre is. A meglevő ipari a tevékenységet mint például munkavédelmi kesztyűk gyártásában elért piaci po­zíciójukat megtartják, s a tervbe vett rekontstrukcióval ,a korszerűsítést megalapoz­zák. Törekednek újabb ipari tevékenységek szervezésére, akár társulási alapon is, ha megfelelő jövedelmezőséget ígér az újabb tevékenység. Az eredményesség érde­kében folyamatosan vizsgál­ják az üzemfenntartás, a szállítás, az irányító appará­tus munkájának színvonalát, szervezettségét és hatékony­ságát. A fejlesztési eszközök szűkössége miatt az árbevé­tel és eredmény növelését a következő években elsősor­ban a meglevő eszközök ka­pacitásának jobb ki­haszná­­lásával, a minőség javításá­val, a színvonalasabb keres­kedelmi munkával kívánják elérni. Tudatosabban foglal­­koznak a beszerzési, az ér­tékesítési piacok mozgásával, a tendenciák feltárásával, a befolyásolás és igazodás fel­adatainak meghatározásával. Felmérik majd a nagykeres­kedelmi és kishatármenti forgalom szövetkezeten be­lüli bevezetésének lehetősé­geit, s kimunkálják a beve­zetés reális tárgyi és szemé­lyi feltételeit. Számba veszik a beszerzési és értékesítési kooperációs megoldások le­hetőségeit is, törekednek a kölcsönösen előnyös és tar­tós, korrekt szerződéses kap­csolatok kialakítására és megtartására. Mindehhez tovább kell ja­vítaniuk a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt és mun­kakultúrát. A nyilvántartás, számvi­tel és információ olyan rend­szerét kívánják kialakítani, amely mindenkor megbízha­tó tájékoztatást nyújt a ve­­­etés számára a döntések meghozatalához. Nagy fel­adat, hogy olyan biztonsági tartalékot képezzenek, amely garantálja a fizetőképessé­gűik megtartását. A pénz­ügyi stratégia és taktika ki­alakításában egyre nagyobb szerepet kap a tagsági rész­jegy, célrészjegy, vagyon­részjegy, a kötvény, a rész­vény és a banki hitelek. A szövetkezet vezetői szá­molnak az 1988. évi átállás problémáival, nehézségeivel, de számolnak a dolgozók és a tagság aktivitásával is. Bíznak abban, hogy a tár­sadalmi kibontakozás prog­ramján belül a szövetkezeti kibontakozás is eredményes lesz, s a fejlődésük a jövő­ben sem áll meg. Dudás Pál

Next