Nógrádi Szövetkezetek, 1988 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1988-03-01 / 1. szám
2 ÁFÉSZ-mérleg Küldöttközgyűlések és tanulságai A megye fogyasztási szövetkezetei februárban és márciusban rendezték meg tagértekezleteiket és a múlt év értékelését összegző küldöttgyűléseiket. 1987-ben az előző Áfészeink évekhez hasonlóan célul tűzték ki az eredményesebb gazdálkodást, az átlagukat meghaladó teljesítményt. Az éves előirányzatot a vendéglátás, a nagykereskedelem, ipari üzemág kivételével teljesítették. Az bruttó árbevétele 5,5 áfészek milliárd forint, amely 2,8 százalékkal haladja meg a tervet. Nőtt a bolti kiskereskedelem, az alaptevékenységen kívüli tevékenység bevétele, a felvásárlás részesedése azonos méretű az előző évivel. Az áfészek részesedése a megyei kiskereskedelmi forgalomból 37,5 százalék, amely sajnos csökkent, elsősorban a versenytársak bővítése, erőteljesebb hálózatvalamint a magánkereskedelem bővülése miatt. A szövetkezetek működési területükön táki az alapellátás megtartotszínvonalát, sőt az árubeszerzés bővítésével jobb kínálatot teremtettek. A kistelepülések áruellátására fokozott figyelmet fordítottak. Jó készletek kialakításával a második fél évben rohamosan megnőtt forgalmat sikerült kiegyensúlyozni, elsősorban az élelmiszerből és ruházati cikkekből. A vegyesiparcikkekből elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből, építőanyagokból és tüzelőből a kínálat és kereslet egyensúlyát a pótlólagos beszerzések ellenére nem tudták tartani, a kereslet megnövekedése, a tartalékra való vásárlás miatt. A vendéglátás bevétele csökkent, a kieső szeszfogyasztást az alkoholmentes italok bővebb kínálatával egyensúlyozták. Az ételforgalom mérsékelten növekedett, több egységben kínálnak olcsó ételeket. A szövetkezetek üzletpolitikájában megfogalmazottak szerint kiemelten foglalkoztak a mezőgazdasági termeltetést elősegítő munkával. Az elmúlt évben 300 millió forint értékben vásároltak mezőgazdasági termékeket kistermelőktől, 10,7 százalékkal többet, mint előző évben. Néhány szövetkezetnél a konkurencia által kínált felvásárlási árakkal nem tudtak versenyezni a körültekintő szervezőmunka ellenére. Így is a mezőgazdasági felvásárlásból származó tibilis export 162,6 kenvermillió forint volt, 13,4 százalékkal magasabb, mint 1986-ban. Az áfészek nyeresége elérte a 133,7 millió forintot, a nyereségszint 2,62, az országos 3,46 százalékkal szemben. Ebből is látható, hogy van még mit tenni megyénk áfészeinek, mert az országos listán bizony a gazdálkodási végén helyezkednek el szövetkezeteink. Ez csak részben tudható be a hátrányos körülményeknek. Ahhoz, hogy ne csak regisztrálói, de legalább alakítói, befolyásolói legyünk a lakossági keresletnek, az eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb, szakszerűbb, jobban szervezett kereskedelmi munkára van szükség. Ez a feltétele annak, hogy az áruforgalom növekedésének üteme, ha átmenetileg alacsonyabb szinten is, de fennmaradjon, és ezáltal ne romoljanak a jövedelmezőségi pozíciók a meghatározó ágazatokban.Nehéz, de eredményes évet tudhatnak maguk mögött a takarékszövetkezetek is. A személyi jövedelemadózás körüli bizonytalanság hatására a második fél évben csökkent a betétállományuk, csak év végén kezdett újra növekedni, így is 1 milliárd forint betétet gyűjtöttek. A hitelezési tevékenység élénkült, különösen az megépítési, és személyi kölcsönök iránt nőtt meg az igény. Az összes kölcsönállomány év végén 379 millió forint volt. A megyében működő 16 lakásszövetkezet 3757 lakással rendelkezik. A szövetkezeti lakásépítés évek óta kismértékű, a múlt évben az épülő 18 lakásból nyolcat tudtak átadni. Ugyanakkor a salgótarjáni Pécskő úti, és a H 4 jelű OTP-épületek szövetkezetté alakulásával, 264-gyel növekedett a szövetkezeti fenntartású lakások száma. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy 198ß-ban jelentősen megváltozik a termelés, a működés közgazdasági feltételrendszere. A kibontakozási program a gazdálkodó szervek munkájának hatékonyságára, a jövedelemtermelő képességük növelésére, vállalkozási sére a magatartásuk felkeltekorábbinál nagyobb hangsúlyt helyez. A közgyűléseken, küldöttgyűléseken tájékoztatták a tagságot a szövetkezeti törvényről is. várható módosításaHangsúlyozták, hogy a szövetkezeti mozgalomnak meg kell őriznie sajátos jellegét. A szövetkezetpolitikának a kiút keresése a feladatok megvalósításában igen nagy feladatokat kell vállalnia. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztási szövetkezetek tagjainak, gázainak az új helyzet delismeretében, ahhoz alkalmazkodva kell kiállni a szövetkezet közös érdekei mellett. E munka alapja a szövetkezetek önállóságának növekedése a gazdasági életben, az érdekeltség növekedése a jövedelem és vagyon gyarapításában. A jobb munka érdekében tartalmában, és módszereiben is erősíteni kell a tagsági kapcsolatot. A szövetkezeti jelleg megőrzése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése elképzelhetetlen a tagság közreműködése és bizalma nélkül. Meg kell újítani az önkormányzati fórumok, testületek munkájának tartalmát, nagyobb lehetőséget kell adni számukra ahhoz, hogy a döntésekben érdemlegesen részt vagy figyelmet vehessenek, kell fordítani a mozgalomhoz érzelmileg kötődő idősebb korosztályára, ugyanakkor az utánpótlás nevelése sem lehet közömbös számunkra. A stabilizációs időszakban a célkitűzések megismertetése, megértetése, a feladatok végrehajtására való mozgósítás erőteljes szövetkezeti igényei. A propagandamunkát tájékoztatásnak gyorsnak, pontosnak kell lennie. Ebben a munkában a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalni az igazgatósági tagoknak, az intézőbizottságoknak, rétegbizottságoknak egyaránt. Egyik legfontosabb feladat a tulajdonosi szemlélet erősítése, amelynek eleme a hatékonyabb ellenőrzés. Ez nemcsak az ellenőrző szervezetek jobb munkáját feltételezi, e munkába bekapcsolható egyén és közösség egyaránt. A szövetkezetek előrehaladása sok tekintetben attól is függ, hogy a mozgalmunk milyen mértékben rendelkezik művelt, jól képzett emberekkel. Megyénkben bővíteni kell a szellemi báiizist, a meglévő szellemi erőknek pedig érvényesülési teret engedni. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusának határozata kimondta, azt, hogy tagok és a szövetkezet kapcsolatában nagyobb állóságot kell biztosítani. önA szövetkezeti jogszabályok folyamatban lévő módosítása ezt figyelembe véve jobban megteremti a lehetőséget a kölcsönös érdekeltségre, a gazdálkodásban, vagyongyarapításban való részvételre. A szövetkezeteknek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy az új szabályozás adta lehetőségeket kihasználják, és gyorsan rugalmasan olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik a tagsági kapcsolatok erősítését, a vállalkozói magatartás, a teljesítményelv erőteljesebb kibontakozását. Csizmadia Gézáné A Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezet árbevételének 74 százalékát teszi ki a melléküzemági tevékenység. Felvételen: a Tungsramnak darabolnak üvegcsöveket. — bp — t NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK 1988. március Szügyi tapasztalatok Hét és fél milliós nyereség Az utóbbi időszak egyik legjobb évéről adhattak számot a tagságnak a szügyi termelőszövetkezet vezetői februári küldöttgyűlésen. Amint a elmondták, a háromszázhetven fős kollektíva csaknem hét és fél millió forint nyereséget állított elő. Gaal György főmérnök tájékoztatása szerint a növénytermesztési mérleget nagyban befolyásolta a kedvezőtlen eloszlású csapadék, így a gabona- és a takarmányféleségeknél jó, közepes termés, míg a burgonyánál gyengébb sikeredett. Búzából a 47 mázsás hektáronkénti tervvel szemben több mint ötven rozsból 17,5, lencséből mázsa, pedig hét mázsát takarítottak be. A bogyós gyümölcsök közül pirosribizliből hektáronként ötven, feketeribizliből pedig ennek a felét szedték. Az rések szerint az idén elképzetővább bővül a termékskála a háztájikban történő szamócatelepítéssel. Összességében a növénytermesztési ágazat hozta a tervét, bár ahogyan a főmérnök említette: „csak éppenhogy”. Kedvezőbb a kép az állattenyésztésben, ahol a hústehenészetet, amely eleddig minden évben veszteséggel járt, fölszámolták. Év végére alakult ki a profil, ami a húzómarha-előállításra épül, évente mintegy nyolcszáz állattal. Már a korábbi esztendőben elkezdődött, saját és intervenciós forrásokból az állattenyésztő telepek teljes rekonstrukciója, s ha minden igaz az idén május végére be is fejeződik. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az feltételei változnak állattartás lényegesen, hanem a dolgozói létszám is felére csökken az átalakítás által. Az ipari ágazat több mint négymillió forinttal teljesítette túl eredeti elképzeléseit, említette Gaál György főmérnök, hozzátéve, hogy viszont a hatékonysági mutatók csak mérsékelten nőttek, a tervüket" a csesztvei "Hozták fémtömegcikküzemiek, ellenben nem sikerült ez a szügyieknek, lévén akadozott az alapanyagellátás. Évek óta meglévő létszámmal, ám egyre jobb árbevételt ér el a gázkonvektorszerelő üzem, s ugyancsak szép teljesítményt mutatott fel az alkatrész- és az elexüzem, bár az utóbbinál gondok akadtak a minőséget illetően. A múlt év első felében vette át a téesz a lakatüzemet, s jószerivel a termelés csak a második fél évben indulhatott meg. De mint a jelek mutatják, ígéretes volt a kezdés, van jövője a lakatüzemnek. A háztáji és belkereskedelmi alágazatból 19 milliós bevételre számítottak az év kezdetén, s az innen származó árbevétel elérte a huszonnyolcmillió forintot. Nőtt a felvásárlás a tejből, a hizómarhából, uborkából, málnából, burgonyából. Milyenek a kilátások erre az évre? Nyilvánvaló, hogy a gazdasági nehézségek nem hagyják érintetlenül őket sem. Ám a háromszázhetven fős gárda eddigi eredményei zálogát jelentik-jelenthetik egy újabb eredményes esztendőnek. Az eredményes kibontakozás jegyében MS bátonyterenyei áfész az új esztendeiben Az Egyesült Zagyvavölgye Áfész pár évvel ezelőtt még a gyengén gazdálkodó szövetkezetek között szerepelt. Gyakori volt a vezetőváltás, de nemhogy javult volna a szövetkezet helyzete, inkább egyre romlott. De Danyi Balázs elnöklete alatt a szövetkezet gazdasági mutatója felfelé ível. A fejlődés már 1985-ben látható volt, amikor a szövetkezet 366,7 millió forint árbevétel mellett 12,6 millió forint nyereséget produkált. 1986- ban 410,8 millió forint árbevételnél a nyereség 14 millió 60 ezer forint volt, 1987- ben pedig a várható 456,2 millió forint árbevétel 14,1 millió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek. A bátonyterenyei áfész gazdasági és mozgalmi vezetése számol azzal, hogy az ár- és adóreform következtében, az új szabályozók hatására a szövetkezeti nyereség csökken, pedig az elmúlt három évben a szövetkezet megújulása már visszaszerezte tekintélyét a tagság és a lakosság körében. De a szabályozók fergetegében már látszik, hogy még sok a megoldásra váró feladat, amely nem tűr halogatást. Ezért készített a szövetkezet időben egy kibontakozási programot, melynek megvalósítása 1988-tól is biztosíthatja a szövetkezet talponmaradását. A program lényege, hogy a szövetkezet a gazdasági-piaci körülményekhez rugalmasan igazodó, több lábon álló, szolgáltató, termelő tevékenységét magas szinten szervező, hatékony, eredményesen gazdálkodó, stabil, önerőből fejlődni képes szervezet legyen. A tagsági érdekek hosszú távon történő képviseletéhez szükséges a jövedéltermelő képesség fokozása, vagyis a szükséges nyereség kigazdálkodása. A bolti kiskereskedelemben és vendéglátásban megvizsgálják, hogy a kereskedelmi egységek profiljai megfelelnek-e a kereslet-kínálat alakulásának. Minden kereskedelmi egységre vonatkozóan évenként mérik jövedelmezőséget. Az értékesslést megtárgyalják az érintett boltvezetőkkel, hogy szükséges intézkedéseket tudjanak tenni. Elemzés alá veszik a felvásárlás szerkezetét, a szervezés színvonalát és módját, a költségviszonyokat és az eredményességet. A kistermelőkkel és szakcsoportokkal a kölcsönös gazdasági érdekek és garanciák mellett érvényesítik a szerződéses viszonyokat. Megvizsgálják azt is, hogy a termeltetett és felvásárolt mezőgazdasági termékeket érdemes-e feldolgozni szakcsoporti, vagy egyéb társulási formában. A komplex értékelést évenként, a tervezés szakaszában végzik el, hogy a jó előkészítés alapján tudjanak dönteni. Kiemelt figyelmet fordítanak az ipari tevékenységre, az iparfejlesztés lehetőségeire. Várhatóan ugyanis az ipari tevékenység jövedelmezősége a jövőben is többszörösen meghaladja a kereskedelmi tevékenység jövedelmezőségét. Ezért a szövetkezet fejlődését az ipari tevékenység bővítésével alapozhatják meg, mert az visszahathat a kereskedelmi fejlesztésre is. A meglevő ipari a tevékenységet mint például munkavédelmi kesztyűk gyártásában elért piaci pozíciójukat megtartják, s a tervbe vett rekontstrukcióval ,a korszerűsítést megalapozzák. Törekednek újabb ipari tevékenységek szervezésére, akár társulási alapon is, ha megfelelő jövedelmezőséget ígér az újabb tevékenység. Az eredményesség érdekében folyamatosan vizsgálják az üzemfenntartás, a szállítás, az irányító apparátus munkájának színvonalát, szervezettségét és hatékonyságát. A fejlesztési eszközök szűkössége miatt az árbevétel és eredmény növelését a következő években elsősorban a meglevő eszközök kapacitásának jobb kihasználásával, a minőség javításával, a színvonalasabb kereskedelmi munkával kívánják elérni. Tudatosabban foglalkoznak a beszerzési, az értékesítési piacok mozgásával, a tendenciák feltárásával, a befolyásolás és igazodás feladatainak meghatározásával. Felmérik majd a nagykereskedelmi és kishatármenti forgalom szövetkezeten belüli bevezetésének lehetőségeit, s kimunkálják a bevezetés reális tárgyi és személyi feltételeit. Számba veszik a beszerzési és értékesítési kooperációs megoldások lehetőségeit is, törekednek a kölcsönösen előnyös és tartós, korrekt szerződéses kapcsolatok kialakítására és megtartására. Mindehhez tovább kell javítaniuk a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt és munkakultúrát. A nyilvántartás, számvitel és információ olyan rendszerét kívánják kialakítani, amely mindenkor megbízható tájékoztatást nyújt a veetés számára a döntések meghozatalához. Nagy feladat, hogy olyan biztonsági tartalékot képezzenek, amely garantálja a fizetőképességűik megtartását. A pénzügyi stratégia és taktika kialakításában egyre nagyobb szerepet kap a tagsági részjegy, célrészjegy, vagyonrészjegy, a kötvény, a részvény és a banki hitelek. A szövetkezet vezetői számolnak az 1988. évi átállás problémáival, nehézségeivel, de számolnak a dolgozók és a tagság aktivitásával is. Bíznak abban, hogy a társadalmi kibontakozás programján belül a szövetkezeti kibontakozás is eredményes lesz, s a fejlődésük a jövőben sem áll meg. Dudás Pál