Nővér, 1988 (1. évfolyam, 1. szám)
1988 / 1. szám - Staudinger, Ch.: A betegápolás története
A BETEGÁPOLÁS TÖRTÉNETE Staudinger, CH. Az Ápolás története egyidős az emberiség történetével. Azt a kérdést, hogy "mi a betegápolás", csak a történelmi áttekintés alapján tudjuk megválaszolni. Hamar kitűnik, hogy milyen nehéz a hivatás történetének a kezdetét meghatároznierre vonatkozó források nem lelhetők/. Az eredetet akkortól származtathatjuk, amikor a betegek az orvosláshoz "értő" emberektől, papoktól, vagy javasasszonyoktól segítséget kértek. A betegápolásról, mint hivatásról, azaz mint olyan foglalkozásról, amit meg kell tanulni, attól az időtől kezdve beszélhetünk, amikor a nagy szerzetesrendek és a közösségekben szociális munkát végző társulatok /diakoniák/ megalakultak. Ekkor kezdődtek olyan törekvések, hogy az addig tisztán intuitív szolgálatot a tudás elemeire alapozzák. Florence NIGHTINGALE érdeme, hogy a hivatásra és a szakképzettségre irányította a nyilvánosság figyelmét. Művét egyrészt a társadalom, másrészt az orvostudomány fejlődésével összefüggésben lehet megfelelően méltatni. A Florence NIGHTINGALE keresztülviszi, hogy a betegápolást hivattalosan elismert hivatásként fogadják el, amit meg kell tanítani és amit meg kell tanulni. Betegápolóképző iskolákat alapítanak. A képzést mindenekelőtt az orvostudomány fejlődése befolyásolja. Az orientáció orvosi. A súlypontok: belgyógyászat, sebészet, anatómia, élettan, valamint segédkezés az or