Az Érem, 1984 (40. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dr. Molnár József: A "Magyar Szabadság Érdemrend" első változata (1. rész)
vezetének Jelvénykészítő Üzemét Budapest VII., Rózsa utca 25. szám alatt. Az üzem elődjét, amely szintén jelvények készítésével foglalkozott, kirabolva, a berendezési tárgyakat összetörve hagyta örökül az utókorra a nyugatra távozott Fricker Adolf német származású tulajdonos. Petróleumlámpánál, kézi statolással, az egyáltalán fellelhető fémanyagokból megkezdtük az 1945. május 1-i jelvények készítését. 1946 elejére némileg rendeződtek a viszonyok és májusban már közel 100 fővel, villanyfény mellett folytattuk a nagyon fontos propagandacélokat szolgáló jelvények gyártását. Ahogy viszszaemlékszem, 1946 áprilisában, vagy májusában történhetett, hogy a Partizán Szövetség vezetősége kéréssel fordult az üzemünkhöz, hogy — a megadott rajzok alapján — gyártsunk egy Kossuth arcképével díszített jelvényt. A négy lemezrétegből összeállított kitüntetés tulajdonképpen a '►Magyar Szabadság Érdemrend« jelvénye volt, amelyből mintegy 300—500 db-ot gyártottunk le.”11 Tényként állapíthatjuk meg, hogy a jelvények durván kidolgozottak, ez részben adódott a kézi megmunkálásból és a kisüzem akkori hiányos felszereléséből, valamint a gyártáshoz rendelkezésre álló igen rövid időből (3. sz. kép). JEGYZETEK 1. Az érdemrend jelvényének előlapján a Kossuth-fej és az azt övező MAGYAR SZABADSÁGÉRT felirat olyan látszatot kelt, mintha Krisztus töviskoronás fejének ábrázolása lenne. Az elnevezés elsősorban is gyűjtők körében ismert és használatos, mert a Magyar Szabadság Érdemrendnek három létező változata között ez az elnevezés megkülönböztető és egyértelmű. Az 1946. október 14-től 1948. január 1-ig adományozott, az Állami Pénzverőben készített érdemrendeken (a továbbiakban — Érdemrend II.) a körfelirat a jelvény hátlapjára került — minden bizonnyal — az említett látszat elkerülésének okáért. 2. Dr. Besnyő Károly: A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Budapest, 1979. 3. Honvédségi Közlöny (a továbbiakban — HK) 1945. március 1., I. évf. 1. sz.: 1945. március 15., I. évf. 2. sz. 1945. augusztus 1., I. évf. 13. sz.: Magyar Közlöny, 1946. december 28., 296. sz. 24.476 1946. ME. számú rend. 4. Magyar Közlöny (a továbbiakban — MK) 1946. december 28., 296. sz. 24.549 1946. ME. számú rend. 5. Szabad Nép, 1946. május, 5. sz. 6. Dr. Kovács István (1912. Budapest) 1934-ben jogi diplomát szerez. 1943-tól tagja a Kommunista Pártnak. Részt vesz a partizánmozgalomban. A felszabadító szovjet csapatokkal tér haza. A Szövetség jogásza, majd mint főosztályvezető jogtanácsos tevékenykedik. Számos hazai és külföldi kitüntetés — a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst, a Munka Érdemrend arany fokozata a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. 1946-ban a Szövetség ügyésze. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző birtokában. 7. Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. Alapította: dr. Márkus Dezső, Millenniumi Emlékkiadás. 1946. évi törvénycikk a „Magyar Szabadság Érdemrend” alapításáról. 28. o. 8. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban *— HL) 1946/eln. 14.690. sz., külföldi kitüntetésre 1. HL HM 1946 evn. 19.789 9. Gábor István (1909) a Magyar Partizán Szövetség ny. főtitkára, számos magyar és külföldi kitüntetés — többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst és bronz fokozatának — tulajdonosa viszszaemlékezése, 1981. február 24. (a szerző magángyűjteményében). 1946-ban, a Szövetség főtitkáraként, a vezetőségi tagokkal egyetértve dönt az Érdemrend I. szalagformájáról. 10. Kovács István (1917) az Országos Fordító- és Fordítást Hitelesítő Iroda Szakszervezeti Bizottságának ny. titkára. A doni áttöréskor átáll a szovjetekhez. 1943 decemberében az 1. Magyar Partizáncsoport tagja. Hazatérése után, 1946-ban, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének vezetőségi tagja. Számos magyar és szovjet kitüntetés — többek között a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata, a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozata és a Vörös Csillag Érdemrend — tulajdonosa. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző magángyűjteményeiben. 1946-ban a Szövetség vezetőségi tagjaként, részt vesz az Érdemrend I. jelvénye gyártásának megszervezésében. 11. Egri Tibor (1915) ny. honvéd ezredes, volt katonai attasé. 1946-ban a Rózsa utcai Jelvénykészítő üzem vezetője. 1933-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1935 óta tagja a Kommunista Pártnak. A felszabadulás után szakszervezeti vonalon dolgozik. 1948-tól a honvédség tagja. 12 kitüntetés — többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend és a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. Visszaemlékezése (1981. február 24.) a szerző magángyűjteményében. 40