Az Érem, 1984 (40. évfolyam)

1984 / 2. szám - Dr. Molnár József: A "Magyar Szabadság Érdemrend" első változata (2. rész)

megfelelő fokozatú Érdemrend II. ki­tüntetést, 1946. december 21 -i kelte­zésű, előre nyomtatott, névre szóló oklevél kíséretében (19. sz. kép). A ki­cserélt érdemrendek visszaadására nem történt intézkedés. Az Érdemrend I. történetének kuta­­tása nem fejeződött be. Reményke­dünk abban, hogy az összegyűjtött anyag közreadása után segítséget ka­punk mindazoktól, akik hitelt érdemlő ismerettel, vagy dokumentumokkal rendelkeznek a kutatás tárgyát ille­tően. Nem tudtuk ez ideig felderíteni az Érdemrend I. jelvényének tervezőjét, a vevőszerszámok hollétét, a szalagok készítésének helyét, körülményeit, a vert jelvények számát, a sorszámo­zás rendszerét. Pontosítást, vagy meg­erősítést igényelnek azok a megálla­pítások, amelyek csak feltételezésen, vagy következtetésen alapulnak. Még számos olyan kérdés lehetséges, amely minden igyekezetünk ellenére is el­kerülte figyelmünket a kutatás során, de a történet teljessé tételéhez föl­­tétlen válaszadásra vár. Végül köszönetünket és tiszteletünket fejezzük ki mindazoknak akik segítő kezet nyújtottak a munkához. Meg­határozó volt az a segítség, amit az Elnöki Tanács illetékeseitől bíztatás, majd egyetértés formájában kaptunk a kutatás megkezdésére és folytatá­sára. Nélkülözhetetlennek bizonyult a múzeumok, levéltárak és könyvtárak dolgozóinak szakmai segítsége és nem utolsó sorban a gyűjtőtársak áldozat- és szolgálatkész támogatása. Külön kell megemlékeznünk és kö­szönetet mondanunk azoknak a par­tizán és ellenállási mozgalomban részt­vevő és az Érdemrend­d­el kitüntetett személyeknek, akik visszaemlékezé­seik megírásával és rendelkezésünkre bocsátásával a legnagyobb segítséget nyújtották a munkához. Minden lehetőséget megkaptunk és él­tünk is annak érdekében, hogy az Érdemrend I. históriájának felderíté­sével, majd feldolgozásával szerényen hozzájáruljunk kitüntetéstörténetünk gazdagításához. 12. Peszeghy Ferenc: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest 471—472. o. 13. HK 1940. október 15. II. évf. 32. sz. 27.305/Eln. 14. Zentai Vilmos (1899) ny. honvédelmi államtit­kár. 1918—1948-ig az SZDP tagja. 1945—1947-ig a Politikai Bizottság tagja. 1940-ban, mint hon­védelmi államtitkár, részt vesz azon a pártközi konferencián, amelyen napirendre kerül az Érdem­rend I. jelvényformájának megvitatása. 1950-ben letartóztatják és koholt vádak alapján életfogy­tiglani börtönre ítélik. 1953-ban rehabilitálják. A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatá­nak és a Magyar Köztársaság Érdemrend Közép­­keresztjének tulajdonosa. Visszaemlékezése (1981. április 27.) a szerző magángyűjteményében. 15. Lásd a 9. sz. lábjegyzetet. 10. A Tett c. folyóirat május 11-i száma, a Kong­resszusra emlékezve, „I. és II. osztályú fokozat” megnevezést használ a kitüntetettek felsorolásánál annak ellenére, hogy az érdemrend alapítási tör­vényében és az alapszabályban is az ,,ezüst” és a ,,bronz” a hivatalos fokozati megjelölés. 17. Helytelen a megnevezés, helyesen Magyar Szabadság Érdemrend. 18. Új Szó, 1940. május 8. 19. Táj Szó, 1940. szeptember 8. 20. HL 1940/eln. 24.957. 21. Dr. Tildy Zoltán (1917) fotóművész. A buda­pesti egyetem jogi karán tanul. 1933-tól a Pesti Napló, majd a Magyarország lakipadó munkatár­sa. 1944. márciustól októberig a Gestapo tartja fogva. 1940-től a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek igazgatója. Balázs Béla-díjas (1909) érde­mes hzívész. 1902—72-ig az Országos Természet­­védelmi Tanács főtitkára. A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst (287 sorszámú) fokozatának tu­lajdonosa. A dr. Tildy Zoltánnal 1981. október 29-től 1983. március 24-ig folytatott levelezés anyaga (a szerző gyűjteményében) bizonyítja az utolsó Érdemrend I. adományozását. 22. A Magyar Közlöny 1940. május 25-i 118. szá­­mában és az 5. sz. képen felsorolt kitüntetett sze­mélyek száma között 1—3 fő eltérés mutatkozik. A táblázatban a Magyar Közlöny adatait használ­tuk. 23. Lásd a 2. sz. lábjegyzetet. 24. Rostás György (1922) a Külügyminisztérium diplomáciai testület ny. tagja. 1945 óta párttag, 1940-től részt vett a munkásmozgalomban. Az 50-es években sportvezető, majd a Testnevelő Fő­iskola rektorhelyettese, 1907-től nyugállományba kerüléséig (1980) a Külügyminisztérium dolgozója. Számos kitüntetés — többek között a Magyar Szabadság Érdemrend bronz-, a Sport Érdemérem arany-, a Munka Érdemrend arany fokozatának és a Kiváló Szolgálatért Érdemrendnek tulajdo­nosa. 1940-ban mint vésnök dolgozott a Rózsa utcai Jelvénykészítő üzemben. 1981. március 10-i visszaemlékezése a szerző birtokában. 25. Ripsz , bordázott kelme, monré­z változa­tos fényhatású, hullámos mintázott szövet. 20. Az anyag minősége és színezetének ellenőrzése legbiztosabban egy korabeli „Katonai Szolgálati Jel” kitüntetés szalagjának összehasonlításával történhet. 27. Lásd a 12. sz. lábjegyzetet. 28. Lásd a 20. sz. lábjegyzetet. 29. MK 1940. szeptember 6., 202. sz. 30. Lásd a 0. sz. lábjegyzetet. 42

Next