Az Érem, 1986 (42. évfolyam)
1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)
Magyarországon évszázados fejlődés során alakult ki az államcímer. Hosszú időn keresztül nem nyert jogszabályi rendezést a címer pontos leírása és használata. Törvény szintjén először az 1848: XXI. tc. rendelkezett a kérdésről oly formában, hogy megállapította: „A nemzeti szín és az ország czímere ősi jogaiba visszaállítottak”. Ezen elvi jelentőségű kijelentés után csupán két évtizeddel később, a Horvátországgal való kiegyezést becikkelyező 1868: XXX. tc. 62. §-a utalt az államcímer kérdésére, amikor kimondta, hogy „a magyar korona országai közös ügyeinek jelvénye: Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok egyesített czímerei”.2 Az 1869: XII. tc. 2. §-a már akként rendelkezett, hogy a veretendő pénzeken a hátlapra „Magyarország czímere egyesítve Horvát-Szlavón- Dalmátországok és Erdély czímereivel” kerüljön. E törvénnyel létrejött a történeti fejlődés során kialakult egyesített (közép) címer jogszabályi megfogalmazása, de ez még nem rendelkezett Fiume város címeréről a magyar államcímerrel kapcsolatban. Erre az 1874. február 9-én kelt legfelsőbb királyi elhatározásig kellett várni, amely oly formában határozott a magyar állampecsétről, hogy kimondta: „középen van a magyar czímer, jobboldalt fönt Dalmáczia, alul Szlavónia, baloldalt fent Horvátország, alul Erdély czímere. A magyar czímer alatt Fiume czímere.” Az Országgyűlés 1871-ben kísérletet tett az államcímerek törvényi meghatározására, de az elkészült törvényjavaslat nem került tárgyalásra. Ilyen előzmények után 1895-ben történt meg a magyar államcímerek hiteles meghatározása a 3755/1895. M. E. számú rendeletben. A rendelet bevezetőjében kiemelte, hogy a magyar címer évszázadok alatt, a gyakorlat során alakult ki. Emiatt bizonytalanság uralkodott el, és ez indította a kormányt arra, hogy megadja a címer pontos leírását. A rendelet az államcímer két kategóriáját, a kis- és középcímert állapította meg. A rendelet szerint „Magyarország külön (kis) címere: hasított, vagyis egy függőleges vonallal kettéosztott pajzs: jobbról nyolc vörös-ezüst..., balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt.” A rendelet a továbbiakban meghatározta az egyes címerelemek pontos heraldikai leírását, valamint kimondta, hogy „a pajzs felett a magyar szent korona...” található, a címertartó pedig két lebegő angyal. A rendelet ezt követően meghatározta a „magyar szent korona országainak egyesített (közép) címerét, amely áll egy nagyobb külső